Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Koncepció és megvalósulás – a 9-10. évfolyam „új generációs” irodalomkönyveiről Arató László, ELTE BTK, 2016.május 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Koncepció és megvalósulás – a 9-10. évfolyam „új generációs” irodalomkönyveiről Arató László, ELTE BTK, 2016.május 28."— Előadás másolata:

1 Koncepció és megvalósulás – a évfolyam „új generációs” irodalomkönyveiről Arató László, ELTE BTK, 2016.május 28.

2 Szakma vagy politika „Nem szakmai, politikai kritika” – mondta a hivatalosság.  Valójában: „nemcsak-hanem” – szükségszerűen évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 3. § (4) bekezdés: „A tankönyvjegyzék − ide nem értve a szótárt, a szöveggyűjteményt, a feladatgyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkafüzetet, a digitális tananyagot és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozót, feladathordozót − a) bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként, b) szakképzési tankönyv esetén szakképzési kerettantervi tantárgyanként, modulonként, témakörönként legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.” Az egyentankönyv a voluntarista centralizmus oktatáspolitikájának alapvető eszköze. Hamis állítás: egyformaság elősegíti az esélyegyenlőséget. Valójában: UNIFORMIZÁLÁSESÉLYEGYENLŐSÉG

3 Egységesség A kísérleti projekt célja „Országosan egységes taneszközrendszer kiépítése” (Kojanitz, 2014, 3. o.). Az OFI-s interpretációk szerint ez „mindenütt, minden településen, az adott iskolatípus, évfolyam minden iskolájában, minden osztályában használható”. Legutóbb Borhegyi Péter a Történelemtanárok Egyletének tankönyvvitáján, Kossuth Klub, , hangfelvétel. DIFFERENCIÁLÁSSAL, TALÁN 128, ill. 144 oldal A piacfelszámolás két módon is: 1.Tankönyvlistával, ill. KLIK/EMMI utasítással 2.Kvázipiaci eszközökkel A fejlesztők morális és politikai felelőssége…. Értelmiségi felelősség.

4 Tanulóközpontúság, kompetenciafejlesztés Az „új tankönyveknek korszerű, tanulóközpontú oktatási paradigmára kell épülniük, és az európai trendeknek megfelelően kompetenciák fejlesztésére kell irányulniuk” (Kojanitz, 2014, 3. o., kiemelés az eredetiben). „Tanuló- és tanulásközpontú fejlesztési folyamatok megtervezésének és megvalósításának elősegítése; Hatékony tanulási stratégiák és technikák közvetítése”. A fogalmak és technikák következetes, spirálisan visszatérő alkalmazása és a felelevenített ismeretekre való módszeres ráépítés, azok képesség- és tevékenységpotenciálként való alkalmazása, a tantárgyi tartalmak „rendszerré szervezettsége”. (Csapó Benőt idézi: Kojanitz, 2014, 6. o.) V.ö. Az OFI saját kutatási értékelőjével, ill. az előző és a következő dia állításaival. Nem valósul meg semmi belőle. A fogalmak spirális vissza nem térésről lásd:

5 Személyre szabott tanulás, feladatok közötti választás, portfólió, kooperáció Azt olvashatjuk, hogy az „online elérhető interaktív feladatok bármikor módot adnak egyéni gyakorlásra és tudásellenőrzésre”. + Az odautalt ELEMZÉS BE NEM VÁLTOTT ÍGÉRETE az egyes tankönyvek bevezetésében. Eleve nagyon-nagyon kevés a feladat (ezt úgy kell érteni, hogy a fejezeteknek több mint a feléhez 2015 dec. elején 55 fejezetből 30-hoz − egy darab sincs! A 10.-ben még sokkal rosszabb az arány.) Többnyire azok is mechanikus ismeretellenőrzések inkább. A feladatok interaktivitása igen csekély. Ahol megjelenik ilyesmi, ott csak arról kapok visszajelzést, hogy a megoldásaim jók-e. Alternatív feladatok nincsenek. Nincs differenciálás. A jellegzetes feladatok: kakukktojás, párosítás (neveké és tulajdonságoké, fogalmaké és definícióké), szövegkiegészítés (fill in the blank), igaz vagy hamis

6 Összehangolt fejlesztés a digitális tanagyagokkal A LEGHANGSÚLYOSABB ÚJDONSÁG – A LEGKEVÉSBÉ VALÓSULT MEG Nincsenek keresztutalások! Rendszeres az átfedés, illetve a fogalmak másképpen való definiálása. A tankönyv a részletes elemzéseket átutalja a digitális háttéranyagba, ahol viszont ilyenek nem találhatók. Kivétel négy-öt 5-6 perces interjú Nádasdy Ádámmal, Karsai Györggyel, Kőrizs Imrével, Csehy Zoltánnal, de csak a 9.-es könyvben. (A 10-be is tévedt kettő, de a 9.- eshez tartoznak?!? A 10-es tankönyv digitális anyagai szinte kivétel nélkül korszakokról, irányzatokról szólnak, nem művekről. A legjellegzetesebb digitális anyag a játékfilmrészlet.

7 Szövegértés-szövegalkotás „a szövegértés fejlesztéséhez szükség van a tudás bővítésére és különböző új kontextusokban történő alkalmazására, valamint az értő olvasáshoz szükséges technikák és stratégiák elsajátíttatására és gyakoroltatására. […] Tartalmazniuk kell olyan feladatokat is, amelyek folyamatosan mintákat adnak a szaktanároknak arra, miként lehet a tartalom megtanítását és a tanulók speciális szövegértési és szövegalkotási képességeinek fejlesztését összekapcsolni.” Csak a kitekintésekben vannak szövegalkotási feladatok, szövegértési feladatok nincsenek. (A 2016-os javításban – kritikám után - megjelent néhány.) Az ismeretközlő szöveg feldolgozásához sosincs szövegértési feladat. (Itt is van minimális változás.) Szövegértési stratégiákról a könyvek nem ejtenek szót!

8 „Tematikai újszerűség” (Kojanitz, 2014, 46. o.) „A klasszikus művek kapcsán rendszerszinten kerüljenek szóba mai, kortárs művek, s velük együtt határon túliak is, hogy ─ megfigyelhető legyen a művészi beszédmód változása, ─ ne muzeális, hanem élő és örömteli jelleget öltsön az irodalommal való foglalkozás, akár a humort is beleértve, alkotó jellegű feladatokkal társítva.” Harry Potter-film és a mitológia – „Gyermekregény-e?” (11.o) – azaz nem a mitológiához kapcsolódik a kérdés, pedig erre a HP alkalmas lenne. Németh László Kocsik szeptemberben - Daidalosz és Ikarosz - a kérdések az elbeszélő nézőpontjához, perspektívájához kapcsolódnak (9. o.) – azaz nem az apa fiú viszonyhoz. Trójai mondakör - A repülő osztály című filmadaptáció (13. o.) – a kapcsolat felfedezhetetlen. Az eposz műfaja –a Holdfény királyság (15. o.). Feladat: hétköznapiság és rendkívüliség viszonya; kérdések a képváltozások ritmusára. Azaz nincs köze az eposz műfajához. Petrarca szerelmes versei - Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka- részlet (75. o.) – nő beszél, de nem a szerelemről. Kérdés: a férfiszerzők túlsúlyára irányul – azaz nincs köze Petrarca verseihez. Narratológiai alapfogalmak (pl. nézőpont) kilencedikben csak a kitekintésekben, a főszövegben nem

9 „Szerkezeti újszerűség” (Kojanitz, 2014, 7. o.) „ Minden fejezet induljon olyan kapcsolóelemmel, amely − befogadócentrikus módon mozgósítja az előzetes ismereteket, és azokhoz kapcsolja az újat, − mozgósítja a tanuló privát, személyes élményeit, és ezzel erősíti a motivációt” Többnyire elvezetnek, nem felvezetnek. Nem ráhangolódás a kapcsolóelem. Példák a 9-ből és a 10-ből

10 „ Újszerűség a tevékenykedtetésben” „A kérdések, feladatok rendszerszinten és algoritmikus módon tagolódjanak többféle funkció szerint: − hagyományos szövegértés a szemelvények, a tankönyvszöveg és digitális-internetes bázis alapján, − feladatadás grafikus rendezők segítségével (flipchart, flowchart, gondolattérkép, fürtábra, Venn- diagram stb.)” – Ilyenek a könyvekben nincsnek!!! „[f]ogalmak körkörös visszatérése egyre magasabb definíciós szinten” – 10.-ben pl. a „népiesség” fogalma, csak éppen definíció azonos vagy egysze- rűsödik, komplexitása vagy árnyaltsága nem nő. (A 9.-ben a commedia dell’ arte állandó típusainál - kéretlen kritikám nyomán ban megjelent némi növekvő komplexitású visszatérés. A könyvekben ez kivétel maradt.)

11 Oldalpárok – legfontosabb szerkezeti újdonság Hat összetevő 1.A kapcsolóelem – felvezetés 2.A közlőszöveg Az oldalpárból adódó arányproblémák: Antigoné, Hamlet, Tartuffe = a világi színjátszás kezdetei vagy a középkori liturgikus drámák a 9.-ben. A 10. jobb, pl. Anyegin, Bánk bán, Csongor sok oldalpárt kap. stb. 3. Fogalmak – lebegő, elcsúszó fogalmak, hibásan definiáltak és hiányzók pl. a 10-ből 4. Vitassuk meg! 5. Irány a szöveg! 6. Kitekintés

12 Fogalmak – a 3. összetevő a 10.es könyvben 40 olyan fogalom szerepel, amely a közlőszövegben nem, illetve csak későbbi fejezetben. – Mintha utólagos pótlásként kerülnének be az ismeretközlésből kifelejtett fogalmak. Sok a hibásan definiált fogalom: pl. drámai monológ (=„több karaktert szólaltat meg”) piktúra, szentencia, szimbólum, kalandregény (=„főhős életútja szervezi”), látomásvers, gondolati költemény stb. Álfogalmak (pl. átlagnyelv, jelképvers), illetve mindenkinek szóló egyentankönyvekbe nem valók: ekpharszisz, saltus lyricus, belső fokalizáció – utóbbi elüt a könyvek narratológiai reflektálatlanságától Hiányzó fogalmak: pl. fanatizmus, antiklerikalizmus, tolerancia, liberalizmus, lélektani regény, életrajzi regény, nevelődési vagy fejlődésregény, látomás stb..

13 A 10. tankönyv és az ideológia Antifeudalizmus, antiklerikalizmus nélküli felvilágosodás – fanatizmus?, tolerancia? – nincs rendi kiváltságok természeti jogok - nincs Balzac kapitalizmus nélkül Nemzet kevéske haladással – de: nacionalizmussal nem vádolható A hiányzó fogalom: liberalizmus – pl. Vörösmartynál A társadalomtörténet szinte teljes hiánya Csonka eszmetörténet De formatörténet sem, formalista szemlélet sem, hatástörténeti-recepcióesztétikai szemlélet sem - a 9.-esben különösen nem Estleges műfajtörténet: pl. lélektani dráma van, lélektani regény nincs, kalandregény van, nevelődési-fejlődési regény nincs

14 A 10.-es könyv esete Voltaire-rel Nem tudni, hogy mi köti a Candide-ot felvilágosodáshoz, mert: Nincs szó a könyv antifeudalizmusáról, pl. nem tudni, miért nem adja Thunder-ten-Tronckh báró Kunigundát Candide- hoz, a bátyról nem is szólva. Nincs szó a könyv antiklerikalizmusáról. Papok? Nincs szó a teleologikus gondolkodásmódról, ill. a gondviseléshit kritikájáról. Szatirikus regény, de minek a szatírája? Az életrajzban sem esik szó Voltaire antiklerikalizmusáról, ill. a toleranciáért folytatott harcáról. Nincs szó a pikareszk jellegről, az additív technikáról – itt húzódik ki a talaj a regényforma fejlődéstörténetének tanítása alól. Korai búcsú a narratológiai koherenciától.

15 A 10.-es könyv esete a romantikus lírával Coleridge-től és Wordsworthtől nincs szöveg, Byrontól sok is -> a látomás fogalma elmarad. Shelley Óda a nyugati szélhez című versének a versmondattana nem kerül tárgyalásra, ami itt az emlegetett korláttalanság, a lendület legfontosabb forrása. A versformára csak kérdés vonatkozik, s úgy tűnik, a kérdésben felidézett, de meg nem nevezett szonettforma „erősíti… a szabadságérzetet” … Fel sem merül, hogy a versnek politikai mellékjelentése is volna – ahogy a Tiszánál sem.

16 A 10.-es könyv esete az Anyeginnel A fejlesztő érezhető szeretettel nyúl a lírai művei révén túlreprezentált szerzőhöz. Oroszországról nem esik szó, így úgy tűnik, a főhős semmirekellősége csak magánhiba. A mű állítólag formabontóan szakít a történetmondás linearitásával (Nem szakít, így már az Odüsszeia is.) Anyegin állítólag semmilyen értéket nem becsül a Lenszkijjel való barátság alapjai Nincs szó a hangsúlyozott irodalmiságról, önreflexivitásról (csak Ottlik kapcsán a Kitekintésben), az olvasóval folytatott játékról. A töredékesség csak a fogalmaknál szerepel. Anyegin és az elbeszélő csak hasonlít, ill. azonos, a különbségekről nincs szó. Térey Paulusa a kitekintésben nem itt, hanem Byron Don Juanja kapcsán jön be – sok ilyen elcsúszás van.

17 A 10.-es könyv esete a Vörös és feketével Érvényesülés és tisztesség dilemmája nem merül fel sem itt, sem Balzacnál. Nem esik szó Julien Sorel szerepjátékáról és belső monológjairól – a lélektani regényről, bár a „belső fokalizáció”-ról szó esik – ez a terminus viszont nem illik a tk. alaptörekvéséhez Nem esik szó Julien belső fordulatáról, a merényletről, ill. a börtönben és a tárgyaláson való viselkedéséről – akkor minek az egész? Miért is romantikusabb akkor Stendhal, mint Balzac, akinek vele szemben(?) a stílusa is „igazi realista”?

18 A 10.-es könyv esete a Goriot apóval Nincs szó Rastignac dilemmáiról, kettős fejlődéséről. Úgy tűnik, Rastignacnak csak a bűnözés és a középszerűség között kell választania. Köznapi bűnök? Megtudjuk, hogy párhuzam van Rastignac, Goriot és Vautrin sorsa között, azt nem hogy ez miben áll. Nem értesülünk róla, hogy párhuzam van R. és a Goriot-lányok sorsa között is. Pedig ez hordozza a realista törvényszerűség- vagy tendenciarajzot. Nem esik szó Balzac társadalomkritikai „hajlamáról”, ill. annak megnyilvánulásáról a regényben. A realizmus kimerül a panzió rajzában. Nincs romantika, pedig hajaj. Vautrin, Goriot, titkok stb.

19 A 10.-es könyv esete a Himnusszal Kánonbővítő ötlet a reformkornak Garay János Hontjával való indítása –kevéssé illik a koncepcióba. Az értelmezésben a történelmi visszahelyezkedés a központi fogalom, még sincs szó az archaizálás eszközeiről (jeremiáda, történelemszemlélet, ragrímek etc.). Súlyos félreértés az „árvánk hő szeméből”árváját gyermeknek érteni, s ebből a kitekintésben a gyermekek szenvedésére ugrani (Agota Kristof: Koraérett gyerekek).

20 A 10.-es könyv esete a Szózattal Nincs szó a vers szerkezetéről, a Szózatról mint szónoklatról, csak a fogalmak között szerepel a „retorikus” fogalma. MÁS ÉS ÁLTALÁNOSABB: A digitális anyag a 9-esnél is gyengébb, két helyen a 9.-be készült Horatius-elemzések találhatók benne, a romantikus világlíránál és Kölcseynél. Ebben az anyagban nincsenek ritka, de remek műelemző interjúk, mint az előző évfolyaméban. A feladat ritka, mint a fehér holló, húsz leckéből egyben, ott is minek.

21 A 10.-es könyv esete A Csongor és Tündével Balga és Ilma kimarad – így pozitív szerepük is. Csongor nem keresi a boldogságot. Nincs szó a Tündével való találkozás akadályairól. Stb.

22 A 10.-es könyv esete Az apostollal Van in medias res, de mi célból? Miért van eltérés az időrendtől? Nem vizsgáltatnak Szilveszter dilemmái, döntési helyzetei, ill. ember és polgár konfliktusa. Az Istenhez való viszony változásáról nem esik szó. Pozitív végkicsengést kap a mű (?), mintha Szilveszter utolsó megnyilvánulása a szőlőszem- monológ volna s ezt nem követné Isten megátkozása.

23 De… A 10.-es tankönyvben a kitekintések nagyságrendekkel jobbak, szervesebbek, mint a kilencedikesben. Itt már többször előfordul, hogy művek párbeszédébe hallgatunk bele. A könyvben vannak jó, ihletett és élvezetes elemzések is, pl. a Bánk báné.


Letölteni ppt "Koncepció és megvalósulás – a 9-10. évfolyam „új generációs” irodalomkönyveiről Arató László, ELTE BTK, 2016.május 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések