SZIME XII. Nemzetközi Konferencia Pécs szeptember 16.

Az előadások a következő témára: "SZIME XII. Nemzetközi Konferencia Pécs szeptember 16."— Előadás másolata:

1 SZIME XII. Nemzetközi Konferencia Pécs 2010. szeptember 16.
„KESZEKUSZASÁGOK” A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN, KIÚTKERESÉS A JOGSZABÁLYOK BÁBELI ZŰRZAVARÁBÓL SZIME XII. Nemzetközi Konferencia Pécs szeptember 16.

2 EGY VEZETŐ GONDOLATAI…
Egy évtizede: lineáris gondolkodás Ma: többdimenziós mátrix gondolkodás Fejlesztés, igénybe vevői elégedettség, dolgozói elégedettség, képzés, továbbképzés, specializáció Megrendelem a jogszabályokról a kézikönyvet… Melyik évben vagyok? (mely nap?) Milyen szektor (állami, nem állami, egyházi, for profit)? Normatív támogatásból finanszírozott szolgáltatásaim Pályázati úton finanszírozott szolgáltatásaim MÁK elvárások FSZH elvárások Elsődleges működést engedélyező szerv elvárásai Szakhatóságok elvárásai Fenntartó elvárásai Feladatkiszervezés Átszervezés Racionalizálás Integráció Megrendelem az online jogtár előfizetést és fizetek egy jogászt….. És ha jut időm az igénybe vevőkre, akkor még……

3 MIRŐL LESZ SZÓ? Szociális szolgáltatások – ellátástípusok – finanszírozási formák Jogosultságok lehatárolása Térítési díj megállapítás Dokumentáció Engedélyezés Ellenőrzés

4 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK-ELLÁTÁSTÍPUSOK-FINANSZÍROZÁSI FORMA
1993. évi III. törvény – vs. tárgyévi költségvetési tv. – vs. 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet Demens ellátás (nappali,bentlakásos, átmeneti??) Kiskorú fogyatékosok ellátása Szt. hatálya alá tartozó szolgáltatásban vagy intézményben Ha a szociális intézmény a nappali ellátás keretében fogyatékos gyermekek vagy demens személyek ellátását is vállalja, ezt a működési engedélyben - férőhelyszám meghatározása nélkül - minden esetben fel kell tüntetni. Ha az ápolást, gondozást nyújtó intézmény tanköteles korú, illetve annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellát, ezt a működési engedélyben - férőhelyszám meghatározása nélkül - minden esetben fel kell tüntetni. (321/2009. (XII.29.) Kr. 3. mell.kieg. szab.) Otthonközeli ellátás ( től, ÉTK+HSG+INE finanszírozás egyben, normatíva csökkentés, adminisztrációs teher, megállapodás egyoldalú módosítása, részben új igénybevételi eljárás az eltérő jövedelemszámítási alap miatt!) Szolgáltatások együttes igénybevétele

5 JOGOSULTSÁGOK LEHATÁROLÁSA I.
Az egyes szociális szolgáltatásokra való jogosultság törvényi meghatározásának lépései: július 1. SZIGORÍTÁS A Szociális Törvény a tartós bentlakásos intézményeknél július 1-jei hatállyal bevezette a felvételt megelőző szociális rászorultság vizsgálatát(2003. évi IV. törvény az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról). A szabályozás szerint vizsgálni kellett a jövedelmi vagy a gondozásra, ápolásra való rászorultságot (önellátási képesség hiánya+jövedelmi feltételek). A hivatkozott jogszabályi rendelkezést a gyakorlatban nem alkalmazták, így január 1-ével a jogalkotó hatályon kívül helyezte január 1. „LÁTSZAT” SZIGORÍTÁS Néhány év elteltével visszatért a szociális rászorultságra vonatkozó szabályozási törekvés január 1-től az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendelete szabályozza. Senki vs mindenki! (Szt. 62. § bekezdés)

6 JOGOSULTSÁGOK LEHATÁROLÁSA II.
január 1. SZIGORÍTÁS A Szociális törvény január 1-től három alapszolgáltatás esetében vezette be - első lépésként kizárólag a személyes körülményekre (egészségi állapot, egyedül élés, idős kor, fogyatékosság) alapozott - szociális rászorultság fogalmát (Szt. 59/A. §): A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (2008. január 1-től felváltja a gondozási szükséglet.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult 1. az egyedül élő 65 év feletti személy, 2. az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, 3. a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Ebben a vonatkozásban súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

7 JOGOSULTSÁGOK LEHATÁROLÁSA III.
január 1. SZIGORÍTÁS A Szociális Törvény január 1-től hatályos rendelkezései szerint a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható az igénylő számára. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség mértékétől függ közt idősek otthonába gondozási szükségletvizsgálat nélkül nem vehető fel igénybe vevő, házi segítségnyújtás esetében van 3 hónapos átmeneti ellátás indokolt esetben. Szorosabbá vált a két szolgáltatás kapcsolata: napi 4 órás gondozási szükségletig saját otthonában, ezt követően intézményi keretek között lehet ellátni az igénylőt. Külön szakértői szerv: ORSZI! január 1. KÖNNYÍTÉS 2009. január 1-jétől idősek otthona esetében is felvehető az igénybe vevő 3 hónapra indokolt esetben! augusztus KÖNNYÍTÉS 2010. augusztus 17-től a gondozási szükséglet vizsgálat intézményvezetői hatáskörbe kerül. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

8 JOGOSULTSÁGOK LEHATÁROLÁSA IV.
+„perverz” jogosultságlehatárolás : 191/2008. (VII. 30.) Korm. Rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről 2009. január 1-től: pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a BNO 10 kódkönyv F 20-29, vagy diagnóziskódba tartozó ellátott szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a BNO 10 kódkönyv F diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott támogató szolgáltatás esetén a szociálisan rászorultak csoportján belül 1,5-szeres elszámolási súlyt kap személyi segítés esetén az autista vagy halmozottan fogyatékos személy

9 TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁS I.
január 1. SZIGORÍTÁS Térítési díj főszabály (Szt § (1) bekezdés) változik, intézményi térítési díj = önköltség – normatíva, Eltérni az összegtől nem lehet Az önköltség számításának a módját az Szt § (9) bekezdés adja meg Következmény: térítési díj boom, ahol a fenntartó jogkövető és képzett, tapasztalt szakemberekkel dolgozik, vagy korszerűtlen épülettel rendelkezik! január 1.KORREKCIÓ Térítési díj főszabály változik: az intézményi térítési díjat normatíva kategóriánként kell meghatározni az önköltség – normatíva összeg normatíva számítással. Az önköltség számításának a módját az Szt § (9) bekezdés adja meg, melytől lefele el lehet térni, azaz intézményi térítési díj ≤ önköltség – normatíva Az önköltség összegét tárgyév március 1-jéig kell megállapítani, ez az önkormányzati fenntartók nem tudják betartani, mert az Áht. szabályaival nem koherens. Készpénzvagyon nem terhelhető a továbbiakban. Jegyzői jövedelem és vagyonvizsgálat intézményének bevezetése (étk.,hsg, idősek o. esetén) Vagyonnal rendelkező idősek otthona szolgáltatást igénybe vevő esetén virtuális jövedelem kerül a jegyzői igazolásban meghatározásra, továbbá a nyugdíjminimum 20-%-a helyett 30% költőpénzt kell hátrahagyni . Jelzálog bejegyzése a Szociális és Gyámhivatalhoz kerül, a már bejegyzett jelzálogról nem rendelkezik az Szt. Hozzátartozó terhelésére vonatkozó szabályok ellentmondása (Szt. vs 29/1993. (II.17.) Kr.) Következmény: aki előző évben emelt, annál nincs visszalépés , a készpénzvagyon terhelhetőségének kivétele bevételkiesést okoz, a vagyonra terhelt térítési díj nem realizálódik, sőt az emelt összegű költőpénz miatt további forráskiesést okoz az intézménynek a vagyonnal rendelkező igénybe vevő.

10 TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁS II.
január 1. KÖNNYÍTÉS Mivel a költségvetési törvényből eltűntek a normatíva kategóriák, ezért a kategóriánként való differenciálásra vonatkozó szabály kikerül a 115. § (1) bekezdéséből. Az önköltség számítás szabályai kedvezően változnak az önkormányzati fenntartók szempontjából: az önköltséget tárgyév április 1-jéig kell megállapítani a korábbi március 1-jei dátum helyett, így nem csak körülbelüli, hanem tényadatokkal tudnak dolgozni a fenntartók. A jövedelemvizsgálat intézménye megszűnt házi segítségnyújtás és étkeztetés esetében, a személyi térítési díj számítás alapja az egy főre jutó családi jövedelem a továbbiakban. Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében 5%-ot emelkedett a személyi térítési díj terhelés maximális mértéke. A jövedelem-, illetve vagyonvizsgálat szabályai idősek otthona esetében szintén változtak, a vizsgálat két eleme együttesen az Szt. 119/C. §-ban kerül szabályozásra. A jövedelem, illetve vagyonvizsgálatra az ellátás igénybevételét megelőzően kerül sor. Ezt követően a térítési díj megállapításakor az Szt § (2) bekezdés szerint az ellátott havi jövedelmét kell figyelembe venni, nem pedig a jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmét. Bekerült a térítési díj fizetés szabályai közé az önkéntes fizetés szabálya. (Szt. 117/B. §) Az ellátott vagy a hozzátartozó írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj megfizetését.

11 TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁS III.
Idősek nappali ellátása+étkeztetés együttes igénybevétele esetén a személyi térítési díj megállapításának módja problémás: Idős nappali +étkeztetés esete: 1. térítési díj családi jövedelem alapján étkeztetésre, az x 2. térítési díj egyéni jövedelem alapján nappalira, az y 3. x+y=z, ahol z nem lehet több az egyén jövedelmének 30%-nál. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és házi segítségnyújtás együttes igénybevétele esetén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében szintén egyéni jövedelem, a házi segítségnyújtás esetén családi jövedelem a számítás alapja. Rehabilitációs intézmények előtakarékosság (betarhatatlan)

12 DOKUMENTÁCIÓ I. Az ellátotti dokumentáció
egy része jogszabályban (több jogszabályban) szabályozott egy része finanszírozási szerződés mellékleteként előírt dokumentációs csomag szerint kötelezően vezetendő (közösségi e., ak., támszolg, jhsg, szf) egy részét módszertani ajánlások szerint vezethető + e fenti három mód kombinációja!!!!! Példa: JHSG Igénybevételi eljárás: kérelem (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont, ac) alpont, (3) bekezdés, 1. sz. melléklet A, B, C I.), értesítés (Szt. 95. § kötelezővé teszi, formai előírás nincs rá), szociális rászorultság vizsgálat (36/2007. (XII. 22.) SZMM 2. §, 1. sz. melléklet, 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 8. számú melléklet), egyszerűsített előgondozás (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 4. § (3) bekezdés a) pont, 4. sz. melléklet), ellátotti nyilatkozat (az ellátás iránti kérelem benyújtásakor más szociális alapszolgáltatásban részesül-e, 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 18.§); nyilvántartás (ún. „törzskönyv”) (Szt. 20. §) megállapodás (Szt. 94/B.§, egyházi, nem állami fenntartónál 94/D.§) nyilatkozat önkéntes fizetésről (Szt.117/B. § szerint, formai előírás nincs rá, írásos nyilatkozat, ebben az esetben nem kell a jövedelemről nyilatkozni a kérelemben) Ellátotti dokumentációk: FSZH minta felfüggesztve! Tevékenység adminisztráció: Kérdés: óta mi alapján jelentenek a regiszterbe??? Adatok valóságtartalma?

13 DOKUMENTÁCIÓ II. Problémák az ellátotti dokumentációban:
Nyilvántartandó és a nyilvántartható adatok köré nincs külön szabályozva törvényi szinten (ld. Gyvt.) Adatok (törzs) többszöri felvétele és leírása, beírása (pl. kérelem,előgondozás, várólista, nyilvántartás) Keveredik a nyilvántartás (törzsadatok, információs adatok), a szociális munka szakmai dokumentációja és a tevékenység adminisztráció (elszámolás alapja) A KSH OSAP és a szociális regiszterbe való jelentés adattartalma több esetben plusz nyilvántartások vezetésével nyerhető ki Dilemmák: Az FSZH szociális igazgatási bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. (226/2006. (XI.20.) Kormányrendelet 13/A. § (1) bek. ) „ha van sapka, ha nincs sapka...”MÁK és FSZH ellenőrzések elvárásai (változtatható a jogszabály melléklet?, fogalomhasználat, formátum, stb.)

14 DOKUMENTÁCIÓ III. Intézményi dokumentáció
Szakmai Program – főszabály, speciális szabály, kiegészítő szabály Integrált intézménynél egy szakmai program – szolgáltatásonként külön szakmai program Házirend szociális szolgáltatás esetén??? Önkormányzati fenntartók: Áht., Ámr., évi CV. tv, TEÁOR, szakfeladatrend változások miatt minden testületi ülésen Alapító Okirat és SzMSz módosítás!

15 ENGEDÉLYEZÉS 2010. január 1-jétől hatályos 321/2009. (XII.29.) Korm. Rendelet (Új Szmr.) hatása Pozitív változások: Egyszerűsítés a gyakorlat alapján Hatáskör felcsúsztatás az SZGYH-khoz Gyv. és szoc. engedélyezés összehangolása Egyéb változás: Fenntartó váltás évente egyszer, egyéb módosítás negyedévente Továbbra is megoldatlan probléma: Alapszolgáltatások ellátási területe max. 4 szomszédos kistérség – nem oldotta meg a hálózatos engedélyezők problémáját Tanyagondnoki szolgáltatás – újabb lyuk a szabályozásban Egyéb probléma: HSG működési engedélyek problémái – életszerűtlen kapacitáskorlát! Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát. (Szt. 92/K. § (6) bek.)

16 ELLENŐRZÉS Hatásköri problémák – szerepzavarok Szerepek:
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - hatóság+szakma?: Szociális és Gyámhivatal - hatóság! Városi Jegyző – hatóság? Módszertani intézmény – „kvázi-szakértő 2009. október 1-jétől a nem állami – egyházi normatíva igénylés, MÁK ellenőrzés szabályai külön kormányrendeletben (213/2009. (IX.29.) Kr.) + MÁK másodfok az FSZH helyett MÁK!?!? Ha az FSZH a szociális szolgáltatót, intézményt teljes körűen leellenőrzi, a működést engedélyező szervnek az Szmr. 11. § (1) bekezdése szerinti soron következő ellenőrzést az FSZH ellenőrzésétől számított két éven belül kell lefolytatnia (Szmr. 15. § (5) bek.) – Gyakorlatban párhuzamos ellenőrzések vannak! Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - hatóság+szakma?: Az FSZH ellenőrzési gyakorlata túlmutat a hatósági ellenőrzésen, olyan szakmai tartalmak vizsgálatára is sor kerül, amelyet alapesetben a módszertani intézmény végez(ne). Az FSZH ellenőrzést végző munkatársainak többsége szociális szolgáltatásban, igazgatásban dolgozott, szociális végzettséggel és nem pedig jogi végzettséggel rendelkezik, tehát a megfelelő szakmai kvalitások rendelkezésre állnak. Az FSZH ellenőrzési gyakorlata tehát ötvözi a hatósági és szakmai ellenőrzést. Szociális és Gyámhivatal - hatóság! Megyei Közigazgatási Hivatalok hatósági főosztálya és a Megyei Gyámhivatal bázisa érezhető. A Szociális és Gyámhivataloknál többségében jogi (jogász, államigazgatási főiskola) végzettségű munkatársak látják el a szociális engedélyezési és ellenőrzési feladatokat. A Szociális és Gyámhivatalok ellenőrzési gyakorlata olyan hatósági ellenőrzést jelent, amely minimalizálni igyekszik a szakmai tartalmakat. A Szociális és Gyámhivatalok elsődlegesen a szociális ágazati jogszabályokban előírtak teljesülését vizsgálják, azonban számos esetben egyéb, nem szociális ágazati jogszabályoknak való megfelelőség vizsgálata is indokolt volna (beszállítói szerződések, munkajogi kérdések, környezetvédelem). Városi Jegyző – hatóság? A városi jegyzői szociális engedélyezési és ellenőrzési feladatokat ellátó munkatársak általában nem csupán ezért az egy munkaterületért felelősek, hanem intézményfenntartói, vagy egyéb hatósági ügyek ügyintézői feladatait is ellátják. A leterheltségtől, az engedélyesek számától függ, hogy milyen intenzitással és szakmai felkészültséggel végzik szociális engedélyezési és ellenőrzési tevékenységüket. A városi jegyzők egy része jelenleg is a módszertani intézményekre támaszkodik, sőt nem kevés azon városi jegyzők száma, akik a saját hatósági ellenőrzéseikről jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést nem készít, hanem a módszertani intézmény által készített szakvéleményt használja fel a hatósági eljárás során. Módszertani intézmény – „kvázi-szakértő” A módszertani intézmény jelenleg nem független szakértő, a működést engedélyező szervek felől elvárás, hogy a módszertani intézmény az általuk is vizsgálat szempontokat ne vizsgálja, illetve álláspontját egyeztesse a hatósággal. Tehát egyfajta szintetikus szakvélemény előállítása a megrendelés a módszertani intézmény fele, s ennek a nyomásnak a módszertani intézmények többsége engedelmeskedik.

17 MEGOLDÁS Önkormányzati feladatok – állami feladatok újragondolása
Pénzbeli ellátások rendszerének újragondolása (figyelembe véve a humán közszolgáltatásokkal való összefüggéseket) Új szolgáltatási törvény (Szoc. és Gyv. IS!!!) Szolgáltatástípusok újragondolása célcsoport specifikus helyett – probléma és szükséglet-specifikus Gyv-Szoc párhuzamosságok felszámolása Finanszírozás újragondolása Térítési díj (önköltség plafon, egyszerűsítés, önkéntes fizetés elve) Engedélyezés rendszerének reformja (egységes rendszerben középszinten) Dokumentáció vonatkozásában: TÁMOP 5.4.1, TÁMOP eredményeit (is) és egyéb rendelkezésre álló szakmai anyagot felhasználva egységesítés (Elektronikus törzsnyilvántartás+tevékenység adminisztráció)

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Erdős Zsuzsanna www.cssk.hu