Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN."— Előadás másolata:

1 2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

2 2008. tavasz2Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Hol tartunk… Gazdagság – hasznosság – értékesség –Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. –Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. Hasznosságunk maximalizálása áll döntéseink hátterében –Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. –Racionalitás – homo oeconomicus – altruizmus –Nem racionalitás – hibák –Információ gyűjtés racionalitása

3 2008. tavasz3Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Csere, alternatíva költség, hatékonyság Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer! –Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért. Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak. –A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. A csere jó. Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik.

4 2008. tavasz4Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között. Miért, az iparban vagy a mezőgazdaságban nem ez történik? A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása. –A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. (eső, napsütés) –Ehhez kell a csere, a kereskedés. Kereskedővel vagy anélkül

5 2008. tavasz5Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához. A költségek alternatíva költségek. Az emberek a hasznosság, az érték maximalizálására törve olyan döntéseket hoznak, amelyeknél a nyert hasznosságok magasabbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek.

6 2008. tavasz6Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb.) nem objektív fogalom! –Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya. –Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni? Hatékony-e színházba járni? Hatékony-e zakót viselni? Hatékony-e a Hubble-űrtávcső? Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával? –„Technológiai hatékonyság” – az mi?

7 2008. tavasz7Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is. Nem az a kérdés, hogy –„Melyik változat a hatékonyabb?”, hanem az, hogy –„Kinek a joga dönteni a változatok között?”. Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok”: kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát.

8 2008. tavasz8Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ha szerintünk valami értelmetlen a világban, –nem hatékonyan használják fel, –a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe, akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk. Szubjektív közgazdaságtan

9 2008. tavasz9Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?) Komparatív előny és az ár

10 2008. tavasz10Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan –A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost –A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit

11 2008. tavasz11Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos Mindketten jobban járnak!

12 2008. tavasz12Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”) tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos

13 2008. tavasz13Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzük meg a példa egy másik aspektusát is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? Akkor rossz lenne a példánk… –Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. –Az áldozat mindig a következő legjobb. –Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik!

14 2008. tavasz14Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik! –Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz. Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél.

15 2008. tavasz15Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. –„Mi leszel, ha nagy leszel?” Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte. –A pénz elvont hasznosságot fejez ki. –Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg. –A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte.

16 2008. tavasz16Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A cserepartnerek összehozása is költséges –Szállítás –Lehetőségek felkutatása Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek. Kereskedők –Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük. –Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások.

17 2008. tavasz17Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A kereskedők versenyeznek egymással, de a termelőkkel és fogyasztókkal is. „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot.” –Igen –Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok …

18 2008. tavasz18Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. –Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek –tokaji föld értéke (költsége)

19 2008. tavasz19Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából. Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek. Nézzünk egy-két példát! –Rossz Hubble-űrtávcső javítása –Félig kész vízlépcső –Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) Még egyszer –Elsüllyedt költségeket nem –Határ alternatíva költségek igen

20 2008. tavasz20Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A termelésben is helyettesítési lehetőségek! –Legjobb technológia nincs! Autópálya-építés Újdelhiben Betonvésés vésővel és kalapáccsal A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében. A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg. Milyen költségeket? A már említett határ alternatíva költségeket.

21 2008. tavasz21Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Hozzá tartozik-e a régi villamosok értékéhez, hogy sokan élvezik látványukat? Ha többen kezdik élvezni e látványt, hatékonyabbá kezd válni a régi villamos, mint az új? Melyik a hatékonyabb az elektromos vagy az akusztikus gitár? Az autóversenyzés pazarolja a benzint? Miért látjuk azt, hogy sok „gazdag cégnél” is régi géppel termelnek, ahelyett, hogy korszerű, „hatékony”, újat használnának?

22 2008. tavasz22Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Európában vajon nagyobb a szükség a légkondicionálókra, mint Afrikában? A Mona Lisa értéke valóban felbecsülhetetlen? Többet ennénk-e, ha olcsóbb lenne az élelmiszer?

23 2008. tavasz23Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Miért fizetnek a multinacionális vállalatok különböző országokban – ugyanazért a munkáért – különböző béreket? Ön saját tulajdonú irodát használ, miközben emelkednek az irodabérleti díjak? Nőnek költségei? Nőttek-e az elmúlt 10 évben lakhatási költségei Magyarországon azoknak, akik nem változtattak lakhelyet? Miért különböznek a parkolási tarifák?

24 2008. tavasz24Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.2. Részvényesi érték maximalizálása Profit „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a köz-gazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.” Teljes bevétel – összes költség Bér, ez nem profit Bérleti díj, ez sem profit

25 2008. tavasz25Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ez sem profit 1 év múlva most Kamat, hozam

26 2008. tavasz26Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázatmentes kölcsön kamata –Pozitív időpreferencia (jobb ma egy veréb, mint…) –Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés –Ezekért kompenzáció, fizetség Kockázatmentes kamat

27 2008. tavasz27Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázatos befektetés várható hozama –Kockázatkerülés –Hasznosságveszteség –Ezért kompenzáció, fizetség Kockázatos hozam

28 2008. tavasz28Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázat –eltérés a várható értéktől –ingadozás –szórás Normális eloszlás –sok tényező hatása Központi határeloszlás –„igazi véletlen” –várható érték - szórás Várható hozam

29 2008. tavasz29Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan F1F1 F0F0 E(F1)E(F1) F0F0 rfrf E(r)E(r) E(r)E(r) E(r)E(r) Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés

30 2008. tavasz30Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Várható és tényleges profit Bevétel mínusz költségek –Bérek, bérleti díjak, kamatok –Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.) A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé. Ez csak akkor profit, ha még levonjuk a tulajdonos költségeit is. –Bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját A maradék a profit!

31 2008. tavasz31Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen? –Nem, mert jönnek a versenytársak… A profithoz kell valami „különleges” tudás –Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz. –Arbitrázs, újítás és utánzás. Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb. A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. A vállalkozói tudás „sima bérként” meg is vásárolható és el is adható.

32 2008. tavasz32Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vállalkozói tudás – menedzser Kockázatvállalás kérdése –Ez nem vállalkozás –Inkább minden vállalkozás kapcsolt része Profit –Várható –Tényleges –„Ügyesség” – „Szerencse” Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser Tulajdonos –Őt illeti a profit –Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél.

33 2008. tavasz33Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Részvényesi érték Vállalat –Részvénytársaság –Részvényes (tulajdonos) –Részvényesi cél –Gazdasági jellegű hasznosság Pénzben mért bevételek és költségek Részvényesi érték maximalizálása Profit maximalizálása

34 2008. tavasz34Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Megbízó és ügynök Korai kapitalista vállalat –Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy Teljes vagyonával felel –Tömegtermelés, tőkekoncentráció „Közösködés” Egyetemleges felelősség problémája Részvénytársaságok –Korlátolt felelősség –Világos társulási arányok –Jogi személy Tulajdonos és a menedzsment elválik Adható-vehető

35 2008. tavasz35Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan –Több tulajdonos – egy vállalkozás –Menedzselés átadása „ügynököknek” –Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma „Figyeltetés” –Szakemberekkel –Piaci alapon Csak ameddig megéri


Letölteni ppt "2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések