Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdasági elméletek története A keynesi forradalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története A keynesi forradalom."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története A keynesi forradalom

2 •Neoklasszikus ortodoxia: előrejelzés a gazdaságpolitikának •Válság – de már a 20-as években is krónikus munkanélküliség •Angol protekcionizmus, New deal → a neoklasszikus paradigma anakronisztikussá válik Előzmények

3 •Általános ↔ „klasszikus” (párhuzam Marshallal) •Ortodoxia: teljes foglalkoztatás felé tartó gazdaság Az Általános elmélet

4 1.w/p = MP L 2.w/p = munka határáldozata 3.Kényszerű munkanélküliség nincs – azaz mindenki találna munkát, ha elfogadná bére csökkenését 4.Aggregált keresleti ár = aggregált kínálati ár A „klasszikus közgazdaságtan posztulátumai”

5 •Tények •Pigou •A pénz szerepének elhanyagolása → a reálbér a gazdaság egyéb erőinek függvénye Kényszerű munkanélküliség

6 „A munkások rendszerint ellenállást tanúsítanak a nominális bér csökkentésével szemben, de távolról sem szokták csökkenteni a munkaerő- kínálatot a munkapiacon, valahányszor a bérjavak drágulnak.” 28. o. Kényszerű munkanélküliség

7 „… ha a nominális bér emelkedik, a reálbér csökken, és megfordítva. Ez azért van így, mert – rövidebb időszakot vizsgálva – a foglalkoztatás hanyatlása többnyire a nominális bérek csökkenésével és – ettől független okok folyományaként – a reálbérek emelkedésével jár együtt. Ha ugyanis a foglalkoztatás visszaesik, a munkások inkább hajlandók a nominális bér csökkentését elfogadni; másrészt ilyenkor a reálbér azért emelkedik, mert a termelés összezsugorodása esetén az egységnyi tőkefelszerelés határhozama szükségképpen nő.” uo. Kényszerű munkanélküliség

8 A pénz szerepe „Pigou professzor majdnem minden munkáján végighaladó – felfogás, hogy a pénz súrlódási jelenségeken kívül nem okoz reális változást, s a termelés és foglalkoztatás elméletét (akárcsak Millét) ki lehet dolgozni „reális” cserére építve is, a pénzt pedig elegendő felületesen bevezetni egy későbbi fejezetben. A modern gondolkodást még mindig átitatja az a nézet, hogy az emberek egy vagy más módon, de mindenképp elköltik a pénzüket.” 39. o.

9 •„a termelési költségek összességét közvetlenül vagy közvetve, szükségképpen a maga teljességében a termék megvásárlására fordítják.” 37. o. •→ a teljes foglalkoztatásnak nincs valós korlátja •Makroökonómia •Közmunkaprogramok példája Say-törvény

10 •A teljes foglalkoztatottságnál alacsonyabb szinthez tendál •A foglalkoztatás függ: 1. fogyasztási hajlandóság 2. tőke határtermelékenysége 3. pénzmennyiség 4. bérszínvonal Keynes gazdasági modellje

11 A rendszer kulcselemei: a) hatékony kereslet elve, amely a fogyasztási hajlandóságon és a beruházási rátán keresztül megszabja a gazdasági aktivitás felső határát b) a pénznek a „jelen és a jövő közti kapcsolat” kialakításában betöltött szerepe → kamat → beruházás Keynes gazdasági modellje

12 Új fogalmak: megtakarítási határhajlandóság, multiplikátor; likviditási preferencia; tőke határhatékonysága Keynes gazdasági modellje

13 •Az uralkodó paradigma ereje → tankönyvek: a neoklasszikus elmélet speciális esete, a munkanélküliség melletti egyensúly modellje ↔ Keynes •Keynes nem tartotta önmagukban érvényesnek azokat a feltételeket, amelyekkel integrálni lehet modelljét a neoklasszikus elméletbe. Pl. bérstabilitás, likviditási csapda Fogadtatása - interpretációja

14 •Előrejelzések kérdése •Erkölcsi tudomány (Deane, 216. o.) •Pszichológia – pl. beruházások (tezaurális hajlam és a tőkejavak jövőbeni hozamának megítélése) Fogadtatása - interpretációja

15 •Az aggregált kereslet és kínálat meghatározó tényezői •The End of Laissez faire – nincs láthatatlan kéz (!) •A bérek csökkentése a hatékony kereslet csökkentésén keresztül növeli a munkanélküliséget •Reál- és nomináltényezők komplex rendszere •A modern makroökonómia alapja Fő üzenete

16 •Malthus: hatékony kereslet és fogyasztás összefügg a termeléssel; Say-dogma tagadása •Hobson: „túlmegtakarítás” •Svéd iskola: beruházások & megtakarítások •Kahn: multiplikátor Előzmények

17 •Az alapvető elméleti problémát a gazdasági aktivitás színvonalának és nem az áraknak a meghatározásában látta •Alapvető vizsgálati módszere a nemzeti jövedelem elemzése •Politikai következmény: keresletszabályozás •(még a marxisták is üdvözölték) Forradalmisága

18 •Liberálisoknak: ellenszert kínál a társadalmi forradalomra és „speciális esetként magában foglalta a klasszikus rendszert” – Samuelson •Gyakorlati közgazdászoknak: könnyen számszerűsíthető, statisztikailag tesztelhető •A későbbi makroökonómiai általános egyensúlyi és dinamikus modellek prototípusa Egyéb vonzereje

19 •Teljesen más lett, mint az Általános elmélet •Költségvetési politikai relatív nagyfokú hatásossága a monetáris politikával szemben •A bérek merevsége és a megtakarítások kamatrugalmassága nem elengedhetetlen feltételek Keynesnél A keynesi közgazdaságtan

20 Elméleti pluralizmus ↔ elméleti monizmus

21 Kellemes hétvégét!


Letölteni ppt "Közgazdasági elméletek története A keynesi forradalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések