Az üzleti jog alanyai, az üzleti élet szervezetei és szerződései

Az üzleti jog alanyai, az üzleti élet szervezetei és szerződései
Általános szabályok

Üzleti jog A gazdasági társaságok a szabad piacgazdaságban:
A modern, szabad piacgazdaságokban a gazdasági tevékenységek nagy részét a szervezett keretek között működő (gazdasági) társaságok látják el. Az 1980-as évek elejétől kedve lassan, majd az évtized közepétől fogva egyre látványosabban érezhetővé vált a magyar gazdasági szerkezet átalakításának szükségszerűsége. A keleti blokk országai nem bírták az egyre éleződő nemzetközi kereskedelmi versenyt, az USA által diktált ugrásszerű technológiai fejlődés elsöpörte a zárt, korábbi, elavult kelet-európai gazdasági alternatívákat: lásd nylon harisnya, video lejátszó, személyi számítógép stb. A mai, globalizálódó világgazdaság működése, fennállása elképzelhetetlen az egyes társaságok közreműködése nélkül. A fogyasztói társadalom igényeit csak a gyorsan és rugalmasan működő üzleti szervezet képes ellátni. Az egyes tömegtermékek olcsó, gyors, „közepes” minőségű előállítása roppant összetett szervezettséget és irányítást igényel. A pénz és haszon által vezérelt világpiacon „elképzelhetetlen” az áruhiány, kivéve a spekulatív hatásokat folyamatokat. Az egyes társaságok rendszerint nem egyedül, hanem egymással közreműködve jelennek meg a világpiacon. A fennálló társaságok tevékenységi és szervezeti láncolata határozza meg egy térség vagy ország gazdasági szerkezetét. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaságok a szabad piacgazdaságban:
A gazdasági társaságok megalakulásának indoka a különböző személyek birtokában (tulajdonában) álló erőforrások megszerzése (tőke, humántőke). A modern polgári társadalmakban az erőforrások koncentrációja a piac eszközeivel megy végbe. Minden erőforrás áruvá válik, mely a „közös” piacon beszerezhető (pl. munkaerő, innováció-kutatás, tőke, nyersanyag stb.). Az emberiség történetében, egészen az újkor kezdetéig az erőforrás-koncentráció erőszakkal, hatalmi önkénnyel valósult meg (robot, különféle királyi adónemek, rabszolgaság). A polgári szabadságjogok kiharcolása, a polgári társadalom létrejötte viszont már nem csupán az állami erőszakon, hanem a polgár, a szabad ember saját elhatározásán alapult. Az emberi magánautonómia gyakorlása (a magántulajdon szentsége) és a társadalmi szükségletek fejlődése tette lehetővé az erőforrás-koncentráció megvalósulását. A tőke beszerzésének két alapvető formája lehet: az egyik, hogy azt a leendő társaság alapítói bocsájtják a vállalkozás részére, míg a másik esetben pénzügyi közvetítőt kell igénybe venni – ez a bank. A pénzügyi intézmény, mint közvetítő összegyűjti az egyes személyeknél nem hasznosuló tőkét, majd azt hitel formájában kihelyezi a vállalkozás, a társaság felé. A bank a tőkekihelyezés fejében, a közvetítési munkáért, ill. a pénzügyi kockázat vállalása fejében kamatot és kezelési költséget számít fel. A tőke biztosításának előbbi módjánál a tőke végleges, míg utóbbi esetben csak ideiglenes, mivel azt vissza kell fizetni a bank részére. A társaságnak befizetett tőkét a tagok rendszerint nem kapják vissza, kizárólag a társaság által termelt nyereségből részesednek. A társaságnál a tőke nem mint betét működik, hanem mint nyereségfokozó eszköz. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaságok a jogrendszerben:
A jogi szabályozás célja az, hogy a társaság a tagjaitól elkülönült önálló jogalanyként jelenhessen meg. Saját nevében szerezhessen jogokat és vállalhasson kötelezettségeket (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok). Az új Ptk. (2012) tervezete jogi személyiséggel ruházza fel valamennyi társasági formát. A fenti pont alapján létrejöhessen, mint önálló jogi személy, vagy mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szerződések alanyává válhat, ill. büntethetősége is felmerülhet – jogok és kötelezettségek, ill. felelősség). Az új Ptk. tervezete (2012) a következőképpen fogalmazza meg a gazdasági társaság fogalmát: 3:71. § (1) „A gazdasági társaságok közös gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott , jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások …” A jogalanyiságuk elismeréséhez az Állam jóváhagyása is szükséges, melyet a vonatkozó jogszabályok (törvények) biztosítanak (Ptk., Gt., Cstv., Pp. stb.), ill. a cégbírósági bejegyzés (Ctv.). Az Államnak garantálnia kell a társasági és szerződéses viszonyokban esetlegesen felmerülő jogviták esetén a (jogos) igények kikényszeríthetőségét is. Hiába lehetne valaki önálló jogalany, ha nem lenne igényérvényesítési lehetősége a bíróságok és az állami közhatalom gyakorlói által. A jelen szabályozás keretében léteznek olyan társasági formák is, melyek nem igénylik az önálló jogalanyiságot. Erre kitűnő példa a Ptk.-ban szabályozott polgári jogi társaság. A polgári jogi társaság egy olyan speciális szerződéstípus, ahol a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaságok a jogrendszerben:
A évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) két gazdasági társaságot nyilvánít jogi személynek: a részvénytársaságot (Rt-t) és a korlátolt felelősségű társaságot (Kft-t). Jogképességük teljes, kiterjed mindarra a jogra és kötelezettségre, amely természeténél fogva nem csak az emberhez fűződhet. Az abszolút jogképesség nem a tagokon keresztül, hanem önállóan illeti meg a jogi személyiségű gazdasági társaságot. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: a közkereseti társaság (Kkt.) és a betéti társaság (Bt.). Nem rendelkeznek abszolút jogalanyisággal, de saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak – tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. A különbségtétel ellenére a két fenti csoport jogalanyisága abszolút, a megkülönböztetés ma már meghaladott. Jogszabály viszont különbséget tehet a kétféle csoport között: pl. kötvényt jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem bocsáthat ki. Ahogy láttuk, az új Ptk. a megkülönböztetést meg fogja szüntetni. Üzleti jog

Üzleti jog Az önálló jogalanyiság jellemzői: Elkülönült szervezet:
A társaság saját cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A társaság jogi létezése nem függ a tagok személyétől: pl. a tag jogalanyiságának, tagságának megszűnése, ill. új tag belépése nem eredményezi a társaság megszűnését, felbomlását. A társaságnak a tagok személyétől független szervezete van. Elkülönült vagyon: A tagok által a társaság alapításakor rendelkezésére bocsátott vagyon a társaság vagyonává válik, elkülönül a tagok magánvagyonától. A társaság működése alatt keletkezett vagyon, eredmény is a társaság vagyonává válik, a tagoknak tulajdonosi jogosultságaik nincsenek. A társasági vagyon nem a tagok közös tulajdona. A társaság vagyona külön vagyonnak minősül, mely még a tagokkal szemben is védelemben részesül. Harmadik személy a taggal szemben fennálló követelését nem számíthatja be a társasággal szemben. Ugyanakkor a társasággal szemben fennálló követelését sem számíthatja be a társaság tagjával szemben. A taggal és a társasággal szemben fennálló követelések nem helyettesíthetők egymással. A tag és a társaság elkülönült jogalanyok. A társaság a kötelmi jogviszonyokban is önállóan jelenik meg. Önállóan, saját neve alatt köthet szerződést, a tag és a társaság egymással is köthet szerződést. A tag viszont nem jogosult a társaság által megkötött szerződést a bíróságon megtámadni. Üzleti jog

Üzleti jog Az önálló jogalanyiság jellemzői:
Elkülönült felelősség: A társaság és tagjai tartozásai sem alkotnak egy egységet: a taggal szemben nem lehet érvényesíteni a társaság kötelezettségeit, ill. a tag tartozásainak rendezésére sem lehet felhasználni a társasági vagyont. Az elv szó szerinti alkalmazása visszaélésekhez, a társasági vagyon hitelezők előli eltüntetéséhez vezethetne, ezért a Kkt. és a Bt. beltagjainak mögöttes felelősségét szükségszerű volt megfogalmazni. A vagyoni felelősség a tagot csak akkor terheli, ha a társaság vagyona nem elegendő a hitelezői követelések kielégítésére. A Kft. és Rt. esetén a társasági vagyon olyan alvagyont képez a tag vagyonában, mely az általános szabályok alapján végrehajtás alá vonható (üzletrész, részvény). Az önálló jogalanyiságot a Gt. viszont áttöri a hitelezővédelem érdekében. Lásd később: §, 54. §. A társaságok jogi szabályozásának formája: A társaságok szabályozása a polgári jogra jellemző normák segítségével kerül megfogalmazásra. A jog, a társaság belső és külső jogviszonyait az egymás mellé rendelt jogalanyok magánautonómiáján keresztül közelíti meg. A társaságok korai, történeti szabályozására az alá- fölérendeltségi viszonyok voltak a jellemzők. Az alapítás, megszüntetés, működés, belső szabályok kialakítása mind az államhatalom diszkrecionális szabályozási körébe tartozott. Az uralkodó, parlament, vagy az állampárt döntött az egyes gazdasági szereplők létrejöttéről, működéséről, ill. megszűnéséről: kincstár, királyi monopóliumok adományozása – Brit Kelet-indiai Társaság (1600), Holland Kelet-indiai Társaság, szocialista gazdaságfilozófia, stb. A mai modern, demokratikus jogállamok elismerik a vállalkozás szabadságát, ezen belül is a társaságalapítás szabadságát. Az állam nem szól bele abba, hogy ki, kik, miért és mikor alapíthatnak gazdálkodó szervet; csupán a létrejöttük törvényi alapjait és szervezetük elismerésének jogát és ellenőrzését tartja fenn magának (cégbírósági bejegyzés). A társaság alapítása az alapítók autonóm döntésén múlik. Az Állam csak kivételes esetekben – kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági okból – alkalmazza egyedi szabályozási jogkörét: pl. tulajdonosi jogok érvényesítése – Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., tömegközlekedés – MÁV Zrt., energiaellátás – MVM Paksi Atomerőmű Zrt., stb. Üzleti jog

Üzleti jog A hatályos jogi szabályozás kialakulása:
1875. évi XXXVII. tc. – kereskedelmi törvény, részvénytársaságok szabályozása. 1930. évi V. tc. – korlátolt felelősségű társaságok szabályozása. 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról – a szocialista gazdálkodási rendszer lebontása, a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság társasági jogi megalapozása. 1997. évi CXLIV. tv. - a felmerült hibák javítása, hitelezővédelem erősítése, európai uniós és magyar társasági jogi szabályozás összhangjának megteremtése. 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról – a szabályozás naprakészségének, aktualitásának megőrzése céljából fogadta el az Országgyűlés. Üzleti jog

Üzleti jog Személyegyesítő és vagyonegyesítő jelleg megjelenése:
Szempontok Kkt. Bt. Kft. Rt. Személyegyesítő jelleg Vagyonegyesítő jelleg Mögöttes tagi felelősség Minden tagot terhel Csak a beltagot terheli Nincs Vezető tisztségvezető Tag lehet Beltag lehet Bárki vállalhatja A társasági jogok és kötelezettségek öröklése Nem örökölhető, külön megállapodás kell a tagsághoz Örökölhető, de a társasági szerződésben az öröklés kizárható Örökölhető Jogok és kötelezettségek jogi személy megszűnése esetén Nem száll át a jogutódra, külön megállapodás szükséges Az üzletrész átszáll a jogutódra A részvény tulajdonjoga átszáll a jogutódra. A társasági jogokat értékpapírba foglalhatják-e? Nem Igen Nyilvános felhívás alapján toborozhatók-e tagok?

Üzleti jog A gazdasági társaság fogalma:
A Gt. nem definiálja külön a gazdasági társaság fogalmát. Gazdasági társaságnak az a társasági forma tekinthető, melyet a törvény gazdasági társaságnak ismer el. Ezek: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Az egyes társaságok definícióiból három közös jellemző emelhető ki: A gazdasági társaság tevékenységének jellege: A tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység gyakorlására is létrejöhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. Egykori közhasznú társaságok szabályozása helyett létrejött jogi megoldás (Kht.  nonprofit Kft.). A gazdasági társaság vagyona: Minden gazdasági társaság részére a tagok kötelesek induló tőkét biztosítani. Az egyes társasági formáknál a biztosítandó vagyon mértéke és jellege viszont eltérő lehet. A gazdasági társaság kötelezettségeiért való felelősség: Mindegyik társasági definíció rendelkezik a társaság kötelezettségeiért való felelősségről is. Kkt., bt. beltag  egyetemleges felelősség; Bt. kültag, Kft., Rt.  nem tartoznak felelősséggel a társaság tartozásaiért. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaság fogalma az új Ptk. szerint:
3:71. § (1): „A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyeknél a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.” 3:71. § (2): „A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük…” Típuskényszer: Gazdasági társaság csak a Gt-ben szabályozott formában hozható létre. Az egyes társasági formák jellemzői, fogalmi elemei nem is keverhetők egymással. Törvény vagy kormányrendelet közérdekből, ill. hitelezővédelmi célból előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában gyakorolhatók. Pl.: bank és szakosított hitelintézet csak részvénytársaságként vagy fióktelepként jöhet létre. Ha valaki üzletszerű gazdasági tevékenységbe kíván tőkét befektetni, azt a Gt-ben megfogalmazott társasági formák valamelyikének felhasználásával teheti meg. A szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a tag csak kizárólag tőke-befektetéssel vegyen részt a társaság munkájában, a személyes közreműködés nem szükséges. Nemzetközi magánjogi kapcsolódás: A Gt. a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok társasági jogi viszonyait szabályozza. (A társaság székhelye a cég bejegyzett irodája.) A külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra a Gt. nem vonatkozik. Ha a külföldi székhelyű társaság Magyarországon le szeretne telepedni anélkül, hogy itt gazdasági társaságot hozna létre, megteheti fióktelep vagy kereskedelmi kirendeltség formájában. Ezen társaságok tevékenységére az évi CXXXII. törvény vonatkozik. 1979. évi 13. tvr.: „18. § (1) A jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga szerint kell elbírálni. (2) A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.” Üzleti jog

Üzleti jog A társasági jog kapcsolata más jogterületekkel: Polgári jog
A társasági jog a polgári jog része, mivel egymás mellé rendelt, egyenjogú jogalanyok vagyoni viszonyait rendezi, akik közös gazdasági cél érdekében fognak össze egymással. A polgári jog a társasági jog kisegítő szabályozása: a társaság tevékenységével kapcsolatos tulajdonjogi, kötelmi jogi, kártérítési jogi szabályokat a polgári jog tartalmazza. Cégjog: A cégjog a cégek nyilvántartásba vételével, a nyilvántartás vezetésével, a cégek törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárási szabályok összessége. A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre (gazdasági társaságok + szövetkezet, egyesülés, magyarországi fióktelep, kereskedelmi képviselet, vízgazdálkodási társulat, végrehajtói, közjegyzői iroda). Pénzügyi jog: A gazdasági társaságok jórészt gazdálkodási céllal jönnek létre, melyek így a pénzügyi jog szabályozásának alanyai is. A szervezetek adókat, vámot, illetéket, járulékokat kötelesek fizetni; gazdálkodási tevékenységük pénzügyi vonzatait a törvényi előírások szerint kell nyilvántartaniuk. Az egyes számviteli fogalmak is fontos szerepet játszanak a társaságok szabályozásában: pl. jegyzett tőke, saját tőke, osztalék, eredménytartalék stb.. Üzleti jog

Üzleti jog A társasági jog kapcsolata más jogterületekkel:
Értékpapírjog: Az értékpapírjog olyan vegyes jogterület, amely magában foglalja az értékpapírok polgári, anyagi jogi szabályait, az egyes értékpapírokra vonatkozó speciális szabályokat, valamint az értékpapírok tőkepiacra történő bevezetésének és forgalmának rendelkezéseit. A gazdasági társaságok közül értékpapír-kibocsátási lehetősége csak a részvénytársaságnak van. Az értékpapírjogi szabályozás nélkül a részvénytársaság szabályozása hiányos, értelmezhetetlen lenne. Verseny- és kartelljog: A gazdasági társaságok gazdasági tevékenység végzésére jönnek létre, ezért szükségszerűen alanyai a versenyjogi szabályoknak is, mely kiterjed a versenykorlátozó megállapodások kiszűrésére (piaci verseny kiküszöbölése) és a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére (összeolvadás, egyesülés, monopol helyzetek elkerülése). Munkajog: A gazdasági társaságok igen nagy részénél a tagok nem tudnak minden feladatot maguk ellátni, ezért „közreműködőket” kénytelenek felvenni. A munkaerőpiacról szerzik be a szükséges szaktudással rendelkező személyeket, melyek alkalmazására a munkajogi szabályok vonatkoznak. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaságok alapítása:
Gazdasági társaságot kétféleképpen lehet létrehozni: eredeti alapítással, vagy átalakulással. Eredeti alapítás: Eredeti alapításról akkor beszélhetünk, ha a gazdasági társaság minden jogi előzmény nélkül úgy jön létre, hogy a társaságnak nincs jogelődje, nem egy korábban működött jogalany jogait és kötelezettségeit veszi át. Az eredeti alapításhoz elegendő az, ha az alapító felek a társaság létesítésére vonatkozó akaratukat megfelelő formába és tartalomba öntik, majd a cégbíróság a társaságot felveszi (bejegyzi) a cégjegyzékbe. A társaság alapításához szükséges vagyonelemeket az alapítók bocsátják a társaság rendelkezésére, nem másik volt jogalany vagyonát felhasználva jönnek létre. Átalakulás: Átalakulásról akkor beszélhetünk, ha a gazdasági társaság egy korábban létezett jogalany egyetemes jogutódjaként jön létre: jogait és kötelezettségeit egy volt jogalanytól származtatja. A jogutódlás lehet teljes és részleges: Teljes jogutódlás esetén a jogelőd gazdasági társaság megszűnik (pl. beolvadás: a jogelőd teljes vagyonával rendelkezik az új, létrejövő társaság). Részleges származtatás esetén az új társaság a jogelőd jogai és kötelezettségei közül néhányat átvesz (pl. kiválás: a jogelőd társaság vagyona annyival csökken, amennyivel az új társaságé növekszik). Üzleti jog

Üzleti jog Az átalakulás esetei: Átalakulás nem gazdasági társaságból:
Az egyéni vállalkozónak és a szövetkezetnek lehetősége van gazdasági társasággá alakulni. Az átalakulás ezen módjairól külön törvények rendelkeznek. Átalakulás gazdasági társaságból: A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A gazdasági társaságok megszűnhetnek jogutód nélkül, vagy jogutóddal. Jogutóddal szűnik meg a társaság átalakulás esetén. Az átalakulás formái: társasági formaváltás, egyesülés és szétválás. Az átalakulás főbb közös szabályai: Az átalakulás szabályait a törvény igen szigorúan és részletesen szabályozza. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az átalakulásra a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem alakulhat át olyan társaság, mely felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll, valamint a céggel szemben büntetőjogi intézkedés kerül alkalmazásra. A tagok csak akkor határozhatják el az átalakulást, ha a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulásukat maradéktalanul teljesítették. Az átalakulás során csak olyan gazdasági társasági formát választhatnak a tagok, mely esetében a törvény által előírt minimális , vagy a társaság által meghatározott jegyzett tőke igényt teljesíteni tudják (Kft. – 500 ezer Ft; Rt. - 5 millió Ft). Ha a korlátlanul felelős tag – tagsága megtartásával – korlátozottan felelős taggá válik az átalakulás során, előző tagsági viszonyából származó tagsági kötelezettségekért, tartozásokért, a változás bekövetkeztétől számított 5 évig korlátlanul és egyetemlegesen felel. Üzleti jog

Üzleti jog Az átalakulás esetei: Az átalakulás főbb közös szabályai:
Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tagok társasági jogviszonyuk megszűntétől számított 5 évig szintén felelnek a tagsági viszonyuk alatt keletkezett kötelezettségekért, tartozásokért. A gazdasági társaság tagság legfőbb szerve az átalakulásról – egyéb megállapodás hiányában – kétszer határoz. Első alkalommal a következő döntések szükségesek az alábbi kérdésekről: Átalakuljanak-e más társasággá? Milyen társasági formává alakuljanak át? Ki kíván az új társaságnak is tagja lenni? Meghatározzák a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját. Döntenek a könyvvizsgáló személyéről. Megbízzák a vezető tisztségviselőket a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek és a szükséges okiratok előkészítésével (társasági szerződés tervezetet; a társasággal szakítani kívánó tagokkal kapcsolatos elszámolások módját; ha szükséges, akkor átalakulási tervet). A tervezetek elkészítéséhez figyelembe kell venni a számviteli törvény előírásait is. Második (végelegesen döntő) ülésen a társaság legfőbb szerve dönt az átalakulás végrehajtásáról. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint 3 hónap. Meg kell határozni a jogutód gazdasági társaság tagjait, az őket a tervezett, jegyzett tőkéből megillető hányadot és az új társaságban részt venni nem kívánó egykori tagok részesedését, és annak kiadási módját. Az érintett vagyonhányadot az új társaság cégbejegyzésétől számított 30 napon belül kell kiadni, kivéve ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg. Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a társaságnál működő munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket is. Üzleti jog

Üzleti jog Az átalakulás esetei: Az átalakulás főbb közös szabályai:
A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő 8 napon belül köteles az átalakulásról közlemény megjelenését kezdeményezni a Cégközlönynél, melyet két egymást követő lapszámban meg is kell jelentetni. Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Egyesülésre vonatkozó külön szabályok: Egyesülésnél két, vagy több társaság határoz az átalakulásról azonos tartalmú döntést hozva. Az átalakulást egyesülési szerződéssel - először tervezet, majd elfogadása esetén – pecsételik meg. Az átalakulás folyamatáról, mikéntjéről az érintett vezető tisztségviselők kötelesek a társasági tagokat folyamatosan tájékoztatni, felvilágosítani. Összeolvadás esetén az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, vagyonuk az új, jogutód gazdasági társaságra száll át. Beolvadás esetén a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. Sem a beolvadó, sem az átvevő gazdasági társaság tulajdonában álló törzsbetétek, ill. részvények névértékével tilos megemelni a befogadó társaság törzstőkéjét, ill. alaptőkéjét. Üzleti jog

Üzleti jog Az átalakulás esetei:
Szétválásra vonatkozó külön szabályok: Szétválás esetén szétválási szerződést kell kötni. A szétválási szerződést a szétváló gazdasági társaság tagjai, valamint a jogutód gazdasági társaságok leendő tagjai kötik meg egymással. Egyszemélyes gazdasági társaság szétválása esetén szétválási okiratot kell készíteni. A szétválási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül a gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket a szétválásról értesíteni kell. A jogelőd gazdasági társaság jogaiból és kötelezettségeiből az új társaságok a társasági szerződésben foglaltak alapján részesednek. Ha a felek valamely vagyontárgyról a társasági szerződésben nem rendelkeztek, akkor annak ellenértéke a vagyonmegosztás arányában illeti meg őket. Ha a jogelőd társaság valamely kötelezettségéről nem rendelkeztek a szétválási szerződésben, akkor a felelősség korlátlanul és egyetemlegesen a jogutód szervezeteket terheli. Ha a jogelőd által vállalt kötelezettséget a kijelölt jogutód nem teljesíti, akkor a többi jogutód szervezet felelőssége szintén egyetemlegessé válik. Kiválás esetén az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását követően változatlan társasági formában tovább működik. Különválás esetén a különváló gazdasági társaság megszűnik. Üzleti jog

Üzleti jog A társaság alapítói:
Társulási szabadság: a társaság létrehozásáról a tagok szabadon dönthetnek, bárki jogosult gazdasági társaságot alapítani, ill. gazdasági társaságba belépni. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek. Tagok száma: Gazdasági társaság alapításához legalább két tag szükséges (Kkt., Bt.), kivéve a Kft-t és az Rt-t (1 tag is elég). A Bt. és Kkt. esetén a tagok száma nem csökkenhet egyre, mivel akkor a társaság megszűnik. Az utolsó előtti tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított 6 hónapon belül a társaság megpróbálhat új tagot bejelenteni a Cégbíróságnál. Ha sikerül, akkor a társaság működhet tovább. Az alapítókkal szembeni korlátozások: Természetes személyekre vonatkozó korlátozások: Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. Kkt.-re és Bt.-re vonatkozó korlátozás: Kkt. és Bt. nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Vezető tisztségviselővel szembeni korlátozások: Vezető tisztségviselő – az nyrt-ben való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben. Nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, ill. szövetkezetben, kivéve ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi, vagy a társaság legfőbb szerve ezt engedélyezi számára. Üzleti jog

Üzleti jog A társaság alapítói: Az alapítókkal szembeni korlátozások:
Kiskorúakkal szembeni korlátozások: Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Állami és önkormányzati vagyon védelmét szolgáló korlátozások: Költségvetési szerv, helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, közalapítvány úgy nem vehet részt gazdasági társaságban, hogy tagként a felelősségük meghaladja a vagyoni hozzájárulásuk mértékét. Egyes tevékenységek biztonságos végzése miatti korlátozások: Hitelintézet nem szerezhet részesedést, ill. nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulna. Szövetkezetekkel szembeni korlátozás: Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetőleg tagja lehet, amelyben a felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét. Politikai pártokra vonatkozó korlátozás: Politikai párt vállalatot és Kft-t alakíthat, de másik gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet. A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti. Üzleti jog

Üzleti jog A társaság alapításáról szóló megállapodás:
A társaságot létesítő okiratot írásba kell foglalni. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a közgyűlése fogadja el. A gazdasági társaság megalapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, ill. az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A formai követelmények megsértése a szerződés semmisségét vonja maga után. A Kkt., Bt., Kft. és a Zrt. esetén a társasági szerződés ügyvédi vagy közjegyzői közreműködéssel a cégtörvény mellékletét képező szerződésminta kitöltésével is elkészíthető. Ha a társasági szerződés a társaság időtartamáról nem rendelkezik, akkor a társaságot határozatlan időre létrehozottnak kell tekinteni. Üzleti jog

Üzleti jog A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei:
Cégnév: a tagok nevétől és minden más jogalany nevétől elkülönülő megjelölés, ami a gazdasági társaságot a többi önálló jogalany megnevezésétől megkülönbözteti. A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a cégbíróság által lefoglalt elnevezéstől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik. A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”), csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”), kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”) toldattal kell használni. Üzleti jog

Üzleti jog A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei: Cégnév:
A gazdasági társaságok nevében a következő cégformák jelenhetnek meg: közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) és nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.). Pl.: Horváth és Kovács Közkereseti Társaság, H & K Kft., Fakopács Fafeldolgozó Bt., Terv 99’ Útépítő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, stb. Előzetes kontroll kérésének lehetősége: A cégbíróság – jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése ellenében – a kérelem érkezését követő 1 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e. Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság a megjelölt cégnevet 60 napos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ha a cég ez időtartam alatt nem kerül bejegyzésre, akkor a cégnévre vonatkozó lefoglalás megszűnik. Az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozhatják a település nevének használatát. A társaságok a hivatalos eljárásokban saját nevüket kell, hogy használják. A cégnév és a társaság elnevezése különbözhet egymástól. Pl. Gold Trend Vendéglátóipari Bt. – Aranyszarvas Vendéglő. Üzleti jog

Üzleti jog A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei: Székhely:
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található (de ugyanazon településen), a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozások magyarországi működésére is. Üzleti jog

Üzleti jog A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei: Tagok:
A gazdasági társaság tagjait természetes személy esetén s természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén név (cégnév), székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével kell meghatározni. Ha a társaságnak külföldi tagja is van, akkor annak székhelyét, ill. lakhelyét (belföldi lakóhelyet) kell feltüntetni a létesítő okiratban. Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott lehet magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy. A gazdasági társaság fő- és (mellék)tevékenységei: A létesítő okiratban meg kell jelölni a cég tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül. Tevékenységként minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. Jegyzett tőke nagyságát: A létesítő okiratban meg kell jelölni a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét, formáját, a rendelkezésre bocsátás módját és idejét. Jegyzett tőke: a gazdasági társaságok tagjai által a társaság rendelkezésére bocsátott, ill. rendelkezésre bocsátani vállalt vagyoni hozzájárulás (Kft. – törzstőke, Rt. – alaptőke). A jegyzett tőkéhez valamennyi félnek hozzá kell járulnia. A vagyoni hozzájárulás formája lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli (apport). Üzleti jog

Jegyzett tőke nagyságát: Nem pénzbeli hozzájárulás: A pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó külön rendelkezést a Gt-ben nem találunk. A nem pénzbeli hozzájárulás lehet: vagyoni értékkel bíró dolog, vagyoni értékű jog (szellemi alkotáshoz fűződő jog – szabadalmi jogok, szabadalom hasznosítási joga, védjegyoltalom, szoftver kizárólagos értékesítési joga; bérleti jog), adós által elismert, vagy jogerős bírósági ítélettel rendezett követelés. Dolgok – ingók vagy ingatlanok: gépek, nyersanyagok, termelőeszközök, földterületek, épületek stb. A rendelkezésre bocsátott vagyontárgyaknak forgalomképességgel kell rendelkezniük. Ingatlan szolgáltatása esetén szükséges az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet. Gazdasági társaság tagja vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait (know-how) nem pénzbeli betétként a társaság részére bocsáthatja. A tag munkavégzésre, vagy személyes közreműködésre vonatkozó kötelezettségvállalása nem lehet apport alapja. Üzleti jog

Jegyzett tőke nagyságát: Nem pénzbeli hozzájárulás: A jegyzett tőke minimális értéke a Gt. szerint: Kft. – 500 ezer Ft, Zrt. – 5 millió Ft, Nyrt. – 20 millió Ft. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éves jogvesztő határidőn belül helytállni köteles a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásának a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból eredő károkért. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módját és idejét a törvényi előírások alapján a létesítő okirat határozza meg. Ha a tag vagyoni hozzájárulását a megjelölt időpontig nem teljesíti, az ügyvezetés 30 napos határidő kitűzésével felhívja a kötelezettsége teljesítésére. A 30 napos határidő eredménytelen eltelte után a tag tagsági viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, melyről írásban értesíteni kell. A volt tag a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott károkért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Üzleti jog

A képviselet és cégjegyzés formája, módja: A létesítő okiratnak meg kell határoznia a társaság képviseletét és a cégjegyzés módját. A gazdasági társaságok olyan jogalanyok (jogi személyek), melyek önálló képviseletre nem alkalmasak, jogviszonyokat csak képviselőik útján tudnak rendezni. A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, ill. megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A társaságot vezető tisztségviselője, valamint cégvezetője írásban cégjegyzés útján képviseli. Képviseleti joguk önálló, egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről dönthet. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. Üzleti jog

A létesítő okiratnak tartalmaznia kell a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, ill. az első felügyelőbizottsági tagok (opcionális) és az első könyvvizsgáló (opcionális) nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát). A társaság időtartama. A társaság időtartamát csak akkor kell a létesítő okiratban meghatározni, ha a társaságot határozott időtartamra hozzák létre. Ellenkező esetben a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A Gt. által előírt további kötelező tartalmi elemek. E szabály [12. § (1) h)] teremti meg a kapcsolatot az általános rész és a szabályozás különös része között. Az egyes gazdasági társaságok részletes szabályozása külön is elírhat kötelező tartalmi elemeket. Cégbejegyzési eljárás kezdeményezése: A létesítő okirat elkészítése nem elegendő a társaság létesítéséhez, szükség van az állam elismerő beleegyezésére. A gazdasági társaságok cégnek minősülnek, ezért be kell jegyezni őket a cégnyilvántartásba. A cégbíróságok a törvényszékek keretei között látják el feladataikat. A cégbejegyzés iránti kérelmet a társaság vezető tisztségviselője terjesztheti elő jogi képviselő útján (közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos). A cégbejegyzési kérelem késedelméből, hiányosságából eredő károkért a vezető tisztségviselő(k) felelnek egyetemlegesen és korlátlanul. A bejegyzési kérelmet a társasági szerződés megkötésétől, az alapító okirat megalkotásától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ha a társaság létesítéséhez alapítási engedélyre van szükség, akkor az alapítási engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell azt benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a cégbíróság jogosult pénzbírság kiszabására. A „mulasztási” bírság kötelezettje a felelős vezető tisztségviselő(k). Üzleti jog

Üzleti jog Az előtársaság:
Az előtársaság akkor jön létre, ha a létesítő okiratot közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az előtársaság csak a cégbejegyzés pillanatáig, vagy a cég bejegyzésének cégbíróság általi elutasításáig működik. A gazdasági társaság az előtársasági létszakasz alatt is saját cégneve alatt jogképes. Működési korlátozások: A társaság tagjainak személyében az előtársasági létszakasz alatt fő szabály szerint nem következhet be változás. Az előtársasági létszakasz alatt a létesítő okirat tartalmában nem lehet változásokat eszközölni. Nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per sem. A társaság nem végezhet hatósági engedélyhez szükséges tevékenységet. A társaság nem határozhatja el jogutód nélküli megszűnését, társaságiforma-váltását, egyesülését, szétválását (átalakulás) és közhasznú társasággá válását. Nem alapíthat új gazdasági társaságot, nem szerezhet részesedést már meglévő, működő gazdasági társaságban. Az előtársasági jelleget a cégnévben is jelezni kell „b.a.” toldattal (iratokban, szerződésekben is kötelező használni). Üzleti jog

