Az Országos kompetenciamérés eredményeinek helyi felhasználása és az intézkedési terv Zalaegerszeg 2014- május 21.

Az előadások a következő témára: "Az Országos kompetenciamérés eredményeinek helyi felhasználása és az intézkedési terv Zalaegerszeg 2014- május 21."— Előadás másolata:

1 Az Országos kompetenciamérés eredményeinek helyi felhasználása és az intézkedési terv
Zalaegerszeg 2014- május 21.

2 Az előadás tartalma Az intézkedési tervre vonatkozó jogszabályok
Ami alapján a fejlesztési intézkedési terv készülhet: a telephelyi jelentés adatkincse A tanulói jelentés és az OKMFIT elemző szoftver lehetőségei Ajánlások, minták, jó gyakorlatok az intézkedési tervvel kapcsolatban Konzultáció

3 Az intézkedési tervre vonatkozó jogszabály

4 Az Országos kompetenciamérésre vonatkozó jogszabályok
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 80. § (2) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet, b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet, c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet. (3) Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. MP röviden ismerteti a projekt felépítését, bemutatja az előadókat.

5 Az Országos kompetenciamérésre vonatkozó jogszabályok
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 80. § (4) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés eredményei alapján az adott telephelyen, az adott évfolyamon és képzési típusban a (2) bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak. (5) A fenntartó a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervet a kormányhivatalnak. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a kormányhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. MP röviden ismerteti a projekt felépítését, bemutatja az előadókat.

6 Az Országos kompetenciamérésre vonatkozó jogszabályok
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 80. § (6) A képességszinteket az adott tanévben az országos mérési feladatok keretében felmért tanulók teljesítményértékei alapján kell meghatározni pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján. (7) A képességszinteket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet – évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt – tartalmazza. (8) Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a 3. melléklet tartalmazza. MP röviden ismerteti a projekt felépítését, bemutatja az előadókat.

7 Fontos kiegészítések A jogszabályban megjelölt minimumszint és az összefoglal jelentésekben megjelölt alapszint nem azonos dolgok! Az intézkedési terv készítésére felszólított iskolák találkozhatnak azzal a jelenséggel, hogy ha a telephelyi jelentésben az 1c ábracsoportban található A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása c. ábra alapján kiszámolják a minimumszint alá eső tanulók arányát, akkor ez nem éri el az 50%-ot, ennek ellenére fel lettek szólítva intézkedési terv készítésére a jogszabály alapján 

8

9 a telephelyi jelentés adatkincse
Egy dél-magyarországi szakiskola jelentésének rövid elemzése

10 Matematika 1.a. Átlageredmények Az átlageredmény jelentősen elmarad az országos átlagtól, ám a szakiskolák vonatkozásában a telephely a viszonylag jól teljesítők közé tartozik.

11 Matematika 1.b. A képességeloszlás néhány jellemzője A telephelyi adatok elmaradnak az országos adatoktól, ám megegyeznek a hasonló adottságokkal rendelkező iskolákéval (szakiskola, városi kis szakiskolák)

12 Matematika 1.b. A képességeloszlás néhány jellemzője Az azonos szakmacsoportot oktató iskolákkal összehasonlítva, nem mutatható ki lényegi különbség a képességeloszlás jellemzői között.

13 Matematika 1.c. Képességeloszlás A tanulók jelentős része nem éri el az előírt 10. évfolyamos alapszintet (4. szint)

14 Matematika 1.c. Képességeloszlás 5-7. szintű képességponttal rendelkező tanuló a telephelyen nem található

15 Matematika 2.a.Átlageredmény a CSH-index tükrében A családi háttérindexet figyelembe véve, a telephely elmarad az előzetes várakozástól, de ha csak a szakiskolákat vesszük figyelembe, akkor az előzetes várakozásnak megfelelően teljesít.

16 Matematika 2.b.Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében A várható és tényleges teljesítmény mind az országos, mind a szakiskolás adatok esetén megfelel.

17 Matematika 3.a.A tanulók fejlődése a telephelyen:
A fejlődés az országos átlagos szint alatt van, viszont a szakiskolai átlagnál magasabb

18 Matematika 3.a.A képességpontok változása 2010 és 2012 között:
Az alacsonyabb képességűek fejlődése erőteljesebb volt mint a jobb képességűeké, de az országos szint alatt van.

19 Matematika 3.b.A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján: A tanulók száma akiknek a fejlődése az elvárt becsült fejlődéshez képest szignifikánsan különböző nem jelentős

20 Matematika 4.a.Az átlageredmény alakulása a 10. évfolyamon

21 Matematika 4.b.A képességeloszlás alakulása a 10. évfolyamon

22 Matematika 5.a.A képességeloszlás néhány jellemzője osztályonként

23 Matematika 5.b.A képességeloszlás osztályonként

24 Matematika 5.b. A képességeloszlás osztályonként

25 Matematika 6.a.A tanulók fejlődése osztályonként:
A fejlődési trend az egyes osztályokban hasonló az országos és a szakiskolai trendhez Van néhány „izolált” pont az ábrákon. 10.a b 10.a b

26 Matematika 6.a.A tanulók fejlődése osztályonként:
A fejlődési trend az egyes osztályokban hasonló az országos és a szakiskolai trendhez 10.c d

27 Matematika 6.b.A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján: A tanulók száma akiknek a fejlődése az elvárt becsült fejlődéshez képest szignifikánsan különböző, nem jelentős, de osztályonként eltérő mintázatot mutat. 10.a b

28 Matematika 6.b.A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján: A tanulók száma, akiknek a fejlődése az elvárt becsült fejlődéshez képest szignifikánsan különböző, nem jelentős – van osztály, ahol szignifikánsan jobban fejlődő tanuló nincsen. 10.c d

29 A tanulói jelentések

30 Egy tanulságos példa Az osztálytársak Az átlagos fejlődés görbéje
Tanulók az országban A tanuló

31 És még egy…

32 2013-tól már a teljes (6-8-10) fejlődési ív

33 Konkrétan…

34

35 A fit-szoftver

36

37 Új skálát használó elemző szoftver

38 Telephelyi belépés

39 Összefoglaló adatok

40 Menüsor Kezdőoldal – visszalép az összefoglaló táblázathoz
Adatok szerkesztése – saját tanulók adatbázisa, egyszerre egy konkrét mérési év és évfolyam látható, méréskori-jelenlegi tanulók együtt szerepelnek, csak telephelyi belépéskor használható. Adatok elemzése – három fő elemzési típus, bármely belépési móddal elérhető. Súgó – részben helyzetérzékeny, de minden alkalommal elérhető a teljes súgó is pdf formátumban. Tanulói kulcs – tanulók nevének biztonságos használatához; az adatbázisból csak az nyerheti ki a tanuló nevét, aki belépés után megadta a helyes kulcsot. Kilépés – bejelentkező felületre jutunk vissza.

41 Elemzési típusok

42 OKM FIT elemző szoftver használata
Tanulói profilok A tanulói profilban a tanulók egyéni eredményeit tekinthetjük meg mérési azonosítókkal vagy a tanulók nevével, amennyiben azokat korábban rögzítettük és megadtuk belépés után a helyes tanulói kulcsot. Kétféle megjelenítés közül választhatunk: Csak táblázatos ilyenkor könnyebb áttekinteni az osztályokat tanulói szinten minden tanulóról csak egy eredményt látunk (mérési területenként) Ábrás és táblázatos megjelenítés együtt: ekkor egy oldal egy tanuló összes ismert eredményét jeleníti meg ábrán és táblázatosan is ez az elemzési típus nyújtja a legrészletesebb elemzést az egyes tanulókról

43 OKM FIT elemző szoftver használata

44 OKM FIT elemző szoftver használata
A kétféle megjelenítési mód közül ebben a lépésben választunk: Táblázatos: Csak a kiválasztott adatfelvételben elért eredményeket szeretném látni Ábrák és táblázatok: A kiválasztott tanulók összes eredményét szeretném látni

45 OKM FIT elemző szoftver használata
(1) „Csak a kiválasztott adatfelvételben elért eredményeket szeretném látni.”

46 OKM FIT elemző szoftver használata
„Csak a kiválasztott adatfelvételben elért eredményeket szeretném látni.” Az exportálás eredménye:

47 Tanulói profil – adatok

48 Tanulói profil - fejlődés

49 Elemzési típusok

50 Feladatonkénti eredmények

51 Elemzési típusok

52 Pontszám elemzések

53 Általános ajánlások, minta az intézkedési/fejlesztési tervhez
…és egy példa

54 Intézkedési terv minta
1. HELYZETELEMZÉS (Megalapozza, előkészíti az intézkedési tervet. Főleg a problémák, hiányosságok, és ezek okainak feltárását tartalmazza.) A tanuló összetétel Tanulólétszám, HHH, HH, SNI A tanulók családi háttere A tanulók fegyelme, motivációja A humán erőforrás/a tantestület jellemzői Létszám, szakos ellátottság, továbbképzéseken való részvétel Milyen szervezeti keretek (munkaközösségi foglalkozások, szakmai napok stb.) állnak rendelkezésre a belső szakmai párbeszédhez? Milyen a pedagógusok mérési-értékelési felkészültsége?

55 Az adott évi kompetenciamérés eredményeit összefoglaló táblázat (évfolyamonként/képzési típusonként, képességterületenként) A kompetenciamérés eredményességét befolyásoló tartalmi kérdések A helyi tanterv , tanári programok (tanmenetek) tartalma A mindennapi nevelő-oktató munka során mely szaktárgyak keretében valósul meg a tanulók szövegértő képességének fejlesztése? problémamegoldó gondolkodásának, matematikai eszköztudásának fejlesztése? Végeznek-e bemeneti diagnosztikus méréseket? Melyik területen, melyik évfolyamon? Milyen tanórán kívüli lehetőségek vannak a lemaradók felzárkóztatására, a tehetséggondozásra? Az országos kompetenciamérések megszervezése, lebonyolítása, feldolgozása Mennyire „közügy” az iskolában az OKM előkészítése? Van-e az intézménynek állandó mérési koordinátora? Hogyan történik a mérések előkészítése? (tanulók, szülők előzetes tájékoztatása) Ki végzi az iskolai, telephelyi kérdőív kitöltését?

56 Tárgyi feltételrendszer
Hány olyan tanterem van az iskolában, ahol a tárgyi környezet (bútorzat, eszközök, megfelelő teremméret) lehetővé teszi a korszerű tanulásszervezési eljárások (csoportmunka, kooperatív oktatás, projektmódszer, IKT, stb.) alkalmazását? Számítógépek Fejlesztő eszközök Az intézményvezetés ellenőrző tevékenysége Az intézményvezető hogyan ellenőrzi a kompetenciafejlesztést célzó pedagógiai tevékenységet? Hogyan tudja az intézményvezető ösztönözni a pedagógusokat az eredmények feldolgozására, elemzésére? 2. Probléma-lista, súlyozás (Ami belső okokra vezethető vissza, amin változtatni tudunk!) 3. Célmeghatározás (A célok levezethetők legyenek a feltárt okokból) 4. A célokból eredő feladatok, Intézkedések

57

58

59 Köszönöm a figyelmet!