Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaVince Bakos Megváltozta több, mint 7 éve
1
Jogszabályi változások 2016-2017
2
Benyújtásra került a T/10536. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A költségvetési törvényhez kapcsolódó "salátatörvény" ezúttal is számos jogszabály módosítását tartalmazza, ezek között megtalálhatók a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő változások is. Fenntartói tapasztalatok, észrevételek, ajánlások.
3
Házi segítségnyújtás Szociális segítés: 25.000 forint/fő Személyi gondozás:210.000 forint/fő Szociális segítés: ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a közfoglalkoztatási bér egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel. (pl. közfoglalkoztatott bérének 70%-ra van lehetőség támogatást kérni közfoglalkoztatási jogcímen, akkor a fennmaradó 30% bérköltség elszámolható a hsny jogcímén. Dologi kiadások – függetlenül, hogy milyen foglalkoztatottként van – elszámolhatók. – Forrás: EMMI 2016.04.04-ei Tájékoztatója) Személyi gondozás: közfoglalkoztatottak nem működhetnek közre. Egy ellátott naponta csak egyszer és a szociális segítés v. személyi gondozás jogcímek közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.
4
Forrás: Dr. Szilvásyné Peregi Eszter Fontos: ha 35,1%-nál magasabb a szociális segítés, akkor kevesebb állami támogatás jár, mint 2016-ban állami támogatás szociális segítés személyi gondozás Szt. 63.§ (3)Szt. 63.§ (4) FtsgÖ sg+(s+g)Ö 35,1%64,9%100,00% 35,20%64,80%100,0% átlag létszám 25,97448,026 74 fő2,8165,184 8 2016 145 000 10 730 000 Ft 1 160 000 2017 25 000649 350 Ft 70 400 210 000 10 085 460 Ft 1 088 640 összesen 19 225 500 Ft1 159 040 2017-2016 különbözete 4 810 Ft -960
5
Amit a házi segítségnyújtásról még érdemes megemlíteni: Szakmai program – 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A. § szerinti metodika szerint SzMSz – új munkakörök, munkaköröket érintő változások, nem intézményi alkalmazottaknál (szociális segítés) az elvégezhető tevékenységek lehatárolása Megállapodás – elég csak feltűntetni: szociális segítés v. személyi gondozás (tevékenységek, résztevékenységek NEM), ajánlott az ellátottjogi képviselő elérhetőségét megjeleníteni. Gondozási szükséglet vizsgálata: értékelő adatlap eredeti formájától nem lehet eltérni, a Gszr. 3. sz. mellékletében szereplő dokumentum formátuma nem változtatható meg. Tevékenységnapló: ellátottanként vezetni, elvégzett tevékenységet kell rögzíteni, jogszabályban meghatározott résztevékenységek használata, írástudatlan v. nem képes írni: +++, illetve orvosi dokumentációval alátámasztani Egyéni gondozási terv: csak személyi gondozás esetén, egyénre szabottan Ápolási díj és házi segítségnyújtás: nyújtható hsny max. 1 hónapra (átmenetileg v. egybefüggően) ha az ápolt személy egészségi állapota indokolja v. az ápolást végző személy akadályoztatva van és nem tudja ellátni feladatát. Részletes útmutató elolvasható: NRSZH honlapján (Szociális Módszertan, Tájékoztatók menüpont alatt)
6
A törvényjavaslat – Szt.: házi segítségnyújtásra és a személyes gondozásra vonatkozó rendelkezések módosítása, lehetőség: a házi segítségnyújtás esetében a segítésre és a gondozásra jogosultak létszáma külön kerüljön befogadásra. A törvényjavaslat emellett meghatározza a házi segítségnyújtás esetében a szociális segítésre és a személyi gondozásra jogosultak befogadott létszámát, továbbá egyértelművé teszi, hogy társulás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat jogosult rendeletet alkotni az ellátásokkal kapcsolatban. Pontosításra kerülnek továbbá a házi segítségnyújtás tekintetében a befogadás visszavonásának lehetőségével kapcsolatos szabályok is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 136. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Házi segítségnyújtás esetén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhely, telephely) személyi gondozásában részesülők befogadott létszáma nem haladhatja meg a) a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-je előtt bejegyzett házi segítségnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban 2016. február 1-jén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhelyen, telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak számát, b) a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-jét követően bejegyzett házi segítségnyújtás esetén a befogadott ellátotti létszám 65%-át.
7
Személyi feltételek hsny 1/2000. (I. 7.) SzCSM rendelet 2. számú melléklete Házi segítségnyújtás a) házi segítségnyújtás keretében végzett személyi gondozás során ellátottak száma szerint (5 ellátottra vetítve) – szociális gondozó 1 fő EMMI tájékoztató szerint (kelt: 2016.02.01.): a fenti jogszabály nem határoz meg hsny esetében napi ellátotti számot. „A szociális gondozó annyi személyi gondozást és szociális segítést végezhet, amennyi munkaidejébe – tekintettel a szolgáltató kapacitására – belefér.” Helyettesítés tekintetébe is az előző szabály a mérvadó.
8
Gyermekek napközbeni ellátását érintő változások 2017. január 1-jétől (Forrás: Molnár István János) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása értelmében egységes szabályozás lép életbe a gyermekek napközbeni ellátására vonatkozóan. Új fejezet: „Gyermekek napközbeni ellátása”. 2017. január 1-jétől a gyermekek napközbeni ellátásának formái: 1. bölcsődei ellátás 2. napközbeni gyermekfelügyelet 3. alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható. A „bölcsődei ellátás” összefoglaló elnevezés, mely külön alcímet kap a fejezeten belül. A klasszikus bölcsőde mellett új ellátási formák jelennek meg: 1. mini bölcsőde 2. munkahelyi bölcsőde 3. családi bölcsőde
9
Családi bölcsőde Finanszírozása: a 2015. évi C. törvény alapján a csana támogatásával megegyező. A 2017- es terv: 268.200 Ft/fő. A számítás módszertana is azonos. A kihirdetett és a hatályos jogforrások alapján, megállapítható, hogy a csanák átalakulásnak egyetlen reális lehetősége van számunkra. A Családi bölcsőde. Miért? Mert a bölcsőde és mini bölcsőde, csak az erre a célra épült, ill. átalakított épületben működhet. Mert a munkahelyi bölcsődének otthont adó ingatlannak a munkahely tulajdonában kell állnia. Mert a munkahelyi bölcsődének a 2017-es költségvetési tervekben a megállapított támogatás 30%-a, a finanszírozási támogatása. Mert ebben a szolgáltatási formában fogadja el a jogszabály a már működő csanában megszerzett képesítést az átalakulással tovább működtetett családi bölcsőde alkalmazottai számára, jogszerű képesítésének.
10
Lehetőségek Az ellátási kötelezettek a települési önkormányzatok, ha ellátási szerződés keretében biztosítjuk az ellátást az új igények esetében automatikus a finanszírozási befogadás. Ebben az esetben már lehet a magasabb finanszírozású (494.100 Ft/fő) bölcsődét, ill. mini bölcsődét is megjelölni a szolgáltatás formájának. Munkahelyeknek a meglévő férőhelyeinket, vagy azok egy részét lehet értékesíteni. A bölcsődei térítési díj adómentes juttatás, ha a munkáltató fizeti. (A NAV szerint a csana is.) Pályázatok
11
Szt. 68/B. § (1) Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a) az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe, b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat, Nemzeti Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya összefoglaló tájékoztatója a 2012. január 1-jével hatályos Szt. és Gyvt. Illetve végrehajtási rendeleteihez: „Gondozási szükséglet nélküli idősotthoni ellátás lehetőségének megteremtése A módosítás alapján lehetővé válik, hogy az olyan egyedül élő idős személyek is beköltözhessenek idősek otthonába, akik egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást még nem igényelnek, esetleg csupán biztonságérzetük növelése érdekében szeretnének idősotthonba költözni, és ehhez anyagi fedezettel is rendelkeznek. Ebben az esetben ugyanakkor az állami normatíva nem igényelhető, az ellátás költségét a beköltözni vágyó, gondozási szükséglettel nem rendelkező idős embernek kell megfizetnie. A teljes önköltség megfizetését vállaló esetében nem kell elvégezni a gondozási szükségletvizsgálatot, illetve a jövedelem- és vagyonvizsgálatot. Az ilyen módon ellátásban részesülők aránya nem haladhatja meg az összes férőhely 15%-át.”
12
Szt.117/C. § (1) Tartós bentlakásos intézmény esetén – a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhelyszámának 50%-át nem haladhatja meg. Szt. 92/K. § (5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám száztíz százalékát, b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását.
13
A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás- egészségügyi előírásokról, vonatkozik azokra az intézményekre, 1. § (1 ) E rendelet hatálya kiterjed: a) valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: Közétkeztető); b) a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító szolgáltatókra, intézményekre abban az esetben, ha saját, működő főzőkonyhával rendelkeznek; c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre [a b) és c) pont szerinti szolgáltatók, intézmények a továbbiakban együtt: Intézmény]. Alapdokumentumoknak ezt tükrözni kell!
14
Módosul a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet A szociális ágazati pótlékok rendszerén repedések keletkeztek: a három új fizetési fokozat bevezetését, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelését a pótlékok nem követték, így a 15-17. fokozat ágazati pótlék nélkül maradt, egyes fizetési osztályokban pedig a pályakezdők többet vihetnek haza, mint a négy vagy akár nyolc éve dolgozó kollégáik. A Kjtvhr. 5. és a 6. sz. melléklete 2016. június 1-jei hatállyal módosulna. A korrekciót visszamenőleges hatállyal végeznék el: a Kjtvhr. módosításra kerülő 5. és 6. számú mellékletét a 2016. január 1-jétől 2016. május 31-éig terjedő időszakra is alkalmazni kellene. Az ágazati, valamint a kiegészítő pótléknak a közalkalmazott részére a 2016. január- május hónapokra tekintettel folyósított illetményével ki nem fizetett részét 2016. július hónapban kellene kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2016. január 1-jét követően, de 2016. június 1-jét megelőzően létesül, vagy 2015. december 31-ét követően, de 2016. június 1-jét megelőzően megszűnik, akkor a kifizetés időarányosan történik.
15
2016. december 1-jével aztán mindkét melléklet hatályát vesztené, és helyükbe kerülne egy új melléklet, új táblázattal. Ezzel a két pótlékot összevonnák, a pótlék új – rendkívül beszédes – elnevezése „szociális ágazati összevont pótlék” lenne. A pótlék – hasonlóan a mostani kiegészítő pótlékhoz – a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján járna. A pedagógus munkakörben, valamint a (Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai) Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottat továbbra sem illetné meg a pótlék. Szintén nem változna, hogy a pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében. A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kellene tekinteni. A közalkalmazottnak a szociális ágazati összevont pótlék összegeit tartalmazó, a Kjtvhr. 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történne.
16
És akkor nézzük a táblákat is: Az ágazati pótlékot tartalmazó Kjtvhr. 5. melléklet három további sorral egészülne ki, így a 15-17. fizetési fokozatban lévők ugyanakkora összegű pótlékban részesülnének, mint az ugyanazon fizetési osztály 14. fokozatában lévő kollégák. A kiegészítő pótléknál néhány kategóriában változna az összeg: F 3-4 év között 35.790 Ft-ra, F 6-8 év között 35.074 Ft-ra, G 0-3 év között 35.690 Ft-ra, G 3-4 év között 32. 845 Ft-ra, G 4-6 év között 34.374 Ft-ra, G 6-8 év között 29.212 Ft-ra nőne. Ez bruttó 3-7000 Ft-os növelést jelentene az érintetteknél. 2016. december 1-jével a két (korrigált) pótlékot összevonnák, az így összevont pótlék összege pedig megegyezne az ágazati és a kiegészítő pótlék együttes összegével. Felhívom a figyelmet, hogy a tervezet egyelőre csak tervezet; biztosak majd akkor lehetünk a változásban, ha a jogszabályt a Magyar Közlönyben kihirdetik
17
EGYEBEK... A normatív finanszírozásba átlépő közösségi ellátások (PSZ, SSZ) szabályozása a támogató szolgáltatással azonos szerkezetet követ, lényegét tekintve azonos változások jelennek meg a szabályozásban. Egy lényeges sajátosság, hogy a szenvedélybetegek közösségi ellátásában (SSZ) megjelenik az F63.0 BNO kód (játékszenvedély) a fő elszámolható csoportban (ugyanakkor a munkaszenvedély és társfüggőség elszámolhatósága továbbra is nyitott kérdés). A tervezet benyújtott szövege alapján a jelen pillanatban pályázati úton finanszírozott szolgáltatások (szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyköszübű ellátás (ASZ), utcai szociális munka (USZ),Biztos Kezdet Gyerekház (BKG), krízisközpontok és félutas házak (KKP), illetve a Titkos Menedékház (TMH) nem lép át normatív finanszírozásba, megmarad a pályázatos rendszeren belül. Ennek technikai megvalósítása jelen pillanatban kérdéses, legvalószínűbb a pályázati finanszírozási időszak újabb egy éves meghosszabbítása. A nappali és szakosított ellátást igénybevevő fogyatékkal élő személyeket érintő intézményi szociális foglalkoztatás (XX. fejezet 20/39. költségvetési sor) a 2016. évivel azonos összegben (2.129 mFt) kerül támogatásra. A 2016. I. féléves támogatási időszakkal kapcsolatban benyújtásra került kormányrendelet tervezet szerint a II. félévre is meghosszabbításra kerülnek a támogatási szerződések. Az ellátással kapcsolatban tervezett átalakítások így leghamarabb 2017-től valósulhatnak meg, de a költségvetési törvény tervezetében ez még nem tud megjelenni, ennek átvezetése a szakmai szabályozás megvalósulásához igazodóan kerülhet sor. A fentiekhez figyelembe kell venni, hogy jogszabálytervezetről van szó, a költségvetési törvénnyel kapcsolatos intenzív jogalkotási, egyeztetési tevékenység tapasztalatai alapján a jogszabály elfogadásáig jelentős változásokra lehet számítani.
18
Köszönöm a figyelmüket!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.