Kétszer 90 perc munkajog 2013.IV.20. Dr. Horváth István

Az előadások a következő témára: "Kétszer 90 perc munkajog 2013.IV.20. Dr. Horváth István"— Előadás másolata:

1 Kétszer 90 perc munkajog 2013.IV.20. Dr. Horváth István
ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (phd) ELTE ÁJK

2 A témához – reggeli vércukoremelőnek…
Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz. Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?” A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt?” A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: „Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik.” Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja:

3 …mit ír a Zsoltár? Mi számunkra a történet tanulsága:
„Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést.” Mi számunkra a történet tanulsága: Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.

4 Munkajogi alapvetés - külföld
Nyugat-európai kontinentális jog a szerződéses alapú munkaviszony (versenyszféra) és a hierarchikus közszféra szétválása a szabályozásban Jogviszony keletkezése (szerződés – kinevezés) A jogviszony tartalma és annak alakítása A felek akaratának jogszabály általi korlátozásának foka Magánmunkajog: magánautonómia, önrendelkezés – szerződéses elv, diszpozitív szabályozási karakter Közszolgálat: az állam eltérő jogalkotói szerepe – a szabályozás eltérő általános karaktere: kógens

5 Munkajogi alapvetés – külföld 2.
Ami az elvi elhatárolást kikezdi a magánjogi (és HR) elemek beszivárgása a közszférába – a kollektív munkajog intézményeinek - dogmatikailag nem megalapozott - jelenléte Jogviszonyok – a „határesetek – célszerűségi szempontok – nincs egységes európai modell – a Kttv. és az Mt. Konstrukciója sem a magánmunkaviszonyba, sem a közszolgálati jogviszonyba nem tartoznak Köztulajdonban álló munkáltatók

6 Nemzetközi tendenciák, jelenségek
A globalizáció és az EMU (maastrichti konvergencia kritériumok): az érdeklődés fókuszába hozza a közszolgálatot Globalizáció – a hatékonyságra törekvés: ennek megjelenése a közszolgálatban A komparatív előnyök biztosíthatósága – a minőségi munkaerő megszerzésének és megtartásának képessége Mi tartozik a közszférába – differenciált jogviszonyok és kiszervezések A válság és kezelése – a kormányzatok lehetséges eszközei: Privatizáció Közterhek … és közszféra – elbocsátások, bérbefagyasztás- vagy csökkentés és ezek hatása

7 Munkajogi alapvetés – itthon
Munkajogi „rendszerváltozás” - elvi ellentmondásokkal Duális rendszer - trichotom szabályozás Mt. – a pólus másik végén a Ktv. - kizárja a kollektív szerződést, és a részvételi jogok gyakorlását, de a közigazgatási munkavállalók szakszervezetei az Mt. szerint köthetnek – dogmatikailag nem megalapozott a munkaszerződés Mt. és Kttv. között félúton - Kjt. 2010. A Ktjv. életbe lépése – az indokolás nélküli felmentés 2012. A Kttv. és az új Mt. életbe lépése Jogalkotási pazarlás: Kttv. mellett : Hszt., 2001: Hjt. Kttv. és Hszt., Hjt – tartalmuk 3/4 –e azonos – prioritások biztosítására inkább differenciált szabályozás kellene – akadálya a díjazás Közalkalmazotti jogviszony más jogviszonnyal történő felválthatósága – közelmúlt és jelen: menekülés a munkaviszonyba

8 A „szentháromság” 1992 – Mt. – Kjt. - Ktv Mt. – Kjt. - Ktv. – Ktjv Mt. – Kjt. - Kttv.

9 Munkajogi alapvetés – itthon 2.
A három munkajogi törvény Mt. diszpozitív – eltérő megállapodási mozgástér kollektív szerződésben és munkaszerződésben Kttv. és Kjt. kógens A Kjt. általános háttérjogszabálya az Mt. Problémás kollektív szerződéskötési felhatalmazás a Kjt-ben A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt § (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.

10 Néhány fontos konkrétum
Az Mt. hatálya Versenyszféra Nonprofit szféra (pl. közvállalatok, a Kjt. Hatálya alól kiszervezett intézmények, társadalmi szervezetek, egyházak) A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Személyi hatály – minden foglalkoztatott közalkalmazott

11 Kttv. - szervi és személyi hatály
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény [Kttv.] hatálya Első csoport Központi államigazgatási szervek - Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi kormányhivatal, valamint területi szerve, továbbá a megyei intézményfenntartó központ, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára „Gyűjtőnév”: a felsorolt munkáltatók a Kttv. szerint az „államigazgatási szervek”

12 Kttv. - szervi és személyi hatály
Második csoport - a szakmai vezetők a Miniszterelnökség, a minisztérium közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára kormányzati szolgálati jogviszonyára, Harmadik csoport – a képviselő-testület hivatala : helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki .

13 A Kttv. – mint általános háttérjogszabály
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fontos, de nem kormányzati hivatalok, hatóságok, felügyeletek: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

14 A Kttv. – mint általános háttérjogszabály
Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra, illetve ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A lista – A Kttv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé. A Kttv. hatálya alatti munkavállalók – A 258. § alapján: hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára.

15 Mt. A munkaszerződés Kötelező tartalmi elemek § - A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. És a munkavégzés helye? Márnem kötelező elem A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek a munkáltatónak azt a telephelyét kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi (45. § (3) bek.) Lehetséges elemek: az idők – törvényi háttérrel a munkaviszony időtartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A próbaidő – hogyan számoljuk az időket?

16 A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése – a határozott idő
Általános szabály Kormányzati szolgálati jogviszony tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthet ő határozott időre. Mennyiben más mint a meghatározott feladat? Hogy nem lehet határozott időt kikötni? A jogviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a törvényi feltételeknek .

17 A közalkalmazotti jogviszony létrejötte, a határozott idejű kinevezés
21. § A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. EBH Nem felel meg a Kjt. 21. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez.

18 A kinevezés tartalmi elemei
A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. Bérkorlát - A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. Határozottból határozatlan - A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

19 Az illetmény a kinevezésben
EBH A garantált illetmény összegét meghaladó, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben meghatározott illetmény része. Ebből következően a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész akkor csökkenthető vagy vonható meg, ha ez nem jár a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkenésével Apropó: hogy van ez a Kttv-ben?

20 A próbaidő 21/A. § A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

21 Kttv. A próbaidő Általános szabály - A kinevezésben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni . A próbaidő nem hosszabbítható meg . A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani . A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti . A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet .

22 Egyoldalú kinevezés-módosítás
A közszolgálati tisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül módosíthatja. Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi előfeltétele Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének, az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg

23 További feltételek A kinevezésben a munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha a kormánytisztviselőre nézve különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem jár. A vezetőre ez a szabály nem alkalmazandó. Kérdés: Hol van „beosztás” a közszolgálatban? Kiállja-e a különös szabály az egyenlő bánásmód próbáját?

24 Ha nem tetszik az új munka vagy munkahely
Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni. Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása? Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.

25 Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati jogviszony 1.
Tny. 83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas – többek között - közalkalmazotti jogviszonyban áll. (3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. (5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

26 Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati jogviszony 2.
Tny. 83/A. §(3) Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg. Az indokolásból: módosítás alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma.

27 Akik újév napján nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyban álltak
Tny. 102/I. § (1) A január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét a nyugdíjfolyósító szervnek április 30-áig köteles bejelenteni (2) A január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját - ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll július 1-jétől kell szüneteltetni.

28 Nyugdíjasok az Mt. szerint 1.
Nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

29 Nyugdíjasok az Mt. szerint 2.
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy gg) rokkantsági ellátásban részesül,

30 Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről
1.1. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezték; Határidő: január 31., és azt követően folyamatosan Kérdés: és akik már részesülnek öregségi nyugdíjban? Nem áll-e ellentétben a Tny-el? Folyamatosan? Aki öregségi nyugdíjra lesz majd jogosult, fel kell menteni?

31 A kivételek Az e határozatban foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott személyekre; Abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1. pont szerinti közalkalmazott, továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában;

32 Létszámleépítés Az 1.1. pont alapján megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető; Felelős: a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: folyamatosan És, ha közös megegyezéssel válunk el?

33 Foglalkoztatási tilalom nyugdíjasoknak
A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; Kérdés: Vonatkozik-e a tilalom az öregségi nyugdíjban részesülőkre? Mennyiben áll ez a Tny. Módosítással összhangban?

34 Nyugdíjassal nem köthető megbízási és vállalkozási szerződés
A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; De a fennállókat nem kell megszüntetni! Javallat: kössön szerződést egy gazdasági társasággal

35 Kivételek Ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő foglalkoztatásáról, szerződés létrehozásárólt azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját (költségvetési szerv vezetőjét) a döntésének meghozatalában; Továbbfoglalkoztatáson a foglalkoztatási jogviszony létesítését kell érteni, a kérelem megtételére a közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyt létesíteni, szerződő személy kívánó személy jogosult; Kérdés: miért nem a munkáltató nyújtja be a kérelmet?

36 Mt. A munkaviszony megszűnése
a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, megszűnik a munkaviszony, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

37 A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnése – tipikus esetek
a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával , a kormánytisztviselő halálával , e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben, a 70. életév betöltésével, a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint , az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével , a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

38 „Öregem” - mehetsz Ha a kormánytisztviselő
a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja . Még szaladgálhat is - A kormánytisztviselő köteles bemutatni a munkáltatónak e feltétel megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatát .

39 Az előző szabályhoz kapcsolódó Kttv- módosítás
60. § (6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.

40 Kérelem a továbbfoglalkoztatáshoz
60. § (7) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a kormánytisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (8) Ha a munkáltató egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, a munkáltató kikéri a Kormány véleményét a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásáról.

41 A jogviszony sorsa 60. § (9) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti a munkáltatót a döntésének meghozatalában. (10) Ha a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy - ha az későbbi időpontra esik - annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

42 … és a köztisztviselők? 228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. 229. § (4) Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.

43 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése
25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben (a munkáltató jogállásának megváltozása), továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.

44 A munkaviszony megszüntetése
64. § A munkaviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Néha a munkavállalónak is indokolnia kell…

45 Felmondás – tilalmakkal
Egy évre kizárhatják § A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság, továbbá c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) - (6) az anyának jár, mindkét szülő igénybe veszi d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

46 Még a tilalmakról e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. Kivételek: Várandósságra, emberi reprodukciós eljárásban való részvételre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. És ha már látszik? Kivel kell közölni?

47 Felmondási tilalom helyett felmondási idő „csúszás”
68. § A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő az alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállaló tájékoztatásakor [75. § (1) bekezdés] a fenti körülmény valamelyike fennállt – „csúszik” a felmondási idő kezdete.

48 A felmondási idő 69. § A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A felek hosszabb, legfeljebb hat havi felmondási időben is megállapodhatnak.

49 A felmondás indokolása – a védett kor
A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Mentesülés A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Felmondási korlátozás - A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

50 Még a védett korról – felmondás állás-felajánlási kötelezettséggel
A „védett munkavállaló” munkaviszonya a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

51 A határozott idejű munkaviszony felmondása
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a) a felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, b) a munkavállaló képességére alapított ok esetén, illetve c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

52 Azonnali hatályú felmondás 1-2.
Próbaidő alatt is - Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a) a fél a munkaviszonyt próbaidő alatt, b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. Határozott idejű munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

53 Azonnali hatályú felmondás 3.
78. § A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében (felmentési időre járó díjazás) és a 77. §-ban (végkielégítés) foglaltakat megfelelően alkalmazni.

54 A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetésének jogkövetkezményei
82. § A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Elmaradt jövedelem - a munkaviszony körében e címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét Végkielégítés ezen felül – ha a munkaviszony jogellenesen nem felmondással szűnt meg vagy a munkaviszony munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességgel kapcsolatos felmondással szűnt meg, és a munkavállaló e miatt nem részesült végkielégítésben. A munkavállaló a fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

55 Újrafoglalkoztatás - kivételesen
83. § A munkavállaló kérelmére – a 82. §-ban foglaltakon túlmenően – a bíróság kötelezi a munkáltatót a munkavállaló munkaszerződés szerinti újrafoglalkoztatására, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt felmondási tilalomba [65. § (3) bekezdés], ütközik szakszervezeti egyetértés hiánya [273. § (1) bekezdésbe] a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

56 Munkavállalói jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei
84. § A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjának megfelelő összeget megfizetni. Munkakör-átadási problémák - A jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Határozott idejű munkaviszony - A munkavállaló három havi távolléti díjának megfelelő összeget köteles megfizetni, ha a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen. A munkáltató követelheti az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is.

57 Kttv. – a jogviszony megszüntetése
A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) áthelyezéssel a közigazgatási szervek között, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, c) lemondással, d) felmentéssel, e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Ha a kormányzati szolgálati jogviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, a kormánytisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményének felel meg, kivéve, ha illetményre nem lenne jogosult.

58 Lemondás vagy „irány a külföld”
61. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat. (2) A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. 62. § Ha a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, b) az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.

59 A felmentés – mint lehetőség
A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség; megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül - kivéve az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett kormánytisztviselő jogviszonya megszűnt [Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pont]). Ha nem tartanánk be egy kormányhatározatban foglalt határidőt?!

60 A kötelező felmentés A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan; b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő ; c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan - feltéve, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.; d) Egyoldalú munkáltatói kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi ; e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti; f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.

61 Ki méltatlan a hivatalára?
Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét , illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Védekezési lehetőség - A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, Kivéve: ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

62 Mintha azonnali hatályú felmondás lenne
A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet — mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet — tájékoztatják. Jogvesztő határidők Erre a jogcímre a felmentési tilalom és a felmentési idő kezdetének „csúszására” vonatkozó szabály [ §] nem alkalmazható

63 Felmentés nem megfelelő munkavégzés miatt
A felmentésre akkor kerülhet sor, ha a munkáltató által végzett minősítése alapján a kormánytisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör, vagy a kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadta el. Minősítés kell - így ez „nem megfelelő munkavégzés” – hanem szakmai alkalmatlanság A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az államigazgatási szervnél — feltéve, ha ilyennel rendelkezik — másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani.

64 Munkakör-felajánlás Döntés: A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik . A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból következett be . Meddig mentheti ki? Elfogadó nyilatkozata esetén az új munkakörnek megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult. Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges . Felmentés - ha a kormánytisztviselő a felajánlott állást elutasítja, vagy ha a munkáltatónál megfelelő munkakör nincs.

65 Jogorvoslat 1. lépcső: A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat . 2. lépcső: A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással — hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt — a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál . A KDB nem pontozhat újra!!!! Melyek a jogi tények?

66 Ha elvész a bizalom – ok vagy következmény?
Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Kttv. 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. Kérdés: Lehetne-e más?

67 Ha nem vagyunk szakmailag lojálisak
Mit üzen a Kttv. 76. § (2) bekezdése? A köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait . Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést . Elég egy nézeteltérés a szakmai vitán vezető és beosztott között? A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a magatartásban vagy munkában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH ]. Kérdés: a vezető szakmai értékei és az objektív tények?

68 A felmentési idő 68. § (1) A felmentési idő két hónap. (2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet. (3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. (4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.

69 Illetmény a felmentési időre
(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult. (6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.

70 Elhelyezkedés a felmentési idő alatt
(10) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

71 Felmentési tilalmak A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság , c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság , illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő, d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap időtartama alatt.

72 Tilalmi magyarázatok A védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó . Várandósság - a kormánytisztviselő csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta. A c) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi .

73 A felmentési idő kezdetének „csúszása”
A munkáltató általi felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik: a) betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság . A védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha nyugdíjasnak minősül . Mikor minősül nyugdíjasnak? És a tilalmak?

74 A tartalékállomány 73. § (1) Ha az államigazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselőt - ide nem értve a vezetőt - kormányzati szolgálati jogviszonyából a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 63. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott okból mentik fel vagy a 60. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, akkor a felmentési idejére, illetve a felmentési idővel azonos időtartamra tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a kormánytisztviselőt kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha munkaviszony létesítése miatt kéri a törlését. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

75 A tartalékállomány 2. (6) Ha a kormánytisztviselő a tartalékállományból történő áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a 69. § (7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni (végkielégítés-felezés).

76 A jogellenes munkáltatói jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei
Mikor kérhető az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását: a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [10. § (1) bekezdése], illetve felmentési védelembe ( §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [57. § (4) bekezdése, 63. § (4) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) kormányzati szolgálati jogviszonyát a 201. § (1) bekezdésébe, vagy a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy

77 Még egy lehetőség e) a kormánytisztviselő a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. Mire alapozható a sikeres megtámadás?

78 Munkáltatói jogellenes megszüntetés – mikor nincs visszahelyezés
A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el . Ilyennek minősül különösen, ha a) a kormánytisztviselő munkaköre megszűnt, b) a munkakörét betöltötték, c) a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőssé válásakor, d) a szervnél nincs üres álláshely .

79 Mi jár még? Ha visszahelyezik - meg kell téríteni
a kormánytisztviselő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a kormánytisztviselői kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

80 Még mindig a jogkövetkezmények
Ha elmarad a visszahelyezés - a kormánytisztviselő az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a kormányzati szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a kormánytisztviselő legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ha nem lehetne visszahelyezni a kormányzati szolgálati jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni. De a bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a kormánytisztviselő mennyiben tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

81 Ha a közszolgálati tisztviselő „távozik” jogellenesen
194. § (1) A kormánytisztviselő, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. (2) Ha a kormánytisztviselő a határozott időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti. (3) A munkáltató jogosult az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a kormánytisztviselő tizenkét havi illetményének összegét. .

82 A Kjt. megszüntetési rendszere – ami eltér a Kttv-től és az Mt-től
Általános háttérjogszabály – az Mt. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b) áthelyezéssel a Kjt. valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között; c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal g) rendkívüli felmentéssel az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy

83 Az áthelyezés 26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. (2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. (3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. (4) A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai - különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.

84 A határozott idejű jogviszony megszüntetése
27. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. (2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díját köteles előre megfizetni. Ha a az ok a nem megfelelő munkavégzése vagy szakmai alkalmatlanság, egyhavi távolléti díj jár, ha a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.

85 A rendkívüli lemondás 29. § (1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

86 A rendkívüli lemondás jogkövetkezménye
(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is. (4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.

87 Felmentés – az eltérések
A felmentési okok Nincs kötelező felmentés Az állás-felajánlási kötelezettség A részmunkaidő felajánlásának kötelezettsége Végkielégítési következmények

88 A felmentési idő kezdetének „csúszása”
31. § Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés tartama.

89 A felmentési idő 33. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap. (2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.

90 A felmentési idő Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg. (3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

91 A kollektív jogok Mt. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv Üzemi tanács – részvételi jogok Kollektív szerződés Kjt. Közalkalmazott tanács – részvételi jogok Kttv. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv és a Magyar Kormánytisztviselői Kar

92 A kollektív jogok – általános szabályok
Az egyesülés szabadsága - A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. Csatlakozás szövetségekhez - Az érdek-képviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Szakszervezet a munkáltatónál - A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a munkáltatónál szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

93 A kollektív jogok – általános szabályok 2.
Tájékoztatás egyes személyekről A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd. A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen . a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes véleménycsere, az érdemi tárgyalás A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de - hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodás hiányában - legfeljebb a kezdeményezés időpontjától számított hét napig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.

94 A kollektív jogok – általános szabályok 3.
Információ-visszatartás A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné. Titoktartás Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató jogos gazdasági érdekei, vagy működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

95 A kollektív jogok – általános szabályok 4.
Az információk nyilvánosságrahozatala Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

96 Az üzemi tanács Üzemi tanács-választás – öt évre
A központi mellett delegálással létrehozható a vállalatcsoport szintű üzemi tanács is Munkajogi védelem – csak az elnöknek Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkáltató 53. § szerinti intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.

97 Kedvezmények, jogkör, üzemi megállapodás
Munkaidő-kedvezmény: elnök 15, tag 10 százalék Jogkör – némi erősödés: közös döntés a munkáltatóval: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. És a kollektív szerződés? A munkáltató és az üzemi tanács az e fejezetben foglaltak végrehajtására, együttműködésük előmozdítására üzemi megállapodást köthet. Időtartam: Az üzemi megállapodás határozott időre, de legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának időtartamára köthető. Felmondás - Az üzemi megállapodást három hónapos felmondási idővel felmondható. Az üzemi megállapodás megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint az üzemi tanács megszűnésével.

98 Az üzemi megállapodás a kollektív szerződés helyén
a Második Rész VIII. fejezetében meghatározottak kivételével (A munka díjazása) szabályozhatja a a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel kapcsolatos jogot és kötelezettséget [ 277. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak]. Ilyen tartalmú megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs. Egy munkáltató – több üzemi tanács – több kollektív szerződést helyettesítő üzemi megállapodás?

99 Az üzemi megállapodás általános részletkérdései
Az üzemi megállapodás kollektív szerződésre tartozó szabályainak hatálya a munkálatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálybalépésével, vagy az üzemi tanács megbízatásának megszűnésétől számított hat hónap elteltével szűnik meg. Az üzemi megállapodás eltérő rendelkezés hiányában – e törvény Második, vagy – a II. fejezetet kivéve - Harmadik részében foglaltaktól eltérhet. írásba foglalandó három hónapos felmondási idővel felmondható. a felmondási jog a megállapodás megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. határozott időre kötött megállapodás a határozott idő lejártával megszűnik

100 Szakszervezeti jogok Mi a szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Tagság A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

101 Szakszervezeti jogok 2. A diszkrimináció tilalma Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni. Tájékoztatás A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. Propaganda A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.

102 Szakszervezeti jogok 3. Tájékoztatás kérése A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. Véleményezés, konzultáció kezdeményezése A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. Képviselet A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. Egyéni képviselet - A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

103 Szakszervezeti jogok 4. Helyiséghasználat A szakszervezet - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa. Tagdíjlevonás és átutalás A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. Belépési jog a munkáltatóhoz A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

104 Szakszervezeti jogok 5. Elvesző és csökkenő jogok - Nincs kifogás és képzési munkaidő-kedvezmény A megjelölt választott szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkajogi védelme - a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkáltató 53. § szerinti intézkedéséhez. Kit illet a védelem – korlátozott létszám és időbeli hatály A szakszervezet az üt - választás szabályai szerint önállónak minősülő telephelyen, ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az ezer főt nem haladja meg, egy főt, b) a kétezer főt nem haladja meg, két főt, c) a négyezer főt nem haladja meg, három főt, d) a négyezer főt meghaladja, négy főt jelölhet meg.

105 Plusz egy fő és némi idő Még valaki - Védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy főt. Plusz 6 hó A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Másik munkavállaló megjelölése - ha a „védett” munkavállaló munkaviszonya vagy tisztsége megszűnt. Az egyetértési jog gyakorlása – előzetesen kell kérni? A szakszervezeti álláspont közlése - a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha nem értenek egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

106 A munkaidő-kedvezmény
Kit? A munkavállalót szakszervezeti érdek–képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő–kedvezmény illeti meg, továbbá A védelemre megjelölt munkavállaló [a 273. § (3)–(4) bekezdés] mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval folytatott konzultáció tartamára.” Mennyi? A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. - A szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján Bejelentés - A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.

107 A kollektív szerződés 276. § (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. (2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. (3) A szakszervezeti szövetség kollektív szerzõdés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák.

108 Még mindig a szerződéskötési jogosultságról
4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg. Arányproblémák: két 9 %-os nem köthet, egy 50 %-os egyedül nem köthet, ha van még egy legalább 10 %-os szakszervezet (5) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor – e kollektív szerződés felhatalmazása alapján – a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést. Szakszervezeti taglétszám - (6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

109 Mit és hogyan szabályozhat?
Hatály – egy különös munkaviszony: Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalóra a 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya terjed ki (amelyik fizeti). Eltérési lehetőség diszpozitivitás - A kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában – e törvény Második rész – a II. fejezetet kivéve (Munkaviszony létesítése) – és Harmadik részében foglaltaktól eltérhet. Viszony - A különös, vagy szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól csak a munkavállaló javára térhet el. A kollektív szerződést írásba kell foglalni.

110 Kttv. A választott szakszervezeti tisztségviselők védelme
Egyetértési jog – nem jár minden szervnek és minden „választottnak” A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az államigazgatási szervnél működő szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának az államigazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez valamint a kinevezéstől eltérő foglalkoztatásához . A megjelölt - A szakszervezet legfeljebb egy kormánytisztviselőt jogosult megjelölni . Ha több a telephely - az államigazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy kormánytisztviselőt megjelölni .

111 Még az egyetértési jogról
Jól gondolják meg a megjelölést - A szakszervezet akkor jogosult az egyetértési jog tekintetében védelemre jogosult kormánytisztviselő helyett másik kormánytisztviselőt megjelölni, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya vagy tisztsége megszűnt. Közlés - A szakszervezet az egyetértést igénylő munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját az államigazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül (!!!) írásban közli. Egyet nem értés – szűkülő indokok - a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne . Hallgatás – beleegyezés – 8 napon belül a szakszervezet véleményét nem közli - úgy kell tekinteni, mintha egyetértene

112 A munkaidő-kedvezmény
A törvény dönt - Az egyetértési jogra megjelölt kormánytisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól . További feltétel: kormánytisztviselői közül legalább 10%-ának a tagságával – de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek a tagságával – rendelkezzen a szakszervezet Fizetés és megválthatatlanság A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt összevonni és pénzben megváltani nem lehet.

113 Az igénybevétel Bejelentés – A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni . Ha sok lenne a 10 nap - Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. Az államigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

114 A tagdíjlevonás és átutalás
Kttv § (6) A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló évi XXIX. törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. Az eltérés az Mt-től: nincs szakszervezeti helyiséghasználati jog

115 A Magyar Kormánytisztviselői Kar
A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása, feladata és hatásköre Mi az MKK? A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdekképviseleti köztestülete . Belépjek? Nem kérdés! Az MKK kötelező tagsági viszony alapján működik. Mi a forma? Az MKK jogi személy , köztestület. Köztestület - csak közcélok érdekében hozható létre, minden esetben közfeladatot kell ellátnia, amely feladatot korábban az állam vagy a helyi önkormányzat látott el, vagy kellett volna ellátnia. a köztestület alapítását törvény rendeli el [Ptk. 65. § (2)-(4) bekezdés].

116 A tagsági jogviszony Tag, akit kineveztek - Az MKK tagja az a magyar állampolgár, aki államigazgatási szervnél kormánytisztviselői kinevezést kapott. A munkáltató írásban tájékoztatja az Országos Irodát a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről. Az Országos Iroda az MKK tagját nyilvántartásba veszi . Az Országos Iroda az MKK tagságról igazolást állít ki Megszűnik a MKK tagsági viszonya annak, akinek a kormányzati szolgálati jogviszony a megszűnt. Beléphet máshová is Az MKK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt. Tagi kötelezettség - Az MKK tagjának kötelezettsége, hogy megtartsa az MKK működésére vonatkozó szabályokat.

117 MKK …mintha szakszervezet is lenne
A fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltató hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni a kormánytisztviselők csoportját érintő fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét (pl. leépítés), ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni . DE – nem résztvevője az MKK egyetlen, a Kttv-ben nevesített érdekegyeztető fórumnak, tisztviselőinek nem jár munkaidő-kedvezmény és munkajogi védelem

118 Köszönöm mögtisztelő figyelmüket!