Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A regény műfaji jellegzetességei I. Az antikvitázs (ókori gr. és római irodalom):  Petronius: Satyricon (i.sz. 1. sz.)  Apuleius: Az aranyszamár (i.sz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A regény műfaji jellegzetességei I. Az antikvitázs (ókori gr. és római irodalom):  Petronius: Satyricon (i.sz. 1. sz.)  Apuleius: Az aranyszamár (i.sz."— Előadás másolata:

1 A regény műfaji jellegzetességei I. Az antikvitázs (ókori gr. és római irodalom):  Petronius: Satyricon (i.sz. 1. sz.)  Apuleius: Az aranyszamár (i.sz. 2. sz.)  Longosz: Daphnis és Khloé (i.sz. 3. sz.)  Héliodórosz: Sorsüldözött szerelmesek (i.sz. 3. sz.) II. Középkori lovagregények ( nemzeti nyelven íródtak-lingua romana ):  Chrètien de Troyes: Artus király és a kerekasztal lovagjai  (kelta mondák feldolgozása verses regényben) (12. sz.)  Gottfried von Strassbourg: Trisztán és Izolda (13. sz.)  Hősi eposzok, pl. Nibelung-ének (germán mondavilág)

2 III. Újkori regények 1. Kalandregények, utaztató regények: pikareszk regények; polgárság kialakulása- olvasóközönség  Cervantes: Don Quijote (1615) –spanyol reneszánsz  Defoe: Robinson Crusoe (1719) –angol felvilágosodás - robinzonád  Swift: Gulliver utazásai (1726) - angol felvilágosodás  Voltaire: Candide (1759) – francia felvilágosodás- tézisregény  Jellemzőik:  A hősök változatos eseményeken mennek keresztül, világot látnak, életük kalandjai s a váratlan fordulatok adják a regény cselekményét.  Események láncszerűen sort alkotnak, térben és időben egyenes vonalúak (lineárisak), s a kalandok önmagukban is érdekesek, sorrendjük felcserélhető  Az eseménynek többnyire nincs jellemalakító hatása: A főhős ugyanolyan a mű elején, mint a végén

3 2. Fejlődésregény v. jellemregény  (XIX. sz.) a polgárság uralomra jutása  Pl. Eötvös József: A falu jegyzője, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Tolsztoj: Háború és béke Jellemzőik:  Nincsenek öncélú események, a főhős a kalandok során változik, jelleme fejlődik.  Az ábrázolás központjában az emberi lélek összetettsége kerül; lélekrajz  Meg nem történt eseményt megtörténtként ad elő (valóság és képzelet); ez a mű cselekménye ez a mű cselekménye  A regényvilág: az író E/3. személyben, mint mindentudó, ki ismeri a szereplők tulajdonságait, a történet kimenetelét, többnyire tárgyilagosan közöl; narrátor szerep  A regénytér: ahol az esemény játszódik (többnyire valóságos hely)  A regényidő: valóságos idő, ahogy az olvasóé is.  Szereplője a regényhős; az eseménysor részese, általános emberi tulajdonságokkal és egyedi jellemvonásokkal  A regény világképe: tükrözi az író saját korát, véleményét saját koráról; erkölcsi, vallási, filozófiai nézetei illeszkednek a regény saját világába.

4 3. Modern regény (XX. sz.)  - A cselekmény szegényesebb  - A regényhős személyiségének ábrázolása csökken; „arctalanság”  - A hagyományos regényidő átalakult: vagy perccé zsugorodott, vagy végtelenné tágult  - Absztrakt ( valóság darabjaiból egy általános vagy elvont) regénytér  Művek: Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában James Joyce: Ulysses James Joyce: Ulysses Franz Kaffka: A kastély Franz Kaffka: A kastély Albert Camus: A közöny Albert Camus: A közöny


Letölteni ppt "A regény műfaji jellegzetességei I. Az antikvitázs (ókori gr. és római irodalom):  Petronius: Satyricon (i.sz. 1. sz.)  Apuleius: Az aranyszamár (i.sz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések