Földrajz tanítása VII. A „diák-domináns” módszerek: Csoportmunka Önálló munka Tanulói kiselőadás Szeminárium – vita Játék Projekt munka Mesterfokú tanítás.

Az előadások a következő témára: "Földrajz tanítása VII. A „diák-domináns” módszerek: Csoportmunka Önálló munka Tanulói kiselőadás Szeminárium – vita Játék Projekt munka Mesterfokú tanítás."— Előadás másolata:

1 Földrajz tanítása VII. A „diák-domináns” módszerek: Csoportmunka Önálló munka Tanulói kiselőadás Szeminárium – vita Játék Projekt munka Mesterfokú tanítás - tanulás

2 Cselekvésorientált oktatás „Handlungsorientiert Unterricht” Tanulási cselekvés: Külső, azaz fizikai aktivitás (pl. falitérkép használat, tanulói kísérlet, applikáció) Belső, azaz intellektuális aktivitás Ennek logikai vázlata: tanuló megismerkedik konkrét tényekkel (adatok, ábrák, tanári közlés…) tények tanulási elemzése, értelmezése tényekből elvonatkoztatás, általánosítás új ismeret összekapcsolása az előzetes ismeretekkel, ismeretek alkalmazása.

3 Individualizálás ~ Önálló tanulás formái: Az egyéni, vagy önálló tanulást feltételező módszereket ill. módszeregyüttest nevezzük individualizálásnak. Különböző megjelenési formái háttérbe szorulnak, aminek oka lehet: Szemléleti problémák Tanulási infrastruktúra hiánya. Módjai pl. egyéni önálló ismeret feldolgozás csoportmunka programozott oktatás

4 A tanuló önálló részvételét a feladatokban FOKOZATOSAN vezetjük be: teljes megoldási algoritmust adunk neki (pontos irodalmat, szempontokat, vázlatot stb.) csak a módszereket adjuk meg csak a célokat, követelményeket adjuk meg Amikor a célok és a tartalom kiválasztásában is önállóságot adunk, akkor beszélhetünk tanártól független önálló tanulásról.

5 „Kiselőadás” fejleszti az önálló ismeretszerzési tevékenységet, forrásmunka használatot, szelektálást… fejleszti az előadó készséget, kifejezőkészséget jó lehetőség a differenciált foglalkoztatásra.

6 Kiselőadás szervezése:  önként jelentkező tanuló  1-2 héttel korábban  pontosan megadott cél, irodalom, az adott órában mely témához kapcsolódik a kiselőadás  konzultációs lehetőség biztosítása  a tanítási órát megelőző napok valamelyikén ellenőrizzük a felkészülést  a tanuló az órán lehetőség szerint saját szavaival fogalmazza meg, szabadon adja elő mondandóját  kiselőadás után RÖGZÍTÉS, a tanár foglalja össze, ill. emelje ki a lényeget!

7 Csoportmunka „Átmenet az önálló anyagfeldolgozás és a frontális osztálymunka között. Lényege: több tanuló közösen dolgozik közös témán, munkájuk eredményét összefoglalva ismertetik.” Gyökerei: amerikai reformpedagógia, John Dewey (1859- 1952), a pedagógiai pragmatizmus fő képviselője, pedagógiája központjában a cselekedtetés, munkára nevelés. Pragmatizmus: „az élet lényege a cselekvés”. Pedagógiai pragmatizmus az iskolai munka szerkezetét, módszertanát jelentősen átalakította: megszűntették az osztálykeretben történő oktatást, tantárgyakat, ehelyett csoportmunka projektekkel, csoport alakítás érdeklődés szerint, csökkent a pedagógus irányító szerepe

8 CSOPORTMUNKA Első alkalmazásai nálunk a 30-as évektől. Főbb nevelési értékei: Motivál, fokozza a tanulói aktivitást, sikerélményhez juttat Önálló gondolkodást fejleszti Munka megosztás, probléma érzékenység, feladat megoldási algoritmus megszervezése Gyengébb tanulókat fejleszti Segítőkészség, közös kockázat és felelősség vállalás Ruppert (1976): „a csoportmunka a demokrácia tanulótere” A csoportok nem miniatűr osztályok! Csoportmunka alkalmazható, ha objektív feltételei adottak, s a tananyag nem igényel frontális módszerrel megvalósítandó szemléltetést. RÖGZÍTÉS!!!!!!!!!!!!!!!!!!

9 A csoportok nem miniatűr osztályok! Szokatlan, és JÓ!!!! Gyakori, és ROSSZ!!!

10 Csoportmunka típusai: Homogén csoportmunka (kontroll csoport!) azonos feladat azonos eszközökkel azonos feladat eltérő eszközökkel Differenciált csoportmunka tiszta differenciált (minden csoport más részfeladattal foglalkozik) vegyes differenciált (földrajzban leggyakrabban alk., 2- 3 csoport ugyanazon témán dolgozik)

11 Csoportmunka szervezése 4-6 fős létszám, 6 főnél nagyobb létszám esetén a csoport egyes tagjai már kimaradnak a feladat megoldásból csoportokra osztás lehet homogén csoportok (pl. teljesítmény, képesség szerint?!) különböző képességűek, vegyes csoport önállóan szerveződő csoportok….

12 Csoportmunka menete: 1. Motiváció 2. Probléma, feladat kijelölése 3. Munka szervezése, csoportok felosztása 4. CSOPORTMUNKA 5. Eredmény egyeztetés csoporton belül 6. Eredmény ismertetés 7. Lényeg kiemelés, RÖGZÍTÉS.

13 Kooperatív tanulás további lehetőségei Szakértői mozaik A csoportokba bontást követően (4 fős csoportok!) A, B, C, D jeleket oszt ki a tanár a diákoknak a csoportjukon belül. Minden csoport más-más témát dolgoz fel a tanár által kiosztott segédanyagok segítségével, és plakátot készít belőle (Pl. külön csoportokban dolgozzák fel a tanulók a globális környezeti problémák egyes témáit: vízszennyezés, talajszennyezés, levegőszennyezés, erdőirtás, ózon probléma stb.). A szükséges eszközöket a tanár előkészíti és biztosítja. A plakát elkészülte után a csoportok átszerveződnek, összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról asztalra vándorolnak. Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett.

14 Körhinta A 4 fős csoportok mindegyike kap egy kidolgozandó témát. Ennek feldolgozását követően a csoportok bizonyos tagjai (3 fő) „vándorolnak, tanulni indulnak”. A csoport egyik tagja a helyén marad, a többiek – a vándorlók – az óramutató járásával megegyező irányban a legközelebbi asztalnál foglalnak helyet. A helyükön maradók megosztják mondanivalójukat társaikkal, „tanítanak”. A vándorlók a következő asztalnál is meghallgatják a társukat, majd visszatérnek eredeti csoportjukhoz és a tanultak ill. jegyzeteik alapján megoldják az eredetileg többi csoportnak szánt feladatokat is. Időigényes!

15 Vita A földrajztanítási gyakorlatban a vita egy kérdező gyerekközösségben folytatott beszélgetés valamely földrajzi témáról. „A beszélgetés” módszeréhez közel álló metodikai eljárás, de a tanár dominanciája egy jól szervezett vita vagy szeminarizálás alatt minimálisra csökken. -> diák domináns módszerek! A vita során a tanulók egymással beszélgetnek! A tanár helyesen akkor vállal szerepet benne, ha egyrészt szakértőként viselkedik, hogy ébren tartsa az érdeklődést, s ennek érdekében jól irányzott kérdéseket tesz fel, vagy szemléltet (stb.),, másrészt mindezt egyenrangú félként teszi!

16 VITA Elsősorban magasabb rendű értelmi képességek fejlesztésére (analízis, szintézis, értékelés…) alkalmas. További előnye a kommunikációs készségek fejlesztése. Magyarországon Lénárd Ferenc (1978) tette ismertté. Csak úgy alkalmazható, ha megtanítjuk a tanulókat a vita alapvető SZABÁLYAIRA, a vita etikájára: „A vitában minden áron ki kell tartanunk eredeti álláspontunk mellett?!” VAGY „A vita lényege, hogy a más álláspont mellett érvelőket végig hallgassuk és szükség szerint álláspontunkat módosítsuk?”

17 Interakció típusok a tanítás során

18 Játék a tanórán A játékhoz kötetlenebb osztálytermi környezet társul. Felszabadítja a diákok képességeit: könnyebben szólalnak meg, egy-egy beszélgetős játék során szívesen mondják el véleményüket, Az aktív közreműködés gondolkodásra ösztönöz. Felszínre jutnak olyan képességek, amelyeket eddig nem ismerhettünk meg. Kiváló motiváló eszköz.

19 Sohasem maga a játék a cél. A játék eszköz az ismeretközvetítésre és az ismeretek elmélyítésére, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatására, a tanulói képességek fejlesztésére. A játék az egyik legsokoldalúbb eszköz a tanár kezében: tanít, nevel, mintát ad, döntéshozatalra késztet. Egyszerre közvetít tudáselemeket és fejleszti a tanulók egyéni és csoportos együttműködési képességeinek egész sorát: beszédkészség, döntési képesség, megfigyelőképesség, alkalmazkodás a társakhoz, részvétel a közös munkában stb. Játék és a tanár

20 Játék… Beépítését előre meg kell tervezni, tudnunk kell, hogy mely játékokkal milyen célt szeretnénk és tudunk elérni. A játékban megszerzett ismereteket természetesen értelmezni és rendszerezni kell, meg találni a kapcsolatukat a tananyaggal, hiszen csak ebben az esetben hasznosulnak. Ezért a játék során is fontos a földrajztanár irányító, rendszerező szerepe.

21 A játék típusai Drámapedadógiai módszerek alkalmazására épülő játékok - Ezekben elsősorban a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, pl. szövegalkotás, érvelés, vitakészség, empátia, döntéshozatal. - Ilyen pl. a szerepjáték, a szituációs játék, vagy a vita. Didaktikai játékok - Egy adott ismeret elsajátítására, elmélyítésére, különböző földrajzi képességek kialakítására és fejlesztésére alkalmasak. - Ide tartoznak pl. a különféle rejtvények, fogalom- és számjátékok, memóriajátékok, a logikai kapcsolatok felismerését segítő párosító és asszociációs feladatok.

22 Példák didaktikai játékokra

23 Tájékozódjunk! Indulj a nyíllal jelölt pontból, és kövesd az útmutatást! Lépj négy egységet nyugat felé Három egységet észak felé Egy egységet nyugat felé Két egységet északkelet felé Négy egységet kelet felé Két egységet délkelet felé Egy egységet nyugat felé Három egységet dél felé Két egységet nyugat felé

24 Merre van? A térképen égtájak segítségével történő tájékozódás sokszor még a gimnáziumban is nehézséget okoz. A bemutatott játék fejleszti a térképen történő tájékozódás képességét, segíti az égtájak alapján történő biztos tájékozódás kialakulását, emellett hozzájárul a topográfiai ismeretek elmélyítéséhez is. Előkészítés: Válaszuk ki az aktuális tananyaghoz kapcsolódó falitérképet vagy az atlasz megfelelő oldalát, oldalait. Készítsünk kis papírkártyákat. A kártyákra feketével írjuk rá annak a földrajzi helynek a nevét, amelyez viszonyítani kell. A másik fogalom nevét zöld színnel írjuk fel a kártyára.

25

26 Melyiken át visz az út? Ún. „utaztatós” játék, amelynek célja a térképen történő tájékozódás képességének fejlesztése, a topográfiai ismeretek megalapozása, illetve bővítése. Előkészítés Az aktuális tananyagnak megfelelően gyűjtsük össze a fontosabb topográfiai fogalmakat. Készítsünk településpárokat, (válasszuk ki a képzeletbeli utazás kiindulópontját és végállomását). Válasszunk közlekedési eszközt. Illesszük be az indulás és a cél közé két-három topográfiai fogalmat (település, hegy, folyó stb.), amelyek közül csak egyet érinthetünk az utazás során. Ezekből a „útitervekből” készíthetünk kártyákat, de kivetíthető táblázatot is összeállíthatunk, annak megfelelően, hogy egyéni vagy csoportmunkában szeretnénk megoldatni a feladatokat.

27 Javaslatok Fontos, hogy a tanulókkal beszéljük meg, mindig a legrövidebb útvonalat vegyék figyelembe. Ellenkező esetben számos „kerülőutat” találhatnak ki a diákok. Beszéljük meg, miért hibás a többi lehetőség! A megoldáshoz a tanulók használják az atlaszt. Melyiken át visz az út Prágából Drezdába? Közlekedési eszköz: autó Szudéták, Kárpátok, Alpok,Érchegység Melyiken át visz az út Bécsből Linzbe?Közlekedési eszköz: hajó Krems, Passau, Pozsony

28 Lottózzunk! A játékban a „lottószelvényen” kell bejelölni az adott kérdéshez kapcsolódó választ, amely egy (lottó)szám. Ahány helyes válasz született, annyi találatú a szelvény. A nyeremény pedig lehet egy piros pont, egy matrica vagy bármilyen földrajzos apróság, amit gyűjteni lehet a tanév során. Ha a játékot többször játszuk,28 a jutalmakat átválhatjuk egy-egy ötösre is. Egy alkalommal egy- két vagy esetleg három „szelvénnyel” is játszhatunk.

29 A számok: 1. Ennyi régiót alakítottak ki hazánkban 2. Az 1: 200 000 méretarányú térképen ennyi km-nek felel meg a 25 cm. 3. Budapest kerületeinek száma. 4. Hozzávetőlegesen ennyi ezer km 2 hazánk területe. 5. Ennyi tagja van jelenleg az Európai Uniónak.

30 Helyzetgyakorlatok A megszerzett tudás alkalmazása különböző helyzetekben –> módszere a 6-12 korosztálynak: helyzetgyakorlatok, nagyobbaknak szerepjáték. A helyzetgyakorlatok során a gyerekeknek bele kell képzelniük magukat mások személyébe, vagy különböző helyzetekbe. A helyzetgyakorlat néhány perces, többnyire közvetlenül a feladatkijelölést követően megoldható. Pl. a Nap körül keringő Föld megszemélyesítése, egy busman és egy tuareg beszélget a mindennapjaikról stb…

31 Szerepjáték/szituációs játék Szerepjáték: egy tipikus helyzet megelevenítésére, eljátszására szolgáló eljárás. Lényege, hogy felszínre kerüljön a szereplők különböző álláspontja, véleménye, érvelése. Célja, hogy szimulált konfliktus helyzeteken keresztül a résztvevők megismerhessék a társadalmi és politikai struktúrák működését. A szerepjáték során egy FIKTÍV, de valósághoz közeli helyzetben kell konfliktust megoldani. Előnye: motivál, készség és képesség elsajátítás. Fajtái: táblás játékok (pl. Monopoly) szóbeli szerepjáték (konferencia módszer) írásbeli szerepjáték (időigényes) „exponáló vita” vagy panelvita (3-4 tanuló un. Elővitát folytat megadott problémáról az osztály előtt) Jó motiváció. Tézisek alapján folyó vita (az osztály írásban előre megkapja a „téziseket”, otthon elolvassa, állást foglal, órán megvitatjuk…)

32 Példa a vita módszer lehetséges alkalmazására

33 Szerepjáték

34

35 Egyéb „játékok”: lepárlás A „lepárlás” módszere megteremti a jó jegyzetelés alapját. Egy szövegben el tudják különíteni a lényeges elemeket a lényegtelentől Rajzoljunk a táblára egy nagy szűrőtölcsért és egy főzőpoharat. A tanulók párban ugyanazon a szövegen dolgoznak. Feladatuk, hogy megtalálják a – szöveg bonyolultságától, hosszától függően – azt az 5-10 legfontosabb szót, amely a szöveget leginkább jellemzi. Ha elkészültek, valamelyik párból az egyik tanuló felírja a tölcsérbe a kigyűjtött szavakat. Utolsó lépésként vitát kezdeményezünk arról, hogy mely szavakat engedjük át a tölcséren a pohárba. „Gázlókövek”

36 Száraz anyagrészek feldolgozása újszerűvé és élvezetessé tehető Kiváló módszer a tematikus ismétlési órák színesebbé tételére A tanulók rendszerezzék, tisztázzák le ismereteiket Húzzuk szét a padokat az osztályterem közepén és ültessük körbe az osztályt. Helyezzünk középre több ív csomagolópapírt és egy vastag filctollat. Beszéljük meg az osztállyal az éppen tárgyalt földrajzi folyamat vagy földrajzi kísérlet lépéseit (pl. a víz körforgása, eljegesedési folyamat stb). Számozzuk meg a papírlapokat, ezek lesznek az un. „gázlókövek”. Mindegyikre írjuk fel a tárgyalt folyamat egy – egy kulcsszavát: pl. a víz körforgásának tárgyalása esetén „párolgás”, „kondenzálódás”, „kicsapódás” stb. Önként vállalkozó tanuló próbáljon meg végig haladni a „gázlóköveken” úgy, hogy minden kövön magyarázza el az adott jelenséget, fogalmat. Amennyiben az osztályközösség vagy a tanár elfogadja a meghatározást, továbbléphet a tanuló a következő „kőre”. Ha a magyarázat nem pontos, a tanuló leül, s egy másik tanuló próbálkozik.

37 Egyéb, a földrajz- tanításban alkalmaz- ható játékok.

38 A projekt módszer A módszer lényege nem a plusz ismeretek átadása (bár ettől nem zárkózik el, sőt speciális ismereteket közöl a cél érdekében), hanem az, hogy ha a diákok egy megoldandó problémával, konfliktushelyzettel kerülnek szembe, megtanulják döntéseikhez megfelelő módon felhasználni ismereteiket, társaik segítségét és a rendelkezésre álló információforrásokat, médiákat, megfelelő segédeszközöket.

39 Projekt Az Egyesült Államokban a XX. század elején dolgozták ki a projekt-módszer metodikai alapjait. Magyarországon a 90’-es évektől van jelen az oktatásban. John Dewey és William Heard Kilkpatrick tett sokat a tanulók érdeklődését előtérbe állító oktatási módszer megteremtésért.

40 A projekt-módszer Európában a húszas - harmincas években terjedt el, s a II. világháború után a modern iskolarendszer kialakulásával jelentős helyet kapott az oktatásban. Ezek a folyamatok főleg Svédországban, Angliában és Németországban voltak megfigyelhetőek.

41 Az új módszer legfontosabb elemeit 1923- ban írták le (Handel és Müller, 1988): a tanulók önállóan dolgozzák ki munkatervüket, az oktatással kapcsolatban kifejthetik bírálataikat, célul tűzték ki a tanárdominancia csökkentését, a tantárgyak közötti hézagokat áthidaló oktatás megteremtését, az ismeretek felülvizsgálata a gyakorlatban történik, az iskolai és az iskolán kívüli oktatás elkülönülésének a megszüntetése szükséges, teljesítmény orientált oktatás, interdiszciplinaritás.

42 A projekt módszer alkalmazásának céljai: kreatív gondolkodásra, önálló véleményalkotásra, saját értékrend kialakítására, képviseletére, felmerülő kérdések vállalására és megfogalmazására nevelés, valamint társadalmi problémákra való érzékenység kialakítása. Kilkpatrick hangsúlyozza, hogy a diákok nagymérvű szabadsága ellenére a tanár a felelős az eredményekért.

43 Példa (1.) a projekt módszer iskolai megvalósítására a/ A településeteken mérjétek fel a lakosok vásárlási szokásait a környezetbarát csomagolású áruk vásárlását illetően. Készítsetek további vizsgálatot, hogy ezen csomagoló anyagoknak mi a további sorsa, milyen arányban kerülnek a szelektív hulladékgyűjtési körforgásba, vagy keverednek a nem újrahasznosítható hulladékkal. Tapasztalataitokat jelenítsétek meg változatos formában (foto illusztráció, grafikonok, adatsorok stb.), és készítsetek eredményeitekből tablót, vagy rövid összefoglaló cikket a helyi városi lapba.

44 Példa (2.) a projekt módszer iskolai megvalósítására b/ Készítsétek el településetek zajtérképét. Határozzátok meg a fő zajforrásokat, forgalom számlálási adatok segítségével határoljátok le a közlekedésből eredően zajos területeket. Jelenítsétek meg ezt térképen. Ismerkedjetek meg a hatályos zajvédelmi törvényekkel. Vizsgáljátok zajosság szempontjából a település pihenő területeit, parkjait. Kategorizáljátok azokat. Tájékozódjatok, milyen zajvédelmi lehetőségek léteznek a jelenlegi állapotok javítására. Tegyetek javaslatokat! Tapasztalataitokat jelenítsétek meg fotókkal, adatokkal, grafikonokkal és térképen. Készítsetek belőle tablót vagy a helyi sajtóban cikket (Voigt, 1980).

45 Mesterfokú tanítás – tanulás Tanulási stratégia Block és Bloom (1970-es évek) nevéhez fűződik, bizonyították a stratégiák életképességét, hatékonyságát. Magyarországon Csapó Benő végzett ilyen irányú kísérleteket.

46 Mesterfokú tanítás – tanulás Lényege: Tanulás osztálykeretben folyik, de a tanulók haladásáról individuálisan gondoskodnak Cél: minden tanuló, de legalább a tanulók 80%-a a tanulási követelmények 80%-át elsajátítsa. Motiváció folyamatos szinten tartása Állandó, egyénre szabott segítség Folyamatos értékelés (tanár számára visszajelzés az egyének előrehaladásáról) Korrekciós tanítás (az össz. tanítási idő 10-20%-át korrekciós foglalkozásra lehet használni).

47