Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A keynesi elmélet összefoglalása A Bekker könyv alapján, némi kritikával.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A keynesi elmélet összefoglalása A Bekker könyv alapján, némi kritikával."— Előadás másolata:

1 A keynesi elmélet összefoglalása A Bekker könyv alapján, némi kritikával

2 Előzmények • A „high theory” évei ( as évek) • Pierro Sraffa: növekvő hozadék → piaci formák (A hozadéki törvény versenyfeltételek mellett ) • Chamberlin, Robinson: nem tökéletes verseny, piaci formák

3 Elődök és független felfedezők • A svéd iskola (Wicksell tanítványai a ’20-as, ’30-as években) • Wicksell – a reál és pénzfolyamatok kapcsolata • Lindahl Keynes hatékony keresletéhez hasonló elmélete, a munkanélküliség melletti egyensúly • Lindahl és Myrdal a várakozásokról • Myrdal ex post és ex ante elemzés • Ohlin az állami intervenció fontosságáról a munkanélküliség ellen

4  A hatékony kereslet elve, amely a fogyasztási hajlandóságon és a beruházási rátán keresztül megszabja a gazdasági aktivitás felső határát  Végső független változók:"A megtakarítás és a beruházás nem meghatározó, hanem meghatározott változói a rendszernek. Iker eredői a meghatározó adatok rendszerének, nevezetesen a fogyasztási hajlandóságnak, a tőke határhatékonysága görbéjének és a kamatlábnak. E meghatározó tényezők a valóságban maguk is összetettek, és mindegyiküket befolyásolhatja a többiek jövőbeli változása. Mégis 'függetlenek' abban az értelemben, hogy értékeik egymásból nem vezethetők le." (Keynes [1965] 208. o.)  A pénznek a „jelen és a jövő közti kapcsolat” kialakításában betöltött szerepe → kamat → beruházás: "Vagyis a munkanélküliség oka, hogy az emberek a Holdat, a lehetetlent akarják: nem lehet foglalkoztatni az embereket, ha olyasvalamire (nevezetesen a pénzre) irányul a vágyunk, amit nem lehet termelni, és aminek a keresletét nem lehet könnyen elriasztani". (Keynes [1965] 259.o.) Keynes modellje

5 A hatékony kereslet elmélete – nem az árak hozzák létre az egyensúly

6 A hatékony kereslet • Z = a vállalkozók által remélt bevétel, ami megtéríti a nemzeti jövedelem adott szintjéhez tartozó költségeket, tehát az a bevétel, amely az adott foglalkoztatás létrejöttéhez szükséges = az adott nemzeti jövedelem/foglalkoztatás aggregát kínálati ára • D = az összbevétel, az összkereslet, amire a vállalakozók a foglalkoztatás/nemzeti jövedelem bizonyos szintjénél számítanak = aggregát keresleti ár

7 Az összkereslet keynesi elmélete • Az összekereslet nem MV, hanem C + I • A fogyasztási kereslet a fogyasztási határhajlandóságtól függ • A beruházás: A tőke határhatékonysága a meghatározó a kamatláb helyett: "Azt állítom..., hogy a válság tipikusabb és gyakran domináló oka elsődlegesen nem a kamatláb emelkedése, hanem a tőke határhatékonyságának hirtelen összeomlása." (Keynes [1965] 340.o.)

8 Az összkereslet keynesi elmélete -A bizonytalanságok és várakozások szerepe -A megtakarítás és beruházás viszonya -A megtakarítási és beruházási szándék egyensúlyba kerülése a multiplikátorhatáson keresztül -Y= 1/s · I -A termelés, a foglalkoztatás, a nemzeti jövedelem változása hozza összhangba a megtakarítási és a beruházási szándékot

9 Összegzés 1. Metodológiai fordulat  Mikro helyett makro  Rövid táv a hosszú helyett  Pénzgazdaság a reálegyensúly helyett  Az áralakulás helyett a gazdasági aktivitás vizsgálata

10 Összegzés 2. C és S a jövedelem stabil függvényei 3. I-t és S-t különböző gazdasági alanyok végzik 4. I → S 5. r monetáris kategória 6. A reálbért a foglalkoztatás határozza meg

11 Foglalkoztatási elmélet • Klasszikus feltevések: 1.w/p = MP L 2.w/p = munka határáldozata  Kényszerű munkanélküliség nincs – azaz mindenki találna munkát, ha elfogadná bére csökkenését  A második nem igaz: "S miután elfogadták azt a tételt, hogy a munkások mindig képesek meghatározni saját reálbérüket, összekeverték azzal a másik tétellel, hogy a munkások mindig képesek azt is eldönteni, mekkora reálbér felel meg a teljes foglalkoztatásnak...". (uo. 31.o.)

12 A munkások döntési változója nem reál, hanem a nominálbér • Keynes a bérek merevségét, amellyel a munkanélküliséget indokolta "részben a pénzillúzióból, részben a szakszervezetek erejéből származtatta". (Friedman [1986] 117.o.) ????????? • "A munkások rendszerint ellenállást tanúsítanak a nominális bér csökkentésével szemben, de távolról sem szokták csökkenteni a munkaerő-kínálatot a munkapiacon, valahányszor a bérjavak drágulnak." (Keynes [1965] 28. o.) • De a 19. fejezetének elején a bérek merevségét, mint hibás neoklasszikus tételt interpretálja: "A klasszikus elmélet ugyanis a gazdasági rendszer állítólagos önszabályozó jellegét a nominális bérek feltételezett hajlékonyságára szokta alapozni; ha pedig a nominális bérekben merevség mutatkozott, akkor erre hárította a felelősséget az alkalmazkodás hiányaiért." (Keynes [1965]281.o.)

13 • Pénzillúzióról csak akkor beszélhetnénk, ha létezne egy a tényleges árak mögött meghúzódó reálrendszer amit a szereplők ha késéssel is, a pénzillúzió elmúltával, de felismernek. • A pénzillúzió a klasszikus dichotómiának megfelelő kategória, amely feltételez egy reál ár(arány) rendszert és egy ettől függetlenül - a mennyiségi egyenlet révén - meghatározott árszínvonalat, abból fakad, hogy a szereplők szemben a teoretikussal nem tudnak különbséget tenni a kettő között.

14 A munkanélküliség oka nem a munkapiacon van! • Keynes azt ismerte fel, hogy itt a neoklasszikusok hibásan egy parciális elemzést használtak fel a munkanélküliség magyarázatára. (Leijonhufvud [1968] 337.o) • „Az hogy a reálbérek általános színvonala a vállalkozóknak és a munkásoknak a nominális bérekre vonatkozó megállapodásaitól függ" ütközik a klasszikus elmélet másik tételével, "hogy az árakat a határköltség szabja meg, az utóbbi pedig nagy mértékben függ a nominális bértől" (30. o.) • Ebből a neoklasszikus logika szerint az következne, hogy "a nominális bérek változását az áraknak közel ugyanolyan változása követi." (uo.) • S miután elfogadták azt a tételt, hogy a munkások mindig képesek meghatározni saját reálbérüket, összekeverték azzal a másik tétellel, hogy a munkások mindig képesek azt is eldönteni, mekkora reálbér felel meg a teljes foglalkoztatásnak...". (uo. 31.o.) • "legnyersebb formájában ez a gondolatmenet azzal a feltevéssel egyértelmű, hogy a nominális bérek csökkenése érintetlenül hagyja a keresletet" (Keynes [1965] 282. o.)

15 A kamatelmélet • A neoklasszikus elmélet alapkoncepciója szerint a kamat és a profit között nincs különbség, egyensúlyi helyzetben a tőke határtermelékenysége egyenlő a kamatlábbal. A neoklasszikus elmélet alapkoncepciója szerint a kamat és a profit között nincs különbség, egyensúlyi helyzetben a tőke határtermelékenysége egyenlő a kamatlábbal. – a kamat reálkategória • Keynes: - monetáris kategória, likviditási preferencia •A kamat és a profit, azaz a profitvárakozások (a tőke határhatékonysága) különböző fogalmak • A likviditási preferenciaelmélet mögött is általában az eladási nehézségek, vagyis a pénz aktív szerepe húzódik meg = "a gazdaság monetáris elmélete„ • A kamat nem közönséges árváltozó, nem pusztán egyike a részpiacok árváltozóinak. Nem egy keresleti és kínálati mennyiség között közvetít, hanem az áruk és a pénz között.

16 A pénztartás motívumai:  Ügyleti  Óvatossági  Spekulációs Likviditási csapda: alacsony vagy magas kamatláb? "fontos különbséget tennünk a kamatláb ama változásai között, amelyeket a spekulációs motívum kielégítésére rendelkezésre álló pénzkínálat változásai okoznak - anélkül, hogy bármiképpen megváltozott volna a likviditási függvény - és ama változások között, amelyek elsősorban abból folynak, hogy a jövő megítélésének változása következtében maga a likviditási függvény módosul. Maga a likviditási függvény gyakran átmenet nélkül megváltozik annak következtében, hogy megváltoznak a hírek, s ez okot ad arra, hogy revideáljuk a jövőt illető várakozások tartalmát; ez pedig elég ahhoz, hogy a kamatláb változásai is ugrásszerűek legyenek". (Keynes [1965] 221.o.)  A kamatláb ingadozását nem a likviditási függvény alakja, hanem eltolódása magyarázza!

17 A monetáris politika korlátai • "a pénzügyi irányító szerv (vagy ennek hiányában a pénzmennyiség véletlen változása) azonban éppen a spekulációs motívum közvetítésével tud hatni a gazdasági rendszerre". (Keynes [1965] 220.o.) • Keynes több helyütt világossá teszi, hogy egy ilyen szituáció ellenkezőleg magas kamatlábnál fordulhat elő. • A válság jellemzőjének tekinti a likviditási igény fokozódását és a magas kamatlábat. "A tőke határhatékonyságának az összeomlását követően a jövőt illető elkedvetlenedés és bizonytalanság természetesen rohamosan fokozza a likviditási igényt, és ezzel emeli a kamatlábat." (Keynes [1965] • + a likviditási igény magyarázata nem korlátozódik a spekulációs pénzkeresletre: "a pénz iránti kereslet - mind üzleti, mind spekulatív célokból - megnő, s a kamatláb ennek hatására megemelkedik". (uo. 340.o.)

18 A kamatláb és a tőke határhatékonyságának viszonya • A tőke határhatékonysága a legfontosabb makroszintű árváltozó a keynesi elméletben! • "Azt állítom..., hogy a válság tipikusabb és gyakran domináló oka elsődlegesen nem a kamatláb emelkedése, hanem a tőke határhatékonyságának hirtelen összeomlása." (Keynes [1965] 340. o.) • A beruházási csapda elsődleges a likviditási csapdával szemben, sőt a likviditási válság is erre vezethető vissza. • + egy relatíve alacsony (abszolúte magas) kamatlábnál alakul ki: "az adott pillanatban azonban a tőke határhatékonyságának a csökkenése olyan teljes lehet, hogy a kamatláb még megvalósítható mértékű csökkenése nem elégséges." (Keynes [1965] 341. o.)

19 Keynes hatása • A teljes foglalkoztatás világszerte elsődleges gazdaságpolitikai céllá válik • Az intervencion al izmus diadala a világban • Keynes makroökonómiai elemzésének hatása a statisztikai számbavételi rendszer fejlesztésére

20 Keynes hatása • Keynes elmélete a neoklasszikus rendszer határesete vagy a neoklasszikusok a keynesi rendszer határesete? • Neoklasszikus szintézis • Keynes óvatossága az inflációs politikával és az állam túlhatalmával szemben • A keynesi elmélet bekerül az egyetemi oktatásba – Hansen, Samuelson, Galbraith, Tobin • Keynes népszerűségének következménye: formalizálás (Hicks) és egyszerűsítés

21 Neoklasszikus szintézis • Hicks 1936-ban: Keynes művében a legforradalmibb a várakozások kezelése • 1937-ben már három egyenletre redukálja az elméletét: • M = L(Y,i), a pénz keresleti függvénye, • I = C(i), a beruházási javak mint tőke iránti kereslet, S=D(Y) I = S(I,i) a beruházások egyenlők a megtakarítással

22 Hicks IS-LL diagramja

23 A kamatláb és a nemzeti jövedelem meghatározódása • Keynes szerinte körkörös en érvel: a kamatláb nagyságát a spekulációs pénz kínálata határozza meg, utóbbit a nemzeti jövedelem nagysága. • A nemzeti jövedelem nagysága függ a beruházás nagyságától, az utóbbi a kamatlábtól. • Hicks és Hansen a nemzeti jövedelem és a kamatláb szimultán meghatározásával tör ki ebből.

24 Hicks és Hansen szintézise • A reálszféra egyensúlya: Y = C + I • A pénzügyi szféra egyensúlya: M = L 1 +L 2 • C = f 1 (Y), L 1 = f 2 (Y), S = f 3 (Y), I= f 4 (i) Egyensúlyi pont: az IS – LM görbék metszéspontjában Ami kimarad: a várakozások, a bizonytalanság és az idő szerepe Harrod, Modigliani és Lange is használják a modellt

25 A kamatláb és a jövedelem egyensúlyi szintje

26 A keynesi függvények újraértelmezése • Modigliani: életciklus hipotézis - egy egész élettartamra felbecsült jövedelem határozza meg a fogyasztást • Keynes korrekciója • Friedman permanens jövedelem hipotézise – a fogyasztó elért életszínvonalát tartani akarja • Keynes elvetése

27 A Phillips-görbe – a keynesi elmélet végletes leegyszerűsítése • Phillips: 5,5 %-os munkanélküliségi ráta mellett stabil a bérráta • Samuelson – Solow: -2,5%-os termelékenység növekedés mellett 5- 6 %-os munkanélküliségi rátánál stabilak az árak -4-5 %-os infláció mellett elérhető 3 %-os munkanélküliség

28

29

30 Posztkeynesizmus Keynesiánus ellenforradalom?

31 A kezdetek • Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 • Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson • Journal of Post Keynesian Economics 1978 P. Davidson, S Weintraub Kalecki, Ricardo és Marx hatása  Keynes eredeti törekvésivel ellentétes a neoklasszikus szintézis → Vissza Keyneshez

32 Főbb törekvések • Történelmi és logikai idő – pénz szerepe • Visszatérni a gazdaság monetáris elméletéhez • A pénz szabályozza a piaci folyamatokat:  Az árugazdaság egy történelmi időben létezik  Inherens bizonytalanság  A pénz endogenitása (Káldor) • Nem a bérmerevség az oka a munkanélküliségnek • Bizonytalanság és várakozások kiemelt jelentősége • Gazdasági és politikai intézmények fontossága

33 A keynesiánusok kritikája • A neoklasszikus szintézis az általános egyensúlyi modell visszatérése – Ha a merev béreket elejtjük a neoklasszikus modellhez jutunk  Statika  Barter jelleg  Keynes elmélet válik speciális esetté  A főbb árváltozók az egyensúlyból vannak levezetve • Az időtávok elvetése – történelmi idő • Csökkenő hozadék elvetése • A neoklasszikus apparátus elvetése- folytonos függvények

34 Közös elemek • Organikus megközelítés az atomisztikus helyett • Termelés, elosztás magyarázatánál erőforrások allokációjának vizsgálata helyett a strukturális, intézményi változások vizsgálata • Fogyasztói szuverenitás korlátozott • Monopóliumok, oligopóliumok ármeghatározása a beruházási célokra tekintettel • Korlátozott racionalitás

35 Disequilibrium-keynesiánusok • Robert Clover, Axel Leijonhufvud: az ortodox Keynes-interpretáció hibás • A posztkeynesiánusokhoz tartoznak - igen  Reálkalkulációk elvetése  Keynesiánus ellenforradalom  Nem a merevségek okozzák a problémát, hanem az, hogy a piac nem tökéletes koordinációs mechanizmus

36 • Nem vetik el az ÁEE modelljét, csak elvetik az azonnali áralkalmazkodás lehetőségét. Az ÁEE azon konzekvenciáját, mely szerint valójában csak az egyensúlyi árak léteznek, - azaz a szereplők megtarthatják készleteiket, vagyis nincsenek arra kényszerítve, hogy termékeiket eladják • Megkülönböztetik a névleges és az effektív (hatékony!) keresletet. • Modelljük makroökonómiai jellegű, és azt kívánják vele bizonyítani, hogy Keynes is hasonló keretben gondolkodott. • Keynes az ortodox elmélet kritikájában igénybe vette az ÁEE pozitív magját: "Hozzánk hasonlóan Keynes semmi esetre sem tagadta az ortodox egyensúlyi elemzés általános jellegét, csak azt tagadta, hogy az ortodox gazdaságtan adekvát elemzését nyújtaná a disequilibrium jelenségnek". (Clower [1966] 109. o.)

37 • Clower a nem egyensúlyi árak mellett kinyilvánított keresletet eszmei, elgondolt (notion) keresletnek nevezi, amelynek a sajátossága az, hogy a gazdasági szereplők által figyelembe vett változók egyedül az árak. (Lásd Clower [1966] ) • Megkülönböztetve a hatékony (!) kereslett ő l, ahol a jövedelem is korlát • A jövedelem a hamis csere következtében válik korláttá • Ekkor a Walras - törvény nem érvényes: „A Walras-törvény - habár a névleges piaci többletkeresletre való hivatkozással érvényes és rendszerint erre vonatkoztatják - általában irreleváns a teljes foglalkoztatás kivételével minden szituációra." (Clower [1965] 122.o.)

38 • A nem egyensúlyi áron történő csere következménye az ÁEE modelljében a piacok kölcsönös függése miatt tovagyűrűző aránytalanságot indukál. • A hamis csere létrejötte valamelyik piacon, ha a piacok kölcsönös függését fenntartjuk az árrendszer tekintetében egy disequilibrium árvektort eredményez. • Általánosan ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az egyensúlytalanság melyik piacon keletkezik kihat az összes többi piacra. • Ez annak a következménye, hogy egy pótlólagos korlát is belép a modellbe, a jövedelmi korlát. • A szereplők mivel nem tudnak annyit eladni amennyit szeretnének, jövedelmük nagysága függ az eladott mennyiségtől.

39 Az árverező kiiktatása • A hamis cserét az árverező akadályozza meg. • Árverező híján maguknak a szereplőknek kell eligazodniuk a kaotikus viszonyok között: "amit az egyes szereplőknek ismerniük kell, nem más, mint az egyensúlyi árak". (Leijonhufvud [1968] 70. o.) • A munka piac vonatkozásában ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy teljes foglalkoztatás alakuljon ki, a munkásoknak nem csak magáról a reálbérről kellene információval rendelkezni, hanem az összes többi piac, tehát a tőkepiac egyensúlyi árairól. • „S miután elfogadták azt a tételt, hogy a munkások mindig képesek meghatározni saját reálbérüket, összekeverték azzal a másik tétellel, hogy a munkások mindig képesek azt is eldönteni, mekkora reálbér felel meg a teljes foglalkoztatásnak...". (Keynes. 31.o.)


Letölteni ppt "A keynesi elmélet összefoglalása A Bekker könyv alapján, némi kritikával."

Hasonló előadás


Google Hirdetések