Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853–54) A magyar regény története a romantika korában és a századutón.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853–54) A magyar regény története a romantika korában és a századutón."— Előadás másolata:

1 Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853–54) A magyar regény története a romantika korában és a századutón

2 •Jókai, romantika, realizmus –későromantika és történelmi tapasztalat : nagyság és irracionalitás (reformkor – forradalom – szabadságharc) •a humán expanzív modell érvényesülése a nemzet horizontján („István”, „Miklós” → Rudolf); •az értelemmel meg nem magyarázható tapasztalatok nyomán: a realizmus mint romantikakritika kritikája –a befogadó kimozdítása a hétköznapiságból mint kizárólagos realitásból (a jelen felülbírálata a múlt jegyében: irányregény ↓ ) → –írói módszer: dúsítás/hitelesítés

3 •Dúsítás és hitelesítés kölcsönhatása az írói a befogadó imagináció reális világa a regény – befogadó számára is reális – elemei —————————————————————— →

4 •Dúsítás az Egy magyar nábobban –a motivációs elv leértékelése és fellazítása •a kauzálisan motivált cselekmény igénytelensége (örökségvadászat; a koporsóküldés anekdotája); •Griffard bankár felsülése: a valószínűség meghiúsulásának kódja; •a motiváció fellazítása valószínűtlen és véletlen elemekkel (= a realitás értelmezhetetlen része) –színházi csata: eszmei/erkölcsi motívumok győzelme a várható kifejlettel szemben (hűség, hazafiság); –Chataquéla-epizód: a logikus alternatívát a véletlen írja felül (a „tertius non datur” mint a logika alapelve megbukik); –Kárpáthy János házassága, Kárpáthy Zoltán születése → Abellino megszűnik örökösnek lenni

5 •esztétikai kompozíció –a cselekménybe nem illő epizódok: „az élet kineveti a logikát” (az epizódok visszamenőleg eszmei funkciót kapnak, irányregény ↓) ; –a várhatóság alacsony foka → –a nyitó anekdotasor mint a (valószínűségen alapuló) várakozások meghiúsulásának kódja

6 –jellemek kiemelése a hétköznapiságból •kód: István és Miklós mint kvázi-mitikus személyek •Szentirmay Rudolf – az expanzió irányváltása –spleen: az expanzív tér elvesztésének későromantikus nyugat-európai modellje; –a tűzvész mint az expanzió alkalma; –Byron halálának szimbolikus szerepe → expanzió a nemzet mint kozmosz horizontján –a szerelem mint transzcendens erő •Mayer Fanny – az expanzió mint elvágyódás –elvágyódás 1.: a művészet lehetősége; –elvágyódás 2.: az eszményi szerelem lehetősége •Barna Sándor – az expanzió felemás sikere –megemelt személyiség (l. párbaj); –a társadalmi szerep korlátainak áttörése erkölcsi- eszmei eszközökkel (hazafiság, hűség); –az áttörés kísérletének kudarca: Fanny-szerelem

7 •Hitelesítés az Egy magyar nábobban („megköltés”) –Hitelesítő (referenciális) elemek a mű világában •valós helyszínek (Párizs, Alföld, Pozsony) → Kárpátfalva; •valós személyek (István, Miklós) → Rudolf, Flóra; •valós események (Byron halála, reformországgyűlés) → Chataquéla-epizód, a Kárpáthyak politikai szerepe

8 –Hitelesítő elemek (motiváció) a jellemekben •Kárpáthy János jellemváltozása –a politikai környezet megváltozásának hatása; –a halál közelsége → a koporsó lélektani hatása; –Fanny személyiségének hatása •Mayer Fanny vágyainak valószerű lelki mozgatóerői –„kettős nevelés” → ambivalens hajlamok; –a magasabb lelki szükséglet változatai; –apahiány → vonzódás idős férfiakhoz; –erkölcsi és érzelmi motívum traumatizáló konfliktusa

9 •Az Egy magyar nábob mint irányregény –az eszmeiség mint a regény egységét biztosító tényező •irányregény: a fikció politikai programot közvetít (nemzeti polgárosodás); •a politikai eszme egységesítő szerepe: –biztosítja a cselekmény és az epizódok összefüggését; –motiválja a jellemek alakulását (változásukat ill. változatlanságukat)

10 –az elbeszélői magatartás az eszmeiség szolgálatában •a cselekménybonyolítás és a szereplők vezetése erős és egyértelmű befogadói reakciók kiváltását célozza → értékkonnotációk (Abellino, Mainvielle-né); •az elbeszélői reflexiók egységes, sarkított értékszerkezetet tükröznek → a fatikus elemek nem a valóságkonszenzus, hanem az értékrend közösségének megerősítését szolgálják –az olvasóra kényszerített egyértelműség feloldása a zárlatban (→ Kárpáthy Zoltán)


Letölteni ppt "Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853–54) A magyar regény története a romantika korában és a századutón."

Hasonló előadás


Google Hirdetések