Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az együttnevelés gyakorlata az iskolában

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az együttnevelés gyakorlata az iskolában"— Előadás másolata:

1 Az együttnevelés gyakorlata az iskolában
Győr, október 19.

2 A szavak és a tettek Szemléletváltás Hazai folyamatok
„Jótékonykodás helyett a fogyatékos emberek ma már esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést akarnak minden társadalmi erőforráshoz, a befogadó oktatáshoz, az új technológiákhoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a fogyasztási javakhoz, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz.” (Kőpatakiné) Hazai folyamatok Törvények, szabályozók, rendeletek Uniós támogatások Intézményi innovációk

3 Az inklúzió fogalmának alakulása
„Az integráció egyik célja az, hogy kölcsönös megértést és elfogadást teremtsen a fogyatékosok és a nem fogyatékosok között az esélyegyenlőség kontextusán keresztül.” (Evans-Lunt 2002.) Arra helyezi a hangsúlyt, hogy a fogyatékosoknak kellene a többség számára érvényes életmódot felvenniük. Asszimiláció Elismeri a fogyatékosoknak azon jogát, hogy önmaguk legyenek, és az alkalmazkodás kényszerét a többségre helyezi át. Akkomodáció A fogyatékosoktól és a nem fogyatékosoktól azt várja el, hogy kölcsönösen alkalmazkodjanak egymáshoz. Adaptáció

4 A statisztikák üzenete

5 Uniós projektek Az SNI tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén HEFOP/ Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az SNI gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP/ Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése az SNI gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP/ / Az SNI tanulók együttnevelésének támogatására TÁMOP/ Az SNI tanulók együttnevelése HEFOP/

6 Kutatási eredmények Egyértelmű elkötelezettség az intézményi gyakorlatban Változott a tanárok szerepfelfogása A legjobb befogadó (inkluzív) intézményekben Gazdagodtak a tanári kompetenciák

7 Fókuszban a befogadó pedagógus

8 Akik az osztályban vannak
Iskolaéretlen? Tehetséges? Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Nehezen kezelhető?

9 Az együttneveléssel kapcsolatban megjelenő ellenérzések, félelmek
A többségi pedagógusok képzetlenek, felkészületlenek erre a feladatra. Magasak az osztálylétszámok, nem jut idő a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciált fejlesztésére. Nem állnak rendelkezésre a együttnevelést támogató segédletek, kiadványok, módszertani és gyógypedagógiai tudás. Egy osztályban egyszerre többféle sajátos nevelési igényű tanuló és az osztálylétszám 10%-át meghaladó a létszámuk. Tiltakoznak a szülők és az osztálytársak sem fogadják be a sajátos nevelési igényű társakat. A megszokott tanulásszervezési formák nem felelnek meg az együttnevelés követelményeinek. Hiányzik a folyamatos szakmai segítség és konzultáció. Nem biztosított az SNI tanuló számára előírt rehabilitációs fejlesztést végző pedagógus. A pedagógusok nem akarnak külön terheket vállalni, amúgy is túlterheltek a sok adminisztrációs feladattal, a problémás gyerekekkel.

10 Az együttneveléssel megjelenő eredmények
A pedagógusok attitűdváltása jó irányba mozdul el. A pedagógusok egymástól tanulnak. Adaptálható eljárások, portfóliók, módszertani anyagok közkinccsé válnak. Munkakapcsolatok és szakmaközi együttműködések alakulnak az utazótanár és a többségi pedagógusok között Fejlődik, változik a pedagógusok értékelési kultúrája és a tanulói önértékelés általánossá válása jellemző. A tanulók iránti figyelem és a nyomon követés igénye megnövekedik a tantestületben. Egyre több értéket fedeznek fel a sajátos nevelési igényű gyerekekben. Tudják kezelni a tanulói sokféleséget az osztályteremben.

11 Részlet egy befogadó pedagógusokkal készült interjúból
Mi volt az, ami a legnehezebb volt az elmúlt években ebben a munkában? Be kellett látnom, hogy ezeknek a gyerekeknek nem elég a sajnálat, hanem ennél sokkal több kell. A csapatmunkában kellett nagyon sokat fejlődnöm, hogy elfogadjam azt, hogy nem én vagyok az, aki egyedül látom el azt a gyereket, és fontos, hogy hallgassam meg a másiknak a véleményét is, aki más szempontból látja, és dolgozzunk össze, mert úgy nekem is könnyebb lesz a dolgom. Hogy az én kis birodalmamba bejöjjön egy utazó gyógypedagógus? Hát ezt át kellett élni, át kellett gondolni, és rá kellett jönni arra, hogy ő is jót akar a gyereknek, ugyanúgy mint én

12 Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

13 Ellátási formák, modellek
Kéttanáros modell Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell Konzultációs modell Utazó tanári modell Ki a célcsoportja, a tevékenység kire irányul? Milyen a hatékonysága? Átvehető, adaptálható? Megéri?

14 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
Törvényi támogatás 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Nemzeti Alaptanterv 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 14/1994. (VI.24.) MKM rend. 4/2010. (I. 19.) OKM rend. 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

15 Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálat feladata a 2/2005
Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálat feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés; közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban, A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására; segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben.

16 A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében
A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában, a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

17 Az együttnevelést támogató eszközrendszer
Habilitációs, rehabilitációs tanterv Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz Kompetenciafejlesztő játékgyűjtemény Az egyéni fejlesztési terv Tanulói portfólió Stb.

18 Habilitációs, rehabilitációs tanterv
Felépítése: Óraszám meghatározása Eszközök kijelölése Cél Feladat Ellenőrzés, értékelés elvei Követelmények

19 A részképesség-háló elemei
Affektív terület Szociabilitás Érzelmi intelligencia Pszichomotoros funkciók Mozgás Orientáció Beszéd Kognitív funkciók Észlelés Figyelem Emlékezet Képzelet Gondolkodás Szerialitás Intermodalitás Általános tájékozottság Területegységek Tartalmi területek Fejlesztési területek Szociális kompetencia Kapcsolat felnőttekkel Kapcsolat osztálytársakkal A közösségben elfoglalt hely

20 Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz – alapelvei
Minden tanuló különböző Egységes alapok Variálhatóság, differenciálás A mérés eredményeit adott formanyomtatványban rögzíti a gyógypedagógus az év eleji és az év végi vizsgálatokon A mérés az értékelés és az egyéni fejlesztés alapja A mérési eljárás minden sajátos nevelési igényű (és nem sajátos nevelési igényű) gyermekkel/tanulóval felvehető A kidolgozott diagnosztikus mérési eljárás, és nem vizsgálat Rövid diagnosztikus mérési helyzet

21 A mérés területei Mozgás Orientáció Beszéd Észlelés Figyelem Emlékezet
Gondolkodás Szerialitás Intermodalitás Megfigyelések, egyéb vizsgálati eredmények

22 Egyéni fejlesztési terv
Alapja: Célja: Szakértői vélemény Diagnosztikus mérés Habilitációs-rehabilitációs tanterv Habilitáció, rehabilitáció Segítség a többségi pedagógusnak Tudatos tervezés

23 Név BNO kód Életkor, osztályfok Időszak Készítették A fejlesztés területei a szakvélemény alapján A fejlesztés területei a diagnosztikus mérés alapján Funkciók, amire támaszkodni lehet Habilitációs-rehabilitációs óraszám Fejlesztési terület: A fejlesztés célja: Az értékelés alapelvei: A fejlesztés helye, a fejlesztő személye: Fejlesztendő készség és/vagy képesség és/vagy kompetencia: Feladatok, tevékenységek: Munkaforma, módszer, eszköz: A fejlesztés ideje, gyakorisága A fejlesztés követelménye:

24 Jó gyakorlatok Tanulói portfólió Kompetencia-fejlesztő játékok
Az együttnevelés jó gyakorlata Egyéni fejlesztési terv Logopédiai szűrési eljárás nagycsoportban Egységes diagnosztikus mérőeszköz Logopédiai szűrési eljárás 1. osztályban

25 Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása
szövegértés, matematikai, szociális kompetenciák fejlesztése Célja: Kínálat: kipróbált, továbbfejlesztett nem tananyagközpontú 460 játékból álló gyűjtemény

26 Tanulói portfólió Célja:
A tanulók fejlődésének nyomon követésének biztosítása Tartalma: Szakértői vélemények Egyéb orvosi vélemények Diagnosztikus mérés eredményei EFT Szöveges értékelés Tanulói munkák Stb.

27 Részlet a készülő NAT-ból
A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a bármilyen okból akadályozott, hátránnyal élők tanulók tanulásban való segítését, differenciált fejlesztését, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférését. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények - a sajátos nevelési igényű tanulók esetén speciális követelmények - teljesítéséhez. Kiemelt a sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési, oktatási feladatainak ellátásában. A tanulási esélyegyenlőség segítésének alapelvei adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, önmagukhoz viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

28 Részlet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényből
„A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.” (3.§ (1)) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. (3.§ (6)) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. (15.§ (7)) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása; óvodában …, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. (62.§ (1))

29 Lehet-e egy disznóból versenylovat csinálni?

30 TÉT Locsmándi Alajos 36-30-4676216 prizmaegymi@prizmaegymi.hu
“A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.” (Alexis Carrel) Locsmándi Alajos


Letölteni ppt "Az együttnevelés gyakorlata az iskolában"

Hasonló előadás


Google Hirdetések