Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti Közlekedési Stratégia Stratégia készítés új megközelítésben Megbízó: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ STRATÉGIA Konzorcium Budapest,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti Közlekedési Stratégia Stratégia készítés új megközelítésben Megbízó: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ STRATÉGIA Konzorcium Budapest,"— Előadás másolata:

1 Nemzeti Közlekedési Stratégia Stratégia készítés új megközelítésben Megbízó: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ STRATÉGIA Konzorcium Budapest, február

2 Csapat Megrendelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Készítők: STRATÉGIA Konzorcium FŐMTERV (konzorciumvezető) KÖZLEKEDÉS KTI TRENECON COWI UTIBER UNITEF UVATERV VITECO FORRÁS UNIÓ 2 Nemzeti Közlekedési Stratégia

3 Mi is akkor a feladat???  1,5-2 éves előkészítés  Felfokozott várakozások  Mindenre az NKS hozza el a megoldást  Sok, NKS-hez nem közvetlenül kapcsolódó, de fontos vizsgálat is belekerült  Kiváló háttér-előkészítő munka  Adatgyűjtés  Helyzetkép  TÉZISEK 3 Nemzeti Közlekedési Stratégia

4 Párhuzamos folyamatok…koordináció nélkül  Egyszerre készülő, egymással alig kommunikáló stratégiakészítési folyamatok  OFTK  OTrT  ITS Stratégia  Országos Logisztikai Koncepció  Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv  IVS-ek  …  Miközben készül a megalapozó közlekedési stratégia (NKS), addig elkezdődtek az egyeztetések a közötti operatív programokról. Projektekről… 4 Nemzeti Közlekedési Stratégia

5 Hol a kályha? SZAKPOLITIKA  KONCEPCIÓ  STRATÉGIA  PROGRAM  Van-e olyan nemzeti igazodási pont, ahonnan (kételyek nélkül) elindulhatunk? Nincs…  Akkor hogyan is kellene ezt a stratégiát elkészíteni? 5 Nemzeti Közlekedési Stratégia

6 Több út is van…  „Klasszikus”  Alágazatonként, alulról építkező  „fölül majd összeférceljük”  „Új klasszikus”  Esetleg összközlekedési, felülről építkező  „Az ismeretlen”  Térségi összefüggéseken alapuló,  Kereslet-orientált 6 Nemzeti Közlekedési Stratégia

7 Kereslet vezérelt tervezés, térségi alapokon  Adatgyűjtés, adatelemzés  Helyzetelemzés (nem helyzetkép)  Funkcióelemzés  Hipotézis vizsgálat  Irányok, intézkedések kijelölhetők  Nincs „kőbe vésett” nagytávú koncepció  Nem kell teljes projekthalmaz  Stabil rövid- és középtávú program 7 Nemzeti Közlekedési Stratégia

8 (Alágazati) vizsgálati terv Változatelemzés  NKS prioritásai Menedzsment és fejlesztési eszközök elemzése - Megoldási lehetőségek - Optimalizálás - Költségek becslése (+ hatások számítása = értékelés) Helyzetfeltárás - Helyzetelemzés - Értékelés, alágazati prioritások - Következtetések, részeredmények Általános alágazatiOVK Gazdasági, társadalmi igények - Külső prioritások - Regionalitás Funkcionális térségi elemzés 8 Nemzeti Közlekedési Stratégia

9 HELYZETÉRTÉKELÉS – Hol tartunk ma?  A közlekedés funkcionális, térségi elemzése  Utazási, szállítási igények elemzése  Közlekedési rendszer finanszírozási problémái 9 Nemzeti Közlekedési Stratégia

10 Magyarország területi integrálódásának főbb dimenziói (OFTK) 10 Nemzeti Közlekedési Stratégia

11 Funkcionális térségek az OFTK-ban 11 Nemzeti Közlekedési Stratégia

12 Mit takar a funkcióelemzés?  Funkcionális régió definiálása  Gazdasági háttérfolyamatok elemzése  Területi kiterjedés definiálása  Kereslet elemzése  Utazási igény szegmensek (távolság és típus szerint)  Közlekedési rendszer (igényorientált) elemzése  Érzékeny területek vizsgálata  Természeti környezeti  Épített környezeti  Gazdaságfejlesztési irányok  Közlekedésfejlesztés célok 12 Nemzeti Közlekedési Stratégia

13 13 Nemzeti Közlekedési Stratégia

14 14 Nemzeti Közlekedési Stratégia Hálózatszerkezeti hiányok

15 Utazási relációk 15 Nemzeti Közlekedési Stratégia A jelenlegi szállítási igények döntő hányada – minden utazást számításba véve az utazások 97%-a, a motorizált utazások 96%-a – a helyi és elővárosi közlekedésben jelentkezik.

16 Hosszú és rövidtávú közúti utazások (D1) 16 Nemzeti Közlekedési Stratégia

17 Hosszú és rövidtávú közúti utazások (D4) 17 Nemzeti Közlekedési Stratégia

18 A közlekedés éves kiadásainak szerkezete 18 Nemzeti Közlekedési Stratégia közti éves átlagos érték

19 Finanszírozási problémák  A magyar közlekedési rendszer legsúlyosabb problémája a pénzügyi fenntarthatóság területén mutatkozik  Infrastruktúra működtetésében jelentkező problémák  az országos közúthálózaton a túlhasznált utak aránya 20%-25% között mozog  a vasúti pálya állapotának megőrzéséhez évi kilométer pálya folyamatos rehabilitációját kellene elvégezni (ehhez képest kb. 20km a tényleges)  Közszolgáltatások jelentős támogatás igénye, a közszolgáltatók magas hitelállománya, veszteségei 19 Nemzeti Közlekedési Stratégia

20 KONCEPCIÓ – Hova tartunk?  valós térszerveződési folyamatok felismerése  a társadalmi célok valamennyi szintet ill. az eszközöket is áthatják 20 Nemzeti Közlekedési Stratégia

21 NKS célrendszere Környezetre gyakorolt hatások javulása Egészség és vagyon- biztonság javulása Gazdasági növekedés elősegítése Foglalkozta- tás javulása Lakosság jólétének javulása Területi egyenlőtlen- ségek mér- séklődése Társadalmi igazságos- ság, méltá- nyosság javulása Nemzetközi kapcsolatok erősítése Társadalmi-gazdasági célok (1. célszint) Fő közlekedési célok (2. célszint) Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése Társadalmi szinten „előnyösebb személy-és áruszállítás” erősítése Szállítási szolgáltatások javítása Fizikai rendszerelemek javítása

22 Közlekedési célkitűzések  Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása  Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése: Ez jelenti az adott térség és adott mobilitási igény környezeti, gazdasági optimum szerinti harmonizálását, az ennek megfelelő közlekedési módok előtérbe helyezését.  Társadalmi szinten „előnyösebb személy- és áruszállítás” erősítése: elsősorban a személyszállításban a közösségi közlekedés előnyben részesítése és fejlesztése, az áruszállításban a tranzit forgalom lehetőség szerint vasútra való terelésével, a konténerizáció fejlesztésével, az egyes közlekedési módok közötti együttműködés elősegítésével. 22 Nemzeti Közlekedési Stratégia

23 Közlekedési célkitűzések  Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése  Szállítási szolgáltatások javítása: összehangolás és fejlesztés a személyek és a gazdaság szereplői számára kedvezőbb eljutási lehetőségek érdekében, összhangban a közlekedési igények kielégítésének társadalmi szinten hasznos módozat irányú befolyásolásával.  Fizikai rendszerelemek javítása: a közlekedési igény- kielégítés hosszabb távú megbízhatóságának biztosítása és színvonalának emelése, a meglévő hálózati elemek műszaki színvonalának szinten tartása, emelése, a térségi elérhetőségek javítása, a közlekedési rendszer hatékonyabban fenntartható működtetése. 23 Nemzeti Közlekedési Stratégia

24 STRATÉGIA Az NKS előtérbe helyezi a távlati célokkal nem ellentétes, hatékony, célorientált igénybefolyásoló beavatkozásokat, fejlesztéseket, valamint a csekély költségű szabályozási és szervezeti intézkedéseket. 24 Nemzeti Közlekedési Stratégia

25 Beavatkozási eszközcsoportok  A stratégia két beavatkozási eszközcsoportot azonosít a célok eléréséhez:  a menedzsment eszközöket: a közlekedési rendszer működési, szabályozási, finanszírozási és intézményi típusú eszközeit és  a fejlesztési eszközöket: infrastrukturális, beruházási típusú fejlesztési eszközöket. 25 Nemzeti Közlekedési Stratégia

26 Stratégia A stratégia fókuszai a következők:  forgalmi igényekhez igazodik, összekapcsolja a szállítási láncokat  társadalmi hatásokat optimalizál: ösztönzi a környezetileg fenntartható, gazdaságot, területi felzárkóztatást pozitívan befolyásoló közlekedési megoldásokat  költséghatékony és takarékos a fejlesztésekben: a kisebb fejlesztési költségű, nagyobb eredményt elérő, működésében fenntartható beruházásokat helyezi a középpontba  költséghatékony és takarékos a működtetésben: törekszik felszámolni a forgalmi igények szempontjából fontos közúti és vasúti hálózati elemeken a leromlott műszaki állapotokat, s egyben áttér a megfelelő szintű állapotmegőrzésre, ami hosszabb távon költségmegtakarításokhoz vezet. 26 Nemzeti Közlekedési Stratégia

27 Stratégia  A menedzsment eszközök rendszerét 2030-ig teljes körűen be kell vezetni és erre az időszakra már jelentős működési tapasztalattal kell rendelkezni.  A fejlesztési eszközök körében a stratégia 2030-ra megjelölt célja az első három kategória minél magasabb fokú megvalósítása:  Elsődleges megvalósítású fejlesztési eszközök: Ezek a 2030-ig mindenképpen megvalósítandó fejlesztések.  Javasolt megvalósítású fejlesztési eszközök: Megvalósításuk támogatása javasolható, ha a projekt megfelelő előkészítése megtörténik.  Előkészítési igényű fejlesztési eszközök: 2030-ig elsősorban az előkészítésük támogatása történhet meg. Megfelelő előkészítés mellett a projektek jelentősebb része a 3. kategóriából átkerül a 2-be, így a megvalósíthatósága is támogathatóvá válik. 27 Nemzeti Közlekedési Stratégia

