Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arany János Letészem a lantot. LETÉSZEM A LANTOT  Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arany János Letészem a lantot. LETÉSZEM A LANTOT  Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem."— Előadás másolata:

1 Arany János Letészem a lantot

2 LETÉSZEM A LANTOT  Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! lantotreveslantotreves  Más ég hintette rám mosolyját, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajak dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!

3  Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim; Baráti szem, müvészi gonddal Függött a lantos ujjain; Láng gyult a láng gerjelminél S eggyé fonódott minden ága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!  Zengettük a jövő reményit, Elsírtuk a mult panaszát; Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát: Minden dalunk friss zöld levél Gyanánt vegyült koszorujába. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!

4  Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet: Hazát és népet álmodánk, mely Örökre él s megemleget. Hittük: ha illet a babér, Lesz aki osszon... Mind hiába! Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!  Most... árva énekem, mi vagy te? Elhunyt daloknak lelke tán, Mely temetőbül, mint kisértet, Jár még föl a halál után...? Hímzett, virágos szemfedél...? Szó, mely kiált a pusztaságba...? Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!

5  Letészem a lantot. Nehéz az. Kit érdekelne már a dal. Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. Oda vagy, érzem, oda vagy Oh lelkem ifjusága!  (1850. márc. 19.)

6 Első benyomás  „Letészem a lantot” – A költészetről való lemondásra utal (a lant a költészet jelképe)  Értelmét vesztette a versírás  Nincs már kinek írnia

7 Keletkezés  1850-ben keletkezett  Alapélmény: csalódás, a harmónia megbomlásának megtapasztalása  Összefonódik a nemzeti és a személyes tragédia

8 Életrajzi háttér  A szabadságharc bukása  Petőfi elvesztése fájdalmasan érinti  Bujdosás  Majd Geszten nevelő a Tisza-családnál  1851-től a nagykőrösi református gimnáziumban tanárként dolgozik

9 Pályaszakasz jellemzői  1850-ben írja, a nagykőrösi évek előtt egy évvel, az átmeneti időszakban, de már inkább a nagykőrösi korszakhoz tartozik  Ezt a korszakot a fájdalom és az elkeseredettség jellemzi(művek hangneme: fájdalom, keserűség,irónia)  1850-es évek válságkorszakot tükröznek Arany életében.  A nemzet és önazonosság vesztés élményét éli át  Elbizonytalanodik a lehetséges költői szerepek felöl.  A költeményekre többnyire a létösszegzés, filozofikusság jellemző  Jellemző műfaj az elégia, ill. elégico-oda

10 Cím  Témamegjelölő és metaforikus  A vers nyitó és záró képe  A mű központi motívumát tartalmazza  A cím egyes szám első személyben van  Azt akarja kifejezni,hogy lemond a költői pályáról

11 Műfaj  Elégico-óda a vershangulat összetettségét is mutatja, ugyanakkor ars poetica is, amire a központ motívum és a cím egyaránt felhívja a figyelmet

12 Verstípus IIIIdő- és értékszembesítő, ez rajzolódik ki a vers szerkezetéből is

13 Forma  7 versszak  Zárt kompozíció

14 Hangnem  Összetett hangnem  Keveredik benne az elégia és az óda hangneme  A költő belső küzdelmét tükrözi

15 Szerkezet/Kompozíció  Aszimmetrikus felbontás (1.jelen /2-5, múlt/ 6,7 jelen) a harmóniavesztést erősíti  Az 1.vsz-ban hangzik el a tétel megfogalmazása „Letészem a lantot…” a 7.vsz-ban ugyanez már a következmény levonása  A refrén „hová lettél, hová levél…” igealakjai kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen között,  az elégikus hangnemet a múlt visszahozhatatlanságának tragikuma magyarázza

16 Első versszak  Az első vsz-ban(tétel) az elhallgatást a külső-belső világ egységének megbomlásával, a célirányos feladat, a közösségi költőszerep válságával magyarázza.  A jelenben lehetséges megszólalás mód: „csak mint reves fáé…”

17 2-5. versszak  A múlt felidézése, a jelennel való szembeállítása „ más ég..nem ily magányosan…”  A múlt jellemzői: a reformkor lelkesültsége…  A jelen jellemzői: a sivár, értékszegény…  Szembeállítja a múltat és a jelent  A múlt az értékes, pozitív, a jelen pedig értéktelen, sivár, negatív

18 6. versszak  A halál és elmúlás áll a központban  „Mely temetőbül, mint kísértet, Jár még föl a halál után” Jár még föl a halál után”

19 7. versszak  Ebben a nemzethalált összekapcsolja a költészet halálával, illetve a költő elhallgatásának oka a közönség hiánya. / fa illetve a dal toposz/  A refrén a lelki öregségre utal, azt mutatja, hogy a lírai személyisége mélyre ható változáson ment keresztül,→ értékvesztett állapot.

20 Motívumok KKKKözponti kép a lant LLLLant= szimbólum, a költészet jelképe. SSSSzinonimái a versben: dal, ének, húr, szó, babér .... A versben olyan lelki állapotot fejez ki, mely az alkotó munka megszűnésére utal. ŐŐŐŐsi jelkép: Apollón lírája (=lant) a költészet szimbóluma EEEEgyéb költői képek: bársonypalást, fonnyadó virág, reves fa,

21 Intertextualitás  A XIX. század költői (pontosan az ellentétje)  Őszikék-ciklus Mindvégig alkotása

22 A vers mondanivalója Miért?  A visszatérő refrén erősíti a versmondanivalóját  Petőfi elvesztése és a szabadságharc bukása után Arany elkeseredik és megfárad és be akarja fejezni a költői pályafutását.

23 Képek


Letölteni ppt "Arany János Letészem a lantot. LETÉSZEM A LANTOT  Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések