Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÉLELMISZERIPARI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK BEL ÉS KÜLPIACI LEHETŐSÉGEI Juhász Anikó Agrárpiaci Kutatások Osztálya, Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÉLELMISZERIPARI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK BEL ÉS KÜLPIACI LEHETŐSÉGEI Juhász Anikó Agrárpiaci Kutatások Osztálya, Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)"— Előadás másolata:

1 AZ ÉLELMISZERIPARI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK BEL ÉS KÜLPIACI LEHETŐSÉGEI Juhász Anikó Agrárpiaci Kutatások Osztálya, Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) „Inexpertis enim dulcis est pugna” (Kedves a harc azoknak, akik nem próbálták)

2 Agrárpiaci Kutatások Osztálya Kutatási témáink 2009  Külpiaci elemzések  1. „Export-versenyképesség elemzés főbb piacaink és élelmiszertermékeink szempontjából”  2. „Az élelmiszer árrobbanás hatása az élelmiszergazdasági külkereskedelmünkre”  Belpiaci elemzések  3. „Az élelmiszer-kiskereskedelem beszerzési politikájának és árképzési folyamatának részletes bemutatása”  4. „Kötelező minőségi előírások és önkéntes szabványok szerepe az élelmiszergazdasági termékeink piacrajutásában”

3 1.1. Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelmének alakulása Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

4 1.2. Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlege az uniós mezőnyben Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

5 1.3. Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelmének régiók szerinti megoszlása Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás 52% 50-60%15-35% 15-25%

6 1.4. Magyarország élelmiszergazdasági exportjának legfontosabb célpiacai Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

7 1.5. Magyarország élelmiszergazdasági egyenlegének feldolgozottság szerinti megoszlása Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

8 1.6. Magyarország élelmiszergazdasági exportjának legfontosabb termékei Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

9 1. Kulcsszavak Élelmiszer külkereskedelmi pozíciónkról általában  Növekvő külkereskedelem és egyenleg  Stabil nettó exportőri pozíció  DE csökkenő élelmiszeripari arány  Másodlagos feldolgozás negatív egyenleg környékén  EU-15 partner dominancia  EU-12 dinamikusan növekvő kapcsolat  Harmadik országok erősen csökkenő szerepe  De módszertani buktatók!!!

10 2.1. Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlegének profilja Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

11 2.2. Egy sikeres régi: Hollandia élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlegének profilja Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

12 2.3. Egy sikeres új: Lengyelország külkereskedelmi egyenlegének profilja Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

13 2.4. Egy javuló: Németország élelmiszergazdasági külkereskedelemi egyenleg profilja Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás 4 árucsoport esetében jelentősen javult az egyenleghez történő hozzájárulás, 4 negatívból pozitívba fordult

14 2.5. Magyarország külkereskedelmi egyenleg indexálása gabona esetében Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

15 2.6. Olaszország külkereskedelmi egyenleg indexálása gabona esetében Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

16 2.7. Magyarország külkereskedelmi egyenleg indexálása hús esetében Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

17 2.8. Dánia külkereskedelmi egyenleg indexálása hús esetében Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

18 2. Kulcsszavak Az EU- csatlakozás és válság élelmiszer- külkereskedelmi hatása  Termékszerkezetünk egyensúlya megbillent  A sikeresek kiegyensúlyozottabbak  Gabona esetében meghaladtuk az árrobbanás kínálta potenciált  Nagy gabona importőrök árküszöb felett helyettesítenek  Hús sokkal kevésbé árciklus érzékeny  Hús esetében jóval elmaradtunk az árrobbanás kínálta potenciáltól

19 3.1. Élelmiszer-kiskereskedelmi szerkezet változása Forrás: GfK Hungária [2009]

20 3.2. Beszerzési stratégia néhány eleme az egyes élelmiszer-kiskereskedelmi formáknál Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

21 3.3. Élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom változása a válság hónapjaiban ( félév vs félév) Forrás: Nielsen [2009]

22 3.4. Árképzés típusai az egyes élelmiszer- kiskereskedelmi formáknál ( ) Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

23 3.5. Árképzés: „akciók” gyakorisága a magasabb árfekvésű termékeknél Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

24 3.6. Árképzés: „árcsökkentések” gyakorisága a zöldség- és gyümölcsféléknél Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

25 3.7. Árképzés: „nem változik az ár” gyakorisága a fehérkenyér és folyadéktej esetében Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

26 3. Kulcsszavak Az élelmiszer- kiskereske- delem beszerzési politikája és árképzése  Szűkülő hagyományos kiskereskedelmi csatornák  Beszerzési stratégiák közelednek, hazai láncok jó tanulónak bizonyultak  Diszkontok kevesebb hazai lehetőséget kínálnak, de nem feltétlenül rosszabbat  Árváltozások jóval állandóbbak bolttípus és termékek vonatkozásában is mint feltételeztük  „Akciók” magasabb árfekvésű termékeknél  „Árcsökkenés” friss, romlandó termékeknél  „Nem változik” dominancia alaptermékeknél

27 4.1. Minőségi jellemzők és elvárások az élelmiszerekkel kapcsolatban Forrás: Jahn et al. [2004], Aust Sterns et al. [2001], Pollák – Tóth – Bánáti [2008] és Swinnen-Vandermoortele [2008] alapján saját szerkesztés 1. Észlelési2. Tapasztalati3. Hitelességi 4. Etikai („Patyomkin”) Minőségi jellemzők példái Frissesség, KülalakÍz, Eltarthatóság Tápérték, Biztonság Állatjólét, Fair- trade Miként ítélhető meg? Vásárlás előttFogyasztás után Laboratóriumi termékvizsgálattal Termékből nem, csak előállítás során Ki ítélheti meg?Fogyasztó által megítélhetőFogyasztó által nem megítélhető Miből ítélheti meg? Termékből megítélhető belső minőségi jellemzők Csak előállítás során Megítélés nehézsége? Növekvő információs aszimmetria a termék gyártója és a fogyasztó között Mivel csökkenthető a megítélés nehézsége? Ár, Reklám, Vásárlás helye, Csomagolás dizájn Ár, Reklám, Címkézés, Lejárati idő Ár, Reklám, Címkézés, Hatósági ellenőrzés, Minőségi rendszerek Ár, Reklám, Minőségi rendszerek

28 4.2. Az élelmiszerlánc minőség menedzsmentjének fejlődése Forrás: Jahn et al [2004], Szabó–Nagy [2008] és Seghezzi [2003] alapján szerkesztve „Ne okozzon járványt”„Szabványosítás” „Összetett igények” 1. Ki és milyen céllal határozza meg a termék minőségét? 2. Milyen minőségi rendszerek segítségével ? 3. Vállalati minőség menedzsment válaszok?

29 4.3. Élelmiszerminőségi rendszerek csoportosítása Rendszer példa (db) Minőségi tartalom Rendszer- alkalmazók Rendszer- állítók Rendszer lehetőség Rendszer szám Rendszer tagszám Nemzetközi független rendszerek HACCP, ISO 9000 (5) Hitelességi jellemzők, Alapköve- telmények Élelmiszer előállítók, Fogyasztói jelölés nélkül Független Minőség- irányítás NőCsökken Nemzetközi vevői rendszerek IFS, BRC (4) Kiskeres- kedelem Piacra lépés Nemzetközi fogyasztói rendszerek Organikus, PDO (4) Etikai jellemzők, Megkülön- böztető követel- mények Élelmiszer előállítók, Fogyasztói jelöléssel Független, Közigazgat ás, Kiskeresk. Termék- megkülönbözt etés Árelőny Marketing Nemzeti fogyasztói rendszerek Kiváló Magyar Élelmiszer (12) Előállítói szervezet, Közigazgat ás,Kiskeresk. Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

30 4.4. A hazai élelmiszeripar minőségi rendszer kommunikációja az interneten Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

31 4.5. A legfontosabb független és vevői minőségi rendszerek összetett megítélése Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás

32 4.6. A független és vevői minőségi rendszerek bevezetési- és fenntartási költségeinek megítélése Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás 7-es skála: -3 Lesújtó; -2 Nagyon rossz; -1 Rossz; 0 Semleges; 1 Jó; 2 Nagyon jó; 3 Kitűnő

33 4.7. A magyar élelmiszeripar szegmentációja a minőségi rendszerhasználat szempontjából Forrás: Az Agrárpiaci Kutatások Osztályán készült számítás Független és vevői rendszerek Fogyasztói rendszerekFelmerült igények Multinacionális vállalkozások Minőségkultúra az érettség szakaszában: belső vállalati rendszerek és ISO elterjedtsége Nem igazán jellemző, erős márkaérték helyettesíti Jogszabályi és hatósági kiszámíthatóság Hazai tulajdonú nagy vállalkozások Minőségkultúra az érettség felé halad: külső motiváció, de teljes megfelelés Jól megválasztva (mértékkel alkalmazva) jó kiegészítő marketing eszköz lehet Jogszabályi és hatósági kiszámíthatóság Fejlesztési források Kis-közepes vállalkozások Minőségkultúra vegyes: a tulajdonos szemléletétől és a vevők elvárásától függően az érettől a szunnyadási szakaszig Jellemzően a legfontosabb marketing eszköz lehet Információ és képzés Fejlesztési források Mikro vállalkozások A minőség garanciájának az előállító személyhez köthető felelősségen és a közvetlen vevői bizalmon kell(ene) alapulnia. Nem jellemző célcsoportja a minőségi rendszereknek Jogszabályi és hatósági megfelelés egyszerűsítése

34 4. Kulcsszavak Minőségi elvárások és rendszerek  Bővülő minőségi jellemzők és elvárások  Három minőségmenedzsment szakasz  Négy minőségi rendszer csoport  Minőségi rendszerhasználat szakágazati és vállalati méret szerinti megoszlása  Független és vevői rendszerek elterjedtek és elfogadottak, (DE párhuzamos igények problémája)  Fogyasztói rendszerek kevéssé elterjedtek és még nem mérhető előnyük  Rövidtávú (vállalati megfelelés) és hosszú távú (fogyasztói tudatformálás) javaslatok

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Stauder Márta Kiskereskedelem Tunyoginé Nechay Veronika Árképzés Wagner Hartmut Külkereskedelem Jankuné Kürthy Gyöngyi Organikus piac Darvasné Ördög Edit Minőségi rendszerek Györe Dániel Bor piac


Letölteni ppt "AZ ÉLELMISZERIPARI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK BEL ÉS KÜLPIACI LEHETŐSÉGEI Juhász Anikó Agrárpiaci Kutatások Osztálya, Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések