A felnőttképzés elméleti alapjai

Az előadások a következő témára: "A felnőttképzés elméleti alapjai"— Előadás másolata:

1 A felnőttképzés elméleti alapjai
dr. Arapovics Mária 2011. szeptember Az andragógia alapjai 1.

2 Vázlat Alapfogalmak Pedagógia és andragógia A felnőttképzés feladatai
A felnőtt létállapot Életkori sajátosságok

3 Alapfogalmak Andragógia Művelődés Közművelődés Művelődésszervezés
Kultúraközvetítés Népnevelés, Népművelés Felnőttképzés Felnőttoktatás Felnőttnevelés Szocializáció, felnőttszocializáció

4 Andragógia a neveléstudomány, mely a felnőttnevelés, szűkebb értelemben a felnőttoktatás, felnőttképzés tudománya és gyakorlata. Görög eredetű a szó, az androsz (férfi) és a gógia (vezetés) szóból ered, a XIX. században említették először.

5 Andragógia A felnőttnevelés feladataival, társadalmi funkcióival, a felnőttek iskolai és iskolán kívüli képzésének cél– és feladatrendszerével, a felnőttek tanulásának–tanításának eszközeivel és módszereivel foglalkozik. multidiszciplináris, szintetizáló tudomány, több tudományterület megállapításait is hasznosítja a saját speciális tudásanyaga mellett.

6 A felnőttek művelődése (Gelencsér Katalin)
A felnőttek önkéntes – társadalmi célú- iskolarendszeren kívüli tevékenysége Jellemzően közösségi, civil együttműködés vagy önképzés Céljai: Világértés és azonosság iránti vágy Kreatív kifejezés, esztétikum iránti igény Adott tevékenység hatékonyságának fejlesztése Szociális gondok megoldásának támogatása

7 A felnőttnevelés a nagykorú, felnőtt ember egész személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése.

8 Felnőttoktatás a felnőttnevelés azon területe, amelyben a nevelés döntően ismeretnyújtáson és –elsajátításon keresztül valósul meg. felnőttoktatás mindazoknak a formális vagy nem formális, szervezett nevelési folyamatoknak az összessége, amelyek révén mindazok a személyek, akiket a társadalom felnőttnek tekint, továbbfejlesztik képességeiket, gazdagítják ismereteiket. 1976. Nairobi - UNESCO közgyűlése

9 Felnőttképzés a felnőttek céltudatos és tervszerű fejlesztésére irányuló tevékenység. Szűkebb értelemben a felnőttek szakmai képzése, továbbképzése és átképzése. Általános használat szerint a felnőttoktatás az iskolarendszerben folytatott, a felnőttképzés az iskolarendszeren kívül folytatott nevelési–oktatási–képzési tevékenység

10 A felnőttképzés területei
A felnőttképzés megvalósulhat iskolarendszerben, vagy az iskolarendszeren kívül.

11 1. Iskolarendszerű képzés
az intézményhálózatra épül általános, középfokú vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul. Jellemzően állam által támogatott (normatív finanszírozású) tanulói vagy hallgatói jogokkal jár működését a közoktatási és a felsőoktatási törvény szabályozza. A szakképesítés megszerzésére irányuló iskolarendszerű képzést a szakképzési törvény hatálya alá tartozik.

12 Iskolarendszeren kívüli képzés
olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Nem oktatási intézményhez kötődik Általános műveltséget szolgáló, nyelvi, szakmai képzésekre irányul. A munkaerő–piaci képzések, a foglalkoztatási célú képzések és a munkahelyi képzések belső képzései alkotják a jelentős hányadát. Elsődlegesen sajátos, speciális, kiegészítő funkciót tölt be. 2001. évi CI. törvény és rendeletei szabályozzák hazánkban. A szakmai képzések tekintetében a szakképzés jogszabályai, a foglalkoztatást segítő képzés esetében a foglalkoztatási törvény teremti meg a jogi hátteret.

13 A felnőttképzés feladatai

14 A felnőttoktatás és képzés feladata 1.
Az egyik alapfeladat az első iskolai végzettség megszerzése, mely alapfokú, középfokú, felsőfokú iskolarendszerű képzéseket „pótló” funkció (pl. az általános iskola hiányzó osztályainak elvégzése, érettségi megszerzése a gimnázium esti tagozatán). Magasabb szintű szakképzettség megszerzése, szakmai továbbképző funkció (pl. egyetemi képzés elvégzése).

15 A felnőttoktatás és képzés feladata 2.
Munkaerő–piaci céllal, (szak)képesítés, képesítés nyújtása (pl. OKJ képzések). Foglalkoztatást segítő, munkahelymegtartó kiegészítő célú képzések szervezése (pl. munkahelyi „belső képzések vagy álláskeresési technikákra felkészítő tréningek). Általános, orientáló, személyiséget fejlesztő funkció (pl. önismereti tréningek)

16 A felnőttoktatás és képzés feladata 3.
Készségek kialakítása (pl. foltvarró tanfolyam). Ismeretterjesztés (pl. gombaismereti tanfolyam, művészettörténeti előadássorozat, vagy rovásírás tanfolyam). Társadalmi célú, állampolgári, politikai képzések (pl. demokrácia tanulása gyakorlatban). Egyéni érdeklődés, művelődési igény kielégítése (pl. önképző körök tevékenységek).

17 Tudatos cselekvő állampolgárság
Részvételi demokrácia Közösségi aktivitás Tenni magunkért, tenni másokért Állampolgári részvétel – társadalmi tőke Közbizalom Lásd: Egyetemes értékek az egyetemen kutatás – Állampolgári Részvétel Hete 2011. szept

18 Franz Pöggeler 1957. Bevezetés az andragógiába
pedagógia: felnövekvő nemzedék nevelésével és oktatásával foglalkozó tudomány andragógia: felnőttekkel foglalkozó tudomány gerontológia: idősekkel foglalkozást vizsgálja és nyújt segítséget

19 Pedagógia - Andragógia

20 a tapasztalatok felhasználása Csekély értékű Gazdagon felhasználható
(Knowles) PEDAGÓGIÁBAN ANDRAGÓGIÁBAN a tanuló helyzete Függőség Növekvő önirányítás a tapasztalatok felhasználása Csekély értékű Gazdagon felhasználható készség a tanulásra A testi fejlettségnek megfelelően társadalmi nyomásra alakul ki A társadalmi szerepek késztetésére alakul ki a tanultak felhasználása Késői alkalmazás a felnőttkorban Közvetlen alkalmazás a gyakorlat szükségleteinek megfelelően tanulási orientáció Tantárgyi tagolás Problémaközpontúság a tanítás-tanulás légköre Tekintélyelvű irányítás Kölcsönös tisztelet, partnerkapcsolat a tanítás-tanulás szervezettsége Formális Informális a tanulók kapcsolata Versengő Együttműködő a tanulás tervezése A tanár határozza meg Közösen történik a szükségletek feltárása A tanár dönt róla Közös megbeszéléssel döntenek róla a célok meghatározása az előrehaladás útja A tantárgyak logikája szerint, tartalmi egységekben A készségfejlesztést követve problémakörök szerint a tevékenység fő módszere Közlő technikák, tanári magyarázat A tanulócsoport kereső, kutató, problémamegoldó magatartásával a tanulás értékelése A tanár egyedül végzi Közösen történik a szükségletek kielégítése szerint

21 Szakirodalom Maróti Andor (2005) Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről. Nyitott Könyv, Budapest Feketéné Szakos Éva: Andragógia és pedagógia, Educatio 1999/tavasz Felnőttoktató (szerk. Henczi Lajos). Nemzeti Tankönyvkiadó 2009. B. Gelencsér Katalin(2010): A tudás a megismerés és a társas megértés öröme. Tinta Kiadó. Budapest

22 Kit nevezhetünk felnőttnek?

23 Életkori sajátosságok (Zrinszy László)
A felnőttállapot különféle típusú jellegzetességek együttese. Naptári életkor Anatómiai biokémiai és fiziológiai életkor Pszichikus életkor Szociális életkor Jogi szempontból Értékrendszer, morális vonások

24 G.W. Allport. érett személyiség kritériumait
Az én érzésének kiterjesztése. Új szociális kapcsolatok, munkánk beépül énérzésünkben. Meghitt viszony másokkal. Ragaszkodás, együttérzés, bizalmas és távolságtartó kapcsolatos kialakításának képessége. Érzelmi biztonság (önelfogadás). Érzelmi kiegyensúlyozottság, frusztrációtűrés. Valósághű appercepció. Gazdasági érettség, a szükségleteknek megfelelően a megélhetés biztosítása. Az én tárgyiasítása. Önismeret és humor.

25 Franz Pöggeler „A felnőtt lét nem állapot, hanem folyamat”.
A felnőtt nem kész lény. Nz

26 Pöggeler a felnőttség 6 fő mozzanata
1.Testi, lelki, szellemi érettség 2. A teljes élet tapasztalata 3. Az élet önálló alakítása 4. Nagykorúság, autonómia 5. Személyi kötöttségtől való szabadság 6. Formálhatóság

27 A. Sirota – párválasztási érettség
Alkalmazkodási készség Személyi autonómia Önuralom, önfegyelem készsége Másokkal való kapcsolat készsége a társadalmi normáknak megfelelően A tudatosság magas szintje: önmagunk és körülményeink kritikai elemzésének képessége.

28 D. E. Super – pályaválasztási érettség
szakosodás próbálkozás előrehaladás fenntartás hanyatlás

29 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
A felnőtt a „felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.”

30 Popper Péter filozófiája felnőtt ember
Aki tudja, h. védtelen, sem istenre, sem emberre nem számíthat, csak önmagára Aki tudja, az élet minden fontos helyzetében egyedül van, születésében és halálban is. Aki megértette, h. csak az egyedüli magány vagy a társas magány között választhat, Aki tudja, hogy bűneit mindhalálig cipelnie kell, nem rakhatja át senki más vállára, Aki mindezt lázadozás nélkül elfogadja, S aki mégsem rémül meg, és csak azért is mer játszani világgal és önmagával.”

31 Szakirodalom Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. 2005.
G. W. Allport. A személyiség alakulása 1980./Allport G.: Az érett személyiség. Szöveg-gyűjtemény az általános és a személyiség-pszichológiáról. Tankönyvkiadó Andragógiai ismeretek, HEFOP Bábosik: A neveléselmélete és gyakorlata Popper Péter: A „létező” és a „készülő” ember Felnőttoktató (szerk. Henczi Lajos)

32 A felnőtt életkor szakaszolása - Szólón
Évtizedes szakaszok 20. gyermekkor vége, felnőttkor kezdete 30. fizikai érettség – házassákötés, családalapítás 40.formálódás 50.gondolkodás és a beszéd csúcspontjára jutás 60. az erők hanyatlása

33 Charlotte Bühler 2. évtized: autonómia megszerzése
3. évtized: szubjektív önértékelés, nemi igények és identitás 30.~a társadalmi szerepek determinációja 40.~ önelhelyezés befejezése a munkában és a családban 50. után: önkritika 60. után:személyes beteljesülés 80.~regresszió

34 Franz Pöggeler életkorfelfogása – motiváció és értékrend változása
fiatal felnőtt (20-as évek) ifjúi élmény- és gondolkodásmód. Érdeklődésének középpontjában az erotikus szexuális szféra áll. Törekszik egzisztenciális biztonságra és szociális beilleszkedésre. Előnye, hogy az ember ifjú és felnőtt is egyben. életközép felnőttje (30-as évek után) szinte minden területen a csúcsra ér. Erős aktivitás. Világnézeti problémák iránt érdeklődés. A határok megtapasztalásának életfázisa (50-es évek) a testi erők hanyatlása, esetleg nem teljesültek életcéljai, rezignácó és szkepszis uralkodik el rajta. Öregség bölcsességben és teljességben. (60-70-es évek-) valódi nyugállomány időszaka

35 Erik H. Erikson A környezeti befolyás személyiség- és identitásformáló szerepét az egész életre kiterjeszti. felnőttkorba lépés – biztos identitástudat, intimitás kiteljesült felnőttkor – alkotókészség és stagnáció szembenállása, szeretet az új nemzedék felé érett felnőttkor – integritási törekvés, kétségbeesés, csömör

36 WHO (ENSZ) Idősek 45-59 középkorú 60-73 öregedés kora
74-90 korai öregkor 90- aggkor

37 Az időskori tanulás előnyei
Egzisztenciális - munkaerő-piaci alkalmasság A szellemi frissesség a biológiai-fizikai önellátást segíti elő Új jelenségek feldolgozását teszi lehetővé, ezáltal leküzdhető a félelem a változásoktól Az egyéni művelődés és a gazdaság érdekei összekapcsolhatók A közösségi tevékenység által elkerülhető az elmagányosodás A tanulás szórakozás, önmegvalósítás Javítja az önértékelést, az önkritikát, a humor megtartását

38 Felnőttkori krízisek Magánéleti változás Szakmai változás
első komolyabb párkapcsolat, együttélés érettségi, diploma Házasság / válás első állás / elvesztése Gyermekvállalás / gyerekek kirepülése első előléptetés, karrier Szeretett társ, szülő elvesztése, gondozása munkahelyváltás unoka / dédunoka nőknél szülés utáni újra munkába állás klimax – kapuzárási pánik /35-50/ munkahely elvesztése, megszűnése Betegség Korlátozottság érése Öregség tünetei Felnőttképzés, továbbképzés. átképzés „fölöslegesség érzése” nyugdíjazás

39 Felnőttszocializáció
Elsődleges szocializáció – család, iskola, kortárs csoportok, médiumok. Utánzás, azonosulás, bevésés. Felnőttszocializáció – általános cselekvéskompetencia

40 Szakirodalom Atkinson, R.L., R.C. Atkinson, E.E. Smith, D.J. Bem és S. Nolen-Hoeksema: Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó, 1999, második, javított, ill. átdolgozott kiadás Bernáth László- Révész György (1995) A pszichológia alapjai, Tertia, Budapest Maróti Andor (2005) Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről. Nyitott Könyv, Budapest. Tanár-továbbképzési Füzetek (2008): Benedek András – Koltai Dénes- Szekeres Tamás- Vass László, (szerk.) NSZFI Andragógiai szöveggyűjtemény II. szerk. Maróti Andor, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrinszky László (2005) A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába.OKKER, Budapest. Felnőttoktató (2009) szerk. Henczi Lajos. Nemzeti Tankönyvkiadó.

41 Köszönöm a figyelmet!