Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

E-learning A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "E-learning A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta."— Előadás másolata:

1 E-learning A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2 Az előadás célja Megfogalmazni az e-learning jelentését.
Megismerni a legfontosabb e-learning irányzatokat Elemezni az e-learning módszereit és eszközeit Megismerni a legfontosabb e-learning szabványokat

3 Mi az e-learning e? Elektronikus? learning? Tanulás?
Elektronikus tanulógép? Magától tanuló robot? Vagy az ember tanul, az elektronika segítségével? Ez így elég zagyva, kezdjük egy kicsit másik irányból, avagy: Mit jelent az, hogy távoktatás?

4 Távoktatás A távoktatás olyan oktatási forma, ahol a tanár és tanuló között földrajzi távolság van. A távoktatás egy teljesen egyedi oktatási forma, lényegesen többet jelent a távolból oktatásnál!

5 Távoktatás megszületése
A távoktatás megszületése és elterjedése alapvetően három jelenségnek köszönhető. Ezek a következők: "egy új képzési forma iránti szükséglet, az oktatási költségek csökkentésének általános igénye, a modern kommunikációs technológiák megjelenése az oktatás területén is." (Kovács Ilma)

6 Mi a távoktatás? Tanár Mentor Tutor
Új oktatási forma, ami új módszereket igényel Tanár: ismeretátadó  tanulásirányító Tanuló: a tanulási folyamat aktív résztvevője Tanár Mentor Tutor Tananyag fejlesztő Nem csak a tanuló szerepei változnak jelentősen. Az új oktatási környezet a „katedra” másik oldalán dolgozók munkáját és szerepkörét is megváltoztatta. A tanár nem teremthet rendszeres személyes kontaktust tanítványaival, a tanulók felől érkező visszajelzések korlátozottak. Távoktatási környezetben a tananyagot nem lehet olyan rugalmasan a tanulók igényeihez igazítani, mint a hagyományos iskolai képzés során, ahol akár egy tanórán belül is lehet korrigálni a tanítási módszereinken a tanulók felől érkező visszajelzések alapján. A pedagógiai munka jelentős hányadát itt a képzés megindulása előtt kell kifejteni. Ráadásul a képzés során ez a szerkezet már csak nehezen változtatható, tanítási, tanulási módszereinken általában csak új kurzus kiírása, illetve két tanfolyam közötti „szünetben” tudunk változtatni. Mindazonáltal a folyamatos visszacsatolás, minőség-ellenőrzés nagyon fontos aspektus. A távoktatás a tanár szerepét három jól elkülöníthető területre bontja: tutor, mentor, fejlesztő. Természetesen egy adott személy a három funkció közül többet is – akár mind a hármat – egyszerre betöltheti. Tutor A tutor a tanulók szakmai képzéséért, segítésért felelős. Ő javítja a tanulók feladatait, hozzá fordulhatnak a tanulók kérdéseikkel, észrevételeikkel. A hagyományos képzésben is fontos szerepet kap a dokumentálás, melyet a távoktatás összetettsége, késleltetett reakciókészsége tovább fokoz. A távtanárnak (tutornak) képesnek kell lennie arra, hogy szinte minden tanulókkal történt kommunikációt, tananyagra vagy a képzésre vonatkozó észrevételt lejegyezzen, ezeket az ismereteket rendszerezze, alkalom adtán felhasználja illetve mások számára továbbadja. A tutornak részletesen ismernie kell az általa tutorált tananyagot, annak szakmai hátterét, munkája csak így lehet hiteles a távtanulók előtt. Mivel a tanár-diák kommunikáció itt általában mesterséges kommunikációs csatornákon folyik, a távtanárnak rendelkeznie kell az általa használt kommunikációs eszközök használatának technikai és módszertani ismereteivel. Kiemelten fontos a jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség, ami itt nem csak verbális, hanem írásbeli készséget is jelent. A Mentor A távoktatás szerkezete a tanár szerepköreit több külön „szakmára” bonthatja. Míg a tutor a távtanuló szakmai segítésében hivatott tevékenykedni, addig a mentor egy olyan személy, aki a háttérből a tanuló előrehaladására ügyel, intézi az adminisztrációs ügyeket, panaszokat, stb. Különösen a nagyobb távoktatási intézmények esetén válik szükségessé a két funkció megkülönböztetése. A mentorral szemben hasonló elvárásokat támaszt a távoktatás, mint a tutorokkal szemben. A mentor a távoktatás folyamatában fontos minőségbiztosítási szerepet tölthet be. Tananyagfejlesztő A távoktatási tananyagok fejlesztése az adott szakterület részletes ismeretén túl más kompetenciákat is elvár a tananyagfejlesztőkkel szemben. Nem elég a pontos és változatos fogalmazás, a jó szövegíró készség. A távoktatási tananyagok jellemzőinek, az egyes technikák, médiumok ismerete elengedhetetlen a hatékony képzés kialakításához. Általában a távoktatási anyagok fejlesztése csapatmunka. Az elkészült oktatócsomag nem csak magát az ismeretanyagot, de a tanulási folyamat leírását, a megszervezéséhez szükséges elemeket is magában foglalja. Egyfajta modellezőkészség sokat segít a tananyagírónak ennek elkészítésében. A tanulási folyamat része az ellenőrzés, önellenőrzés is, ezért a tananyagfejlesztőnek (vagy a csapat bármely tagjának) az egyes számonkérési módszereket is ismernie kell. Az oktatócsomagok gyakran használnak olyan elemeket, melyek elkészítése eleve meghaladja egy-egy ember képességeit (videó, számítógépes multimédia) így ezen anyagok kifejlesztéséhez mindenképpen segítséget kell igénybe vennie a tananyagfejlesztőnek.

7 Diák Passzív hallgatóból aktív tanuló
Figyelmét irányítani kell, de maga fedezi fel az utat A „tanulást” még jobban meg kell tanulni, mint eddig… Távtanuló A távoktatásban részesülő tanulóra lényegesen nagyobb felelősség hárul mint a jelenléti képzésben résztvevőre. A távoktatásban nincs egy tanár a „hátad mögött” aki mindenáron oktatni próbál. A távtanulónak magának kell megszervezni az oktatás ütemét, beosztania idejét és energiáját, az anyagot magának kell elsajátítani, és bizonyos fokig az ő felelőssége az elsajátítás mértékének az ellenőrzése is. Ráadásul a személyes kontaktus hiánya miatt a motiváló erő, és kommunikáció hatékonysága is csorbát szenvedhet. (A cél természetesen az, hogy ez ne történjen meg.) A tanuló szerepe megváltozik. Más feladatai vannak, és más kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeres távtanuló lehessen. A legnehezebb kihívás a tanulás megszervezése. Ezen még a gyakorlott távtanulók is elcsúszhatnak. A kialakított tanulási rendnek egyaránt illeszkednie kell a tananyag szerkezetéhez, a távtanuló időbeosztásához, tanulási stílusához és az egyéb külső feltételekhez (eszközök rendelkezésre állása, szinkron módszerek időzítése, stb.) A személyes távtanulói tapasztalat rendkívül sokat segíthet a tanulás megszervezésében és a haladási ütem megtartásában is. A „saját kárán tanul az ember” mondja a mondás: minden távoktatásban résztvevőnek magának kell megtapasztalnia mit jelent, ha az előre meghatározott időbeosztástól lényegesen eltér. A távtanuló időbeosztásának, tanulási rendjének elkészítésében általában a tanulási útmutató segít. Távoktatásban kezdők esetében ajánlatos az első néhány alkalommal a tanulási rend mentori ellenőrzése is, így a mentor még időben tudja tanácsaival ellátni a tanulót. A tanulásra fordított időt a távtanulónak hatékonyan kell eltöltenie. Ennek érdekében a távoktatási tananyagoknak sajátos szerkezetük van, de természetesen a hatékonyság kérdésében nagyon sok múlik a tanulón is. A távtanulónak alá kell magát rendelnie a tananyag, illetve a tutor irányításának, az instrukciókat követve kell végighaladnia a tananyagon. Nagyon fontos, hogy a beépített önellenőrző részek hiteles végrehajtása! Itt nem a jobb jegy elérése, hanem saját tudásunk lemérése a cél. A távtanulónak tehát rendelkeznie kell egyfajta szabálykövető magatartással, és a hiteles és őszinte önellenőrzés elvégzésének képességével. A távtanulás sokszor olyan technikai ismeretek alkalmazását igényli, melyekre a hagyományos személyes kontaktuson alapuló oktatásban nincs szükség. Az oktatócsomag tartalmazhat audió és videó kazettákat, CD-ROM lemezeket, de maga a képzés igényelheti a fax vagy az Internet használatát is. Az adott kurzus elvégzéséhez szükséges technikai tudás nélkül a sikeres befejezés elképzelhetetlen, ráadásul a kudarcélmény hosszú időre elriaszthatja a tanulót a távoktatási formától. A szükséges technikai tudást tehát előre fel kell mérni, megléte elengedhetetlen, szükség esetén felkészítő tanfolyammal biztosítani kell az ismeretek elsajátítását. Senki sem születik úgy, hogy képes hatékonyan részese lenni a távoktatásnak. A távtanulást tanulni kell. Az ideális távoktatási anyag felkészíti a tanulót a megváltozott szerepére, de gondol azokra is, akik már gyakorlott távtanulók. Őket az ilyen jellegű ismeretek már untatják, számukra biztosítani kell a tanulási módszereket bemutató részek átugrásának lehetőségét.

8 Távoktatás eszközei Távoktatási csomag
Tanulás irányító eszközök („munkafüzet”, tutori , sms, tv adás) Tanulót tájékoztató eszközök Tananyagok (könyv, CD-ROM, web tananyag, videó, tv adás) Kommunikációs eszközök (levél, , sms, chat)

9 Távoktatás története 1840 Isaac Pitman gyorsírás oktatása távoktatásban 1926 Luxemburg rádió 1927 BBC rendszeres rádió adások 1937 Radio Sorbonne – felsőoktatás 1939 USA telefonos oktatás 60-as évek BBC televíziós oktatási műsorok

10 Távoktatás itthon 60-as 70-es évek Iskolatelevízió
Műsoridő 12.5 százaléka oktatási jellegű Levelező oktatás a jellemző 1974 Tihanyi Távoktatási Konferencia Még mindig a levelező oktatás a jellemző 1990 NTT, beindulnak a távoktatási szakok (GATE, SZÁMALK)

11 Hol érdemes távoktatni?
munka mellett, új képesítésért tanulók, továbbképzések (nem esnek ki a munkából, kevesebb konfliktus) GYES-en, GYED-en lévők (esély a munkában maradásra, munkába állásra) mozgáskorlátozottak katonák

12 Miért érdemes távoktatni?
Ha jól csináljuk lehet olcsóbb Sok esetben egyetlen esély a tanulásra (Nyílt egyetem – Open Learning) A „munkaerőnek” nem kell kiesnie a „termelésből” Az „információs társadalom” megköveteli az „élethosszig tartó tanulást”

13 Mik lehetnek a főbb buktatók?
Kompetencia hiány kompetencia=képesség+motiváció Nem megfelelő oktatási anyagok (Egyedi tervezésű anyagokra van szükség) Tanulási képességek hiánya Kommunikációs zavarok Nem az adott tanulási stílusnak megfelelő kurzus Motiváció hiány A távoktatás egyik legalapvetőbb feltétele a motiváció megléte. Mindegy, hogy a motiváció forrása szociális attitűdből fakadó vagy személyes, a téma iránti érdeklődésen alapuló, a megfelelő motivációval nem rendelkező tanulók szinte kivétel nélkül kihullanak a távoktatási képzésből. Az oktatásszervezők, mentorok, tananyagfejlesztők, és tutorok első és legfontosabb feladata tehát a motiváció megteremtése, és fenntartása. (A motiváció egyébként a jelenléten alapuló képzés esetében is rendkívül fontos tényező az oktatás/tanulás sikeressége érdekében.) A motiváció megteremtése és fenntartása érdekében mindent el kell követni az oktatási folyamat minden szintjén. A motiváltság fenntartása elsősorban apró, rövid távon sikeresen teljesíthető célok kitűzésével érhető el. Nem megfelelő oktatási anyagok A távoktatás egyedi igényei miatt egyedi tervezésű oktatási anyagokat igényel. A jelenléti képzésben használt tankönyvek, munkafüzetek, prezentációs vagy demonstrációs eszközök ritkán, illetve csak korlátozásokkal felelnek meg a távoktatás igényeinek. A távoktatási célokra fejlesztett oktatási anyagoknak figyelemmel kell lenni a távtanuló speciális helyzetére. A távoktatási anyagok megfelelően felosztott, modulokra bontott, az önálló tanulást támogató oktatási anyagok. A távoktatási anyagok a közvetítendő tananyagon kívül a tanulási folyamatot irányító instrukciókat, utasításokat is tartalmaznak. Tanulási képességek hiánya A távoktatásban való részvételhez elengedhetetlenül szükséges egy nehezen meghatározható, de mindenképpen jelen lévő képességhalmaz. A távtanulónak képesnek kell lennie kurzus során alkalmazott eszközök kezelésére. Ez a készség viszonylag egyszerűen mérhető, szükség esetén fejleszthető. Másodsorban a tanulónak képesnek kell lennie saját tanulmányainak „menedzselésére”, fejlett időbeosztásra, stb. Ez képesség sokkal nehezebben mérhető. A mentoroknak minden segítséget meg kell adnia a tanulás helyes ütemezésének kialakításához, illetve feladatuk, hogy minél előbb felismerjék és kezeljék a távtanuló tanulási szokásaiból eredő problémákat.

14 e-learning WBT CBT E-tanulás, e-learning Distance Learning
Sokan, sokféleképp definiálták már az e-tanulás fogalmát. Éppen emiatt a sok definíció, egymás mellett élő eltérő értelmezés miatt szükséges, hogy ezen a ponton tisztázzuk, miről is beszélünk tulajdonképpen? Az e-tanulást egy tág fogalomként kívánom használni. Olyan oktatási/tanulási formákat értek rajta, melyek aktívan építenek a IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) adta lehetőségekre, a számítógép interaktivitására. Ezen felül mindegy, hogy az adott oktatási/tanulási forma tantermi vagy távoktatás, közoktatás vagy felnőttképzés, nyitott képzés vagy egy egy szakmacsoport célirányos továbbképzésére szolgál. Az e-tanulás szó az e-learning fogalom magyar megfelelőjeként jelenik meg. A továbbiakban ezt a szót kívánom használni. A szakirodalom az e-tanulás létrejöttét három oktatási forma metszetének tartja. Computer Based Learning – azaz a számítógéppel segített tanulás Web Based Learning – azaz az internet alapú tanulás Distance Learning – azaz távoktatás Computer Based Learning – Számítógép alapú tanulás Számítógép alapú tanulásról körülbelül az 1960-as évektől kezdve beszélhetünk, de ez a „mozgalom” a 80-as években élte fénykorát. Alapjait a programozott oktatásban kereshetjük, mely a tanulót a tananyaghoz tartozó gondolatokon (frame, keret) keresztül a tanuló reakcióitól függő, de előre megírt tanulási útvonalon vezette végig. Más és más előképzettséggel rendelkező tanulók, más és más útvonalat járhattak be. Hasonló ám részben mégis eltérő metódust eredményezett a hipertext bevezetése, és használata. A számítógépek és perifériáik fejlődésével párhuzamosan az interaktivitás mennyisége és foka folyamatosan fejlődött, valamint megjelentek a multimédiás számítógépek, melyek összetett grafikák, hangok, mozgóképek kezelésére is alkalmassá váltak. A számítógép alapú tanulás oktatóprogramjai manapság rendszerint CD-ROM-ról futnak, használatuk közben a tanuló a számítógép előtt ül, rendszerint a tanártól elszigetelten, csak az oktatóprogrammal van interakcióban. Web Based Training – Web alapú tanulás Kezdetben a web alapú tanulás nem jelentett mást, mint a számítógép alapú tanulás továbbfejlesztését, ahol a tananyag központi helyről, webszerverről töltődik le, és jelenik meg. Az Internet megjelenése, és az oktatásba való bevonása azonban minőségi ugrást is jelentett. A kommunikáció lehetősége átalakította a tanulás módját is, az Internet segítségével lehetővé vált a kollaboráció, azaz egymástól térben és/vagy időben távol tanulók ismét tanulócsoportot alkothattak. A web alapú tanulás esetén a tanuló nem elszigetelten tanul, a számítógép mellett tanulótársaival és az oktatóval is interakcióban van. A kommunikáció lehetőségén kívül az Internet a szabadon elérhető hatalmas információanyagával a tanulási szokásokat, metódusokat is megváltoztatja. Distance Learning – Távoktatás A távoktatás e-learning számára legfontosabb vonása az önálló tanulást segítő, a tanulási folyamatot irányító speciális oktatási anyagok. A távoktatás meghatározó eleme az elektronikus tanulásnak, hiszen a számítógéppel segített oktatási formák meghatározó része önálló tanulásra épít. A távoktatásra jellemző módszerek számítógépre átalakított változatai a mai napig jellemzik a számítógépes oktatást. A távoktatás mint oktatási forma ösztönzője a számítógépek oktatásban történő felhasználásának, a távoktatás jellemzően előbb alkalmazza az új technikai megoldásokat, mint a hagyományos jelenléten alapuló oktatás. E-learning Az elektronikus tanulás a számítógép alapú oktatás, a web alapú on-line tanulás és a távoktatás elemeiből építkezve sajátos oktatási/tanulási környezetet alakít ki, mely hatékony tanulást tesz lehetővé. Természetesen egy e-learning kurzus nem feltétlen alkalmazza az összes építőelemet egyszerre, a tananyagfejlesztő pedagógusok igényekhez és lehetőségekhez mérten alkalmazzák a technikai eszközöket és tanulási módszereket.

15 Jellemzően e-tanulás Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott „számítógéppel segített tanulás” Az IKT eszközöket alkalmazó távoktatást, nyitott képzés A felsőoktatásban megjelenő vegyes képzés (blended learning) Web (táv) előadás, web (táv) szemináriumo A televíziós oktatás, különös tekintettel a digitális televíziózás új interaktív lehetőségeit kihasználó kurzusok A tréningezés céljából alkalmazott vállalati képzések. A számítógépes multimédiával, web tartalmakkal támogatott önálló tanulás. (Pl. egy alkalmazói szoftverbe épített tutorial használata…) A multimédiás oktatóprogramok Internetes kollaboratív eszközöket használó tréningek Mobil informatikával támogatott oktatási formák stb.

16 E-tanulás eszközei: Szinkron módszerek Aszinkron módszerek
Telefonos konzultáció Chat Web előadás Web szeminárium „elő” TV adás Aszinkron módszerek „E-book” Interaktív web tananyag Fórum Oktatófilm Az e-tanulás eszközeit sokféleképp csoportosíthatjuk. Az egyik alapvető tulajdonság, az egyidejűség szerint megkülönböztetünk szinkron és aszinkron eszközöket. A szinkron eszközök esetén az e-tanulás szerepe abban áll, hogy kommunikációs csatornát nyit tanár és diák között. A szinkron módszerek esetén az oktatási folyamat két szereplője azonos időben de egymástól távol tanul. Egymás üzeneteire azonnal reagálhatnak, a kommunikáció rendszerint két irányú. A szinkron módszerek használata során a felek rendszerint felhasználnak aszinkron elemeket is. Az aszinkron eszközök alkalmazásakor a tanár és diák egymástól függetlenül, szabad időbeosztása szerint vesz részt a tanítás/tanulási folyamatban. A diák jellemzően önállóan dolgozza fel az anyagot, a tanár reakciói késleltetettek. Mindez könnyebben érthető, ha a fent említett két halmazba soroljuk az e-tanulás eszközeit. Az aszinkron módszerek lényege, hogy – hasonlóan a távoktatáshoz – az oktatás módszertanát, didaktikai eszközeit már önmagukban hordozzák. A tanári munka egy jelentős részét már az anyagok elkészítése során ki kell fejtenünk. Megállapítható tehát, hogy a hatékony e-tanulás egyik sikerkritériuma a didaktikailag és szakmailag megfelelő oktatási anyag helyesen kiválasztott alkalmazása. Telefonos konzultáció A telefonos konzultáció alkalmazása elsősorban távoktatási formában bonyolított kurzusok esetén nyerhet létjogosultságot. A telefon alkalmazásának előnye, hogy használatára bárki képes, különleges ismeretekre nincs szükség[1]. A módszer hátránya, hogy a hívó fél számára költségekkel jár, illetve a vizuális kontaktus és információcsere nem megoldott. A telefon mint technikai eszköz a web szemináriumokon is szerephez juthat, amennyiben a távtanuló számítógépe nincs felszerelve hangkártyával és/vagy mikrofonnal és hangfalakkal. Ekkor az előadó hangját betárcsázással, telefonon keresztül hallhatja a tanuló, illetve kapcsolás után kérdését/megjegyzéseit is telefonon keresztül intézheti a tanulócsoporthoz. Chat A chat, magyarul csevegés, szöveges alapú szinkron információcserét tesz lehetővé. Esetenként a képi információ cseréje is megoldható, illetve üzenetet személyhívóra, mobiltelefonra (SMS) is lehet küldeni. A csevegés elsősorban a fiatal korosztály számára jelent szórakoztató elfoglaltságot, a felnőtt korosztály a telefonálást egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb információcsere lehetőségnek tartja. Valóban, a csevegés viszonylag lassú, időigényes kommunikációt tesz lehetővé. A csevegés nyelvezete is rendszerint fiatalos. Az általános illetve középiskolás korosztály „megszólításában” és „oktatásában” azonban úgy látszik van helye a chat-nek. Erre jó példa a oldalon elérhető szolgáltatás, melynek keretében szaktanárok válaszolnak a gyerekeknek tanulmányi jellegű kérdéseikre. Az egyes tanárok a weboldalon meghirdetett órarend szerint tartanak virtuális fogadóórát. A chat személytelensége segíthet abban is, hogy valódi osztálytermi szituációban gátlásos tanulók megnyíljanak, és jobban részesei legyenek a tanulócsoport egymás közti mommunikációjának. Hatékony felhasználása a chat-nek a nyelvoktatás is, hiszen akár különbőző nyelvterületek között is képes gyors, interaktív, írásos kommunikáció létrehozására, az írott nyelv gyakorlására. Az „elhangzottak” rögzíthetők, később a csoporttal közösen elemezhetők, javíthatók. Web előadás, web szeminárium Speciális alkalmazások segítségével az Interneten keresztül a távolból vehetünk részt előadásokon, szemináriumokon. A virtuális előadás lehet „elő”, azaz valóban egy távoli helyen szinkron megtartott előadás, illetve lehet egy korábban rögzített előadás „felvétele”. Az alkalmazás segítségével láthatjuk az előadó által kivetített diákat, halljuk az előadás hangját. A felületen általában helyet kap a többi résztvevő listája. Az előadás közben a szoftverek rendszerint lehetőséget biztosítanak a jelentkezésre, kérdést feltenni chat formájában, vagy mikrofon segítségével, előhanggal lehet. Amennyiben számítógépünk nem rendelkezik hangkártyával, mikrofonnal a legtöbb esetben lehetőségünk nyílik a hang telefonon történő közvetítésére, azaz a telefonkagylóban halljuk az előadás hangját és tehetjük fel kérdéseinket. Az előadó számára lehetőség nyílik eldöntendő kérdések feltevésére, melyre a hallgatóság a szoftver felületén válaszolhat. Az eszköz segítségével mérhetővé válik a hallgatóság véleménye, illetve fenntartható a figyelme. A kérdésekre adott válaszok megoszlása azonnal megosztható a hallgatókkal. Videó konferencia A videó konferencia az e-tanulás repertoárjában egyenlőre ritka jelenség. Nagy sávszélesség, és ezzel párhuzamosan költségigénye csak néhány esetben teszi kifizetődővé használatát. A technika fejlődésével azonban várható, hogy a videó konferencia alkalmazása is terjed majd. A videó konferencia során a két vagy több fél az audio kontaktuson felül vizuális kapcsolatban is áll. Így az emberi kapcsolatban fontos non verbális kommunikációs jelek is eljuthatnak az egyik féltől a másikig. Élő rádió illetve TV adás Az élő rádió illetve televízió adások szinte a technika megjelenésének kezdetétől beépültek a távoktatás eszköztárába. Az első rádiós próbálkozások 1926-ban a Luxemburg rádióban, rendszeres adások 1927-ben a BBC csatornáin jelentek meg. A rádió oktatási jellegű alkalmazása mára sokat vesztett jelentőségéből, de bizonyos esetekben – például vak emberek képzésében – még napjainkban is fontos szerep hárulhat rá. A televízió oktatási jellegű felhasználása az 1960-as években Nagy-Britanniában a BBC televízióval indult, ám hazánkban sem kellett sokat várni ennek megjelenésére. Az Iskolatelevízió címet viselő program első adását február 5-én láthatták a nézők. Nagyszerű eredmény volt ez különösen annak tekintetében, hogy ebben az évben az iskolák 12%-ban még nem volt villany világítás sem. A televízió alkalmazása máig igen intenzív maradt, különös tekintettel az angol nyelvterületekre. A digitális televízió terjedésével pedig várhatóan tovább nő majd a tv szerepe az oktatásban. A siker kulcsa az elterjedtségben rejlik. Míg az internet penetráció a nyugati országokban is 40% körül megtorpant, addig a televíziót az európai államok háztartásainak 98-99%-a használja, sőt jelentős az olyan családok száma, ahol több készülék is üzemel. A digitális televízió „super-teletext” rendszere az World Wide Web-hez hasonló multimédiás tartalom megjelenítését teszi lehetővé. A legújabb „set-top-box”-ok, „multimedia home platform”-ok pedig visszirányú csatorna használatával az interaktivitást csempészik a „teletext” világába. (A készülékek általában küldésre és web böngészésre is alklamasak.) A televízió és rádió oktatási alkalmazására igen jó példa napjaink Mindentudás Egyeteme c. vállalkozása. A program keretében a neves előadók előadásait szerkesztett formában a DunaTV itthon és külföldön, illetve a Petőfi rádió adáskörzetében sugározza. A média segítségéve így tízmillió emberhez juthat el az oktatási/ismeretterjesztési jellegű előadás, melynek természetesen internetes változata is van, tovább bővítve ezzela potenciálisan elérhető hallgatók körét. Elektronikus (web) tananyag Az e-learning egy szűkebb értelmezésében az elektronikus tananyag jelenti az e-tanulást. (Én nem ezt a definíciót használom!) Az elektronikus tananyag jellemzően szöveges, hipertextes tananyagot jelent. A tanuló a számítógép képernyőjén megjelenő információt olvassa. A tananyag rendszerint kiegészül képekkel, animációkkal és kommunikációs lehetőségekkel. Az elektronikus tananyagok hatékony oktatási eszközök lehetnek, azonban nagyon oda kell figyelni a technika adta korlátokra, ügyelni kell arra, hogy ne az új technológiai lehetőségek vezéreljék a tananyagfejlesztést. A képernyőről történő olvasás lényegesen lassabb és rosszabb hatásfokú, mint a nyomtatott anyagok olvasása. A tanuló könnyebben fárad, a számítógéphez kötődés miatt nem tudja szabadon megválasztani a tanulás nyugodt helyszínét. Sajnos az elektronikus tananyagok jelentős része megáll ezen a szinten, nem fejlesztik őket valódi interaktív (multimédiás) tananyaggá. A tananyag közvetítésének jellemző közege napjainkban a World Wide Web, megjelenítésének eszköze a böngésző program. A szöveg – hipertext – alapú elektronikus tananyagok szervezése sok tekintetben erős hasonlóságot mutat a távoktatási anyagok szervezéséhez, ezért az ilyen jellegű anyagok készítése és felhasználása során hasznosak lehetnek a távoktatási tapasztalatok. (A hasonlóság alapja, hogy mindkét esetben a tanuló egyéni tanulását kell a szöveggel támogatni.) Az ilyen jellegű anyagok készítésénél hasznosnak bizonyúlhatnak a programozott oktatás tapasztalatai, módszerei is. Az elektronikus tananyagok legfontosabb sikerkritériuma az interaktivitás, hiszen pontosan az interaktív lehetőségek emelhetik a képrnyőn megjelenő tartalamakat a nyomtatott könyv elé. A tananyag fejlesztése során instrukciótervezésre van szükség, azaz nem elegendő egyszerűen leírni az átadandó ismereteket, hanem pontosan meg kell tervezni a a tanulási folyamat minden percét, minden lépését. Fontos kritika az on-line tananyagokkal szemben a megismételhetőség kérdése. Míg egy tankönyvet jegyzetet a tanuló akár évekkel a kurzus elvégzése után is (változatlan formában) elővehet tudásának frissítése céljából, addig az on-line tananyagok általában rendkívül gyorsan változnak, eltűnnek. Az elsajátítandó tananyag fizikai birtoklása nem pusztán gazdasági kérdés, de a tanulás hatékonyságára is hathat. Interaktív (multimédiás) tananyag Az interaktív és multimédiás jelző egészen mást jelent, ám rendszerint ez a két fogalom egyszerre jelenik meg az elektronikus tananyagokba. Az elektronikus tananyagok multimédiás elemekkel kiegészítése ideális esetben a tanulás hatékonyságának növelését, erősebb koncentráció kialakítását célozza. (Sajnos negatív hatást is elérhetünk. A navigációs gombok animálása például csak elvonja a tanuló figyelmét, rontja a tanulás hatékonyságát.) Az interaktív elemek a figyelem irányítására, önellenőrzésre, a konstruktív tanulási környezet megteremtésére szolgálnak. A legjellemzőbb interaktív elemek az önellenőrzést illetve számonkérést megvalósító feleletválasztós tesztek. Ezek számítógéppel automatikusan kiértékelhetők, és rendkívül széles körben alkalmazhatók. Az interaktív elemek bonyolultsága (alkalmazhatósága, ára és hatékonysága) az egyszerű tesztektől az összetett szimulációkig széles skálán mozog. Az interaktív elemek előállítására a HTML nyelv eszközrendszere már nem elegendő. Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott technológia a multimédiás és interaktív elemek elektronikus tananyagba illesztésére a Flash. (Éppen ezért szoktak egyszerre megjelenni a tananyagban a multimédiás és interaktív elemek.) Ezen kívül azonban számtalan technológia létezik még, melyek akár szerver oldali akár kliens oldali technológiák lehetnek. (JAVA, JavaScript, ASP, PHP, CGI, stb.) Az szerepe az e-tanulásban a postai levél távoktatásban betöltött szerepére hasonlít. Elsődleges kommunikációs eszköz, melyet gyorsaságának és olcsóságának köszönhet. Maga az egyre ritkábban közvetíti a tényleges oktatási anyagot, inkább csak a tutor és tanuló közti párbeszédben felmerült kérdések maradnak az határain belül, bár ezek is gyakran inkább fórumokban folynak. A levelezőprogramban megírt ugyanis nem lesz része a távoktatási kurzusnak, a tanuló későbbi hozzáférése nem biztosított, és a kurzus értékelésénél, minőségbiztosításánál sem válik 100%-ban láthatóvá a tananyagfejlesztők előtt. Ennek feloldására a rendszerek gyakran belső üzenetküldési lehetőséget is tartalmaznak. Ezek a belső üzenetek a kurzus során és annak befejezte után is láthatóak a tanuló, a mentor ill. tutor, valamint a tananyagfejlesztők számára. Az egyes oktatási keretrendszerek különböző automatikus értesítéseket alkalmaznak, melyet -ben küldenek el a tanuló részére. Az üzenetek elsődleges célja a tanuló figyelmének felhívása az általa vállalat tanulási ütemezés főbb mérföldköveire, informálása az esetleges változásokról, váratlan eseményekről. Fejlettebb rendszereknél és fizetős képzés esetében az értesítések platformja mobil telefon (SMS) is lehet. Az SMS segítségével a tanulók még közvetlenebbül érhetők el. Az ben közvetített, például hétről-hétre megküldött oktatóanyag mára már nem jellemző, annak ellenére, hogy a kikényszerített ütemezés, a tanuló napi munkakörnyezetébe szervesen megjelenő oktatási tartalom miatt esetleg indokolt lehet a felhasználása. Fórum Az Interneten széles körben alkalmazott fórumok az e-tanulás eszköztárának is legfontosabb és leghatékonyabb elemei. A fórum rendszerek a webes kollaboratív megoldások alapjai. Segítségükkel kisebb tanulócsoport aszinkron módon, tér és nagyrészt idő függetlenül kommunikálhat, vitathat meg ötleteket, gondolatokat. Ez a fajta kollaboratív együttműködés a közös tudásépítés felé vezethet, ahol az „elhangzottakból” végül mindenki levonja saját következtetéseit, módosítja, frissíti ismereteit. A folyamatban a tanár legtöbbször nem forrása az ismeretanyagnak, mindössze irányítja, „terelgeti” a tanulási folyamatot. A fórum leginkább akkor hatékony, ha a tanulók már elegendő saját tapasztalattal rendelkeznek a tárgyalandó témakörből, így mindenkinek megfelelő alapja van a hozzászólások megtételéhez. Ebből következik, hogy a fórumok alkalmazása kiemelten hatékony a felnőttképzésben, ahol az új ismeretek elsajátítása már inkább a régi tapasztalatok fényében, azok felelevenítése újraértékelése folytán megy végbe. A fórum rendszerek kifinomult jogosultság kezeléssel rendelkezhetnek, illetve a fejlettebb oktatási keretrendszerek általában speciális fórum formákat is kezelnek, melyek segítségével lehetővé válik kommunikációs szálak kezelése, ahol az általános fórumból kivált kommunikációt az összes résztvevő már nem, csak pl. a tutor és tanulója látja. Hasznos kiegészítő funkció a hozzászólások értékelhetősége is. Teszt/kérdőív Az elektronikus tananyagokban a különböző tesztek és kérdőívek magában az anyagban, de attól elkülönülten is megjelenhetnek. A legtöbb oktatási keretrendszer mint eszközt nyújtja a teszteket, melyek a tananyagok mellett az adott kurzus anyagai közt jelennek meg. A keretrendszerek segítségével programozási munka nélkül, „kattintgatással” készíthetjük el teszteinket. Az önellenőrző és számon kérő tesztek rendkívül fontosak az e-tanulás világában, hiszen a tanuló gyakran csak így kaphat visszajelzést arról, mennyire hatékonyan tanulta meg az átvett anyagot, hol tart az ismeretek elsajátításában? Minél integráltabban jelenik meg a visszacsatolás az elektronikus tananyagban, annál hatékonyabbá válik a tanuló munkája. Ráadásul a helyesen megválasztott gyors kérdések a figyelem felkeltésére és fenntartására, is kiválóan alkalmasak. A tesztek önellenőrző funkcióin felül szerepet kaphat az elektronokus mérés, értékelés, vizsgáztatás. A vizsgáztató rendszerek legkritikusabb pontja a vizsgázó személyazonosságának ellenőrzése. Ennek tisztázására igazán hatékony és megbízható módszer – a felügyelő személy alkalmazásán kívül – nincs. Táv-vizsgázást alakalmazni tehát csak akkor lehet, ha a vizsgázó személyazonossága nem kritikus, egyébként a tantermi vizsgáztató rendszerek alakalmazása indokolt. Ezekben a rendszerekben a vizsgáztató rendkívül finoman határozhatja meg a vizsgakörülményeket. (pl. tesztkitöltésre fordítható idő, egy kérdésre fordítható idő, kérdések sorrendje, válaszok javítása, stb.) A feladattípusoktól függően a teszt kijavítása akár teljesen automatizálható ami jelentős könnyebséget jelent a vizsgáztatók számára. A tesztekben előroduló kérdések tipizálhatók. A legegyszerűbb feletválasztós kérdések mellett megjelenhetnek más, összetettebb feladatok is. (párosítás, mondatkiegészítés, becslés, esszé kérdés, képek vagy ábrák összeillesztése, szimulációs feladatok stb.) A kérdések egy jelentős hányada (pl. feleletválasztós teszt) automatikusan kiértékelhetők, míg egy másik részénél a tutor értékelésére van szükség (pl. esszé). Ez utóbbi esetben is rendelkezhet az oktatási keretrendszer az értékelést elősegítő funkciókkal (pl. kulcsszavazás). Oktatófilm A különböző tömörítő eljárásoknak köszönhetően számítógépen tárolhatóak, interneten továbbíthatóak a filmek is. Nem jelent gondot a hatalmas adatok kezelése. A as évek videós oktatófilmje ezért újra reneszánszát éli, ezúttal az Internet és a számítógépek segítségével. A filmek e-tanulásban való felhasználása semmilyen különleges módszertant nem igényel, pusztán arról van szó, hogy a technika teszi lehetővé a film közvetlen integrálását. [1] Ez a megállapítás csak a fejlett illetve fejlődő országokban állja meg a helyét. Sajnos a Föld egy jelentős részén a népesség nagy része soha életében nem használ telefont.

17 Interwise web szeminárium

18 Keretrendszerek Az elektronikus oktatás kereteit szabják meg
Nyilvántartják a hallgatókat (Hallgatói nyilvántartó – ETR vagy HR rendszer a vállalati szférában) Naplózzák a tevékenységeket Megjelenítik a tananyagokat Számtalan egyéb funkció: kommunikációs felület, kollaboratív felület, automatikus üzenetek, stb.

19 ¸Phoenix 2.0

20 tavoktatas.elte.hu/moodle

21 Számítógéppel segített tanulás?
Blended learning Tantermi oktatás Távoktatás Blended learning Számítógéppel segített tanulás? A blended learning, azaz vegyes (komplex) képzés a hagyományos jelenléten alapuló oktatás és a távoktatás (elektronikus távoktatás) keverékéből jön létre. Olyan oktatási forma ez, ahol a két elem közel azonos súlyban van jelen. A személyes kontaktuson alapuló oktatatás távoktatási elemekkel vegyítése több előnnyel is jár. A fúzió legfontosabb hozadéka a folyamatos motiválás, és a visszahúzódó, szégyenlős diákok elektronikus csatornán keresztüli „megnyílása”. Egy oktatási keretrendszer segítségével a tanítás-tanulás folyamata nem ér véget az óra végén megszólaló csengőszóval. A befejezetlen gondolatok elektronikusan vihetők tovább, illetve a tanulóknak minden esetben lehetősége nyílik reagálni az elhangzottakra, még abban az esetben is, ha időhiány miatt előszóban az órán ezt nem tehették meg. A házi feladattal kapcsolatos kérdések megválaszolására a vegyes képzés alkalmazása esetén már a két óra között lehetőség nyílik. Az oktatási keretrendszer nagy segítséget jelenthet a tanárnak a házi feladatok közzétételében és számonkérésében az által, hogy internetes felületet (honlapot) biztosít erre. A kevert rendszerű oktatás alkalmazható már az oktatási piramis alsóbb szintjein, azaz az általános és középiskolák szintjén is. A módszer nagy előnye, hogy támogatja az egyébként rendkívül izgalmas, sokszor meglepően hatékony projekt módszert, mely a magyar közoktatásban indokolatlanul keveset van jelen[1]. Még kiugróbb alkalmazási lehetősége van a kevert rendszerű képzésnek az egyetemek esetében. A megnövekedett hallgatói létszám kezelésére egyre több tanszék indít a nappali képzésen belül is olyan gyakorlatokat, szemináriumokat, mely a jelenléten alapuló oktatást virtuális térben zajló kommunikációval, tananyagokkal, feladatokkal is kiegészíti. Az értékelés és számonkérés a két elem együttes figyelembevételével történik. [1] Magyar Bálint oktatási miniszter – Sulinet Digitális Tudásbázis konferencia 2003, Balatonföldvár

22 Elektronikus tananyagok
Önálló tanulást kell segítsék Interaktív elemek nagyban növelik a hatékonyságot Önellenőrző részeket kell tartalmazzanak A kommunikációt, tutori tevékenységet is hozzá kell tervezni Zömében internetes megjelenítésre kell optimalizálni

23 Bloom taxonómia Gondolkodási szint A tanuló viselkedésének jellemzői
Példák a taxonómia adott szintjére Ismeret emlékezés, felismerés, felidézés A tanuló fel tudja sorolni az Árpád-házi királyokat A tanuló el tudja mondani Newton három törvényét Megértés értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás A tanuló el tudja magyarázni a globális felmelegedés okát. A tanuló képes lefordítani egy idegen szöveget magyarra. A tanuló példát tud mondani az egyenes vonalú egyenletes mozgásra. Alkalmazás problémamegoldás A tanuló képes műszerekkel fizikai folyamatokat mérni. A tanuló képes azonosítani egy feladatban az ismeretlen fogalmakat.

24 Bloom taxonómia Analízis elemzés, lényeges elemek, struktúra feltárása, motívumok értelmezése közlések részekre, elemekre bontása A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit Szintézis egyéni és eredeti produktum létrehozása új struktúrák, elméletek kialakítása A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni egy művészeti stílusról Értékelés vélemény- és ítéletalkotás a saját és/vagy külső értékrend alapján A tanuló képes megítélni, hogy az iskolán belüli események mennyiben felnek meg a demokratizmus szabályainak

25 Hogyan fejlesztik? HTML alapú anyagok, XML leírás Flash tananyagok
Szerver oldali, vagy kliens oldali programok Keretrendszerek tulajdonságait kihasználó anyagok mely elterjedt fájlformátumokat használnak, .doc, .pdf, .gif, .jpg, .ppt Modul rendszerű felépítés az újrahasznosítás érdekében – SCORM Meta adatok a kategorizáláshoz, kereséshez – LOM (Learning Object Metadata) Az e-tanulás területén számtalan szervezet foglalkozik az Internetes oktatás szabványosításával. Államilag támogatott intézmények épp úgy, mint magán tulajdonú vállalatok csoportjai. A kezdeményezések elsősorban Amerikából, az e-tanulás hazájából indulnak, így a meghatározóbb szervezetek is leginkább az Egyesült Államokból valók. A legjelentősebb intézmények közé tartozik: az amerikai repülési iparág CBT bizottsága (AICC) az amerikai védelmi minisztérium iniciatívája (ADL) szoftverfejlesztő cégekből és állami intézményekből álló konzorcium (LTSC) A nagyobb szervezetek mellett találhatóak kisebbek is, melyek a szabványokat, szabályrendszereket a helyi igényekhez próbálják igazítani. Ilyen szervezet például a CEN - ’European Committee for Standardization’ (http://www.cenorm.be), egy szervezet, amelyik a technikai szabványok harmonizációját tűzte ki céljáúl Európában. A különböző szervezetek keresik az együttműködést annak érdekében, hogy egységes szabvány jöhessen létre, de úgy tűnik, a szabványok tényleges letisztulására még várni kell. A szabványok fejlesztése különböző nemzetközi műhelyek munkájában történik, ismertetésük, nyilvános vitájuk konferenciákon zajlik. A szabványok kidolgozói nem csak a szabvány elkészítésében érdekeltek, „termékeikhez” tanúsítási szolgáltatást is nyújtanak. A szabványok, ajánlások legtöbbje XML alapú tananyagstruktúrára, metaadat szerkezetre tesz javaslatot. Sajnos a valóságban nem elegendő definiálni egy tananyag struktúrát. Ennél sokkal nehezebb feladat elkészíteni azokat az alkalmazásokat, melyek a tananyagstruktúrát kezelik. Sok esetben a pontos implementáció elmarad, illetve a működő rendszerek nem teljesítik 100%-ban a szabványban leírtakat, ami inkompatibilitási problémákhoz vezet. A különböző piacon lévő szabványok megnehezítik a fejlesztők dolgát, hisz azok nem tudhatják, fejlesztéseik során melyik ajánlást kövessék. Ugyanakkor úgy tűnik, a szabványosítási versenyt a széles körű fejlesztői támogatás fogja eldönteni. A következőkben néhány nagyobb szervezetet és ajánlást kívánok röviden ismertetni.

26 E-learning hype cycle *http://www.e-learningguru.com/

27 Valóság az iskolákban Tantermi oktatás, nem lehet távoktatni
Kevés a számítógép Lassú leterhelt Internet elérés Tanárok nagy része elutasítja a IKT-t, SZST-t Profi diákok és/vagy motiválhatatlan tanulók

28 A jó internet pedagógus (Fehér Péter)
Kritikai érzék Jó angol nyelvtudás Magas szintű számítástechnikai ismeretek Elemző készség, információ rendszerezési ismeretek Magas általános műveltség Etikusság, erkölcsösség, felelősség érzet Tolerancia

29 A jó internet pedagógus II.
Igényesség (nyelvhasználatban, tartalomban, képi világban – belső igényesség) Motivációs képesség Olyan tanulási környezet megteremtésének képessége, mely motiválja a tanulókat *Fehér Péter cikke alapján

30 vezeték nélküli hálózatok
Jövő t-learning m-learning szélessávú internet MI felületek tanulás vezeték nélküli hálózatok

31 Egyszerű mobil játékgép tanulásra is alkalmas, lenne… 
3 sávos rádiótelefon sztereo FM rádió MP3 lejátszó Bluetooth Max. 128Mb memória kliens XHTML browser GPRS

32 Ha érdekel az e-learning:
Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "E-learning A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések