Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban Arany Bernadett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban Arany Bernadett."— Előadás másolata:

1 Az es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban Arany Bernadett

2 Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete I. Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra Az új költő-ideál a XIX. század költői című versben (1847) jelenik meg A költő egy küldött, „lángoszlop” aki az ígéret földjére vezeti népét Ostorozza a gyáva, hazug prófétákat Feltárja az elképzelt „Kánaán” jellemzőit: Vagyoni, jogi és kulturális egyenlőség A költemény a kitűzött cél teljesítésének boldogító tudatával zárul

3 Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete II. Nemzeti dal (1848) Felhívás a nemzethez Rövid mondatok válaszút elé állítják a hallgatókat Rabság vagy szabadság szembeállítása Többes szám első személyben: a szónok és a tömeg együttes akarata Ősapák (ősök) dicső helytállása Hazáért való önfeláldozás Kard és lánc összehasonlítása Érvsorozat keménységét az utolsó versszak lágyabb hangneme váltja fel (unokák a hősi elődök emlékét idézik fel)

4 Arany János költészete a szabadságharc korában I. Toldi (1846) fiatal hős a mű időszaka a napfényes nyár a forradalom előtti optimizmus hatja át a nemzeti egység megtestesítőjeként jelenik meg (nemesi származású, de paraszti munkát végez) népmesei motívumok (legkisebb fiú, gonosz testvér, jó és igazságos király) a fiatal hős diadalával zárul Toldi estéje ( ) öreg, tragikus sorsú vitéz a mű időszaka: ősz, kora tél tragikus, elégikus hangvétel fő kérdése: mi legyen a helyes nemzeti magatartás a megváltozott korral szemben konfliktusok sorozata a haldokló Toldi és a király párbeszéde kivetített belső vita a mű főhősei már nem idealizált alakok tragédiával zárul

5 Arany János költészete a szabadságharc korában II. A szabadságharc után költészetében a személyes líra veszi át a vezető szerepet Hiábavalónak érzi a verselést, mert ha a nemzet halott akkor nincs kinek „énekelni” Letészem a lantot (1850) A vers alapélménye a kiábrándulás A lehangoló jelen (1., 6., 7. strófák) és a dicső múlt szembeállítása (2-5. strófák) Hang, illat, szín együttes hatása a múlt „teljességélményét” adja meg A múlt panaszai között van a jó költőbarát Petőfi elvesztése A kivágott fa képében a nemzethalál motívuma jelenik meg

6 Vörösmarty Mihály kései költészete I. Előszó ( ) A világosi összeomlás kozmikus tragédiává tágul A vers egyetlen hatalmasra növesztett évet fog át sor: a reformkor reményteli tavasza Az emberek lelkesen munkálkodtak A haza és az emberiség sorsa összefonódik sor: a várakozás nyara sor: az elért magaslat után csak a zuhanás következhet Az ősz viharaiban a vész mint szörnyeteg jelenik meg sor: a tél dermedtsége az emberi remények halála sor: elválik egymástól a természet és a társadalom, a természet tavasszal újraéled ugyan, de az embereknek az önkényuralom tele marad Az Előszó 49 sora utalás 1849-re

7 Vörösmarty Mihály kései költészete II. A vén cigány (1854) Címzett: Bánatot elfeledtető zenész (bordal keret) Az idős költő metaforája (önmagát buzdítja) A versben az alkotó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni magát A költemény vége bizakodóra fordul: „lesz még egyszer ünnep a világon”

8 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban Arany Bernadett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések