Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Kinek használ, kinek jó, kinek az érdeke a kompetencia alapú oktatás elterjesztése?
2
Kihívások előtt a világ, az EU.
Stratégiák az 1970-es évek eleji válság-kihívásokra Lifelong learning - LLL (OECD) piac felőli megközelítés: cél az egyén munkavállalói kompetenciáinak folyamatos fejlesztése Lifelong education -LLE (UNESCO) társadalmi megközelítés: cél az aktív és kritikus egyénekre építő tanuló társadalom formálása 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
3
Lifelong learning – Lifelong education
1996-ban megszületik Jacques Delors-nak, az Európai Bizottság leköszönő elnökének nagyhatású tanulmánya, amely nemcsak a foglalkoztatás, a gazdaság, de a társadalom és az egyén számára is létfontosságú tanulási formákat, tevékenységeket, valamint készségek fejlesztését értékelte fel. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
4
A lisszaboni csúcs Memorandum (2000)
A tanácsülés határozata alapján az Európai Bizottság által elfogadott munkaanyag 6 legfontosabb üzenete: Új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára Nagyobb befektetés az emberi erőforrásokba Innováció az oktatásban, tanulásban A tanulás értékelésének a javítása Az útmutatás és tanulási tanácsadás újragondolása Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
5
A barcelonai csúcs A évi barcelonai európai tanácsi ülés döntése alapján egy konkrét (Oktatás és képzés 2010 c.) munkaprogram született: Fontossá vált a foglalkoztathatóság és az aktív állampolgársághoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztését ösztönözni. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
6
3 stratégiai cél, 13 célkitűzés
1. Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése Az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása mindenkinek A tudományos és műszaki tanulmányok vonzóbbá tétele Az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása 2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára Nyitott tanulási környezet A tanulás vonzóbbá tétele Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
7
3 stratégiai cél, 13 célkitűzés
3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása szélesebb közönség számára A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában A vállalkozó szellem fejlesztése Az idegennyelv-tanulás fejlesztése A mobilitás erősítése Az európai együttműködés erősítése 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
8
Az Európai Bizottság elvárásai a tagországokkal szemben
2003-ban fogalmazódott meg: a nemzeti lifelong learning stratégiák elkészítésének a szükségessége, a felsőoktatás bevonása a tanulás fejlesztésébe, a szakképzés gyökeres megújításának az igénye, és az európai nyelvek tanulásának ösztönzése hatékony eszközökkel. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
9
A Magyar Köztársaság Kormányának lifelong learning stratégiája (2005)
Az LLL paradigmája: Középpontban a tanuló állampolgár és a tanulás Születéstől idős korig A tanulás legyen mindenki számára elérhető Sokszínű tanulási célok A hangsúly a kompetenciák fejlesztésén Az iskola is építhet az iskolán kívül megszerezhető tudásra - formális, nem-formális és informális tanulás Új tanulási kultúra 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
10
A Magyar Köztársaság Kormányának lifelong learning stratégiája (2005)
Fő stratégiai irányok: az európai fejlett országokhoz való felzárkózás, a tudásalapú társadalom eszközeivel; a gazdasági versenyképesség folyamatos javítása a potenciális munkavállalók tanulásához és foglalkoztatásához szükséges kompetenciáinak és képzettségének a megszerzésével; a területi munkaerő-ellátottsági és minőségi különbségek mérséklése érdekében az oktatás, képzés feltételeinek differenciált fejlesztése; 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
11
A Magyar Köztársaság Kormányának lifelong learning stratégiája (2005)
Fő stratégiai irányok: a leghátrányosabb helyzetű rétegek jobb munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedése, a foglalkoztatásukhoz szükséges készségek és képzettség megszerzésével; az eredményesebb oktatási, képzési, intézmény-, eszköz- és módszer-fejlesztés, a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés támogatása mindenki számára. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
12
Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának prioritásai
Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése Az oktatás, képzés minőségének javítása 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
13
Még mindig funkcionális analfabéta minden ötödik 15 éves korú gyermek
A 2008-as kompetencia-mérés (matematika, szövegértés a 6., 8., 10. évfolyamon) után: Egy kivétellel (6. évf. szövegértés) nincs változás az adatokban: az 500-as átlag körül mozog az érték Még mindig funkcionális analfabéta minden ötödik 15 éves korú gyermek A matematika terén is az átlag körül stagnálnak az eredmények 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
14
Magyarországi negatív jellemzők
Nálunk vezethető vissza leginkább az iskolák közötti és a családi háttérből adódó különbségekre a tanulók teljesítménye A tanulók a tantárgyi tudás adatszerű ismeretében viszonylag jók, a probléma ott van, amikor az ismereteket alkalmazni kell. Nálunk világviszonylatban is óriási iskolai szelekció jellemző 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
15
A PISA felmérések hatása, következményei
Magyarországon nem váltott ki sokkhatást, hogy egyes területeken jóval az átlag alatt teljesítünk Lengyelországban 2000 után megszüntették a szelekciót – javuló tendencia mutatkozik Németországban tudományos kutatás és társadalmi vita indult meg – jelentős változás következett be 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
16
A pedagógusokat érintő kihívások:
A tanulók tanulási képességének fejlesztése A tanuló önálló tevékenységére alkalmas tanulási környezet kialakítása A tanulói motiváció fejlesztése - fenntartása Az „iskolába kívülről behozott” előzetes tudás rendszeres felhasználása Az együttnevelés kultúrája és módszertana Mást és másképpen kell tanítani! 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
17
Oktatásfejlesztési előzmények:
HEFOP 2.1. Nyitott tanulási környezet, aktív állampolgárság, társadalmi kohézió és inklúzió HEFOP 3.1. Kulcskompetenciák Hat kompetenciaterület (+ NAT műveltség-területek) 12 évfolyam, 39 programcsomag, A, B, C típusú csomagok három év alatt (2005 – 2008) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
18
Kulcskompetenciák és programcsomagok
Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség Szövegértés – szövegalkotás Idegen nyelv Matematika, gondolkodás IKT Szociális, életviteli, környezeti Életpálya-építés Óvodai nevelés 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
19
Az egyén szintjén a kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg:
1. Ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik; 2. Készségek, jártasságok (skills), melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesítésének képességét adják; 3. Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye őket pl. siker, karrier; 4. Személyiségvonások (character), vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre, információkra adott válaszok; 5. Motivációk (motivation), irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
20
A kompetencia jéghegy modellje
2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
21
2007 – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv
Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP , 3.1.6, 3.2.2 (pályázati konstrukciók) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
22
Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek
időszakban ~ 255 Mrd Ft keret Két éves teljes keret: ~ 100 Mrd Ft ~3500 intézmény; pedagógus 4 intézkedés – 18 konstrukció (4 kiemelt projekt + 14 pályázat) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
23
A 3.1.4.-es projekt pénzügyi kerete:
5-7 millió Ft óvoda többcélú intézmények óvodai feladatellátási helye 5-15 millió Ft nevelési-oktatási intézmények 8 tanulócsoportig többcélú intézmények egyéb feladatellátási helye 8 tanulócsoportig diákotthon, kollégium 15-25 millió Ft nevelési-oktatási intézmények 9 tanulócsoporttól többcélú intézmények egyéb feladatellátási helye 9 tanulócsoporttól 1020 feladatellátási hely (6 régió) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
24
A pályázat alapvető céljai:
A munkaerőpiac igényeinek való megfelelés Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek megalapozása A kompetencia alapú oktatás elterjesztése 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
25
A pályázat alapvető céljai:
A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, megerősítése 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
26
A pályázat alapvető céljai:
Komplex módon segítse a minőségi oktatás elterjesztését infrastrukturális és szakmai fejlesztések párhuzamosan 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
27
2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
Több mint 250 fenntartónál, közel 500 oktatási helyszínen iskola és óvoda-felújítások zajlottak és zajlanak 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
28
A pályázók legfontosabb céljai:
A kompetencia alapú oktatás implementációja (bevezetése) Hátrányos helyzetű (HH és HHH) és SNI tanulók esélyegyenlőségének a javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése révén, önálló intézményi innováció megvalósítása 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
29
A kompetencia alapú oktatás implementációja:
A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
30
Az implementáció kötelező elemei:
Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterület Matematika kompetenciaterület Egy választott kompetenciaterület: szociális-életviteli-környezeti, életpálya-építési, vagy idegen nyelvi 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
31
Az implementáció kötelező elemei:
Tantárgytömbösített oktatás egy választott műveltségterületen Egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Óvodákban – komplex óvodai programcsomag bevezetése, alkalmazása 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
32
Az implementáció kötelező elemei:
Új tanulásszervezési eljárások bevezetése: legalább egy három hetet meghaladó projekt témahét, moduláris oktatási program kidolgozása, megtervezése, lebonyolítása 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
33
Az implementáció kötelező elemei:
Innovációt, fenntarthatóságot támogató tevékenységek: Innovatív oktatásszervezési eljárások módszertanának beépítése az intézmény pedagógiai programjába, helyi tantervébe Jó gyakorlatok átvétele 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
34
Az implementáció kötelező elemei:
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való eredményes használata (pedagógusok kompetenciája), digitális technikák használatához szükséges tanulói készségek fejlesztése (tanulók kompetenciája) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
35
Az eredményes implementáció érdekében
A pedagógusok felkészítése a fentiek megvalósítására: továbbképzésekkel, szaktanácsadói támogatás igénybevételével eszközök biztosításával. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
36
Az implementációhoz szükséges eszközök beszerzése:
A kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanulói és tanári taneszközök beszerzése, valamint az óvodai program moduláris nevelési eszközeinek beszerzése (komplex óvodai csomag). 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
37
Az esélyegyenlőség javítása érdekében:
A HH és SNI gyerekek, tanulók integrálását elősegítő programok alkalmazása, intézményi adaptációja. A lemorzsolódás és kirekesztés megelőzését támogató egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. Ahol szükséges, ott a tanulók integrációját elősegítő célzott fejlesztési programot kell megvalósítani. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
38
Önálló intézményi innováció megvalósítása érdekében:
A tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja (jó gyakorlatok átvétele). Az intézmény saját innovációjának megvalósítása. Az intézmények pedagógiai programjának és informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
39
Választható tevékenységek :
A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges szoftverek beszerzése További „ jó gyakorlatok” átvétele További pedagógus továbbképzések elvégzése (pl. mérés-értékelés) További innovációt segítő szolgáltatások tervezése, igénybe vétele Helyi társadalom szereplőivel közös programok szervezése 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
40
Mit várhatunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésétől?
Új módszerek, tanulásszervezési eljárások elsajátítása Az önálló intézményi innováció képességének a kialakulása Szemléletváltás a pedagógiai munkában Eredményesebb, a gyermeki együttműködésre épülő pedagógiai munka 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
41
Mit várhatunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésétől?
Javuló partneri elégedettségi és önértékelési mutatók Javuló kompetenciamérési eredmények Jobb esélyek a gyerekeknek a csoporton, az osztályon, az országon és az Európai Unión belül 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
42
Kinek jó, kinek használ, kinek az érdeke mind ez?
A tanulónak (a majdani felnőttnek, munkaerőpiac egy szereplőjének) A szülőknek Az egyes pedagógusoknak és a nevelőtestületeknek A helyi társadalomnak, a szűkebb lakóhelyi közösségeknek Az országnak, az Európai Uniónak 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
43
Mire számíthatnak, mit tehetnek a programból kimaradt intézmények?
Az országos elterjesztés szándéka egyértelmű (fenntarthatósági elvárás) Elébe kell (lehet) menni a változásoknak Tájékozódás, informálódás Kapcsolatfelvétel és -építés Jó gyakorlatok felkutatása, megismerése Képzés önerőből, fenntartói segítséggel Ráhangolódás (tréning) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
44
Mi az intézményvezető szerepe?
2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
45
Mi az intézményvezető szerepe?
Az, hogy egy intézményen belül, az osztályokban tanítók hogyan irányítják az osztálytermi folyamatokat, jelentős mértékben függ az iskola szervezetétől, (annak hagyományaitól, kultúrájától, működési rendjétől), amelynek alakítása és fejlesztése alapvetően az intézményvezető felelőssége. Közvetítő helyett gyakran válik ütközővé! 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
46
Mi az intézményvezető szerepe?
Oktatásirányítás (országos, regionális, helyi szint) Intézményvezető (ütköző szerepben) Iskola (tanulók, szülők, pedagógusok) 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
47
Hogyan álljon a változások élére az intézményvezető?
A változásirányítás 8 javasolt lépése J. Kotter szerint: 1. a változás halaszthatatlanságának érzékeltetése; 2. a változást irányító csapat létrehozása; 3. jövőkép és stratégia kidolgozása; 4. a változtatás jövőképének kommunikálása; 5. a dolgozók hatalommal való felruházása az átfogó cselekvéshez; 6. gyors győzelmek kivívása; 7. az eredmények megszilárdítása és további változások elérése; 8. az új változások meggyökereztetése a szervezeti kultúrában. 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
48
A felvetések nevelőtestületi szintű továbbgondolásához jó munkát,
eredményes együttműködést kívánok! 2009. október 21. PREKOG PSZI, Budapest
Hasonló előadás
