Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati információs rendszerek 3. előadás: Adat, információ Elekes Edit, 2016. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati információs rendszerek 3. előadás: Adat, információ Elekes Edit, 2016. 1."— Előadás másolata:

1 Vállalati információs rendszerek 3. előadás: Adat, információ Elekes Edit,

2 Adat Entitás (egyed): azon objektum, amelynek tulajdonságát gyűjtjük és tároljuk az adatbázisban. Ebben a tantárgyban adaton a következő hármast értjük: ◦ az entitás, amire a következő kettős vonatkozik: ◦ egy véges értékkészletből kiválasztott érték (logikai érték, végesen ábrázolt valós szám, felsorolás eleme, stb.), ◦ mértékegység (számok esetében). 2

3 Információ és információs rendszer Ezen tantárgyban információn valamilyen célból feldolgozott, csoportosított, értékelt adatokat fogunk érteni. Szűkebb értelemben használjuk, mint más tárgyak esetén, nem filozófiai vagy műszaki- információelméleti alapfogalomként kezeljük. Pragmatikus meghatározás: a (számító)géppel kezelt adatok - leszűkített értelemben. Információs rendszer feladata: az adatok bevétele, tárolása, feldolgozása, csoportosítása és rendelkezésre bocsátása, kiadása. 3

4 Adatok forrásai, belső források 1. Információs rendszer: adatokkal dolgozik. Információ minősége: az információs rendszer által kezelt és előállított adat határozza meg. Az adatok minőségére már keletkezésükkor figyelni kell. A nyers adatok (idő-trend adatai, adatbányászat) nem alkalmasak az információs rendszer általi feldolgozásra eredeti formájukban. Adatok forrásai: nyers adatok. Nyers adat Információs rendszerben tárolt adat Feldolgozás Átalakítás, megfelelő formára hozás 4

5 Adatok forrásai, belső források 2. Üzemi rendszerek, ilyenek például: ◦ eladási helyek (point of sales, POS), ◦ pénzkiadó automaták (automatic teller machine, ATM), ◦ web-szerverek és e-commerce adatbázisok, ◦ telefonközpontok, ◦ számlázó rendszerek, ◦ raktárak, ◦ stb. 5

6 Adatok forrásai, belső források 3. Belső forrásból az adat a rendszerbe juthat ◦ önműködő bevitellel (pl. vonalkód leolvasó), ◦ kézi bevitellel (pl. logisztikai program, szállítólevél- készítés - adatrögzítés). ◦ Belső források hiányosságai: nem rögzít olyan adatot, amely keletkezik a működés során, és más kutatásban esetleg fontos lehet. ◦ Működési hatékonyság szerint tárolják az adatokat, kinyerésük nehéz. ◦ Adatok időszerűsége (adatok elavulása gyakran használt adatok) 6

7 Adatok forrásai, további belső források 4. saját adatbankok (pl. adatáruház, adattárház), Kihívás: új adatforrások beépítése, lépést tartani a vállalat fejlődésével. Veszély: nem minden adat található meg, üzemi rendszer aktualizálását nem követi az adattárház. piackutatás, termék regisztráció, Előforduló hibák: a minta nem reprezentatív, hibás válaszok, régebbi és újabb felmérések közvetlenül nehezen hasonlíthatók össze, nem tekinthetők teljesnek (nem képezhetik modell alapját). a rendszer saját feldolgozási folyamatai, stb. 7

8 Adatok forrásai, külső források Sajtó, KSH (Központi Statisztikai Hivatal), hatóságok (pl. lakcímnyilvántartó, minisztériumok), helyzetükből, esetleg múltjukból adódóan monopolhelyzetű, hatóságszerűen viselkedő intézmények, vállalatok (pl. Magyar Villamosművek Zrt.), különleges célú, központi szervek, intézmények, szolgáltatók (pl. Országos Meteorológiai Szolgálat), piackutató cégek, stb. 8

9 Adatok fajtái, feldolgozás szerint 1. kategóriák: véges sok diszkrét érték, semmiféle művelet nem végezhető velük (legfeljebb rendezés, pl. ábécé szerint) Példa: földrajzi nevek. rang: véges sok diszkrét érték, de sorba rendezhetők. Példa: jövedelem megadása sávokkal. intervallumképzés: két érték különbsége értelmes, de más művelet nem. Példa: dátum. irányítószám, telefonszám: csonkolással földrajzi- közigazgatási körzetekre jellemző adat nyerhető. valós szám: igazi valós számok, a teljes aritmetikával. Példa: a vásárlások értékének összege. (Pontosabban mindig kerekítéssel létrehozott egész számokról van szó.) 9

10 Adatok fajtái, feldolgozás szerint 2. szöveg: szöveg-feldolgozási célra használható adatok: ◦ fordítás, ◦ kivonatolás, ◦ Rejtjelezés (dekódolás: adatfeldolgozás) kép: tömöríthető, álló képek feldolgozása lehetséges honvédelmi, felderítési, földrajzi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, gyógyászati és sok más célra hang: tömöríthető, ◦ beszédfelismerés ◦ nem-beszéd hang: pl. anyagvizsgálati, gyógyászati diagnosztikai célra (pl. ultrahang), ◦ szeizmikus jelek értékelése hasonló mozgófilm, video-felvétel: tömöríthető, régi felvételek javíthatók. 10

11 Adatminőség jellemzői 1. tartalom: Mit jelent az adat? Szabatos és egyértelmű meghatározás szükséges. pontosság: Abszolút (az adat mértékegységében kifejezett) vagy relatív (százalékos) értékben. időszerűség: Időnként megújított, változtatott adatok esetében fontos. (Adat keletkezésének időpontja és információ az adat elavulásáról. Pl. ügyfél telefonszáma.) megújíthatóság: Egy avuló adat megújításának, beszerzésének lehetősége. 11

12 Adatminőség jellemzői 2. összeillőség: Több adatra. Azonos rendszerbe (adatgyűjtési módszer, mértékegység, leíró modell stb.) tartozó adatok összeférnek, más adatokkal együtt nincs értelmük. épség: (integritás) Az adatok tárolás vagy továbbítás közben megváltozhatnak véletlen, műszaki okból vagy szándékos változtatás következtében. Az ép adatok az efféle hatásoktól mentesek, tárolás közben nem változnak meg. megbízhatóság: (inkább a forrást minősíti) Annak mértéke, hogy egy adat valóban a tartalmának megfelelő információt hordoz. ár: Az adat létrehozásának költsége, ára. Ennek összhangban kell lennie a többi minőségi jellemzővel. 12

13 Hibás adatminőségek 1. Az adatok ritkán tökéletesek. Hiányzó adatok ◦ Üres érték: ügyfél nem akar valamit megadni (ennek léte értékes információt jelenthet), ◦ Nem létező érték: egy új ügyfélről nincsenek múltbeli adataink, ◦ Nem teljes adatok: egy bank ügyfelei nem üzletelnek mindegyik üzletággal (hitelkártya, áruvásárlási kölcsön, jelzáloghitel, stb.) ◦ Nem gyűjtött adatok: például a „hívásvárakoztatás” kikapcsolási időpontja elárulja, mikortól kezdve használták a telefonvonalat több célra (beszélgetés, Internet), ám ezt az adatot nem jegyezték fel (telefonközpont log file-ból korlátozott idő elteltével visszakereshető). 13

14 Hibás adatminőségek 2. Ködös, pontatlan definíciók ◦ Helytől függő értelmű adatmező: Az Észak- Amerika-i egyetemes termékkód (UPC) adott mezője a terméktől függően mást-mást jelent. ◦ Vállalat-összevonások, felvásárlások keveredést okoznak. Gyakran többféle kód ugyanazt jelenti. ◦ Nem pontos ügyfél-definíció: pl. ugyanannak a vevőnek a telephelyei egy vagy több ügyfél? A MÁV Zrt. területi és szakigazgatóságait, mint felhasználókat, egyenként kell gondozni, a vásárlásokat viszont központilag végzik. 14

15 Hibás adatminőségek 3. Az adatmezőben lévő adat nem értelmes adat, kiesik a lehetséges adatok tartományából. Helytelen értékek ◦ Hibásan bevitt adat. Lehet szándékos is! L. az születési dátumot! ◦ Felülírási hiba. Nem elég körültekintő tervezés, programozási hiba esetén egy adat bevitele során sérülhet másik adatmező. Adatbázis-hozzáféréses adatbevitel esetében kizárt. ◦ Elavult kód használata. Szervezési kérdés. ◦ Hibásan gyűjtött adat: Időpont esetében nem figyelnek az időzónákra! ◦ Adatforrás hibás ill. elmaradt beállítása. Pl. negatív üzenetterjedési idő. Oka: a számítógépek órája nincs szinkronizálva. 15

16 Adatmenedzsment Az adatok minőségének biztosítása érdekében az adatokat menedzselni kell. Adatmenedzsment része az IT (Információs Technológia) Menedzsmentnek és összefügg az Információs Erőforrás Menedzsmenttel. Az adat-erőforrások az információs erőforrások közé tartoznak, azokkal összhangban kell kezelni őket. Részterületek: ◦ adatok igazgatása, ◦ adat-tervezés, ◦ adatbázis igazgatása. 16

17 Adatok igazgatása Az adatoknak mint vállalati stratégiai erőforrásoknak a kezelésére szolgáló politikák és eljárások létrehozása és betartatása. Összes fajta adat gyűjtésének, tárolásának, elosztásának olyan módszere, hogy az adatok a szervezet összes végfelhasználója számára használható erőforrássá váljanak. Középponti tevékenység: adatok kezelésének vezérlése, mely támogatja a szervezet üzleti tevékenységét, stratégiai céljait. Az adatbázis tervezését, kezelését, biztonságát szolgáló információs politikát is jelenti. Feladatai: ◦ az adatok birtoklását és elérését vezérlő politika kialakítása és betartatása, ◦ a szervezeti adaterőforrásokkal szemben támasztott követelmények tervezésének vezetése, ◦ a szervezeti adat-modell és adat-szerkezet (architektúra) kialakítása. 17

18 Adat-tervezés Vállalati tervezési és elemzési funkció, mely az adat-erőforrás menedzsmentre összpontosít. A vállalat adat-erőforrásai architektúrájának olyan átfogó kialakítása, amely megfelel a stratégiai tervnek, és az üzleti egységek céljainak és folyamatainak. Az adat-tervezési tevékenység: ◦ elkészíti a stratégiai és műszaki adatbázis terveket, ◦ meghatározza az adatmegosztás és a lehetséges adatbázis alkalmazások nyújtotta esélyeket, ◦ eljárásokat hoz létre az adatok megtartása érdekében, ◦ működtető eljárásokat és szokványokat hoz létre és tartat be. 18

19 Adatbázis igazgatás Az adatbázis-technika helyes használatáért felel. Információs erőforrás menedzsment lényeges funkciója. Felelősség: adat-szótár kifejlesztése és karbantartása, adatbázis megtervezése és teljesítményfelügyelete, adatbázis használatát és biztonságát szolgáló előírások betartása. Rendszerfejlesztési projektek: programozók, rendszerfejlesztők, adatbázis-kezelők, szakértők, végfelhasználók együttműködése. Az adatbázis igazgatási tevékenység ◦ vezérli az adatbázis fizikai és logikai tervezését, ◦ vezérli az adatbázis behangolását és kapacitásának tervezését, ◦ létrehozza és karbantartja az adat-szótárat, ◦ értékeli és kiválasztja az adatbázis hardverét és szoftverét. 19

20 Információs rendszerek általában Elemei: emberek, tevékenységek, eljárási szabályok, adatok, adathordozó/kezelő eszközök, adattovábbító eszközök, hálózatok. 20

21 A számítógépes információs rendszer meghatározása Az információ ◦ fogadására (input), ◦ feldolgozására és az ◦ eredmények kiadására (output) szolgáló ◦ számítógép-szoftver és ◦ -hardver komponensek együttese. Az élet minden területén (gazdaság, kultúra, igazgatás, szórakozás, információs rendszerek területén a számítógép meghatározó jelentőséggel bír. Számítógép: Felhasználható eszköz Az általa nyújtott lehetőségekkel meghatározza az információs rendszerek fejlődési irányait. 21

22 Információs rendszerek elemei: Emberek A számítógéppel támogatott tevékenységek végzői emberek. Ők végzik a műveleteket, adják be és hasznosítják a kiadott adatokat. Ők tartják be – így vagy úgy – az eljárási szabályokat. Ők jelentik a legnagyobb biztonsági kockázatot. 22

23 Információs rendszerek elemei: Tevékenységek Vállalat működésével kapcsolatos tevékenységek: adatokkal végzett műveletek. Pl. egy termék eladása során több dokumentum (ajánlat, adásvételi szerződés, szállítólevél) adatokat tartalmaz, amelyeket be kell vinni a dokumentumba, majd továbbítani kell a számvitelhez. A vállalati műveletek elvégzéséhez információkkal kapcsolatos cselekedetek tartoznak: adatok bevitele (rögzítése), kivitele, továbbítása, feldolgozása. Számítógéppel másképp, hatékonyabban végezhetők. Sőt, biztonságosabban is! Az ellenőrzések beépíthetők. 23

24 Információs rendszerek elemei: Eljárások Az eljárási szabályok külső, jogszabállyal befolyásolt részéhez igazodnia kell a rendszernek. Belül viszont át lehet, sőt kell is szervezni a fejlettebb technológia adottságai szerint. Sok mindent egészen másképpen célszerű csinálni. 24

25 Információs rendszerek elemei: Adatok Az előadás eddigi részében jórészt erről volt szó. A digitális rendszerek adatábrázolása lehetővé teszi a hibák csökkenését, megnövelheti az adatok tartósságát, megbízhatóságát. 25

26 Információs rendszerek elemei: Adathordozó/kezelő eszközök A technológiai adatokra jellemző a Moore-féle szabály. Integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve) 18 hónaponként megduplázódik. Pl. merevlemez kapacitás. Az adatokat tárolt programú, programvezérelt, digitális, multiprogramozott számítógépek kezelik. Az adathordozók/tárolók félvezetős, mágneses és optikai eszközök lehetnek. A rendszerstruktúra többnyire kliens-szerver szervezésű. 26

27 Információs rendszerek elemei: Adattovábbító eszközök/hálózatok Az adatátviteli sávszélességre is igaz egy saját Moore-szabály. Átviteli közeg a fémvezeték, a rádióhullám és az üvegszál. A hálózatok egyre bonyolultabbak és nagyobbak lesznek. Az egyre növekvő, korlátlannak látszó lehetőségek mellett megjelenik a hálózati bűnözés. 27

28 Köszönöm a figyelmet! 28


Letölteni ppt "Vállalati információs rendszerek 3. előadás: Adat, információ Elekes Edit, 2016. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések