Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informatikai továbbképzések metodikai tapasztalatai a felnőttoktatásban Borsodbóta, 2005.09.08. Készítette: Fidler Gábor

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informatikai továbbképzések metodikai tapasztalatai a felnőttoktatásban Borsodbóta, 2005.09.08. Készítette: Fidler Gábor"— Előadás másolata:

1 Informatikai továbbképzések metodikai tapasztalatai a felnőttoktatásban Borsodbóta, Készítette: Fidler Gábor

2 Oktatásszervezés felsőfokon Informatika oktatás sajátosságai Az oktatás jogi szabályozása A szervezés lépései Tananyagkészítés Belső, vagy külső oktatás? A jövő: a távoktatás Borsodbóta,

3 Informatika oktatás sajátosságai Az új évszázad legégetőbb problémája az informatikus hiány A holnap informatikáját ma megjósolni, szinte lehetetlen Még nincs jól kidolgozott módszertana Kevés a szakmailag naprakész, oktatási tapasztalattal rendelkező tanár Sok, kicsi, nem kellően felkészült cég próbál a kereslet adta lehetőséggel (vissza)élni Borsodbóta,

4 Informatika oktatás sajátosságai A keresettebb informatikai képzések hierarchiája 1. Alapfok: Számítógép-kezelő ECDL - Nemzetközi Számítógép-használói Jogosítvány 2. Középfok: Szoftverüzemeltető 3. Felsőfok: Programozó, Informatikus (oktatási, gazdasági, tér), Információ-rendszerszervező 4. Főiskola: Programozó matematikus 5. Egyetem: Informatikus mérnök, Programtervező matematikus Borsodbóta,

5 Az oktatás jogi szabályozása Amennyiben egy cég olyan oktatást kíván indítani, amely állami szabályozás alá esik, szüksége van a jogi háttér teljes körű ismeretére. Itt csupán az érintett szabályozási témák közül a legfontosabbakat említeném. Borsodbóta,

6 Az oktatás jogi szabályozása A szakképzésről szóló évi LXXVI tv. és módosításai A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról évi XXIII. Tv. és módosításai Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről Az Országos Szakértői és Országos Vizsgáztatási névjegyzékről Az Országos Képzési Névjegyzékről A szakmai vizsgáztatás általános jogszabályairól és eljárási rendjéről Borsodbóta,

7 Az oktatás jogi szabályozása A szakmai követelmények kiadásáról A statisztikákról Tanulmányi szerződés Az oktatás engedélyezési eljárásai: Az illetékes Munkaügyi Központ tanúsítványa (OKÉV) A Nemzeti Szakképzési Intézet vizsgáztatás-vállalása Borsodbóta,

8 A szervezés lépései Előkészítés: –résztvevők kiválasztása –résztvevők tudásszintjének felmérése –a tanfolyam céljának megállapítása: Kimenet: állami vizsgaKimenet: állami vizsga belső vizsga belső vizsga csak részvétel csak részvétel IsmeretekIsmeretek –Jegyzetek kiválasztása –Tanárok kiválasztása Borsodbóta,

9 A szervezés lépései Lebonyolítás: –tananyag kidolgozás tananyag összeállítás didaktikai elemzés –Itt ki kell emelni, hogy sajnos az informatika oktatásának még nem igazán van kidolgozott didaktikája, ezért sokkal nehezebb megfelelően kialakítani a tananyagot és tanítási eljárást –Időpont-egyeztetés: Hallgató, tanár, terem –eszközök biztosítása: Tanterem, gépek, programok –gondoskodás megfelelő számú jegyzetről és kiegészítő anyagokról Borsodbóta,

10 A szervezés lépései Ellenőrzés, hatásvizsgálat: –A tanfolyam teljes ideje alatt szükséges az oktatás nyomon követése. Gyakran előfordul, hogy menet közben derülnek ki kisebb nagyobb problémák, amelyek orvoslása nagyban hozzájárulhat a tanfolyam jó hangulatához. –A tapasztalatok levonása, a hallgatók tudásszintjének felmérése mind az oktatást megrendelő, mind az oktatást végzők érdeke. Borsodbóta,

11 Tananyagkészítés A tananyagot meghatározó tényezők: –A hallgatók meglévő tudásszintje –Az elérni kívánt képességek és jártasságok –A hallgatók tanulás-módszertani képességei –sajnos: a rendelkezésre álló idő kevés Borsodbóta,

12 Tananyagkészítés A tananyag összeállítás alapelvei: –A tanulás motiválása: nem anyagi érdek, hanem belső indíttatás, az érdeklődés felkeltése –a rendszeresség –a szemléletesség –érthetőség Borsodbóta,

13 Tananyagkészítés –a tanulók aktiválása: ez az informatikában rendkívül fontos! A számítástechnika oktatásban nem elméleti definíciók és törvények ismerete a cél, hanem az alkalmazás. Ezért az ilyen típusú tanfolyamok mindig feladatközpontúak, az elméleti ismeretek bemutatása is gyakorlati feladatokon keresztül történik. Borsodbóta,

14 Belső, vagy külső oktatás? Az oktatás megszervezhető belső és külső erőforrások igénybevételével. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. A belső szervezés esetén nyilván alacsonyabb költség érhető el, hátránya azonban, hogy rendelkezni kell a cégnek az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel, adminisztrációs háttérrel és megfelelő oktatási ismeretekkel rendelkező szakemberrel. Borsodbóta,

15 Belső, vagy külső oktatás? Tapasztalatunk szerint további hátrány, hogy amennyiben az oktatás saját szervezésű, a hallgatókat könnyebb „sürgős feladat” miatt kiemelni a tanórák menetéből, ami kiesést, nagymértékű tanulási hatékonyság-csökkenést eredményez. Még külső cég esetén is tapasztaltuk, hogy amennyiben a munkahellyel egy épületben történik az oktatás, gyakori az órák megzavarása, a „fontos telefon”. Borsodbóta,

16 A jövő: a távoktatás Különösen a szakértőképzésben, de más számítástechnikai szakember-képzésben igen hatékony és költségkímélő oktatási forma a távoktatás. Bárki aki eljutott addig a gondolatig, hogy szakértővé váljon, már rendelkezik kiterjedt korábbi ismerettel és megfelelő tanulási technikával. Ezért könnyen alkalmazhatja a távtanulást. Borsodbóta,

17 A jövő: a távoktatás Mit tud az átlagember a távoktatásról? A hallgató otthon, önálló időbeosztással tanul Munkáját külön jegyzetek, oktatóprogramok segítik, melyeket személyesen, postán vagy elektronikus úton kaphat meg Konzultációs lehetőségeket kérhet Otthoni feladatokkal ellenőrizheti tudását A képzés végén vizsgát tehet, melynek időpontját saját haladási üteme alapján határozhatja meg Borsodbóta,

18 A távoktatás történeti előzményei Isaac PITMAN levelezőlap segítségével tanítja a gyorsírást C.TOUSSAINT Berlinben levelező oktatási módon nyelveket tanít. A Londoni Egyetem vizsgára fogad olyan hallgatókat, akik nem a helyszínen tanultak Emile PIGIER létrehozza Franciaország első levelező iskoláját Th.J.FOSTER levelező oktatást indít munkások számára A svédországi HERMODS intézet foglalkozik távoktatással. Borsodbóta,

19 A távoktatás történeti előzményei Elemi és középiskolákat hoznak létre: Beltimore (USA) Kísérleti levelező elemi iskola Melburne (Ausztrália) Vancouver (Kanada) Uj-Zéland A Radio Luxembourg oktatóadást sugároz A BBC Angliában, iskolarádiós műsort ad A Rádio Sorbonne egyetemi távoktatást sugároz Magyarországon távoktatási próbálkozások Nemzeti Távoktatási Tanács megalakítása. Borsodbóta,

20 A távoktatás fogalma Távoktatásnak olyan oktatási formát nevezünk, melyben a hagyományos oktatási formákkal ellentétben az oktatási folyamat során a tanuló és az oktató nem egy helyen és/vagy nem időben vannak jelen. A fentiekből következően a távoktatás sajátos pedagógiai és szervezeti vonásokat visel. Tartalmazza mindazokat az elemeket, melyek a tanulási és tanítási tevékenységben a térbeli és/vagy időbeli távolságot összeköti egy egységes oktatási folyamattá. Borsodbóta,

21 Különböző módszerek Távképzés: a tanulási-tanítási folyamat mindkét oldala egyenrangú. Távtanulás: a tanulási folyamatra helyezi a hangsúlyt. Leginkább bizonyos levelező oktatási formák fedik. Nyitott tanulás: rugalmas, elsősorban a tanuló igényeit szem előtt tartó oktatási forma. A távoktatási formák sok olyan elemet tartalmaznak, melyek bizonyos átfedéssel többen megtalálhatóak. Vannak olyan invariáns elemek, melyek a folyamat lényege szempont-jából a különbözőségek ellenére is ugyan-olyanoknak kell maradni. Ezek a pedagógiai- andragógiai specifikumok. Borsodbóta,

22 A különböző módszerek összehasonlítása Távoktatási formának kell tekinteni a levelező oktatást. Van olyan távoktatási forma, melyben a tananyagok elsajátítását a tanulóra bízzák, a segítés konzultációs formában valósul meg. Azoknál a tananyagoknál, melyeknél valamely készség, gyakorlat elsajátítása elengedhetetlen, vegyes oktatási formában valósítható meg. (pl. gépjármű-vezetés, szá-mítástechnika ismeretek oktatása.) A nyitott vagy kötetlen tanulással lehet a távoktatást e legteljesebb módon megvalósítani, a legnagyobb hatékonyság mellett. Borsodbóta,

23 A nyitott tanulási mód preferálásának az indoklása A nyitott tanulás alkalmazkodik a legnagyobb mértékben a tanuló igényeihez, segíti a leginkább a tanulót. A nyitott tanulásnál a tutorok elsődleges feladata a tanulók segítése. Az oktatócsomag több tanulási stílushoz alkalmazkodik. Maximálisan motiválja a tanulót és épít az önálló tanulásra. Értékelési folyamatába bevonja a tanulót is és alkalmazkodik annak a tanulási ritmusához. Borsodbóta,

24 A nyitott tanulási módszer bemutatása Nyitott tanulás: A nyitott tanulás gyűjtőfogalom. Azokat a tanulási mód-szereket, eljárásokat tartalmazza, amelyeknél a tanuló-nak jelentősen megnőnek a lehetőségei a tanulási folyamatban. Pl. bármikor elkezdheti a kurzust, és ha felkészült, akkor vizsgára mehet. Az ilyen módszert alkalmazó intézmények képzési metódusa rendkívül rugalmas. Borsodbóta,

25 A nyitott tanulási módszer bemutatása Távtanulás: A nyitott tanulás olyan formája, ahol a tanulókat és őket segítő tutorokat valamely földrajzi távolság választja el egymástól. Tanfolyam: Olyan tanulmányi program, melyet a tanulók a tanulmányi céljaik elérésére használnak. Tanuló: Az a személy (tanuló, diák), aki részt vesz a nyitott képzési programban, azért, hogy a tananyagot elsajátítsa. Borsodbóta,

26 A nyitott tanulási módszer bemutatása Támogató: Az a személy, aki segíti, végigkíséri a tanulót a tanfolyamon. Másként oktató, tanár, előadó, tutor. Multimédia: A nyitott tanulás során eszközök sokoldalú alkalmazása az oktatási folyamatban. Leginkább a számítástechnikával segített alkalmazásokat értik alatta. Borsodbóta,

27 A nyitott tanulás lehetőségei Ki tanulhat? – a belépés korlátozásának mértéke. Miért tanulnak? – önszántukból vagy más miatt tanulnak- e? Mit tanulnak? – annak mértéke, hogy a tanulók mennyire határozhatják meg saját céljaikat, tanulási módsze- rüket, a tanulás sorrendjét, az alkalmazott eszközöket. Hol tanulnak? Mikor tanulnak? Támogatás – a tanulót segítő személyek köre. Értékelés – a tanuló számára elérhető értékelési mód- szerek, melyek az önértékelésben segítik. Borsodbóta,

28 A nyitott tanulás tevékenysége A tanuló lehetőségeinek és kényelmének a növelését a következőkkel lehet elérni: -Szervezett, jól szerkesztett tananyagokkal, amelyeket önállóan fel tudnak használni. -Rugalmas támogatási szolgáltatások nyújtásával, amelyre a tanuló bármikor, és a számára szükséges módon számíthat. -A támogatás olyan megszervezésével, amely vezeti és hatékonyan koordinálja a tanulót abban, hogy elérje a kívánt eredményt. Borsodbóta,

29 A nyitott tanulás tananyagai A tananyag szerepe. A nyitott tanulás tananyagában fontos szerepet kell játszania - összefoglalóan és általánosítva - mind-azoknak a pedagógiai és andragógiai elveknek, metodikai és didaktikai eszközöknek, amelyeket a hagyományos tanulásban a tanár alkalmaz. Borsodbóta,

30 A tanulók segítése a tanulás folyamatában Miért kell segíteni a tanulókat? Mert a segítéssel: -Lehetőséget lehet adni a tanulóknak és a potenciális tanulóknak arra, hogy elegendő információval rendelkezzenek a reális és megtervezett választáshoz. -Csökkenteni lehet a lemorzsolódási arányt. -Segíteni lehet a tanulási nehézségek leküzdésében. -Nagyobb lehetőséget lehet adni a tanulási problémákkal küzdő hallgatóknak. Borsodbóta,

31 Hogyan kell a tanulót segíteni? -Tutor alkalmazkodása a tanuló tanulási szokásaihoz -Segíteni a rossz beidegződések leküzdésében. -Illeszteni a tananyagot a tanuló lehetőségeihez, képességeihez. -Visszajelzést adni a teljesítményről ösztönzéssel, motiválással. -Segítés az időbeosztás és a tanulási terv elkészítésében -Alapvető információk szolgáltatása és irányítás a programban. Borsodbóta,

32 Mikor kell a tanulót segíteni? A tanuló segítése nem lehet ötletszerű, hanem a kurzus tartamát szakaszolni kell. -Segítés a tanfolyam előtt: pl. az oktatócsomag kiválasztásában. -Segítés a tanfolyam alatt: pl. ismétlés. -Segítés a tanfolyam végén: pl. felkészülés a vizsgára. -Segítés a tanfolyam után: pl. kapcsolás a munkához. Borsodbóta,

33 Ki segítsen? A segítés tutorok, oktatók végzik. Elsődleges segítő a tutor, aki a tanulóval folyamatosan tartja a kapcsolatot. Ez a tanfolyam alatt lehetőleg ugyanaz a személy legyen. Az oktató szerepe a konzultációkon, gyakorlatokon, tehát a hagyományos tanár – tanuló szituációkban kerül előtérbe. Borsodbóta,

34 A tananyagkészítés eszközei A nyitott tanulási program tervezésénél elsőbbséget kell élveznie a tanulási szükségletnek, valamint az ehhez illeszkedő, a lehető legpontosabban meghatározott célok és tartalom meghatározásának. Ez után következik az elérhető különböző eszközök és technológiák kiválasztása. A nyitott tanulás céljainak kell meghatároznia a felhasznált eszközöket és technológiákat, és nem fordítva. Borsodbóta,

35 A tananyagkészítés eszközei Az eszközök célszerű kiválasztása és vizsgálata. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanuló lehetőségeit, és eszközismeretét. Irott anyagok. Oktatócsomag, saját jegyzet, könyvtári forrásanyag, egyéb nyomtatott információforrás. Hanganyagok. Audio-média. TV és video anyagok. Számítógép alkalmazása. Multimédia eszközök. Számítógépre alapozott képzés. Borsodbóta,

36 Az eszköz tananyagba-illesztése Az eszközök felhasználási helyei: az oktatócsomag segítése, kapcsolattartás a tanulóval, intézményen kívüli, de az oktatásban felhasználható informá- cióforrások elérése. Az eszközök tananyagba illesztésénél szempontként kell figyelembe venni: az előnyöket és a hátrányokat, az alkalmasságot és speciális képzési igények kielégítésére, a költségeket, az elérhetőséget és a hozzáférhetőséget, tudja-e a tanuló kezelni, alkalmazni, megoldható-e a tanuló kiképzése a használatra? Borsodbóta,

37 Információ gyűjtése és felhasználása a nyitott tanulási rendszerben A képzés beindításához sok információra van szükség: - A képzés tárgyára, módjára vonatkozó információk. -A várható tanulói körre vonatkozó információk. -Az oktatói munkát végzőkre vonatkozó információk. -A segítők körére vonatkozó információk. -A tananyagra vonatkozó információk. -A finanszírozásra vonatkozó információk. -Jogi és pénzügyi jellegű információk. Mindezekre a képzés beindításakor tevékenykedőknek van szükségük (információmenedzselés). Borsodbóta,

38 Az információ előállítása és felhasználása Az információs menedzsment döntéshozatali lépései: -A meghozandó döntések meghatározása. -A döntéshez szükséges információk meghatározása. -Az információk létrehozásához szükséges adatok megállapítása. -Az adatgyűjtés idejének, helyének és az adatok forrásának megállapítása. Borsodbóta,

39 Milyen információk kellenek a tanfolyamkezdéshez? Érdemes, ha megoldható, a tanfolyamot kezdők részére nyitófoglalkozást tartani. Ezt az alkalmat kell felhasználni arra, hogy további, általuk szükségesnek tartott információkat kapjunk, ill. adjunk a tanulás megkezdéséhez. Néhány fontos információ, melyek feltehetően általánosan szükségesek: -A tanulók hivatkozási száma. -Oktatási programcsomag, első modul. -Az első és második feladat beadásának időpontjai. -Nyugta a befizetett tandíjról. -Az oktatási intézmény és a tutor neve és elérhetősége. Borsodbóta,

40 Hogyan kell együtt dolgozni a tutorral? A tanuló már megkapta tutorának nevét és elérhetőségét, és fel kellett vennie vele a kapcsolatot. Bár a kapcsolat létrejötte után kölcsönösen szokták egymást keresni, az irányító szerepet az irányító szerepet a tutornak kell vállalnia. A legfontosabb feladatok: -A tanulót átsegíteni a kezdeti bizonytalan helyzeten. -Motiválni a tanulót, ha ez szükséges. -Önálló munkára késztetni. -Megvilágítani, miben kaphat segítséget elsősorban. -Rávenni önnön előmenetelének kézbentartására. Borsodbóta,

41 Visszajelzés A tanulónak a saját fejlődéséről állandóan visszajelzést kell kapnia. Ezt általában a tutortól kapja, de időről időre, vizsgával kapcsolatban összegző írásbeli értékelést is kap. Fontos a tanulási folyamatban az önértékelés is, melyre mindig lehetőséget kell adni. Borsodbóta,

42 Visszajelzés a tanulási rendszerről A tanuló is ad időről időre visszajelzést az oktatási intézmény felé tapasztalatairól, a tananyagról, a tutorról, más segítőről, stb. Az ilyen információk az oktatási intézmény munkájának hasznára válnak. A távoktatási rendszer értékelése című fejezetben bővebben foglalkozunk vele. Borsodbóta,

43 A tanulási folyamat nyomon követése A beiratkozást megelőző fázis. A beiratkozás. Korábbi tanulmányok felmérése. Ellenőrzés. A tanulók segítésének figyelemmel kísérése. Borsodbóta,

44 A távoktatási rendszer értékelése Mit értékeljünk? -A hatékonyság ellenőrzése. -A tanulás értékelése. -A tananyag értékelése. Mikor értékeljünk? -A képzést megelőzően. -A képzés alatt. -A képzés után. Borsodbóta,

45 Továbbfejlesztési lehetőségek Új oktatási igények és területek feltérképezése. Új tananyagok kifejlesztése. A meglévő tananyagok karbantartása. Újabb tutorok képzése, a meglévők továbbképzése. A segítő háttérinformációs-bázis karbantartása. Az eszközállomány fejlesztése. Új, jobb, hatékonyabb módszerek kifejlesztése, tesztelé-se, rendszerbeállítása. Borsodbóta,

46 Fidler Gábor Tel.: Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Borsodbóta,


Letölteni ppt "Informatikai továbbképzések metodikai tapasztalatai a felnőttoktatásban Borsodbóta, 2005.09.08. Készítette: Fidler Gábor"

Hasonló előadás


Google Hirdetések