Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Radnóti Katalin F ő iskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet Honlap:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Radnóti Katalin F ő iskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet Honlap:"— Előadás másolata:

1 Radnóti Katalin F ő iskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet Honlap: Tehetséggondozás a mindennapok gyakorlatában

2 Miről lesz szó?  A tehetségr ő l általában  Néhány felmérésr ő l  OECD PISA vizsgálatok  nyári természettudományt tanító tanárok közt végzett felmérés eredményei  Kritériumdolgozatok eredményei (a fizika- és a kémiaoktatás eredményessége)  Országos megmérettetések, illetve egyéb lehet ő ségek  A laboratórium szerepe a tehetséggondozásban

3 A definíció és a felismerés kérdése  Nem tudjuk megmondani, hogy kik azok a mai gyerekek, akik felnőtt korukban kiválóságok lesznek, mert  nem határozható meg a kiválóság fogalma,  a konkrét megvalósulások esetén nem tudjuk jól elkülöníteni a gyermekkori kiválóság, valamint a társadalmi hatások szerepét (és már a gyermekkori kiválóság kialakulásában is jelentős szerepe van a környezetnek).  Tehetségesnek ezért azt a gyermeket nevezzük, aki egy vagy több területen kiemelkedő képességekkel rendelkezik. Hogy mik ezek a területek, mik a képességek, azt mindig az aktuális társadalmi helyzet, az uralkodó értékrend határozza meg.  A tehetség kialakulásában a gének és a környezet egyaránt szerepet játszanak, az utóbbi ad lehetőséget a nevelés, a pedagógia számára.  Minden ép gyermek esetében megvan a lehetősége annak, hogy valamilyen területen kiválóvá váljék, a tehetség nem eleve elrendelés kérdése, a tehetség kifejleszthető, konstruálható.

4 A tehetségnevelési elmélet alapvonalai  Minden gyermek sajátos, csakis rá jellemző jellegzetességekkel rendelkezik, a tehetséges gyerekek esetén egyes tulajdonságaik kiugróan magas szinten állnak.  Minden gyermek meg kell, hogy kapja az életben való boldoguláshoz szükséges közös alapokat, és lehetőleg minden gyermeket valamilyen területeken az átlag fölé, ha lehet, a legmagasabb szintekre kell fejlesztenünk.  A tehetségnevelésben nagyobbrészt az együttnevelés elvét érdemes érvényesíteni.  A tehetségnevelés alapvető pedagógiai eszköze a differenciálás.  Az együttnevelés elvétől azonban a nevelés egy részében el lehet, el is kell térni:  Iskolán belül szervezett elkülönült képzési formák, pl. szakkörök, fakultációs rendszer, versenyek, speciális feladatok adása, stb.  Iskolán kívül szervezett formák, tehetségneveléssel foglalkozó szervezetek tevékenysége, versenyek, iskolán kívüli szakkörök, stb.

5 „Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csodát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna.” (Szent-Györgyi Albert)

6 A tehetségnevelés eredményessége  A PISA 2006 felmérés természettudományi tesztjében a 6. képességszinten teljesítő tanulók aránya:  Magyarországon: 0,6 %  Finnországban: 3,9%  Az OECD-ben: 1,4 %  A PISA 2009 felmérés szövegértés tesztjében a 6. képességszinten teljesítő tanulók aránya:  Magyarországon 0,3%  Finnországban 1,6%  Az OECD-ben: 1,0%. Csökkenés nem magyar sajátosság!?

7 Tanári felmérés a természettudományos oktatás helyzetér ő l 2008  Célkit ű zés Megállapításainkat konkrét adatokkal tudjuk alátámasztani.  A kutatás módszerei Kérd ő íves adatgy ű jtés, többféle kitöltési lehet ő ség biztosítása (levél, , online)  Az adatok feldolgozása Adatbázis kezel ő programmal, 112 X 1050 volt a táblázat mérete  Hipotézisek, kutatási kérdések Életkor szerinti eloszlás, kísérletezés feltételei, óraszámok, tanulói létszámok, differenciált fejlesztés lehet ő ségei (versenyek), kommunikációs lehet ő ségek, oktatási módszerek  A minta Közel reprezentatív, de mindenképpen jelzés érték ű kérd ő ív érkezett vissza.

8 A kísérletezés feltételei  Órakedvezmény nincs.  Laboráns nincs.  Anyagi források általában sz ű kösek.

9 Az országos tudásszint mérő vizsgálatok 2009 és 2010-ben A vizsgálatok célkit ű zései  A fels ő oktatásba belép ő hallgatók milyen tudásszinttel érkeznek, és az megfelel ő -e a választott szak követelményeinek?  A felvételi pontszám megfelel ő információt ad-e a hallgatók tudásáról? A vizsgálatok lebonyolítása  A hallgatók egy 60 perces dolgozatot írtak a regisztrációs hét folyamán.  A feladatlap központilag készült.  Az intézmények saját maguk szervezték a dolgozatok megíratását és javítását az egységes útmutató alapján.  A kollégák az eredményeket egy központilag el ő készített Excel táblázatban rögzítették és ezeket küldték vissza feldolgozásra. A résztvev ő intézmények  Kémia: ELTE, BME, PE, DE, SZTE, PTE 2009-ben (1089 f ő írt)– SE, SZI Gödöll ő 2010-ben (1581 f ő írt)  Fizika: ELTE, BME több kara, DE, GDF, NYFMMK, PE több kara, PTE, SZTE, SZE, SZIE (2185 f ő írt)

10 Legfontosabb eredmények Felmér ő t írt hallgatók száma, és a kérdésenként összsített felmér ő k eredményei:  kémia: 1089 f ő 35%0,88

11

12 Következtetések, javaslatok Az érettségi vizsga és a tanulmányi versenyek jelent ő sége.  Az a diák, aki rangos tanulmányi versenyen (az OKM által meghatározott kritériumok alapján) eredményes, szakirányának megfelel ő fels ő oktatási helyre mehessen rögtön, pl. kapjon 500 pontot.  28 perc 35 s alatt egy 90 perces ZH??!!  A szakiránynak megfelel ő érettségi vizsga megkövetelése. A vizsgálat hatásai: MTA, sajtó, Rektori Konferencia foglalkozott a kérdéssel 2013-ben kötelez ő emelt érettségi a felvételihez??

13 Tehetséggondozás, tanulmányi versenyek A magyar diákok viszonylag kis hányada kerül csak be a tehetséggondozási rendszerbe. Ezek között túlnyomó többségben vannak a régi, nagy hagyományokkal rendelkez ő „elit” iskolák diákjai (1-2% Neuwirth Gábor). A többi oktatási intézmény tanulóinak tehetséggondozása rendszerszinten nem volt biztosított eddig!

14 Tehetséggondozás ↔ versenyre való készülés  A versenyek jelent ő s része különböz ő típusú feladatok megoldását kéri.  Egyéb jelleg ű tevékenységre csak legfeljebb a verseny dönt ő jében kerül sor. Ilyen például a kísérleti rész, amelyhez a diákok megkapják a szükséges leírást, mivel mit kell csinálni. A tehetséggondozás során egyéb tevékenységeknek is helyet kell kapniuk, amelyekkel bevezethetjük a diákokat az adott tudományterület logikájába.

15 Országos lehetőségek  KÖMAL, KÖKÉL feladatmegoldó versenyei  Természet Világa cikkpályázata  Célzott el ő adások, például:  Atomcsill ELTE TTK Fizikai Intézet  Alkímia ma, Észbontó, Észbontogató ELTE TTK Kémiai Intézet  Versenyek, vetélked ő k  Nukleáris Tábor  Kutatóintézetek nyári tábora  Hazai és nemzetközi projektekben való részvétel, esetleges vizsgálatok végzése pl. vízprojekt

16 Kutatás alapú tanítás (KAT)  A kutatás alapú tanulás/tanítás (KAT, illetve angolul ’inquiry-based learning’, IBL) olyan módszer, amely biztosítja, hogy a tanulók átéljék a tudásalkotás folyamatait. A módszer f ő jellegzetessége az, hogy a diákok végezzenek kutatással kapcsolatos, illetve kutatás jelleg ű tevékenységeket a természettudomány tanulása során, mint:  problémák keresése, kutatásra érdemes kérdések megfogalmazása,  hipotézisek megfogalmazása,  különböz ő alternatív magyarázatok megalkotása és elemzése,  kutatások tervezése, vezetése,  megfelel ő eszközök és technikák használata az adatok gy ű jtéséhez,  az adatok elemzése, ellen ő rzése pl. irodalmi értékek….  a természettudományos érvek/indokok közlése.

17 Javasolt tevékenységek  Vita arról, hogy mi a különbség egy témáról alkotott vélemény és egy tudományosan megalapozott vizsgálati eredmény között?  Egyszer ű mérések, vizsgálatok elvégzése alkalmasan megválasztott hipotézisek alapján.  Hétköznapi probléma kísérleti vizsgálatának megtervezése, kivitelezése.  Tudományos igény ű probléma kísérleti vizsgálatának megtervezése, kivitelezése.  Vita a modellezés szerepér ő l a természettudományos megismerésben.

18 A barlangoktól a felhőkarcolókig Az építkezés anyagai 1.csoport: A sokrét ű kalcium. A kalcium tulajdonságai.  Csepegtessetek mészk ő darabkára sósavat! Rögzítsétek a tapasztalatokat! A cseppk ő barlang és a cseppk ő keletkezése  Öntsetek meszes vizet egy kémcs ő be kb. háromnegyed részig.  A hajlított üvegcsövön keresztül fújjatok bele az oldatba. A bejutott széndioxid hatására hamarosan csapadékkiválás következik be. Ha el ő zetesen fenolftalein indikátort is tesztek az oldatba, annak elhalványodásával még látványosabb a jelenség.  Fújjatok még tovább az oldatba, ameddig ismét kitisztul. Hasonló módon oldódik fel szénsavas forrásvíz hatására a mészk ő hegységek belseje, és így keletkezik a barlang.  Melegítsétek az oldatot. Hamarosan ismét csapadék keletkezését vehetitek észre, ami CaCO3. Hasonló folyamat játszódik le a cseppkövek képz ő désénél. Amikor a barlang falán lassan leszivárgó, lecsurgó oldatból eltávozik a szén- dioxid, a kalcium-karbonát lerakódásával évezredek alatt létrejönnek a cseppkövek.

19 2.csoport: Mészégetés. A mészk ő szerepe az épít ő iparban. A mészk ő kémiai változásai a felhasználás során.  Hasonlítsátok össze a mészégetés és a mészoltás kémiai folyamatait!  A mészégetés és a mészoltás folyamatának kísérleti vizsgálata tojáshéj segítségével.  A tojáshéj izzítása,  a leh ű lt héj oldhatóságának, valamint az oldat kémhatásának vizsgálata.  Nézzetek körül lakóhelyeteken, hogy hol folyik éppen építkezés! Milyen épít ő anyagokat használnak fel?

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Radnóti Katalin F ő iskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet Honlap:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések