Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Az elhízás az Egészségügyi Világszervezet szerint a tíz legsúlyosabb betegség közé tartozik Rengetegen szenvednek szövödményeitol, de még többen az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Az elhízás az Egészségügyi Világszervezet szerint a tíz legsúlyosabb betegség közé tartozik Rengetegen szenvednek szövödményeitol, de még többen az."— Előadás másolata:

1

2  Az elhízás az Egészségügyi Világszervezet szerint a tíz legsúlyosabb betegség közé tartozik Rengetegen szenvednek szövödményeitol, de még többen az elhízás esztétikai hátrányai miatt  Az emberek nagy része életében már többször fogyókúrázott és minden harmadik felnott valamilyen mértékben fogyókúrázik. Legtöbbjük csodamódszert keres, amivel gyorsan szeretné leadni folyamatosan felszedett súlyfeleslegét.

3  Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb. Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az "elhízás" szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók

4  A lakosság több mint fele testsúlyproblémákkal küszködik. Egészségügyi szempontból jelentosége van az elhízás típusának. Megkülönböztetünk foleg hasra, törzsre terjedo „alma” típusú elhízást, és csípore, combra történo „körte” típusú elhízást. A hasi területen felhalmozódó zsírsejtek anyagcseréje különbözik a szervezet többi zsírsejtjétol. Klinikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy az alma típusú elhízás a szívkoszorúér-betegségekre, magas vérnyomásra, cukorbetegségre, agyvérzésre, magas koleszterin szintre hajlamosít. A körte típusú elhízás foként esztétikai probléma. Ennek alapján elmondható, hogy nem is annyira az elhízás mértéke, mint inkább a zsírszövetek megoszlása a döntö.

5

6 o Örökletes anyagcserezavar o Túltáplálkozás o Mozgásszegény életmód o Rendellenes étkezési szokások o Bizonyos szociális körülmények

7  Genetikai adottságok befolyásolják, hogy a szervezet milyen mennyiségű zsírszövet tárolására törekszik és az hogyan oszlik el a testen. A hízásra való hajlam azonban nem végzet, az egészséges kondíció, többlet munkával és odafigyeléssel ugyan, de elérhető illetve megőrizhető.Fontos odafigyelni az egészségre,a tápanyag és kaloria bevitelre.

8

9  Gyermekkorban  Terhesség alatt  Szoptatás alatt  Fogamzásgátlók szedésekor  Dohányzás abbahagyásakor  Fizikai aktivitás csökkenésekor

10  Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.  Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe: az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak. A genetikai és szociális öröklődés különválasztása bonyolult feladat. Az ikerkutatások eredményei valódi genetikai okokra is szolgáltattak bizonyítékot.  Pszichés tényezők: Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört.

11

12  Hogyan képes egy zsírfelszabadító hormon elindítani a súlygyarapodást? Úgy, mint a koplalás. A koplalásnál megtanítjuk szervezetünket, hogy vannak hosszabb időszakok, mikor nem jutunk táplálékhoz. Ezzel arra serkentjük, hogy a lehető legkevesebb bevitt tápanyagból minél többet raktározzon el egy újabb ínséges időszakra. Ettől fordulhat elő, hogy fogyókúra befejeztével, szép lassan még több kilót szedünk fel, mint amikor elkezdtük azt. A kortizon is hasonlóan működik. Ez egy szteroid hormon, amelyet a mellékvese termel stressz hatására. Feladata az aminosavak felszabadítása az izmokból, a glükózé a májból, továbbá a zsírsavak vérbe juttatása a zsírszövetekből, hogy a testünk energiaként felhasználhassa ezeket. A vér átlagos kortizon szintje eléggé széles skálán mozog, 6-23 mg/dl között, mely óriási eltéréseket mutat étkezés vagy fizikai, lelki stresszes helyzetek után. Ha folyamatos stressznek vagyunk kitéve, az megnövekedett kortizonszinthez vezet. Ez viszont újabb cukor vagy szénhidrát utáni sóvárgást okozhat, mert arra készteti a testet, hogy energiát raktározzon el. Így növeli a felesleges kortizon az éhségérzetet. Ráadásul emlékezzünk az említettekre, az elfogyasztott étel nem csupán energia a szervezetnek, hanem maga az evés stresszoldó szerepet is betölt számos embernél. Így talán jobban érthető, miért olyan nehéz megszabadulnunk zsírpárnáinktól.

13

14  Az elhízás és a magas vérnyomás kapcsolata három alaposan bizonyított klinikai tapasztalatban foglalható össze: a magas vérnyomásúak nagy hányada elhízott, a kövér emberek között több a magas vérnyomású, és ha a test tömege csökken, általában a kórosan magas vérnyomás is mérséklődik. A magas vérnyomás és az elhízás kapcsolatát azonban még nem tisztázták pontosan.  Elhízással a légzési működés is kórossá válhat: csökkenti a vitálkapacitást és a kilégzési tartalékot. A tüdőhólyagokban kedvezőtlenül alakul az oxigén és a széndioxid nyomásának aránya. A nagyfokú elhízás ezen a mechanizmuson keresztül eredményezi a Dickens regényhőséről elnevezett Pickwick-szindrómát: ennek tünetei a nappali aluszékonyság, a hipoxémia, a bőrnek az oxigénhiány miatti kékes elszíneződése (cianózis), a periódusos légzés és a jobbszívfél-elégtelenség.  A tápcsatornát érintő leggyakoribb szövődmény az epekőbetegség. Kialakulásának valószínű oka az, hogy a zsírszövet megnövekedett tömege miatt az epe túltelődik koleszterinnel. A nagyobb tömegű zsírszövet napi koleszterinforgalma ugyanis arányosan nagyobb, mint az ép szöveté.

15

16  A mozgatórendszert azáltal károsítja az elhízás, hogy támasztószöveteink teherbíró képessége az egészséges testtömegre van méretezve. A tartósan nagyobb tömeget mind az ízületek, mind a csontok megsínylik.  Az elhízott nőknek gyakrabban vannak menstruációs zavarai, nehezebben esnek teherbe, és a terhesség alatti szövődményeknek is jobban ki vannak téve.  Jól ismert klinikai tapasztalat, hogy az időskori, nem inzulinfüggő cukorbetegségben szenvedők általában túlsúlyosak. Fordítva is igaz: a kövér emberek között jóval több a cukorbeteg. Az elhízás tehát növeli a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.  Összefoglalva: a következmények elég súlyosak, ezért nagyon fontos, hogy beavatkozzunk, mielőtt a szövődmények visszafordíthatatlanná válnának.

17  Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:  Metabolikus-X szindróma  Policisztás ovárium szindróma  Cushing-szindróma  Inzulint termelő daganat (inzulinóma)  Pajzsmirigy elégtelenség  Prader-Willy-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)  Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)  Központi idegrendszeri betegségek: bulímia, agyvelőgyulladás, harmadik agykamrát érintő daganatok, a hipofízis hormonálisan inaktív daganata, a hipotalamusz szervi betegségei (gyulladás, daganat, érbetegség), hipotalamusz közeli kóros.

18  A központi idegrendszer szervi rendellenességei közül ki kell emelni a hipotalamusz betegségeit. A hipotalamusz vegetatív idegrendszeri központ, az összes belső szerv és a teljes hormonális rendszer központi irányító szerve. Felelős az éhségérzésért, jóllakottságért, nemi késztetésért, a szervezet hőháztartásáért, egyszóval minden akaratunktól független életfunkció szabályozásáért. Működési zavarát bármilyen szervi betegség, agylágyulás, vérzés, daganat, gyulladás, sérülés (például agyalapi törés) kiválthatja. Szervi okokkal nem magyarázható, rendkívül összetett, olykor bizarr tünetekkel járó működési rendellenességét dienkefalózisnak (nevezzük, melynek kapcsán extrém elhízás és extrém lesoványodás is előfordulhat

19  A definíció szerint férfiak esetében 0,9 derék/csípő arány, nők esetében 0,8 derék/csípő hányados felett beszélünk hasi elhízásról. Európában a férfiaknál 102 centiméter, a nőknél pedig 88 centiméter haskörfogat felett tekinthető kórosnak az elhízás.  Mit lehet tenni ellene?  Kanadai tanulmány igazolta, hogy a hasi elhízás kialakulásában nagy szerepet játszik a genetika, ezért érdemes szüleink, nagyszüleink példájából okulva korán odafigyelni az életmódra, ugyanis minél kisebb a túlsúly, annál könnyebb attól megszabadulni.  A hasi elhízás kezelése során is a diétáé és a mozgásprogramé a fő szerep. Mivel gyakran társul cukorbetegség is, ezért a fogyókúra során mindig szoros orvosi kontroll szükséges a szövődmények megelőzése céljából. Minden leadott centiméter növeli a várható élettartamot, érdemes élni a lehetőséggel.

20  Több gyógyszercsoport, köztük a szteroidok (pl. prednizolon), egyes vérnyomáscsökkentők és antipszichotikumok, valamint a triciklikus antidepresszívumok testsúlynövekedést eredményezhetnek. Triciklikus antidepresszívum: A triciklikus antidepresszívumok (TCA-k) általában két- három hét elteltével kezdik kifejteni hatásukat. Egyik legjelentősebb mellékhatásuk a súlygyarapodás, de az egyéb mellékhatások közé tartozik az álmosság, szájszárazság, szédülés és csökkent szexuális tevékenység.

21

22  Az elhízás tényének megállapítása nem kíván különösebb orvosi felkészültséget. Fontos viszont a háttérben esetleg meghúzódó betegség kimutatása és célzott kezelése. Az elhízás teljes körű belgyógyászati kivizsgálást igényel az okok és a már kialakult következmények felméréséhez és eredményes gondozásához. A precíz kivizsgálás sok esetben tartós kórházi elhelyezést igényel. A kivizsgálás az orvostudomány rendelkezésére álló valamennyi eszköz igénybevételét jelentheti.  Kezelés  A kezelés célja az alapbetegség gyógyítása, a testsúly normalizálása, a szövődmények hatékony kezelése és az egészséges életmód fenntartásának megtanítása.  Az alapbetegség gyógyítása abban az esetben jön szóba, ha a kövérség okozója valamilyen szervi, többségében hormonális betegség.

23  F ontos, hogy elérhető célt kell kitűzni a fogyáshoz. Ellenkező esetben a csalódás, reménytelenség miatt minden fáradozás kudarcra van ítélve.  A minőségi éhezés megelőzésére fontos a bőséges folyadékbevitel és vitaminpótlás.  A z elhízás csak bizonyos határig gyógyítható. Az elhízás gyógyítása alkoholfogyasztás mellett nem lehetséges.  R övid idő alatt nem lehet tartósan lefogyni, mert az inzulin-receptorok érzékenysége éhezés hatására fokozódik. A koplalás utáni időszakban tehát minden falat duplán fog hasznosulni.A legrosszabb fogyókúra a koplalás! A leghatékonyabb az egészséges fizikai aktivitás és a táplálkozás közötti összhang megtalálása.  H atározzuk meg a szervezet kalóriaigényét az általunk meghatározott "optimális" eredmény mellett. A szervezet kalóriaigénye a fizikai aktivitástól függően naponta kcal testsúly-kilogrammonként. Itt természetesen az elérendő testsúlyt kell figyelembe venni. Így például, ha a kitűzött cél 80 kg, és a beteg ülőmunkát végez, mintegy napi 2000 kcal lesz a szervezet kalóriaigénye. A diéta során ennél kevesebbet, kcal-át fogyaszthat el.

24  A nagy kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása növeli a testtömeget. A magas zsírtartalmú ételek általában nagyobb kalóriatartalmúak is. A szénhidrátgazdag élelmiszerek, mint a szénsavas üdítőitalok, cukorkák, sütemények a leggyakoribb hordozói a felesleges energiának.  Az elhízás valamint a túlsúly bizonyítottan a jelen és a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. A WHO adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető kockázati tényező a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik.

25

26  A válasz egyszerű: ideálisra fogyni? Természetesen a kezelés az elhízás mértékétol függ.  Ha a BMI (testtömegindex-számítás) között van, a kezelés nem igényel szigorú orvosi felügyeletet. Amennyiben a BMI 31 fölött van, fontos a szigorú, erre szakosodott orvos felügyelete.  Amennyiben eldöntöttük, hogy fogyókúrázunk, a kúra kezdete elott keressük fel háziorvosunkat, hogy felmérje egészségi állapotunkat.  A fogyókúrázás legegyszerubb receptje: kevesebbet kell enni, és többet mozogni. Ha naponta csak 500 kcal- val kevesebbet fogyasztunk, ez már heti 0,5 kg, havi 2 kg fogyást eredményez. Ennél nagyobb kalória- megszorítás az alapanyagcsere romlásához vezethet.

27  Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében:  80 kg/ 1,8 x 1,8= 24,96

28

29  Mint oly sok más betegségnél, az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye. Rosszindulatú daganatok esetén a túlélési esély ma is szerény. Amennyiben az elhízás elsődleges, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg. Elhízottaknál a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén.

30  É relmeszesedés  M agas vérnyomás  K oszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia  A gyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia  É relzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, veseartéria elzáródás, stb.  C ukorbetegség (II. típus) annak minden következményével  R ák: Nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.  A z alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.

31  Élelmi rostban gazdag táplálék. Búzakorpa, karalábé, teljes kiorlésu lisztbol készült kenyér és péksütemények, valamint napi 3x15g (1 evokanál) zabkorpa fogyasztása.  A zsírfogyasztás minimalizálása, hiszen a zsírok jobban hizlalnak, mint a szénhidrátok. Több vizsgálat is bizonyított, hogy az elhízás jobban függ a zsír-, mint az energiabeviteltol. Fontos, hogy a diéta ne legyen drágább, mint a normál étrend. Meg kell tanulni körültekintoen, visszafogottan vásárolni. Csak a legszükségesebb élelmiszereket tartsuk otthon. Ha már nem kívánjuk az ételt, hagyjuk a tányéron. Határozzuk meg az idot és a helyet, melyet az étkezésre szánunk. Ne kapkodjuk el az étkezést, kerüljük a gyorséttermeket. Bövítsük táplálkozási ismereteinket, olvassunk minél több ide vonatkozó kiadványt. Reális célt tuzzünk ki magunk elé. Hatékony, de kíméletes mozgásforma kiválasztása: gyaloglás, futás, kerékpározás.-- 

32

33  Kerüljük a fogyasztószerek használatát, mert sok egészségkárosító mellékhatásuk van (nehézlégzés, mellkasi panaszok, magas vérnyomás).  Az étvágycsökkentésben és az alapanyagcsere fokozásában jelentos segítséget nyújtanak a különbözo szelíd gyógynövényekbol készült teakeverékek.  A felesleges kilókat úgy számoljuk fel, hogy az egyes számú kövérítőszert, a ZSÍRT radikálisan redukáljuk, mégpedig úgy, hogy megelőzzük az úgynevezett yo-yo-effektus kialakulását, azaz a gyors visszahízást.

34

35  Magyarországon forgalomban lévő testsúlycsökkentő gyógyszerek két fő hatástani csoportba tartoznak:  1.) A központi idegrendszerre ható szer a szibutramin, amely gátolja a szerotonin és noradrenalin nevű ingerület-átvivő anyagok visszavételét az idegsejtbe, ezáltal ezek szintje megemelkedik. Hatása abban nyilvánul meg, hogy növeli az étkezés során jelentkező jóllakottság-érzést és fokozza a hőtermelést. Mellékhatásai legtöbbször átmenetiek: székrekedés, álmatlanság, szájszáradás.  2.) Periférián ható, zsírfelszívódást gátló szer orlistat, amely gátolja a béltraktus zsírbontó enzimének aktivitását, ezáltal a táplálékkal elfogyasztott zsír kb. harmada a széklettel távozik. Ennek következményeként alakulnak ki mellékhatások: pl. a zsírban oldódó vitaminok felszívódási zavara, hasmenés, puffadás. Ezek a mellékhatások magas zsírtartalmú étrend esetében gyakrabban fordulnak elő, ezért alacsony zsírtartalmú diéta javasolt a mellékhatások kivédése céljából és az egészséges életmód részeként egyaránt.  Lényeges: a gyógyszeres terápia csak akkor lehet hosszú távon hatékony, ha mellette életmódváltás is történik, ennek hiányában jojo-effektus alakul ki és a gyógyszeres kezeléssel elért új testsúlyt nem sikerül megtartani.

36

37

38


Letölteni ppt " Az elhízás az Egészségügyi Világszervezet szerint a tíz legsúlyosabb betegség közé tartozik Rengetegen szenvednek szövödményeitol, de még többen az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések