Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón Petőfi Sándor (2.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón Petőfi Sándor (2.)"— Előadás másolata:

1 A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón Petőfi Sándor (2.)

2 A lírai én autonóm szerepei Szerepek és dilemmák: ember vagy polgár ( ← Rousseau) –ember: az egyéniség romantikus expanziója; –polgár: az emberiség szolgálatában álló erkölcsi lény → a költő mint népvezér (szószóló, próféta)

3 „Ember és polgár” dilemmája, 1.: az ember – az egyéniség önkifejezése → romantikus élményköltészet –a népköltészet mint háttér a mindennapi élethelyzetek poétizálása; a népköltészet nyelvének dúsítása; további regiszterek bekapcsolása – megmarad az önkifejezés nyelvének közérthetősége –az önkifejezés kiteljesedése a tájköltészetben: A puszta, télen (1848) – a látvány feloldódása az élményben → a természet otthonossága → a birtokba vett lét

4 a szerelmi költészetben –az emberi élet korlátainak romantikus áttörése: Szeptember végén (1847); –az önkifejezés határai: Minek nevezzelek? (1848) az egyéni lét metafizikai perspektívái –az istenkeresés útjai: Válasz kedvesem levelére (1847); –az értelemkeresés útjai: Világosságot! (1847) → a „polgár” szerepének kibontakozása az autonóm egyéniségből

5 „Ember és polgár” dilemmája, 2.: a polgár – a haza/az emberiség szolgálata a kivételesség, a kiválasztottság tudatában –a polgár „születése” az emberből a szabadság mint összekötő láncszem (vö.: Az alföld, 1844) a nagyformátumú tett mint az egyéniség önérvényesítése (Sors, nyiss nekem tért…, 1846; Egy gondolat bánt engemet…, 1846) –ember és polgár dilemmájának nyílt kifejeződése a dilemma eldöntése a polgár javára: Szabadság, szerelem! (1847) [→ Az apostol (1848)]; a dilemma eldöntése az ember javára: Miért kisérsz… (1848), Itt benn vagyok a férfikor nyarában… (1848)

6 A „polgár” szerepének kibontakozása –a szolgálat tárgya: az emberiség, a világszabadság (1848 előtt); a nemzet, a haza (1848–49) –nyelvváltás: a laicizált bibliai narratíva mint háttér (lásd: 1848) → retorizáltság –a kiválasztottság tudata a kiválasztott mint a nép/a nemzet szószólója (A nép nevében, 1847; Nemzeti dal, 1848) → polgárból próféta (A XIX. század költői, 1847; Az ítélet, 1847) az apokalipszis szemtanúja (Föl a szent háborúra! 1849) –a szerep megrendülése korábbi szerepek visszatérése (Pacsírtaszót hallok megint, 1849); a tapasztalat kimondhatóságának elbizonytalanodása (Szörnyű idő…, 1849)

7 Petőfi költészetének kanonizálása (az „igazi” Petőfi keresése) –a népnemzeti Petőfi (Gyulai Pál, a 19. század közepe); –Petőfi mint politikai költő elismerése (Arany László, 1873); – Petőfi, a romantikus egyéniség (Palágyi Menyhért, a premodernek a 19. század végén); –Petőfi kisajátítása ellen (Ady Endre: Petőfi nem alkuszik, 1910); –A népvezér Petőfi (Pándi Pál, a 20. század közepe); –A sokarcú Petőfi (Horváth János, 1922 → Szegedy-Maszák Mihály, 1980 → Margócsy István, 1999)


Letölteni ppt "A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón Petőfi Sándor (2.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések