Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar regény története a romantika korában és a századutón Történelem és identitás – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894/95)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar regény története a romantika korában és a századutón Történelem és identitás – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894/95)"— Előadás másolata:

1 A magyar regény története a romantika korában és a századutón Történelem és identitás – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894/95)

2 Mikszáth szembenállása a pozitivista történettudománnyal; Jelen és múlt viszonya Mikszáth elbeszéléseiben –archaikus életvilág (földrajzi) téren és (történelmi) időn kívül: A jó palócok (1882) → autoreferencialitás; –múlt és jelen kölcsönös ironizálódása (Galamb a kalitkában, 1892)

3 –egzotizáló múltidézés, rejtett jelen- problematikával (A két koldusdiák, 1885; A beszélő köntös, 1889, A kis prímás, 1891, Kísértet Lublón, 1893, A szelistyei asszonyok, 1901, Akli Miklós, 1903); –történelmi regény az allegorikus jelentésképzés jegyében (Különös házasság, 1900); –a jelen pamfletszerű ironizálása fantasztikus múltidézés által (Új Zrínyiász, 1898); –a történelmi narratívák szerepének groteszk rajza (A fekete város, 1910); –a múltvesztés elbeszélései: Beszterce ostroma (1894/95), A gavallérok (1897)

4 A Beszterce ostroma keletkezése –Pongrácz Károly elbeszélése rokonáról (Pongrácz István 1835–1886); –architextusa: Don Quijote; –előzményei a magyar irodalomban Arany János: Toldi estéje (1848/54); Kemény Zsigmond: Férj és nő (1851); Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

5 A Beszterce ostroma mint a múltvesztés regénye –a múlthoz való viszony megváltozása 1867 után – a hivatalos nemzeti-történeti narratíva paradoxona; –Pongrácz István viszonya a múlthoz: reagálás az általános múltvesztésre „családi történelem” – Pongrácz István genealogikus identitása (← a nemzet mint eredetközösség, vö. Kolostory Albert; a Kopereczky-család genealogikus identitása); formák, értékrend, méltóság ← humán expanzív modell (a nagyság vágya a kisszerű környezetben)

6 –a múltvesztés változatai a múltját vesztett jelen –a múltját vesztett dzsentri: a Behenczyek »a vagyon elvesztése; »a magatartásminták elvesztése; »a kettő szimbolikus kifejeződése: a harangeladás –a múlt nélküli polgár »a hivatalos nacionalizmuson élősködő magyar polgár: Klivényi; »a múlt nélküli szlovák polgár: a Trnowszky- testvérek (szlovák és magyar identitás konfliktusa)

7 az abszolút múlt lehetetlensége: Pongrácz –az abszolút múlt nevében a jelent tartja őrültnek; –kettős játéka »a helyzeteket normálisan ítéli meg, a játékot nem hiszi valóságnak; »az őrült szerepében alkalmazkodásra kényszeríti környezetét („őrületbeszéd”) –az abszolút múlt és a jelen között nem tud és nem is akar kapcsolatot létesíteni

8 Pongrácz mint realista módon megalkotott jellem –az öregedő férfi lélektana – elrejtve a különc szerepe mögé → –jellemfejlődés a személyiség átalakulása a szeretet hatására; a személyiség összeomlása a szeretett lény elvesztésének hatására

9 Az elbeszélő –az események elbeszélői értékelésének viszonylagossága; –a cselekmény kimenetelének elbizonytalanítása; –fokalizáció: az elbeszélői nézőpont feloldása szereplők, közösségek nézőpontjában A cselekmény –A chiazmusszerkezet mint a történelemmel való leszámolás narratív kerete


Letölteni ppt "A magyar regény története a romantika korában és a századutón Történelem és identitás – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894/95)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések