A magyar regény története a romantika korában és a századutón

Az előadások a következő témára: "A magyar regény története a romantika korában és a századutón"— Előadás másolata:

1 A magyar regény története a romantika korában és a századutón
Jókai Mór: Az arany ember (1872)

2 Jókai Mór: Az arany ember (1872)
Háttér a modern személyiség kibontakozásának igénye (humán expanzív modell); A modern társadalom individualizmusának paradox szerepe a személyiség kibontakozásában a siker elősegítője (a siker mint egyéni teljesítmény); a boldogság akadálya (a boldogság alapja: a társiasság) Az arany ember alapjául szolgáló realitás-tapasztalat: a teljes kibontakozás lehetetlen

3 A romantikus személyiség felépítése és lebontása
dúsítás és hitelesítés: Timár Mihály mint rendkívüli személyiség kibontakozása (A Szent Borbála) úrrá lesz a természet erőin (a hajó megmentése); kijátssza a földi hatalmat (a török és osztrák hatóságok lerázása) a személyiség kétirányú expanziós törekvése: a self made man, aki mindent a maga hasznára fordít (indvidualitás); önmegvalósítás a társiasságban (interperszonalitás) cselekmény: mindkét cél nem érhető el; vagy–vagy (a romantikus személyiség kibontakozási kísérlete a reális világban/az ellenvilágban → siker/boldogság)

4 Romantikus hős a reális világban
Timár mint self made man sikere közege: az érdekvezérelt modern társadalom; kihasznál helyzeteket és embereket (instrumentalizáció) búzaüzlet (a katonák silány kenyeret kapnak); telekspekuláció (Brazovics Athanáz belehal); Sándorovics Cirill kitüntetése; Krisztyán Tódor eltávolítása; Timéa örökségének „kölcsönvétele” → áttöri társadalmi korlátait (nemesi címet kap); a rossz lelkiismeret nem akadálya a sikernek nem lop, nem csal, mint a többiek; a lelkiismeretét jótékonykodással nyugtatja meg

5 Timár kudarca az interperszonális viszonyokban → a boldogságkeresés kudarca
a Másik autonómiája: az instrumentalizáció akadálya Krisztyán Tódor felismeri Timár valódi céljait (ezért nem javul meg); Kacsuka nem használható a válás ürügyeként (párbajt vív Krisztyánnal Timár becsületéért); a sikerrecept kudarca a boldogságkeresésben: Timéa rossz előjel: a fehér cica-epizód; Timár számításának hibája: szerelem helyett hála; Timéára nincsenek hatással a drága ruhák, piperék → a rossz lelkiismeret mint a boldogság akadálya (a titok mint a társiasság érvényesülésének gátja)

6 A siker receptje nem a boldogság receptje (individualitás → ← interperszonalitás) → a személyiség teljes önmegvalósítása meghiúsul a reális világban (modernitás-kritika)

7 A Senki szigete mint ellenvilág
létrejötte: menekülés az érdekvezérelt társadalomból, az individualizmus szélsőséges következményei elől (Teréza); működése: uralom helyett kölcsönösség (individualizmus helyett interperszonalitás, a boldogság alapja) ← a társadalmi szerepkényszerek hiánya; korlátja: a társadalmon kívüliség mint az önmegvalósítás (siker) akadálya →

8 Vagy–vagy Timár csak énje egyik részét választhatja;
az öngyilkosság mint a választási kényszer („mindent vagy semmit”) elvetése → mindkét alternatíva elutasítása helyett: választás a kettő közül (biedermeier)

9 Realizmus, romantika – a motiváció korlátozott szerepe
a kauzalitás, motiváció érvényesítése a cselekményben, jellemekben a cselekményben vagyonosodási és elszegényedési történetek (Brazovics, Bellováry, Timár); jellemek motivált alakulása – szocializációs hatások Timár Mihály jellemének kibontakozása alapvonásából (furfang); öngyilkosságának lélektani előkészítése Krisztyán Tódor: rossz apai példa és az apa elvesztése kamaszkorban; Athalie: rossz apai példa – a példa kiteljesedése („negatív expanzió”); Timéa: az iszlám kultúra mint alap → akkulturációs nehézségek, elidegenedése Timártól; Noémi: apa nélkül nő fel (→ Timárban apát is keres)

10 a kauzalitás felfüggesztése a cselekményben, az elbeszélésben és a szereplők tudatában
a véletlen mint a világ ellenállása a történések racionális magyarázatára való törekvéssel szemben – kontingencia vagy epifánia (Krisztyán Tódor „helyettesítő halála”); az elbeszélésben displacement – mitikus struktúrák, metaforikus elbeszélés Midász → elátkozott kincs, Nibelungen; Odüsszeusz – Pénelopé (Timéa), Nauszikaá (Noémi); boldogok szigete (a Senki szigete) a szereplők tudatában mitikus-babonás összefüggések mint a cselekmény elemei; a cselekmény metonimikus összefüggéseivel szemben metaforikus magyarázatok; példa: a Hold-motívum

11 A kauzalitás felfüggesztése nem érvényteleníti a reális következményeket
Timár nem nyeri vissza a teljes önmegvalósítás esélyét; Timéa nem lehet boldog új házasságában

12 Realizmus, biedermeier, romantika
a tapasztalati valóság határainak tudomásulvétele; a határátlépés igényének fenntartása → biedermeier idill a lemondás jegyében