Üzleti jog Az előtársaság:
Az előtársaságban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. A cégbírósági elutasításról való tudomásszerzést követően az előtársaság működését haladéktalanul meg kell szüntetni. A kötelezettség megszegéséből eredő károkért a vezető tisztségviselők tartoznak felelősséggel. „b.a.” toldat feltüntetése esetén: Az előtársaság megszűnése után a tartozás fedezetéül elsősorban a társaság rendelkezésére bocsátott vagyont kell felhasználni. Az ebből ki nem elégített kötelezettségek teljesítéséért a tagok felelősségük jellege szerint tartoznak helytállni (korlátolt vagy korlátlan felelősség). Korlátlan tagi felelősség esetén a megszűnt társaság ki nem egyenlített tartozásaiért a tag saját vagyonával felel, korlátozott felelősség esetén csak azzal a vagyonnal kell helytállnia, amit a megszűnő társaság vagyonának felosztásakor kapott. Korlátozott tagi felelősség esetén a ki nem egyenlített tartozásokért a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői állnak helyt, mivel ők tudták megítélni azt, hogy a társaság vagyona mire nyújt fedezetet. „b.a.” toldat elmaradása esetén: A kötött ügyletekből eredő kötelezettségekért a tagok mindannyian közvetlenül felelnek. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaságok szervezete:
A gazdasági társaságok olyan a jog által kreált jogalanyok, melyek önálló akaratképzésre nem képesek. A jogi személy önállóan képtelen cselekedetek kifejtésére, ezért kell kiépítenie belső szervezetét. A létrejövő szervezetek többféle funkciót látnak el, melyek összehangolásával tud megjelenni aktív jogalanyként a gazdasági társaság. A társasági szervek hármas funkciót látnak el: döntéshozatal, képviselet, ellenőrzés. A gazdasági társaságok szervezeti felépítése nem egységes. A szervezeti struktúra kiépítettsége a személy- és vagyonegyesítő jelleg dominanciájától függ. A társaság legfőbb szerve, a stratégiai döntéshozatal helye a társaság tagjainak gyűlése: tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés. A társaság folyamatos működésének biztosítását és a képviselet ellátását az ügyvezetés látja el. Az ellenőrzést ellátó szervek a folyamatos kontrollt, visszacsatolást tudják biztosítani egy társaság életében: a tagok személyes közreműködése biztosíthat a működés felett ellenőrzést, ill. lazább tulajdonosi kapcsolat esetén a társaság külön szervet hozhat létre az ellenőrzés ellátására: felügyelőbizottság. A kötelező eseteken kívül a tagok a létesítő okiratban dönthetik el felügyelőbizottság felállítását. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaság legfőbb szerve:
A gazdasági társaságok legfőbb szerve a tagok összességéből álló önálló döntéshozó szerv: a társaság tagjainak gyűlése. Az egyszemélyes kft-ben és részvénytársaságban a stratégiai döntéseket az egyedüli tag (alapító) hozza meg személyesen, írásban. A legfőbb szerv hatásköre normatív módon rögzített, tehát akut módon nem vonhat el hatásköröket az ügyvezetéstől. Az egyes hatáskörök elvonására a törvény vagy a létesítő okirat adhat lehetőséget. A legfőbb szerv feladata a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló személyének meghatározása. A legfőbb szerv kétféle módon hozhat határozatokat: a legfőbb szerv ülésén, vagy az ülés mellőzésével. A törvény az előbbit részesíti előnyben. Határozathozatal ülés tartásával: Az ülés megtartásához az szükséges, hogy minden tagnak lehetősége legyen az ülésen részt venni. A törvény az ügyvezetés, a felügyelőbizottság, és kivételes esetben a cégbíróság részére adja meg az összehívás lehetőségét. Köteles összehívni az ügyvezetés a társaság legfőbb szervét, a kisebbségi jogok érvényesülése esetén, a felügyelőbizottság tagjainak száma a társasági szerződésben meghatározottak alá csökken, nincs olyan személy, aki a felügyelőbizottság ülését összehívhatná, a saját tőke a törvényben meghatározottak alá csökken, a kft. ügyvezetőinek létszáma a társasági szerződésben meghatározottak alá csökken. Üzleti jog

Határozathozatal ülés tartásával: A legfőbb szerv akkor is megtarthatja ülését és hozhat rajta határozatokat, ha az ülés összehívása nem szabályszerű, de az ülésen minden tag jelen van (akár hírközlő eszköz útján), és az ülés megtartásához hozzájárult. Minden tag egyetértése szükséges az ülés megtartásához. Az ülés meghívójában közölni kell a tagokkal a megtárgyalandó napirendi pontokat. A napirenden nem szereplő kérdésekben a tagok csak akkor dönthetnek, ha abba valamennyi tag beleegyezik, vagyis egyhangú határozatot kell a kérdésről hozniuk. A legfőbb szerv ülésén a társaság tagjai, ill. részvényesei vehetnek részt, valamint a törvény és a társasági szerződés által előírt személyek meghívottként. A társaság ülésén az ülés időpontjában tagsági jogokkal rendelkező személy vehet részt. A kft. és rt. esetén a tagok a tagsági jogukat képviselet útján is gyakorolhatják. A kkt. és bt. esetén a törvény külön nem szabályozza a képviselet kérdését, ezért a Ptk. szabályait kell segítségül hívni, vagyis lehetőség van a képviselet alkalmazására. Kiskorú személy tagsága esetén érdekeit törvényes képviselője látja el, kivéve ha a szülők között, ill. szülők és a kiskorúak között érdekellentét áll fenn. A meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt a taggyűlésen, de a tagokat megillető információs és szavazati jogokat nem gyakorolhatják. A létesítő okiratban a tagok lehetővé tehetik az elektronikus hírközlő eszközök útján történő részvételt is a taggyűlésen. Pl. telefon (vezetékes, mobil), számítógépes hálózat stb. Az egyes eszközök esetén a lényeg az, hogy a tag szándékát, nyilatkozatát utólag bizonyítani kell tudni, a szöveget rekonstruálni kell. Üzleti jog

Határozathozatal ülés tartásával: Határozatképesség: A Gt. az általános részben nem ad eligazítást a határozatképesség mértékérem. A határozatképesség az a minimális arány, amilyen arányban egy ülésen jogosultaknak meg kell jelenniük ahhoz, hogy az ülés döntéseket hozhasson. Azokat a tagokat, akik valamely napirendi ponttal kapcsolatban akár törvény, akár a létesítő okirat szabálya szerint nem rendelkeznek szavazati joggal, a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Így elképzelhető, hogy a tagok gyűlése egyes napirendi pontokra vonatkozóan határozatképes, mások megtárgyalása esetén viszont nem. A határozatképességnek valamennyi döntés meghozatalakor fenn kell állnia: ha tehát valaki az ülés közben, vagy annak szünetében elmegy, akkor elképzelhető, hogy a határozatképesség a későbbiekben megszűnik. Szavazás: A legfőbb szerv ülésén a határozatokat szavazással hozzák, a számszerű többség akaratát emelik a társasági akarat szintjére. A Gt. a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknál az egyenlő szavazat elvéből indul ki, míg a jogi személy társaságoknál a vagyonarányos szavazati jogot részesíti előnyben. Nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy akit a társaság rovására valamely előnyben részesít, akivel szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, vagy akinek a társasággal fennálló társasági jogviszonyának létesítésére, módosítására, vagy megszűnésére vonatkozik a határozat. Üzleti jog

Határozathozatal ülés tartásával: Szavazás: A legfőbb szerv döntéshozatala a legfőbb szerv ülésén jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével történik. A határozathozatal általános szabályától a törvény és a létesítő okirat is eltérhet. Néhány példa: A kkt. és a bt. esetén a tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A tag kizárása iránti per megindításáról a gazdasági társaság legfőbb szerve ¾-es szótöbbséggel hozza meg határozatát. Kkt. esetén fő szabály szerint a társasági szerződés módosításához, a társaság átalakulásának, ill. jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához a tagok egyhangú szavazatára van szükség. ¾-es többséggel lehet megvonni az üzletvezetési és képviseleti jogot. A legfőbb szerv üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, s abban fel kell tüntetni az egyes határozati javaslatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, a szavazástól tartózkodók számát, valamint a szavazatszámlálók nevét. A szavazat jog gyakorlásának módjáról az rt-k esetében igen, de más társaságoknál nem kötelező a létesítő okiratban rendelkezni. A szabályok megszegése azt eredményezheti, hogy a határozatokat bíróság előtt meg lehet támadni, ill. a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva megsemmisítheti azokat. A szabálytalanul hozott határozatokat a tagok egyhangú döntéssel mégiscsak legalizálhatják (ennek lehetőségét rögzíteni kell a létesítő okiratban), kivéve az nyrt-t. Az orvoslásra a szabálytalanul összehívott vagy megtartott ülés időpontjától számított 30 napig van lehetősége a tagságnak. Üzleti jog

Határozathozatal ülés tartása nélkül: A tagok a létesítő okiratban meghatározhatnak olyan ügyeket, melyekről a taggyűlés összehívása nélkül dönthetnek. Az nyrt. Esetében ez nem lehetséges. A tagok írásban, vagy egyéb más bizonyítható módon fejezhetik ki akaratukat a kérdésről. A szavazás lebonyolításának módját a létesítő okiratban rögzíteni kell. A tagok felelőssége a döntéseikért: Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, melyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy a gazdasági társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ebből eredő károkért. A tagokat csak a társasággal szemben, nem pedig harmadik személyek irányában terheli felelősség. Igényérvényesítésre csak a társaság jogosult. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaság ügyvezetése:
Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben minden olyan döntés, mely törvény, vagy a létesítő okirat alapján nem tartozik a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Az ügyvezetés a társaság számára kínálkozó cselekvési lehetőségek közötti választások sorozata, melyek a társaság belső viszonyait rendezik. A társaság nevében való megjelenés harmadik, kívülálló személy felé a képviselet intézménye (külső jogviszonyok létesítése). A gazdasági társaság legfőbb szerve választja és hívja vissza az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselőket, dönt díjazásukról, de a vezető tisztségviselők önállóan látják el feladatukat, nem utasíthatók a tagok által. Az egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő részére írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani. Az egyedüli tag utasításainak végrehajtásából eredő, a társaságnak okozott károkért a vezető tisztségviselő nem tehető felelőssé. Üzleti jog

Üzleti jog A gazdasági társaság ügyvezetése: Vezető tisztségviselő:
A vezető tisztségviselők fogalma: a társaságnál az üzletvezetésre jogosult személyek közös elnevezése. Kkt. és bt. – üzletvezetésre jogosult tag, ill. tagok. Kft. – ügyvezető, vagy ügyvezetők. Zrt. – igazgatóság tagjai, vagy vezérigazgató. Nyrt. – igazgatóság, vagy igazgatótanács tagjai. Kkt. és bt. esetén a vezető tisztségviselők csak tagok lehetnek, míg jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál tagok, ill. kívülállók is vállalhatják az adott pozícióval járó feladatokat. Főszabály szerint vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, viszont bt. és kkt. esetében a törvény ez alól kivételt tesz. A vezető tisztségviselő a társasággal és testületeivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek e körben nincs helye; a társaság külső jogviszonyait tekintve viszont adhat meghatalmazást a társaság képviseletére. Üzleti jog

A vezető tisztségviselők a tagok bizalmából kerülhetnek a társaság élére. A tagok jól felfogott érdeke, hogy vagyonukat megfelelő képességekkel rendelkező személy(ek)re bízzák, hiszen kudarc esetén kénytelenek választásuk (döntésük) következményeit viselni. Az alapítandó gazdasági társaság első vezető tisztségviselőit a létesítő okiratban kell a tagoknak megnevezniük. A már működő gazdasági társaságok esetén a vezető tisztségviselőket – főszabály szerint – a társaság legfőbb szerve választja meg. Zrt. és kft. esetén a létesítő okirat a vezető tisztségviselők megválasztásának, visszahívásának és díjazásának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át. Kizáró okok a vezető tisztségviselőkkel szemben: Szabadságvesztés-büntetés: nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője olyan személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt, jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült. Foglalkozástól való eltiltás: nem lehet vezető tisztségviselő, akit jogerős bírósági ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak. Akit viszont valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem vállalhat vezető tisztségviselői pozíciót. Ismeretlen székhelyű cég vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró ok: a gazdasági társaságnak a megszüntetési eljárás során való törlését követő 2 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. Üzleti jog

Elfogadó nyilatkozat: A vezető tisztségviselő jogviszonyának létrejöttéhez nem elegendő a társaság egyoldalú akaratnyilatkozata, hanem ahhoz szükség van a vezető tisztségviselőnek megválasztott személy egyetértése is, melyet írásbeli elfogadó nyilatkozat útján tehet meg. Ha az ügyvezetést valamennyi tag ellátja, akkor kkt. és bt. esetén nem szükséges külön elfogadó nyilatkozat tétele. Az írásba foglalásnak nincs különösebb formai feltétele: nem szükséges tanúk alkalmazása, sem ügyvédi ellenjegyzés. Az elfogadó nyilatkozatnak nemcsak az elfogadás tényét, hanem a vezető tisztségviselőnek azt a nyilatkozatát is tartalmaznia kell, mely a vele szemben kizáró okok, ill. összeférhetetlenség hiányáról tesz bizonyságot. Megbízatás időtartama: Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízatás időtartamáról a tagok nem rendelkeztek, a vezető tisztségviselőt 5 évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jön létre. Kkt. és bt. esetén, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság ügyvezetésére mindegyik tag, ill. beltag időbeli korlátozás nélkül jogosult. Üzleti jog

Összeférhetetlenség: A vezető tisztségviselővel szemben alapvető elvárás, hogy tevékenységét a gazdasági társaság érdekében végezze. El kell kerülni azokat az élethelyzeteket, amikor a vezető tisztségviselőnél ezzel ellentétes ösztönzés jelenhetne meg. Másik gazdálkodó szervezetben való részesedés tilalma: A vezető tisztségviselő olyan másik gazdálkodó szervezetben nem szerezhet részesedést, melynek főtevékenysége azonos az általa vezetett szervezet főtevékenységével. A tiltás értelme az, hogy a vezető tisztségviselő ne tudja felhasználni az általa munkája során szerzett információkat egy olyan cégben, melyben maga is tulajdonos. A fenti szabály alól a vezető tisztségviselő részére mind a létesítő okirat, mind a legfőbb szerv felmentést adhat. Vezető tisztségviselői megbízatás más jogalanynál: A vezető tisztségviselő az új vezető tisztségviselői megbízatása elfogadásától számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő olyan másik gazdálkodó szervezetben nem vállalhat vezető tisztségviselői pozíciót, melynek főtevékenysége azonos az általa vezetett szervezet főtevékenységével. Az összeférhetetlenségi szabályt megszegő vezető tisztségviselőt a tagság visszahívhatja, sőt 1 éven belül akár kártérítési igénnyel is felléphet vele szemben. Üzleti jog

Összeférhetetlenség: A vezető tisztségviselő üzleti tevékenységének korlátozása: Ha a vezető tisztségviselő folytat a társaság tevékenységi körébe tartozó üzleti tevékenységet, akkor előfordulhat, hogy a lehető legkedvezőbb üzleti lehetőségeket nem a társaság, hanem saját érdekében fogja felhasználni. A gazdasági tisztségviselő nem köthet saját nevében vagy javára (ill. közeli hozzátartozója, élettársa javára) a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket. A létesítő okirat a tilalmat bármilyen más egyéb tevékenységre is kiterjesztheti, ugyanakkor az említett tevékenységet viszont engedélyezheti is. Egyéb összeférhetetlenségi szabályok: A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója, élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. Az ügyvezetési és ellenőrzési funkciókat eltérő szervezeteknek és személyeknek kell végezniük. A könyvvizsgáló nem tölthet be igazgatósági, felügyelőbizottsági tisztséget olyan gazdasági társaságnál, ahol saját maga vagy közeli hozzátartozója vagy vele egy könyvvizsgálói társaságban lévő könyvvizsgáló a törvény szerinti könyvvizsgálói vagy a könyvvizsgáló által végezhető más tevékenységet végez. Ügyvezetési feladatok: A vezető tisztségviselő feladata a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás kezdeményezése. A vezető tisztségviselők kötelesek a társaság üzleti titkait megőrizni. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseit megtette. Üzleti jog

Ügyvezetési feladatok: A vezető tisztségviselők kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. A vezető tisztségviselő a kért információt a tag kérésére írásban vagy más bizonyítható módon, haladéktalanul köteles megadni. A tagok információs jogukat rendeltetésszerűen gyakorolhatják, és a jog gyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, ill. üzleti titkait. Ha a vezető tisztségviselő nem biztosítja a tag információs jogának érvényesülését; a tag kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, ill. a betekintés biztosítására. A vezető tisztségviselő feladata a munkáltatói jogok gyakorlása is. A vezető tisztségviselő tevékeny résztvevője a társaság átalakulási folyamatának is. A részleteket lásd az átalakulás címszó alatt. A Gt. Nemcsak az általános részben, hanem az egyes társasági formák definiálásánál is rögzít vezető tisztségviselői feladatokat. A vezető tisztségviselő felelőssége a gazdasági társasággal szemben: A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, ill. a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, ill. ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A felelősség beálltának feltételei: kár, jogellenes magatartás, ok-okozati összefüggés, felróhatóság. Üzleti jog

A vezető tisztségviselő felelőssége a gazdasági társasággal szemben: Kár: a társaság vagyonában bekövetkező tényleges értékcsökkenés (damnum emergens), a társaságnál jelentkező elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans), valamint minden olyan költség, ami a károkozó magatartása miatt merült fel a károsultnál (gazdasági társaságnál). Jogellenes magatartás: a vezető tisztségviselő a jogszabályokat, a társasági szerződést megsérti; a legfőbb szerv határozatait nem hajtja végre, ügyvezetési kötelezettségeinek nem tesz eleget. A károkozó magatartás lehet aktív cselekvés, de megjelenhet mulasztás formájában is. Ok-okozati összefüggés: a felelősség megállapításához az is szükséges, hogy a (jogellenes) magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés álljon fenn. Felróhatóság: akkor állapítható meg, ha a személy nem úgy járt el ahogy adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatósági mérce (felelősség) nagyobb gazdálkodó szervezeteknél szigorúbb, mint egy egyéni vállalkozó esetén. Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a vezető tisztségviselőnek nem a társaság, hanem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével kell eljárnia. Kimentési lehetőség: akkor mentheti ki magát a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítani tudja, hogy a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján járt el, ill. úgy ahogy az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható (társasági érdek + általában elvárható magatartás). Üzleti jog

A vezető tisztségviselő felelőssége a gazdasági társasággal szemben: Együttes képviselettel rendelkező vezető tisztségviselők, ill. testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Mentesül a felelősség alól a testület azon tagja, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat/döntés ellen szavazott. Felmentvény: A felmentvény a gazdasági társaság legfőbb szervének azon határozata, mely igazolja, hogy a vezető tisztségviselők egy meghatározott időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét figyelembe véve végezték. A gazdasági társaság a meghatározott időszakban nem kíván velük szemben kártérítési igényt érvényesíteni. Akkor lehet felmentvényt kiadni, ha arra a létesítő okirat lehetőséget ad. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadását igazoló információk hamisak, vagy hiányosak voltak. Kártérítési igény érvényesítésére jogosultak: A közvetlen károsult gazdasági társaság a saját javára nézve érvényesítheti kártérítési igényét a vezető tisztségviselővel szemben. Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azon indítványt, mely a vezető tisztségviselővel szemben kártérítési igényt érvényesítsen, akkor a követelést a társaságnak a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagjai (részvényesei) a legfőbb szerv ülésének napjától számított 30 napon belül a gazdasági társaság nevében keresettel bíróságon maguk érvényesíthetik. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vezető tisztségviselőkkel szembeni kárigényt a társaság cégnyilvántartásból történő törlése idején tagként figyelembe vehető személyek érvényesíthetik. Az kártérítési igényt a cég megszűnésétől számított 1 éven belül lehet érvényesíteni. A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kárért a társaság felelős, áll jót. Üzleti jog

Díjazása: A díjazás történhet pénzzel, vagy más jellegű juttatással. Lehet fix összegű, vagy változó. Célszerű meghatározásának módját a létesítő okiratban meghatározni. A díjazás mértékéről, összegéről a társaság hatáskörrel rendelkező szerve dönt. Ösztönző eszközök: fix összeg a mindenkori inflációval növekedve, a társaság gazdasági eredményeihez kötött változó mértékű díjazás, a gazdasági társaságból való részesedés juttatása, részvény megszerzése jogának biztosítása (opciós jog), stb. A vezető tisztségviselő jogviszonya megszűnhet: megbízatása időtartamának lejártával – a vezető tisztségviselő újraválasztható; visszahívással – a társaság legfőbb szerve bármikor dönthet, indoklás nélkül a visszahívásról; kft. és zrt. esetén ezt a hatáskört a felügyelőbizottság is gyakorolhatja, ha a létesítő okirat lehetőséget ad rá; törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével – cégbírósági törvényességi felügyeleti kontroll érvényesülése; lemondással – a vezető tisztségviselő bármikor, indoklás nélkül benyújthatja lemondó egyoldalú jognyilatkozatát; ha a gazdasági társaság működőképessége azt megkívánja, akkor a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60 nappal válik hatályossá; a vezető tisztségviselő halálával (jogi személy esetén annak megszűnésével); külön törvényben szabályozott esetek: a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik (Ctv.). Üzleti jog

Vezető tisztségviselő képviseleti joga: A társaság általános, önálló törvényes képviselője a vezető tisztségviselő(k). (A törvény által képviseleti joggal felruházott személy a törvényes képviselő.) Képviselik a társaságot harmadik személyekkel szemben (pl. munkaviszonyok, szerződések), bíróságok (cégbíróság, rendes bíróságok) és más állami hatóságok előtt (közigazgatási szervek – ellenőrzések, engedélyezések). A vezető tisztségviselő saját magával szemben nem járhat el képviselőként. Ha a társaság a vezető tisztségviselővel szeretne szerződést kötni, ezt csak egy másik, a társaságot ugyancsak képviselő tisztségviselője útján teheti meg. A bírósági gyakorlat alapján semmis az olyan szerződés, amelyet két olyan cég kötött egymással, amelynek ugyanaz a személy volt a törvényes képviselője. A társaság ugyan meghatározhatja, hogy melyik vezető tisztségviselője milyen körben képviselheti a társaságot (területi, tevékenységi, értékhatárhoz igazodó meghatározottság), de ez a külső jogviszonyokban (harmadik személyek felé) nem hatályos. A vezető tisztségviselő által tett nyilatkozat az előzőek miatt nem lesz érvénytelen, a gazdasági társaság az ügylettől nem „menekülhet”. A vezető tisztségviselővel szembeni szankciókat a társaság belügyként kezeli. A vezető tisztségviselő(k) a gazdasági társaság munkavállalóit írásban képviseleti joggal ruházhatják fel. Törvényes képviseletre feljogosított más személyek: Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata esetén bizonyos esetekben a felügyelőbizottság tagja lehet képviselettel felruházott személy. Kisebbségi jogok érvényesülése: kisebbségben lévő tag(ok) a társaság nevében pert indíthatnak a tagok, vezető tisztségviselők, vagy a könyvvizsgáló felelősségre vonása érdekében. Felszámolási eljárásban, ill. végelszámolási eljárásban részben a felszámoló, ill. a végelszámoló gyakorolja a törvényes képviselet jogát. Üzleti jog

Cégvezető: a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében. A cégvezetőt a legfőbb szerv nevezheti ki, ha a létesítő okirat ezt lehetővé teszi. A törvényben a vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi és kizáró okok érvényesítendők a cégvezetővel szemben is. Akarata ellenére senki sem választható, nevezhető ki cégvezetővé, a jogviszonyt munkaszerződésben kell rögzíteni. A Gt. nem korlátozza a cégvezetők számát egy társaságon belül. A cégvezetőt ugyanolyan titoktartási és információszolgáltatási kötelezettség terheli, mint a vezető tisztségviselőt. A cégvezetők munkakörükben a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége szerint kell eljárniuk. A cégvezető felelőssége a munkajogi szabályok szerint alakul, hiszen munkaviszony keretében látja el feladatát. A gazdasági társaság legfőbb szerve a cégvezető részére általános és önálló képviseleti jogot biztosíthat, melyet közvetlenül nem a törvény ad meg számára (eltérés a vezető tisztségviselők képviseletét tekintve). A cégvezetők, ill. a képviseletre jogosult más munkavállalók képviseleti jogukat másra nem ruházhatják át. Külső jogiszonyokra vonatkozóan a vezető tisztségviselő meghatalmazást adhat a társaság képviseletére. Üzleti jog

Üzleti jog Felügyelőbizottság tevékenysége:
A felügyelőbizottság feladata az, hogy az ügyvezetés ellenőrzését elássa a társaság tagjainak érdekében, mivel a tagok maguk ezt nem képesek hatékonyan ellátni, vagy nem akarják megtenni. A felügyelőbizottság a társaság és az ügyvezetés valamennyi tevékenységét és annak minden elemét ellenőrzése alá vonhatja. A felügyelőbizottság feladata a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának megvizsgálása és arról jelentés készítése a legfőbb szerv részére. A legfőbb szerv határozatainak megalapozása, állásfoglalás készítése: a társaságok egyesülése előtt, az rt. osztalékfizetésének elrendelése előtt. A bizottság a vezető tisztségviselőktől, ill. a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, melyet azok határidőn belül kötelesek megadni. Az ügyvezetés nem hivatkozhat az üzleti titok védelmére az információk visszatartása érdekében, mivel a felügyelőbizottság a társaság szerve. A részvénytársaság ügyvezetése 3 havonta köteles a felügyelőbizottság részére a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról jelentést készíteni. A bizottság jogosult a társaság könyveit és iratait megvizsgálni, ezen tevékenységéhez szakértőt is igénybe vehet. Ha a felügyelőbizottság véleménye szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, társasági szerződésbe, ill. a legfőbb szerv határozataiba ütközik, vagy egyéb módon sérti a gazdasági társaság érdekeit, összehívhatja a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését, és javaslatot tehet annak napirendjére. A felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a legfőbb szerv ülésén. A felügyelőbizottság tagjai a legfőbb szerv jogsértő határozatait bíróság előtt megtámadhatják. Üzleti jog

Ha a felügyelőbizottság törvénysértést észlel, akkor tagjai a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek. A felügyelőbizottság kezdeményezheti a társaság könyvvizsgálójának meghallgatását a bizottság ülésén. A felügyelőbizottság tagjait sem munkáltatója, sem a társaság tagjai, sem a vezető tisztségviselők nem utasíthatják. A zrt. és a kft. létesítő okirata az igazgatóság tagjai, ill. ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazásának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja, ill. ügydöntő határozatok meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötheti. A törvényben meghatározott döntési jogkört meghaladó jogokkal a felügyelőbizottság nem ruházható fel. Az igazgatóság, a vezérigazgató, ill. az ügyvezető összehívhatja a legfőbb szerv ülését annak érdekében, hogy megváltoztassa a felügyelőbizottság döntését, határozatát. Felügyelőbizottságot nem kötelező minden társasági formánál létrehozni. A törvény viszont előír kötelező eseteket. Nyrt. esetén, ha nem hoznak létre egységes irányítási rendszert. Zrt. esetén, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 5%-a azt kéri. Ha a társaságban biztosítani kell a dolgozói részvételt a felügyelőbizottságban. Üzleti jog

A felügyelőbizottság legalább 3, legfeljebb 15 tagból álló testület. A tagok pontos számát és személyét a létesítő okiratban kell rögzíteni, a tagokat a legfőbb szerv választja. A felügyelőbizottság tagjai természetes személyek lehetnek. A felügyelőbizottsági tagokra fő szabály szerint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizáró okokat kell alkalmazni. Gazdasági társaság munkavállalója csak a munkavállalói képviselet szabályai szerint válhat a felügyelőbizottság tagjává. Zrt. kibocsáthat olyan elsőbbségi részvényt, amely a felügyelőbizottsági tagok kijelölésére vonatkozó elsőbbséget testesít meg. Az elsőbbségi részvényesek a felügyelőbizottság tagjainak legfeljebb 1/3-át választhatják meg, ill. hívhatják vissza. Nyrt. esetén az első felügyelőbizottság tagjainak kijelölését az alapítók alapítói előnyként fenntarthatják maguknak. A tagság elismeréséhez nem elegendő a választás, vagy kijelölés, azt az érintett személynek el is kell fogadnia. Ha a felügyelőbizottság tagjává választott személy más társaságnál már betölt ilyen tisztséget, az új tisztség elfogadásától számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni azt a társaságot, ahol már korábban betöltötte e tisztséget. Ha a felügyelőbizottság tagjait határozatlan időre választják, akkor a vezető tisztségviselő megbízatásának is határozatlan időre kell szólnia (fordítva viszont nem kötelező). Ha mindkét tisztség jelöltjeit határozott időre választják, azoknak nem kötelező egybeesniük. Nem szükségszerű az sem, hogy a felügyelőbizottság minden tagjának a megbízatása ugyanakkor kezdődjön. A tagság megszűnésére szintén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a vezető tisztségviselőknél (bármikor indoklás nélkül visszahívhatók, újraválaszthatók). Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a létesítő okiratban meghatározott szám alá csökken, az ügyvezetés feladata a legfőbb szerv összehívása a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében. Üzleti jog

Az ügyrendjét a felügyelőbizottság saját maga dolgozza ki, de azt jóvá kell hagyatnia a társaság legfőbb szervével. A bizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnököt fő szabály szerint a felügyelőbizottság tagjai választják maguk közül. Ha a létesítő okirat úgy rendelkezik, a legfőbb szerv választhatja meg a felügyelőbizottság elnökét. A felügyelőbizottság testületként jár el, de bármely tagját megbízhatja ellenőrzési feladatok elvégzésével, sőt állandó jelleggel az ellenőrzési feladatokat fel is oszthatja a tagok között. Az ellenőrzést a felügyelőbizottság egyes tagjai vagy felkért szakértők végzik el. Az ellenőrzésből nyert adatok, információk értékelése és az értékelés alapján meghozandó döntés szintén a testületre feladata. A döntéseit a felügyelőbizottság az ülésein hozza meg. Az ülést rendszerint az elnök, vagy az elnökhelyettes hívhatja össze (létesítő okirat, ill. az ügyrend előírásai alapján). Ha nincs aki a felügyelőbizottság ülését összehívja, akkor az ügyvezetés a legfőbb szerv ülését köteles összehívni. A felügyelőbizottság működésének szabályait célszerű ügyrendben rögzíteni: összehívás szabályai, napirendi pontok összeállítása, ülés helye, ideje, ülésezés gyakorisága, stb.). Évente egyszer legalább üléseznie kell a testületnek, mivel a társaság éves beszámolóját csak a bizottság véleményével együtt lehet előterjeszteni. Üzleti jog

A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok 2/3-a, de legalább 3 tag jelen van. A tagoknak nem kell közvetlenül személyesen megjelenniük, alkalmazhatnak elektronikus hírközlő eszközt is az ülés megtartásához (módját az ügyrendben kell rögzíteni). A felügyelőbizottság határozatait az ülésen jelen levők egyszerű szótöbbségével hozza. Tagok felelőssége: A tagok a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. A tagok általában nem aktív cselekvéssel, hanem a megfelelő ellenőrzés elmulasztásával okozhatnak kárt. Üzleti jog

Közkereseti társaság (Kkt.)

A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet végeznek, és ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A nyereség és a veszteség a tagok között – kivéve ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik – vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A tagok gyűlése határoz a társaság minden olyan ügyében, amelyet a törvény vagy a társasági szerződés a legfőbb szerv hatáskörébe utal. A tagok ¾-es szótöbbséggel bármilyen kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörére bízhatnak. A tagok ülés megtartása nélkül írásbeli, vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is dönthetnek, kivéve a számviteli beszámoló jóváhagyását, ill. ha bármely tag az ülés tényleges megtartását kéri. A szavazás során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, kivéve ha a társasági szerződés eltérően rendelkezik, de egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. ¾-es szótöbbségű határozat szükséges az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Valamennyi tag szavazata szükséges a társasági szerződés módosításához, a társaság átalakulásának, ill. megszűnésének elhatározásához. Üzleti jog

Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult, kivéve ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik. A társasági szerződésben pontosan kijelölhetik ki, kik jogosultak az üzletvezetés ellátására. A társaság jogi személy tagja az általa kijelölt természetes személy útján látja el az üzletvezetés funkcióit. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett, vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozással élhet. Az intézkedés felülbírálására a tagok gyűlése jogosult. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. A halaszthatatlan intézkedéseket az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. A társaság törvényes képviselői az üzletvezetésre jogosult tagok, akik a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják a cégjegyzési jogukat. Üzleti jog

Üzleti jog Felelősségi viszonyok: Megszűnik a társasági jogviszony:
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaság vagyona a követelés egészét nem fedezi, a kötelezettségekért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társaságba belépő tag felelőssége – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A társaságtól megváló tag (ill. örököse) a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 5 éves határidőn belül felel a társaság 3. személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya alatt keletkezett tartozásokért. Megszűnik a társasági jogviszony: ha a tag az előre meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette, a tagok közös megegyezésével, a tag kizárásával, rendes felmondással, azonnali hatályú felmondással, a társasági részesedés átruházásával, a tag halálával (természetes személy), a tag megszűnésével (jogi személy), ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. Üzleti jog

Felmondás: Rendes felmondás: A társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag 3 hónapra írásban felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a tagok a felmondási időt további 3 hónappal meghosszabbíthatják. Rendkívüli felmondás: A tag fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja. Okai: a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A felmondás érvénytelensége iránt a társaság az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül indíthat pert. A tag a társasági részesedését írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz is, hogy házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása címén a nem tag házastárs a társaság tagjává váljon. A társaságtól megváló tagot a társaság saját tőkéjéből (forgalmi értéket kell alapul venni) akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez. A társaságtól megváló tag követelését fő szabály szerint a jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni. Üzleti jog

A meghalt tag örököse, ill
A meghalt tag örököse, ill. a megszűnt tag jogutódja a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. Ha a megegyezés nem jön létre, akkor az örökössel, ill. a jogutóddal pénzügyileg el kell számolni. Ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha 6 hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. A megszűnt társaság megmaradt vagyonát az egyes tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. A kkt. bt-vé, vagy a bt. kkt-vé a társasági szerződés módosításával alakulhat át. Ha az átalakulás során az addig korlátlanul felelős tag felelőssége korlátozottá válik, a változás bekövetkeztétől számított 5 évig korlátlanul felel a tagsága alatt keletkezett társasági tartozásokért. Üzleti jog

Betéti társaság (Bt.)

A társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felelős. Eltérő rendelkezés hiányában a társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Fő szabály szerint a kültag a társaság törvényes képviseletére és az üzletvezetésre nem jogosult. Ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor ő erre időbeli korlátozás nélkül jogosult. Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége megszűnésétől számított 5 éves jogvesztő határidőn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett. Ha a társaságból valamennyi beltag, vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított 6 hónapos határidő elteltével megszűnik, kivéve ha a határidőn belül a társasági szerződése módosításával a működés törvényes feltételeit megteremti. Ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, akkor átmenetileg a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni. Üzleti jog

Az üzleti jog alanyai, az üzleti élet szervezetei és szerződései

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az üzleti jog alanyai, az üzleti élet szervezetei és szerződései"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Az üzleti jog alanyai, az üzleti élet szervezetei és szerződései

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az üzleti jog alanyai, az üzleti élet szervezetei és szerződései"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés