Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar csődjog alakulása az 1840. évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar csődjog alakulása az 1840. évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében."— Előadás másolata:

1 A magyar csődjog alakulása az évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében valósul meg SZTE ÁJTK Tehetségnap, június 10.

2 Mi is az a csődjog?  A csődjog azokat az eseteket rendezi, amikor egy adósnak több hitelezője van, de nem tudja vagy nem akarja vagyonából a hitelezőket kielégíteni. Ilyenkor a szabályozásnak az a célja, hogy a hitelezőket minél nagyobb mértékben kielégítse az egyenlő elbánás elvét betartva.

3 Történeti előzmények  Alapjai Itáliába nyúlnak vissza  Fizikai kényszer  Megszégyenítő büntetések (szégyenfa, szégyenharang, adósok börtöne)  Két irányzat alakul ki: francia és német

4 A magyar kialakulásának kezdetei  Csekély igény  Tripartitum (számos kibúvó, fizikai kikényszerítés is)  II. József (1785)  évi 12. tc. a csalárd bukások büntetéséről

5 Az évi 22. tc. előélete  Széchenyi  Császár  Váltótörvények megalkotása  Wildner és Deák törvényjavaslata  Német irányzat

6 A törvény későbbi sorsának alakulása  évi 7. tc.  Lichtensfeld csődeljárása  ITSZ, módosítások

7 Az évi 22. tc ismertetése  A címe csődületről (komoly vita)  Illetékesség (úttörő elhatárolás)  A csődper megindítása:1. Ha az adós, vagy halála esetén örökösei vagy hátrahagyott vagyonának gondnoka a bíróságnál bejelenti, hogy adósságai vagyonát meghaladják,  2. vagy a hitelező vagy a hitelezők a bíróság előtt bizonyítják, hogy tartozásainak eleget tenni nem képes az adós a csődper megindításra kerül. A csőd megnyitását kérheti bármely hitelező.

8 A per megkezdése  Ideiglenes csődtömeg-gondnok, perügyelő  A hitelezők összehívása(a végzés kihirdetése)  Csődületi választmány  Peügyelő megkapja a követelésekről szóló iratokat, új tárgyalási nap elrendelése

9 Az osztályozás rendje Első osztály:  1. a csődtömeggel kapcsolatos költségek, a perügyelő és tömeg-gondnok díjazása,  2. a perköltség megfizetése,  3. a végrehajtási költségek,  4. a közhivatala miatt a bukotthoz került pénzek, értékek,  5. adóhátralékok,  6. a bányászatért fizetendő díj és  7. az adott évi földesúri hátramaradások.

10 Második osztály:  1. A gyámságból eredő tartozások,  2. a cselédek bére,  3. a kereskedői segédeké,  4. az orvos és a gyógyszertáras díja,  5. a temetési költségek (szegényként lesz eltemetve, csak a legszükségesebbek),  6. a lakásbér és  7. a kéményseprő díja.

11 A harmadik osztály:  1. Az ősi adósságok,  2. a feleség törvényes hitbére,  3. a feleség betáblázott hozománya és jegyajándéka,  4. az elsőbbség végett betáblázott követelések (ingatlanból kielégítendő elsősorban) és  5. a kiadott vagy elvállalt váltóbeli kötelezések (ingóból).

12 Negyedik osztály:  1. A letétemények, amik a bukottnál mint magánszemélynél tétettek le,  2. a feleség be nem táblázott vagy be nem jelentett hozománya,  3. a bukott közönséges adóslevelei,  4. a terhes szerződésből eredő tartozások,  5. a kivonati adósságok és  6. a számadási követelések.

13 A per befejezése  Jogorvoslat  Végrehajtás  Büntetőjogi következmények: hamis bukás (fél évtől három évig) hamis bukás (fél évtől három évig) vétkes gondatlanság (egy héttől hat vétkes gondatlanság (egy héttől hat hónapig) hónapig)MódosításÖsszegzés


Letölteni ppt "A magyar csődjog alakulása az 1840. évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések