Közoktatás vezető képzés iskolai gyakorlat

Az előadások a következő témára: "Közoktatás vezető képzés iskolai gyakorlat"— Előadás másolata:

1 Közoktatás vezető képzés iskolai gyakorlat
I.félév Alkossuk meg a csoport szabályokat! Flipchart, filctoll, ragasztó!

2 A vezetési funkciók megvalósulása a közoktatási intézményekben

3 A menedzsment funkciói
Tervezés: a szervezet céljainak kitűzése és elérésük módjának eldöntése; Szervezés: a feladatok és az erőforrások egymáshoz rendelése; Irányítás: követelmények előírása, teljesülésük ellenőrzése, eltérés esetén beavatkozás; Vezetés: a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása. A tervezéssel meghatározott feladatok elvégzésének feltételeit szervezéssel teremtjük meg, és irányítással gondoskodunk róla, hogy a feladatokat valóban el is végezzék a tervezett módon. Értelmezzük közösen a fogalmakat! Kinél mit jelentenek a gyakorlatban ezek a fogalmak! Menedzser és vezető közötti különbség értelmezése!

4 Az iskolai munka alapdokumentumai
Alapító okirat, működési engedély Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat IMIP Házirend Éves munkaterv Egyéb szabályzatok(esélyegyenlőségi terv, kollektív szerződés, tankönyvi szabályzat, munkaköri leírások,gazdasági szabályzatok, munka-,tűz- és balesetvédelmi szabályzat stb.)

5 11/1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről
2. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérni, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is. (2) Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni: a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; b) a szünetek időtartamát; c) az iskolában, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak [április 16.] vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját; d) a nemzeti, az óvodai, az iskolai, illetve a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját; e) iskolában, kollégiumban az évi rendes diákközgyűlés idejét; f) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját; g) a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálata időpontját.

6 1. feladat Alkossanak 4 fős csoportokat!
A csoportok tekintsék át a rendelkezésre bocsátott éves munkatervet. Véleményezzék abból a szempontból, hogy a rendeletben meghatározott előírásoknak megfelel-e! Tartalmaz-e a munkaterv többletet a kötelezően előírtakon kívül? Rendelkezésre álló idő: 20 perc

7 Ahogy nálunk készül a munkaterv:
Vezetői megbeszélés Munkaközösségek javaslatai Tanévnyitó értekezlet

8 2.Feladat Jó gyakorlatok megismerése
Melyik iskolában hogyan készül az éves munkaterv?

9 A pedagógiai program Jogszabályi háttér:
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az ide vonatkozó részek: A nevelési és pedagógiai program.doc

10 A Csapó Dániel Középiskola,Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja
Ped.program2006 Ped.program-SZFP Reintegr-ped.pr

11 Tervezési technikák Az OKOS terv (SMART)
Specifikus, Mérhető, Attraktív Reális, Tervezett időtartamra szól.

12 H hatás K/N könnyű nehéz
SWOT Erőtér elemzés Időmérleg elemzés                 P pontszám H hatás K/N könnyű nehéz JELEN HELYZET KÍVÁNATOS JÖVŐ  P H K/N Támogató hatások Gátló hatások K/N H P   

13 3. Feladat Van-e olyan kötelezettség, aminek alapján át kell dolgozni az intézmények pedagógiai pedagógiai programját! Alakítsunk csoportokat iskolatípusonként! A csoportok készítsenek tervet az átdolgozásra a feladat, határidő, résztvevők személye, felelős és szükséges erőforrások megjejölésével!

14 Házirend A 11/1994 (VI.8) MKM rendelet szerint
A közoktatási törvény szerint

15 4.feladat Be kell nyújtania az iskola házirendjét a fenntartónak jóváhagyásra. Milyen dokumentumokat kell csatolni hozzá? Mire ügyeljünk a dokumentumok elkészítése során?

16 SZMSZ SZMSZ 11/1994 (VI.8) MKM.

17 SZMSZ SZMSZ

18 Szervezés-csoportmunka
Vitassuk meg iskolai csoportokban, hogy az elmúlt évben ki milyen csoportmunkában vett részt, és mik a tapasztalatok?

19 A vezető feladata a csoport kialakítása során
Csoporttagok kiválasztása Hatáskör,felelősség delegálása Motivációt is jelent a bevonás – bizalom A részvétel feltételei: -a részvételre való felszólítás legyen őszinte (ne csak jelképes vagy elméleti); -a probléma legyen fontos, érdemelje meg az arra fordított időt és energiát; -a vezető fogadja el a döntést (ha csak tanácsra van szüksége, azt előre közölje); -a résztvevők legyenek a területen megfelelően képzettek és tájékozottak; -a vezető is akarja a részvételt.

20 Ellenőrzés-visszacsatolás
Mit látok? Mit gondolok? Mi van valójában? (kérdések) Az óra egy részében a tanulók csoportban dolgoztak, amihez ők választották meg társaikat. A tanár erősíteni akarta a gyerekek kötődését egymáshoz. Nem gondolta át teljesen, hogy ez a csoportalakítási megoldás milyen következményekkel járhat. Milyen szándék vezette valójában a csoportok kialakításakor? A csoportbontás nem volt szerencsés az órán, mert ugyanabba a csoportba kerültek a magatartási problémával küzdő gyerekek. Még nincs elég gyakorlata a kooperatív módszerek használatában. Tanár kollégái nagyon ügyes technikáit vajon ismeri-e, hogyan vélekedik azokról? A tanár kérdései gyakran eldöntendőek, nem gondolkodtatóak. Nem tervezte meg pontosan, hogy mit is fog kérdezni. Talán nem szembesült még azzal, hogy valójában milyen is a kérdéskultúrája. Vissza tudná idézni, hogy miket is kérdezett? Tudatosan tervezte ezeket a kérdéseket? Mi a véleménye a feltett kérdésekről? A gyerekek élvezettel végezték a kapott feladatokat, több csoport a tevékenység folytatása érdekében többlet házi feladatot is vállalt. A tanár jól megtalálta azokat a fogódzókat, amivel felkeltheti a gyerekek érdeklődését. Vagy nagyon jól ismeri őket, valamilyen módszerrel követi érdeklődésüket, vagy a korábbi pedagógiai tapasztalataira támaszkodott. Milyen gyakori, hogy a gyerekek többletfeladatokat vállalnak? Mire támaszkodva választotta ki éppen ezeket a feladatokat? Nem minden esetben határozta meg a tanár, hogy mennyi idő áll rendelkezésre egy-egy feladat megoldásához. Többször is előfordult, hogy egy-egy csoport még javában dolgozott, amikor már a megbeszélésre került sor. A jelenlétem zavarba hozta a kollégát, ezért feledkezett meg erről a fontos szempontról. Még nincs elég gyakorlata a kooperatív módszerek használatában. Mióta alkalmaz kooperatív technikákat? Mi a tapasztalata róluk? Milyen gyakorisággal él velük?