Áruforgalom és gazdálkodás II.

Az előadások a következő témára: "Áruforgalom és gazdálkodás II."— Előadás másolata:

1 Áruforgalom és gazdálkodás II.
Kereskedelem Szakmacsoport Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében

2 Az áruforgalmi folyamat elemei
Kereskedelem Szakmacsoport Az áruforgalmi folyamat elemei  a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása a szállítók kiválasztása az áruk megrendelése az áru átvétele az ellenérték kiegyenlítése

3 A készletezés Kereskedelem Szakmacsoport  Árubeszerzés: az értékesítéshez szükséges árumennyiség biztosítása.  Árukészlet: a forgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos technikai műveletek és gazdálkodási feladatok összessége.

4 A készletezés technikai műveletei
Kereskedelem Szakmacsoport A készletezés technikai műveletei = árutárolás. Milyen műveletekből áll? beérkezett áruk elhelyezése áruk kezelése áruk védelme

5 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport Hol? raktárban eladótérben

6 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport Hogyan? áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása készletek áttekinthetőek kedvező helykihasználás árumozgatáshoz elegendő hely biztonságos munkakörülmények

7 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport Áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása A termékek tulajdonságainak figyelembevételével: elkülönítve (élelmiszer – vegyi áru) hőmérséklet (hús, tejtermék stb.) páratartalom (papír) biztosítása Nem megfelelő tárolás  minőségi károsodás  veszteség (selejt v. árengedmény)

8 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport Áttekinthető raktári rend Miért fontos? a kereskedők könnyebben eligazodnak  gyorsabb árukihelyezés (minőségmegőrzési idő!) Hogyan? a csomagolás felirata jól látható

9 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport Kedvező helykihasználás Tárolási módok: - tömbtárolás (rakodólap, konténer): azonos, nagy tömegű áruk - soros tárolás (állványok): mély választékú áruk. Minden árucsomag könnyen elérhető. Cél: adott helyen a lehető legtöbb áru áruk elkülönüljenek jó megközelíthetőség

10 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport Az árumozgatás zavartalanságának biztosítása Hogyan? árumozgató gépek (kézikocsi, béka, targonca stb.) elférjenek a közlekedési utakon a közlekedési utak ne keresztezzék egymást az áru útja a lehető legrövidebb legyen

11 A beérkezett áruk elhelyezése
Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Biztonságos munkakörülmények áruk stabil rögzítése biztonságos létra ékszerek használata tilos! csúszásmentes cipő, stb.

12 Az áruk kezelése gyorsan romló áruk átválogatása
Kereskedelem Szakmacsoport Az áruk kezelése gyorsan romló áruk átválogatása eltarthatósági idő figyelemmel kísérése áruk tisztántartása

13 Az áruk védelme Mi ellen? betörés, lopás, tűz, állati kártevők
Kereskedelem Szakmacsoport Mi ellen? betörés, lopás, tűz, állati kártevők Tűzveszélyességi osztályok: A (fokozottan tűz- és robb.vesz.), B (tűz- és robb.vesz.), C (tűzvesz.), D (mérsékelten tűzv.) E (nem tűzv.)  poroltó, no cigi

14 nagy készlet > optimális > kis készlet
A készletgazdálkodás Kereskedelem Szakmacsoport Cél: se több, se kevesebb készletet ne tartsunk annál, mint amennyit a zavartalan forgalom lebonyolítása igényel. = optimális készlet nagy készlet > optimális > kis készlet problémák

15 Készlettípusok kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető
Kereskedelem Szakmacsoport kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető inkurrens készlet: nehezen eladható, kevésbé keresett

16 A készletek számbavétele és nyilvántartása
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása Mennyiségben és értékben megállapítható időtartamra (átlagkészlet) vagy időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.

17 A készletek számbavétele és nyilvántartása
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása Mennyiségben és értékben megállapítható időtartamra (átlagkészlet) vagy időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.

18 Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Nyitókészlet (NyK): az időszak elején megállapított készletnagyság Zárókészlet (ZK): az időszak végén mért készletnagyság  Ezek átlaga: átlagkészlet (K)

19 Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke Ft, június 30-án Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

20 Az átlagkészlet Ha az időszakon belül több időpont készletadatát ismerjük, kronologikus átlagot számítunk  pontosabb eredményhez jutunk

21 Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke Ft, május 1-jén Ft, június 1-jén Ft, június 30-án Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

22 Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke Ft, május 1-jén Ft, június 1-jén Ft, június 30-án Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

23 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Áruforgalmi mérleg Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet

24 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Az egyenlet átrendezésével kiszámolható: Nyitókészlet: NyK = E + ZK – B Zárókészlet: ZK = NyK + B - E Beszerzés: B = E + ZK – NyK Eladás: E = NyK + B –ZK A mértékegység lehet mennyiség (kg, l, stb.), vagy érték (Ft, €).

25 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Pl.: Ha egy élelmiszerboltban március 1-jén 200 kg kristálycukor volt készleten, a hónap folyamán beszereztek 500 kg-ot és értékesítettek 450 kg-ot, akkor a március 30-i zárókészlet: 200 kg kg – 450 kg = 250 kg

26 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból  Értékben: beszerzési ár VAGY eladási ár Pl.: Egy bolt márc. 1-jei készlete étolajból: Vénusz 80 liter Floriol liter Beszerzés: Vénusz 400 liter Floriol 620 liter Értékesítés: Vénusz 440 liter Floriol 600 liter

27 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Beszerzési ár: Vénusz 220 Ft/l Floriol 240 Ft/l Eladási ár: Vénusz 248 Ft/l Floriol 268 Ft/l Milyen értékű étolajkészlettel rendelkezik a bolt márc. 31-én beszerzési áron eladási áron?

28 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból ZK = NyK + B – E Beszerzési áron: Vénusz (80 l l – 440 l) x 220 Ft = 40 l x 220 Ft = 8800 Ft Floriol (120 l l – 600 l) x 240 Ft = 140 l x 240 Ft = Ft Összes zárókészlet beszerzési áron: = Ft

29 A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
Eladási áron: Vénusz 40 l x 248 Ft = Ft Floriol 140 l x 268 Ft = Ft Összes zárókészlet eladási áron: = Ft  Könyv (könyvelés) szerinti érték

30 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással Leltározás: a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével  tényleges érték  megállapítható, hogy van-e eltérés a tényleges és a könyv szerinti érték között. - tényleges<könyv szerinti  leltárhiány - tényleges>könyv szerinti  leltártöbblet

31 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással A leltározás folyamata: Előkészítés Lebonyolítás A leltáreredmény megállapítása A leltárfelelősség megállapítása A leltárkülönbözetek elszámolása

32 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 1. Előkészítés leltározást végző személyek kijelölése határidők kitűzése

33 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 2. Lebonyolítás = az áruk megszámolása, mérése (vonalkód-leolvasóval) Leltárfelvételi ív: időpont árucikk megnevezése, azonosító száma (VTSZ), mennyiségi egysége megszámolt / mért mennyiség beszerzési ár / fogyasztói ár leltárérték (mennyiség x ár)

34 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással Leltározási jegyzőkönyv: a leltározás kezdetének és befejezésének időpontja a leltározásban résztvevők neve, aláírása a leltározás bizonylatainak sorszáma, neve

35 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
3. A leltáreredmény megállapítása Leltárhiány okai: romlás, lopás, súlyvesztés, gondtalan tárolás. Forgalmazási veszteség: áruk jellegétől, értékesítés módjától, körülményeitől függ. (Magas romlási veszteség pl.: zöldségek, gyorsan romló áruk; önkiszolgáló értékesítésnél magas lopás; eladótér átláthatósága csökkenti a veszteséget) Leltártöbblet okai: vásárlók megkárosítása, nyilvántartás pontatlansága

36 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 4. A leltárfelelősség megállapítása A forgalmazási veszteségen felüli részt a leltárhiányért felelős dolgozók kötelesek megtéríteni.

37 A készletek nagyságának megállapítása leltározással
Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 5. A leltárkülönbözetek elszámolása Ha a leltárkészlet eltér a könyv szerinti készlettől, a nyilvántartásokat a tényleges készlet szerinti adatokra kell módosítani.

38 A készlet és a forgalom összefüggése
Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése A készletek forgási sebessége a készletek és a forgalom viszonyát fejezi ki. forgási sebesség fordulatokban: adott időszak forgalma hányszorosa az átlagos készlet értékének = a készletet hányszor kellett pótolni az adott időszak forgalmának lebonyolításához.

39 A készlet és a forgalom összefüggése
Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése forgási sebesség napokban: az átlagkészlet hány napi átlagos forgalomnak felel meg = átlagosan hány nap telik el a készlet beszerzésétől annak értékesítéséig.

40 A készlet és a forgalom összefüggése
Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése K = átlagkészlet n = az időszak napjainak száma. Éves adatoknál 360 nap, havi adatoknál 30 nap. E = forgalom (eladás)