28 Menedzsment eszközök  Közfeladatok költséghatékony ellátása, hosszú távú, kiszámítható finanszírozása  Költséghatékony közszolgáltatások hosszú távú, kiszámítható finanszírozásának biztosítása  Az ösztönzési rendszer (díjak, támogatások, tudatformáló eszközök) összehangolt fejlesztése  Hatékony tervezési, szabályozási, intézményi, monitoring háttér biztosítása 28 Nemzeti Közlekedési Stratégia

29 A fejlesztési eszközök értékelése 29 Nemzeti Közlekedési Stratégia társadalmi hasznosság A fejlesztési eszközök megvalósíthatósága  környezeti kockázat  műszaki kockázat  funkcionális megfelelőség  forgalmi kockázat  üzemeltetési, fenntarthatósági megfelelőség

30 távlati lehetőségekelőkészítése támogathatómegvalósítás támogathatóelsődlegesen megvalósítandó Kiemelt hasznos- ságú  Szűk keresztmetszet felszámolás vasúti TEN-T korridoron  Budapest vasúti áteresztőképességének fejlesztése  Hiányzó közúti TEN-T átfogó hálózati elemek építése  A közforgalmú közlekedési szolgáltatások igény alapú tervezése  Vasúti szolgáltatások és ráhordás kis költségű fejlesztése nagyvárosok térségi forgalmában  Módváltó (P+R és B+R) rendszerek fejlesztése  Városi áruszállítás fejlesztése  Közlekedésbiztonsági beavatkozások Budapesten  Vasúthálózat közlekedésbiztonsági fejlesztése  Menedzsment eszközök megvalósítása (különösen a meglévő infrastruktúra felújítása)  Utazási körülmények javítása, közlekedési láncok összekapcsolása az elővárosi közlekedésben  Buszközlekedés indokolt fejlesztése elővárosban, ahol nincs vasút  Közlekedésbiztonsági beavatkozások nagyvárosokban Nagy hasznos- ságú  M0 hiányzó szakaszainak megépítése  Szűk keresztmetszet felszámolás országos vasúti hálózaton  Meglévő gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztése  Nagyvárosok elővárosi forgalmának vasúti fejlesztése  Intermodális infrastruktúra fejlesztése  Kötöttpályás rendszerek integráló fejlesztése  Hiányzó gyorsforgalmi út kapcsolatok építése megyeszékhelyekre  Hiányzó haránt irányú közúti elemek kiépítése  Összefüggő európai, országos kerékpárforgalmi hálózat hiányzó elemeinek kialakítása  A vízi TEN-T hálózati kikötők paramétereinek törzshálózati szintre való fejlesztése, áruszállító hajók korszerűsítése  Vasúti csomópont- és állomásfejlesztés  Meglévő utak, csomópontok közlekedésbiztonsági fejlesztése  Hiányzó közúti TEN-T törzs hálózati elemek építése  Elkerülő utak fejlesztése  Személyszállító vasúti jármű és autóbusz csere program Közepes hasznos- ságú  Vasúti TEN-T átfogó hálózati elemek TSI alapú fejlesztése  Szűk keresztmetszet felszámolása regionális vasúti hálózaton  Vasúti fővonalak korszerűsítése  Vízi TEN-T hálózati víziút, a Duna paramétereinek törzshálózati szintre való fejlesztése  Személyforgalmi kikötési pontok fejlesztése, létesítése, a hajójáratok parti kapcsolatainak kialakítása, személyszállító hajók korszerűsítése  Vasúti TEN-T törzshálózati elemek TSI szintű fejlesztése  Nemzetközi vasúti forgalom fejlesztése jelentős forgalmú relációkban Kis hasznos- ságú  Versenyképes regionális repterek fejlesztése  A légi TEN-T „törzshálózat” fejlesztése  Alacsony forgalmú vasúti vonalak jelentős fejlesztése  Alacsony forgalmú vasúti vonalak szűk keresztmetszeteinek feloldása, szolgáltatásfejlesztés nagy kockázattal megv.korlátozottan megvalósíthatómegvalósíthatóbiztonsággal megvalósítható

31 Fejlesztési eszközök - Projektek  Fejlesztési eszköz  Fejlesztési eszköz értékelése / kategória  Forrásokhoz való kapcsolódás (pl. IKOP, CEF)  Projekt  Projekt értékelése  Projekt előkészítettsége  Projekt megvalósítása 31 Nemzeti Közlekedési Stratégia

32

33

34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet 34 Nemzeti Közlekedési Stratégia


Letölteni ppt "Nemzeti Közlekedési Stratégia Stratégia készítés új megközelítésben Megbízó: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ STRATÉGIA Konzorcium Budapest,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések