Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása Készítette: dr

Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása 2018. Készítette: dr
Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása Készítette: dr. Bobonka Miklós Kornél osztályvezető

Adottságok, célrendszer
Jogszabályi környezet Az anyagi adótörvények érdemben egyelőre nem változnak Változik a közigazgatási, bírósági eljárási szabályozási környezet ALAP célrendszer Átlátható, közérthető, követhető szabályozás; szolgáltató hatóság Digitalizáció Az adóbürokrácia megreformálása (adminisztráció csökkentése és az adózás egyszerűsítése) Adócsökkentés Feketegazdaság elleni küzdelem

Adottságok, célrendszer
Többlépcsős… Már évek óta tervezett és évek óta tartó FOLYAMAT……..!! >>> OPEG -> 2015. EKAER 2016. Adózói minősítés 2017. Támogató eljárás dr. Bobonka Miklós Kornél

dr. Bobonka Miklós Kornél
Szabályozási modell Jogforrások 3 szintű -> I. TÖRVÉNYEK -> II. KORMÁNY RENDELETEK (alapvetően új rendeleti szint) -> III. MINISZTERI RENDELETEK dr. Bobonka Miklós Kornél

I. Az adózás rendjének újraszabályozása A TÖRVÉNYEK
Adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. CLI. TÖRVÉNY (AIR.) Általános eljárási szabályok, leválás az általános közigazgatási rendtartásról Adózás rendjéről szóló 2017. ÉVI CL. TÖRVÉNY (ART.) Az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályok (bevallás, befizetés, adóhatósági nyilvántartás, adatszolgáltatás, egyes adóigazgatási eljárások, EKAER, online pénztárgép, szankciórendszer) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. ÉVI CLIII. TÖRVÉNY (AVT.) A NAV, mint általános közigazgatási végrehajtó szolgálat eljárásrendje + Egyes anyagi jogi törvények! dr. Bobonka Miklós Kornél

Szabályozási modell FONTOS TEHÁT, HOGY MÁS – FŐLEG ANYAGI JOGI – TÖRVÉNYEKBE IS KERÜLTEK ÁT RENDELKEZÉSEK -> PL. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÖNADÓZÁS, ILLETVE ADÓBEVALLÁSI TERVEZETTEL VALÓ TELJESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOZÁS – SZJA TV. 11.§ - 12/D.§ -> PL. ÁFA HATÁLYA ALÁ TÖRTÉNŐ BEJELENTKEZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK; ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZATRA ÉS ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK - ÁFA TV. 4/A. SZÁMÚ ÉS 10. SZÁMÚ MELLÉKLETEI -> PL. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS – TBJ. -> PL. BEVALLÁST HELYETTESÍTŐ NYILATKOZATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS – TAO. 5.§ (8A) BEKEZDÉS …. STB. dr. Bobonka Miklós Kornél

Szabályozási modell Differenciált személy kör („személy hatály”)!
„CSAK AZ ADOTT SZEMÉLYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK….” LEEGYSZERŰSÍTVE , pl. : ADÓZÓ RA(AIR. és ART.) ADÓS RA (AVT.) dr. Bobonka Miklós Kornél

II. Az adózás rendjének újraszabályozása A KORMÁNY RENDELETEK
E jogszabály alapján több Korm. rendelet – felhatalmazások, tárgykörök… -> 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet! Adószám törlése Bizonylatok, igazolások kiállítása Adózás rendjéről szóló 2017. ÉVI CL. TÖRVÉNY felhatalmazása alapján 268.§ Változás bejelentés Adóteljesítmény megállapítása Adóbevallás kijavítása KOMA Adószámla kivonat Adófizetési biztosíték dr. Bobonka Miklós Kornél

II. Az adózás rendjének újraszabályozása A KORMÁNY RENDELETEK
E jogszabály alapján több Korm. rendelet – felhatalmazások, tárgykörök… 475/2017. (XII.28.) Korm. rendelettel módosított 485/2015. (XII.29.) Korm. rendelet (marad!) 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet Adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. CLI. TÖRVÉNY felhatalmazása alapján 136.§ NAV hatásköre és illetékessége Ellenőrzés részletszabályai Hatósági zár részletszabályai Ügyek elektronikus intézése dr. Bobonka Miklós Kornél

III. Az adózás rendjének újraszabályozása A MINISZTERI RENDELETEK
Régiek és újak… EKAER – 5/2015. (II.27.) NGM rendelet Kockázatos termékek (EKAER) – 51/2014. (XII.31.) NGM rendelet Adózás rendjéről szóló 2017. ÉVI CL. TÖRVÉNY felhatalmazása alapján 269.§ Online pénztárgépek éves felülvizsgálata Automataberendezés (üzemeltetők; AFE; felügyeleti szolgáltató, stb.) dr. Bobonka Miklós Kornél

III. Az adózás rendjének újraszabályozása A MINISZTERI RENDELETEK
Régiek és újak… Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. ÉVI CLIII. TÖRVÉNY felhatalmazása alapján 126.§ Az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapítása és megfizetése - 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet A meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlatok tartalmára és a kiválasztásra vonatkozó részletszabályok dr. Bobonka Miklós Kornél

IV. A szabályozási modell
AVT. ART. AIR. Mögöttesként VHT. Mögöttesként AIR. Mögöttesként ART. dr. Bobonka Miklós Kornél

Art. - HATÁLYBALÉPÉSEK ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
FŐSZABÁLY: JANUÁR 01-JÉN A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni (pl. feltételes adóbírság kedvezménye! -> lehet -> DE a feltételeknek teljesülnie kell!). Ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően, a hatálybalépést megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. dr. Bobonka Miklós Kornél

Air. - HATÁLYBALÉPÉSEK ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
FŐSZABÁLY: JANUÁR 01-JÉN A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni. Ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. dr. Bobonka Miklós Kornél

Avt. - HATÁLYBALÉPÉSEK ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
FŐSZABÁLY: JANUÁR 01-JÉN A törvényt a hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell. A törvényt nem kell alkalmazni a december 31-ig foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során. dr. Bobonka Miklós Kornél

KITEKINTÉS dr. Bobonka Miklós Kornél

Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (2016. évi CL. törvény – ÁKR. ) 2018. január 1-jétől felváltja a Ket-et Az adó- és vámigazgatási eljárás kivett eljárás, okai: Sommás eljárás Eljárás felfüggesztésének tilalma Határidő szünetelés tilalma Határidő hosszabbítás tilalma Főszabály szerint minden eljárás kérelemre indul Kérelmező hiányos kérelmet ad be – a kérelmet vissza kell utasítani dr. Bobonka Miklós Kornél

AIR. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az AIR. Az adóigazgatási rendtartás külön törvényben történő újraszabályozásának céljai: A lehetőségekhez mérten rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése. Az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése. Az önkéntes jogkövetők intézményesített támogatása kötelezettségeik teljesítésében. Az eljárási határidők és a jogorvoslati rend felülvizsgálatával olyan eljárások kialakítása, melyek ésszerű időn belül lezárhatók. Az adóhatóság rendelkezésére álló információk, adatok hatékonyabb felhasználásával az adózókkal való személyes kapcsolatfelvétel esetköreinek szűkítése. Az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése, az adókötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az AIR. Az AIR.: „Stabil mag”; „Konstans” Általános keretrendszer; Leválás az általános közigazgatási rendtartásról (tehát az Ákr. nem funkcionál mögöttes jogszabályként!) dr. Bobonka Miklós Kornél

Régi/új alapelvek – példálózva – az AIR-ban
Szakszerű és hatékony eljárás elve: Az adóhatóság a szakszerűség, a hatékonyság és a költségtakarékosság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy - a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül - az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen, és az adózónak, az eljárás egyéb résztvevőjének és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozza. Egyedi elbírálás elve Az adóhatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. ÚJ! Közérthetőség elve Az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie (de pontosnak és szakszerűnek is…) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adóigazgatási rendtartás – főbb pillérek
Adózó – eljárási képesség –; képviselet Adóhatóság (hatásköri szabályok nélkül) Nyelvhasználat Kapcsolattartás Támogató Iratbetekintési jog – nemzetközi információcseréhez kapcsolódó levelezésbe is betekinthet (a válasz megérkezését követően; de a jog korlátozott) Ügyintézési határidő (rövidebb határidők a jogszabályban) Tárgyalás Eljárás akadályoztatása – eljárási bírság Döntés tartalma Adóhatósági igazolás - részletes szabályai a Korm. rendeletben Biztosítási intézkedések, ideiglenes biztosítási intézkedések, „feloldása” Költségmentesség Jogorvoslat stb…. dr. Bobonka Miklós Kornél

Főbb változások az ellenőrzésben
Az AIR. csupán keretjellegű szabályokat tartalmaz; a részletszabályok Korm. rendeletben kerültek meghatározásra (így az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban). dr. Bobonka Miklós Kornél

Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi 7 ellenőrzéstípussal szemben a törvény csak 2 ellenőrzésfajtát nevesít. 1. ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzés (ez a volt bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés), 2. egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálat (a volt egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló; az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés) dr. Bobonka Miklós Kornél

És a többi? az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzés az illetékekről szóló jogszabály felhatalmazása alapján miniszteri rendeletben kap helyet (Itv. 83.§ (3) bekezdés + 44/2004. (XII.20.) PM rendelet módosult); az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés eljárás lett (ART. 163.§); a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés megszűnt. dr. Bobonka Miklós Kornél

A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásként és időszakonként vizsgálja. HATÁRIDŐK: ÚJ!!! Objektív ellenőrzési határidő (MINDEN ADÓZÓ ESETÉBEN): az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében marad a 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak akkor léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza; ahogyan ui. szabályokat tartalmaz a törvény a megbízható adózók esetében is. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az alapellenőrzési határidők (adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap) változatlanok, de a speciális határidők (kiutalás előtti, felszámolás, végelszámolás) megszűnnek. Megszűnt minden ellenőrzési határidő-nyugvási ok, így a törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidőt meghosszabbítja (csak meghosszabbítani lehet az ellenőrzést!) indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 (jogkövetési vizsgálat esetén 30) nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az AIR. visszaállítja a január 1. előtti szabályozást: az „ellenőrzés” az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, átadásával, bemutatásával kezdődik. Az önellenőrzési tilalom tehát az előzetes értesítéssel (ha van ilyen; ha nincs akkor a megbízólevél kézbesítésével, stb.) beáll (-> ART. 49.§ (6) bekezdés; illetve korábban is csak a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés esetében volt értelmezhető, ezért is használja az ART. az „adóellenőrzés” kifejezést jelenleg) „ellenőrzési határidő” viszont – abban az esetben is, ha az ellenőrzés előzetes értesítéssel indult – csak a megbízólevél kézbesítésekor, átadásakor, bemutatásakor kezdődik. Változás még, hogy az ellenőrzés határidejét új eljárás lefolytatása esetén az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásától, tárhelyen történő elhelyezésétől, illetve átadásától kell számítani. dr. Bobonka Miklós Kornél

KIEGÉSZÍTŐ ELLENŐRZÉS: Az ellenőrzést az adózó észrevétele alapján az észrevétel beérkezésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe foglalásától számított legfeljebb 30 napig, jogkövetési vizsgálat esetében legfeljebb 15 napig lehet folytatni (NEM LEHET MEGHOSSZABBÍTANI). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül, az ok felmerülésétől számított tizenöt napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. (+ MEGSZŰNT A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN AZ ELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGE…) dr. Bobonka Miklós Kornél

ÉSZREVÉTELEZÉS: Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba az eljáró adóhatósággal történő előzetes egyeztetést követően betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül, adóellenőrzés esetén 30 napon belül (!) észrevételt tenni. ! Az észrevétel megtételére nyitva álló határidők jogvesztők! dr. Bobonka Miklós Kornél

TELJESSÉGI NYILATKOZAT: A természetes személy adózó személyi jövedelemadó bevallásának vizsgálatára irányuló adóellenőrzés esetén, ha becslés (részletszabályok a Korm. rendeletben) alkalmazására kerül sor, az állami adó- és vámhatóság a becslés alkalmazásáról tájékoztatja az adózót, amellyel egyidejűleg felhívja, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot tizenöt napon belül küldje meg az állami adó- és vámhatóság részére. A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. dr. Bobonka Miklós Kornél

Változások a jogorvoslatban – ÁTTEKINTÉS
JOGORVOSLATI ELJÁRÁS KÉRELEMRE: FELLEBBEZÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁS („INTÉZKEDÉS IRÁNTI KÉRELEM”) KÖZIGAZGATÁSI PER - következő diák! HIVATALBÓL: SAJÁT HATÁSKÖRŰ MÓDOSÍTÁS, VISSZAVONÁS ÜGYÉSZI FELHÍVÁS ÉS FELLÉPÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁS dr. Bobonka Miklós Kornél

KITEKINTÉS dr. Bobonka Miklós Kornél

Közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (2017. évi I. törvény – KP. ) 2018. január 1-jétől hatályos Ok: a közigazgatási bíráskodás hangsúlyozása; önálló perrendtartás, amely elősegíti a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását. A KP.-t kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban. + Új közigazgatási bíráskodás (KP. 13.§ - „regionális körben eljáró” közigazgatási és munkaügyi bíróságok – Hajdú-Bihar; Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyes közigazgatási ügyek tekintetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel). + KP. 157.§ dr. Bobonka Miklós Kornél

Vissza az AIR-hoz; változások a jogorvoslatban
Az Ákr. osztva a német közigazgatás-tudomány egyöntetű álláspontját, amely különbséget tesz bíróság döntéséhez kapcsolódó jogerő (Rechtskraft) és a közigazgatási hatósági döntéshez kapcsolódó ún. Bestandskraft között, a törvény szakít a közigazgatási jogerő fogalmával. Az anyagi jogerő (tehát a döntés megtámadhatatlansága és megváltoztathatatlansága) ugyanis kizárólag a bíróság döntéséhez kapcsolódhat. A jogerő két (alaki és anyagi) értelemben jelent meg a közigazgatási eljárásban, amely tudományos fogalom lévén nehezen volt érthető mind az ügyfelek, mind az ügyintézők számára. Összhangban tehát a közigazgatási perrendtartás koncepciójával, a törvény az alaki jogerő helyett a döntés véglegessége fogalmat használja, kifejezésre juttatva, hogy a végleges döntés a hatósági eljárás befejezése, azt már a hatóság nem módosíthatja, abból jogok és kötelezettségek fakadnak, tehát a hatóság döntési joga tekintetében véglegesnek minősül. A fentiekkel összhangban az Air. is a döntés véglegessé válásáról rendelkezik. dr. Bobonka Miklós Kornél

Változások a jogorvoslatban
! A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az ellenőrzések mielőbbi lezárásában ugyanis az adózók sok esetben ellenérdekeltek. Mi minősül új ténynek, illetve új bizonyítéknak? ->>> az adózó által nem hivatkozott és az elsőfokú adóhatóság által a döntéshozatalkor nem ismert tény, illetve bizonyíték; ->>> az adózó által hivatkozott, de a döntéshozatalig az elsőfokú adóhatósághoz meg nem érkezett bizonyíték. dr. Bobonka Miklós Kornél

Másodfok (NAV Fellebbviteli Igazgatósága): bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés felülvizsgálata körében. Ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani. Lehetőség lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen, melynek keretében az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne. dr. Bobonka Miklós Kornél

Eddig rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható volt felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is. Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb végérvényesen lezáruljanak, a törvény szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyban, mind idejében. ->>> Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be (jogvesztő határidő!). dr. Bobonka Miklós Kornél

Változások a jogorvoslatban – ügyfélcentrikus megoldások
ELKÉSETT FELLEBBEZÉS: Ha a fellebbezés elkésett, és a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a fellebbezésre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő, az elsőfokú adóhatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 8 napos határidő tűzésével a fellebbezésre jogosultat igazolási kérelem előterjesztésére hívja fel. A felhívás személyes átadása, postára adása vagy elküldése és a határidő letelte közötti időtartam a felterjesztés határidejébe nem számít bele. Ha a fellebbezésre jogosult személy határidőn belül nem nyújt be igazolási kérelmet, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Változások a jogorvoslatban – ügyfélcentrikus megoldások
NEM EGYÉRTELMŰ „FELLEBBEZÉS”: Ha a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 8 napos határidő tűzésével felhívja a fellebbezésre jogosultat az egyértelmű kérelem benyújtására. A hiánypótlási felhívás személyes átadása, postára adása vagy elküldése és a határidő letelte közötti időtartam a felterjesztés határidejébe nem számít bele. Ha a fellebbezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Saját hatáskörű visszavonás, módosítás
Új elem, hogy a közigazgatási perrel érintett adóhatóság a bíróság által el nem bírált jogszabálysértő döntésrészét is módosíthatja, illetve visszavonhatja. A módosítás, visszavonás időbeli korlátja nem változik (adózó terhére egy év, javára elévülési időn belül), de a törvény egyértelművé teszi, hogy a határidőn belül a kiadmányozásnak kell megtörténnie. Új elem még, hogy a súlyosítási határidő leteltét követően nem lehet az adózó javára szóló visszavont döntéssel azonos jogalapon nyugvó, az adózó terhére szóló új döntést hozni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Változások a jogorvoslatban – AVT-ben
VÉGREHAJTÁSI KIFOGÁS: 8 NAP HELYETT 15 NAPON BELÜL KÉRHETI az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti. A végrehajtási kifogást indokolni kell (ha ezt nem tartalmazza visszautasítással kell számolni!), tehát abban meg kell jelölni a sérelmezett intézkedést és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Kapcsolattartás az adózókkal
Az új szabályok alapján, aki nem köteles elektronikus kapcsolattartásra az választása szerint tarthat elektronikus úton kapcsolatot az adóhatósággal bármely ügyben. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezetteket illetően változás, hogy az adóhatóság nemcsak a törvényben meghatározott ügyekben, hanem minden adóügyben elektronikus úton tart kapcsolatot az érintett adózói körrel, az érintett adózói körbe pedig minden, az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett beletartozik (pl. a Pp. szerinti gazdálkodó szervezet - ideértve az egyéni vállalkozót is -, költségvetési szerv, stb.) dr. Bobonka Miklós Kornél

Képviselet Az eseti meghatalmazások tekintetében - néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével - kikerülnek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározza a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Kapcsolattartás az adózókkal, képviselet
„Természetes személy” terminológia Könnyítés a kapcsolattartásban: Természetes személyt bárki (képviseletre alkalmas nagykorú személy) képviselheti, akár állandó meghatalmazottként is; Jogi személyt eseti meghatalmazottként bármely nagykorú személy képviselheti. A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazás alapján a képviselő akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességéről a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. + Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. dr. Bobonka Miklós Kornél

Idézés Az idézés helyének „beszűkülése” Az adóhatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét akkor idézheti a hivatali helységébe, ha ezt jogszabály írja elő, az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely adózó eljárási jogait, az idézni kívánt személy lakóhelyén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy azt az idézett személy kéri. A fővárosban működő adóhatóság a főváros egész területéről idézhet. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az eljárás akadályozásának következményei
ÚJ! szankció: eljárási bírság Bevezetésének indoka: az adóigazgatási hatósági szabályozás egyik kulcskérdése, miként tudja az eljárások időszerűségét biztosítani. A tapasztalatok szerint az eljárások elhúzódásának egyik meghatározó oka lehet, ha az adózó, vagy az eljárás bármely résztvevője azt akadályozza. A törvény több ponton is átalakította a szabályozást: így nem egyszerűen a kiszabott eljárási bírság mellett biztosít lehetőséget az okozott eljárási többletköltségek megtérítésére, hanem – ha azt az adózó vagy az eljárásban résztvevő bármely személy vagy szerv önhibájából eljárási kötelezettségszegése okozta – az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezést kivételt nem tűrő szabállyá teszi, és emellett biztosítja az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét. dr. Bobonka Miklós Kornél

Mértéke: Az eljárási bírság maximális mértéke tekintetében törvény eltérhet, hiszen más összegű szankció jelent hatékony fellépési lehetőséget egy versenyfelügyeleti, avagy éppen egy szociális eljárásban. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. dr. Bobonka Miklós Kornél

Ideiglenes biztosítási intézkedés – kifizetés engedélyezése
„Érzékeny” terület ->>> indokolt egy ÚJ! jogintézménynek a bevezetése: kizárólag az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során ideiglenes biztosítási intézkedés keretében elrendelt számlazárolással összefüggésben lehet alkalmazni. Lényege: Az állami adó- és vámhatóság az adózó erre irányuló kérelmére engedélyezheti meghatározott összegek, arra jogosult személyek részére történő közvetlen kifizetését. A közvetlen jelleg abban nyilvánul meg, hogy az állami és adó- és vámhatóság engedélye alapján a kifizetés nem az adózó részére történik, hanem azt az adózó zárolt fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató teljesíti közvetlenül a jogosult személyek számára. A kifizetés engedélyezése mellett az állami adó- és vámhatóság mérlegelési jogkörében eljárva dönt a kifizetések sorrendjéről és összegszerűségéről is. dr. Bobonka Miklós Kornél

Kifizetés engedélyezése
Az engedélyezési eljárás lefolytatására a törvény rövid, tizenöt napos ügyintézési határidőt biztosít. Az engedélyezés kérdésében az állami adó- és vámhatóság végzés formájában dönt, melyek közül a kifizetés engedélyezését elutasító végzés, illetve a kifizetést részben engedélyező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Természetéből adódóan a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntéssel szemben nem indokolt biztosítani sem önálló, sem egyéb fellebbezési jogosultságot, így a végzés a döntés közlésével véglegessé válik és ennek következtében korábban végrehajtható. A kifizetések teljesítése abban az esetben engedélyezhető, ha az adózó a törvényben meghatározott módon igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne. dr. Bobonka Miklós Kornél

ART. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az újraszabályozás célja
Annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, Segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, A fentieket oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, Minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből. dr. Bobonka Miklós Kornél

Főbb módosítások – egy csokorban…
Tartalma: különös adóigazgatási szabályok (a hatályos Art.-ból átvett szabályok + új szabályok). Törvényszerkezet: 8 rész, ezen belül 34 fejezet, tagoltabb szerkezet (áttekinthetőség). Értelmező rendelkezések az ART. elején! Adófizetési biztosíték letételére kötelezés: ok vizsgálata adóregisztrációs eljárás keretében, kötelezés adószám megállapítását követően. Cáfolat közzététele: adótitokkal összefüggő jogintézmény. Kedvezőbb, illetve egy plusz automatikus részletfizetési kedvezmény a NAV által nyilvántartott adóra: természetes személy (ev. és áfa fiz. is), 500e Ft-ig, 12 hónapra. dr. Bobonka Miklós Kornél

2018. január 31-éig be kell jelenteni
Főbb módosítások Jogkövetkezmények alóli mentesülés: Az adózó terhére – adóhiány kivételével, annak megfizetése alól tehát nem mentesít – jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen (!) – január 1-jétől – közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el. Új bejelentési kötelezettség: külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámot 2018. január 31-éig be kell jelenteni a cégbejegyzésre kötelezett adózóknak!!! dr. Bobonka Miklós Kornél

Főbb módosítások Szankció- és bírságszabályok változásai A NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő (korábban 2000 forint). Indok: sok kapacitást köt le. Mulasztási bírság szabályozás egyszerűsítése jegyében néhány bírságtényállás megszüntetése pl. háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság. Az adószám-felfüggesztés jogintézményének megszüntetése, mivel nehezen kezelhető ez az adózói státusz, valamint a fokozott adóhatósági felügyelet. dr. Bobonka Miklós Kornél

Főbb módosítások Bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye: ->> a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól mentesül + feltételek…. II. Az adózók számára nyújtott szolgáltatások: külön fejezetben! Kezdő vállalkozások támogatása (ÚJ): egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak. dr. Bobonka Miklós Kornél

Főbb módosítások Az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozzá az adóhatóság: a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. A NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosít az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében (később lép majd hatályba…). dr. Bobonka Miklós Kornél

Alapelvek – együtt értelmezendők az AIR. alapelveivel!
A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma (1. §)) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése. dr. Bobonka Miklós Kornél

Alapelvek A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula) (2. §) Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti. Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye (3. §) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. dr. Bobonka Miklós Kornél

Alapelvek Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. dr. Bobonka Miklós Kornél

Alapelvek A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása (4. §) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Alapelvek Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén (5. §) Az 1. § és a 4. § szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény hatálya (6. §) Magyarország területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó természetes személy, c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet, d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy, e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon (az a)-d) pont a továbbiakban együtt: személy) adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel, a hozzájárulással, a díjjal összefüggő, a központi költségvetés, az Alapok vagy az önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen, önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó), b) a központi költségvetés terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban: költségvetési támogatás), c) az a) és b) pont szerinti befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik (az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás). dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény hatálya Ha a törvény másként nem rendelkezik, a) az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra, b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvényt kell alkalmazni a) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget. A törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint - az előződia utolsó bekezdés a) pontja szerinti kivétellel - az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény hatálya Az AIR-t és e törvényt kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban. A törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló évi CXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó olyan adóalanyra, aki, amely a szolgáltatást az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik. Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Értelmező rendelkezések (7. §) – betűrendben!; ‘90%-ban a régi szabályok pl…. Adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a természetes személy adóazonosító jele, Adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló évi C. törvényben (a továbbiakban Számv. tv.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a Számv. tv. szerinti üzleti év, Adókülönbözet: a bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, illetve kivethető és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét, dr. Bobonka Miklós Kornél

Értelmező rendelkezések (7. §)
Be nem jelentett foglalkoztatott: az adózó tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető biztosítotti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen, EKAER: az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a dr. Bobonka Miklós Kornél

termék közúti fuvarozásával, illetve Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja, EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít, Igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik, dr. Bobonka Miklós Kornél

Irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül, Folyamatos teljesítésű szerződés vagy egyéb jogügylet: olyan szerződés vagy jogügylet, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, dr. Bobonka Miklós Kornél

b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő, Romlandó áru: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési időtartammal ellátott termék, Székhely: a) eltérő rendelkezés hiányában az egyéni vállalkozó, a jogi személy, egyéb szervezet alapszabályában, dr. Bobonka Miklós Kornél

a cégbejegyzésben, a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásában ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye, b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, de az Szja. tv. egyéni vállalkozóként megjelölt természetes személy esetében a nyilvántartást vezető kamara nyilvántartásában székhelyként, irodaként megjelölt hely, c) ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye, dr. Bobonka Miklós Kornél

Székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről, Telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás dr. Bobonka Miklós Kornél

székhelyétől különböző közigazgatási területen található, Tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában a tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye, Lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely, Szokásos tartózkodási hely: a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási dr. Bobonka Miklós Kornél

Kikerül az értelmező rendelkezések közül: Az adóteljesítmény fogalma – Korm. rendelet szabályozza Minősített adózó fogalma – megszűnt ez az adózói kategória Köztartozás mentes adózói adatbázis meghatározása – a szolgáltatások fejezetbe kerülnek át a bekerülés feltételei. (A bekerüléssel kapcsolatos részletszabályok – Korm. rendeletben) Pontosítás: Egyéb szervezet a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adókötelezettségek általános szabályai – nincs érdemi változás
Munkáltató kijelölése adókötelezettségek teljesítésére (8. §) Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adókötelezettségek általános szabályai
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére (az a)-i) pontban foglaltak továbbiakban együtt: adókötelezettség). dr. Bobonka Miklós Kornél

Adókötelezettség alóli mentesülés (10. §) Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti. Költségvetési támogatásra jogosultság, valamint a kedvezőbb szabályok alkalmazásának előfeltétele (11. §) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének. dr. Bobonka Miklós Kornél

FELTÉTEL! Ha a törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, – ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést – úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén Az adózó adókötelezettségeit a) felszámolás esetén – a Csőd tv. 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével – a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, b) végelszámolás esetén – a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével – a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, c) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. dr. Bobonka Miklós Kornél

A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. dr. Bobonka Miklós Kornél

Kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítése (13. §) A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Előtársaság adókötelezettségeinek teljesítése (14. §) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait. dr. Bobonka Miklós Kornél

Ha törvény másként nem rendelkezik, az Art. vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell. Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye (15. §) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata szünetelésének dr. Bobonka Miklós Kornél

időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek – kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek – teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is. Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, dr. Bobonka Miklós Kornél

adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adókötelezettségek részletszabályai/Bejelentkezés és bejelentés szabályai Bejelentkezési kötelezettség (16. §) Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza. Adóköteles tevékenységet – a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról. dr. Bobonka Miklós Kornél

Bejelentkezés és bejelentés szabályai
Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn. Az adózó – kivéve a törvény szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű természetes személyt – költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett. dr. Bobonka Miklós Kornél

Fióktelep, közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezése (17. §) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő tizenöt napon belül benyújtja az állami adó- és vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – kilencven napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is. dr. Bobonka Miklós Kornél

Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz (18. §) Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak. Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban (19. §) Az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a jogszabályban meghatározott bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés dr. Bobonka Miklós Kornél

iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya. (2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) dr. Bobonka Miklós Kornél

olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely aa)az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző háromszázhatvanadik napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy dr. Bobonka Miklós Kornél

ab)az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy dr. Bobonka Miklós Kornél

ac)adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt, dr. Bobonka Miklós Kornél

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül. dr. Bobonka Miklós Kornél

A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte. dr. Bobonka Miklós Kornél

A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is. A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le. Az adószám felfüggesztésének kikerülésével az már nem jelent akadályt az adóregisztrációs eljárásban, illetve bővült azon esetek köre, amikor az adószám jogerős törlésére okot adó körülmények képeznek akadályt pl. a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének 2-szeri elmulasztása utáni adószám törlés stb. dr. Bobonka Miklós Kornél

A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban (20. §) Az adószám kiadásának megtagadását nem minden esetben előzi meg törvénysértő magatartás, így a törvény lehetőséget biztosít a jogkövetkezmények alóli mentesülésre. Az önhibán kívül felhalmozódott tartozásra tekintettel az a személy, akinek adózói előéletére tekintettel tagadta meg az adószámát az adó- és vámhatóság, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Lényeges, hogy a kimentési eljárásban a bizonyítási teher az adózón van, azaz a kérelmet előterjesztőnek minden kétséget kizáróan kell bizonyítania, hogy a törvényben taxatíve meghatározott kimentési okok az esetében fennállnak. dr. Bobonka Miklós Kornél

A kimentési kérelemre indult eljárás során az állami adóhatóság jogosult megvizsgálni a kimentési kérelemben előadottak valódiságát. ->>> E tekintetben vizsgálhatja az adótartozás felhalmozódását eredményező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valódiságát mind az adózónál, mind pedig a vevőnél és a megrendelőnél, valamint korábbi ellenőrzések eredményeit is felhasználhatja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Kimentési okok bővülése: sikeres a kimentés, ha az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, igazolja, hogy jogviszonya öröklés útján létesült és a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás nem tagi, illetve részvényesi jogviszonyának időtartama alatt, vagy jogviszonya megszűnését követő száznyolcvan napon belül keletkezett. dr. Bobonka Miklós Kornél

Döntés az adószám megállapításáról az adóregisztrációs eljárásban (21. §) A NAV az adószámot a cégbíróság bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg abban az esetben, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja esetében adószám kiállításának megtagadását eredményező kizáró ok nem áll fenn. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az előtársaság tagjainak felelőssége az adószám megtagadása esetén (22. §) Továbbra is irányadó az a szabály, ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírságot – természetes személy esetén a természetes személy adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi tagra, részvényesre kiszabhatja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adóregisztrációs eljárás megszüntetése (23. §) Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy az adóelkerülési célzatú cégalapításokat megakadályozza, azonban lehetőség nyílik a jövőben is az adóregisztrációs eljárás megszüntetésére, ha az adóregisztrációval érintett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a kizáró ok, és amely társaságban a törvényben meghatározott mértékű állami tulajdon áll vagy állt fenn. A törvény egyértelművé teszi, hogy a meghatározott mértékű állami tulajdonnak az akadályhordozó társaságban kell fennállnia. dr. Bobonka Miklós Kornél

Változás-bejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárás (24. §) A vezető tisztségviselők személyében történt változások esetében a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül az állami adó- és vámhatóság továbbra is megvizsgálja, hogy nem áll- e fenn valamely akadály. Abban az esetben, ha az adóhatóság akadályt észlel, határidő tűzésével felhívja az adózót annak elhárítására. A vezető tisztségviselő, akire tekintettel az akadály fennáll, a felhívástól számított tizenöt napon belül kimentési kérelemmel élhet. Új rendelkezés, hogy a tag vagy részvényes személyében az Art-ben meghatározott valamely akadály az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet. dr. Bobonka Miklós Kornél

Igazolás az adóregisztrációs akadály hiányáról (25. §) Továbbra is lehetőség az adózó vagy adózónak nem minősülő természetes személynek előzetesen igazolást kérnie arról, hogy nem áll fenn olyan akadály, amely alapján az adószám kiadását meg kellene tagadni vagy az adószámot törölni kellene. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adófizetési biztosíték (26. §): ÚJ jogintézmény Az állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően (tehát az adószám megállapítása nem gátolt!) fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a következőkben meghatározott valamely oka. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása dr. Bobonka Miklós Kornél

Bejelentkezés és bejelentés szabályai – „riasztási küszöb”; a „sárga lámpa”… iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás az Art. szerinti mögöttes kötelezés alapján vagy egyéb úton nem térült meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

Összege a tartozás összege. Ha az adózó esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni. Az adófizetési biztosíték teljesíthető – 2 MÓDON: az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, illetve a kiállításától számított tizenkét hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával tehet eleget. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő 30 napon belül kell teljesíteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az előző kötelezés ellenére az adófizetési biztosíték nem kerül teljesítésre, akkor annak jogkövetkezménye az adószám törlése a hirdetményi úton történő közlés mellőzésével, közvetlenül az adózóval közölt határozatban. Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének 12 hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról. Ha az előző értesítést követő 15 napon belül nem kerül sor kiegészítésre, akkor az adószám törlésre kerül. A kiegészítésre még az adószám törlésről rendelkező határozat kiadmányozását követően, annak véglegessé válásáig is sor kerülhet, ugyanis ebben az esetben a határozat visszavonásra kerül. Az állami adó- és vámhatóság az Art. alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított 12 hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó 12 hónapos időszak leteltét követő 30 dr. Bobonka Miklós Kornél

napon belül visszafizeti az adózó részére. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra. Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt kézhezvételétől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának Art-ben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adófizetési biztosíték szükségességének vizsgálata (27. §) Az adófizetési biztosíték jogintézményének bevezetése az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik, amelyek új cégben kívánnak részt venni. A működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét. Jogorvoslat az adófizetési biztosítékkal kapcsolatban (28. §) A fellebbezés benyújtására 8 nap áll az adózó rendelkezésére (nem halasztó hatályú), amely határidő jogvesztő. A fellebbezés felterjesztésére szintén 8 nap áll az adóhatóság rendelkezésére, a fellebbezést pedig 15 nap alatt kell elbírálni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Közösségi adószám megállapítása (29. §) Az adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján részére közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószámot az adózóknak csak a közösségi kereskedelemmel összefüggő iratokon kell feltüntetniük, tekintettel arra, hogy a közösségi adószám a közösségen belüli kereskedelemben azonosítja adózót. Kérelemre a közösségi adószám adóév közben is törölhető. Csoportazonosító szám megállapítása (30. §) Továbbra is lehetőség, hogy csoportos adóalanyiságot válasszanak azon adóalanyok, akik együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban az állami adó- és vámhatóság csoportazonosító számot állapít meg a csoport részére. dr. Bobonka Miklós Kornél

A csoportos adóalanyiság alapján a tagok az egymás között teljesített ügyletek során nem számítanak fel forgalmi adót, külső ügyletek esetében terheli a tagokat kizárólag ezen kötelezettség. Együttműködő közösség adószámának megállapítása (31. §) Az Art. szerint a Áfa tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén áfamentes az együttműködő közösség által a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösség tagjának nyújtott szolgáltatás. Az együttműködő közösség a leendő tagjai által a közös cél elérése érdekében létrehozott polgári jogi társaság. Az állami adó- és vámhatóság a tagok kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az együttműködő közösség számára adószámot állapít meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adóazonosító jel megállapítása bejelentkezés alapján, adóigazolvány (32. §) Az Art. itt is, mint egyéb helyeken „természetes személy” fogalmat használ a „magánszemély” helyett, illetve a „megállapítás” terminust a „közlés” helyett. A szokásos tartózkodási helyet is be kell az igénylés során jelenteni. A nem magyar állampolgárságú természetes személy érvényes útlevelének, személyazonosító igazolványának vagy egyéb személyazonosításra alkalmas okiratának másolatát is csatolni köteles, melyek érvényessége ellenőrzésre kerül. ÚJ: A bejelentkezési kötelezettséget annak a természetes személynek, aki cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, az adózó adószámának megállapítása előtt köteles adóazonosító jel megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkeznie (külföldi ügyvezetők…) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adóazonosító jel megállapítása hivatalból (33. §) Változatlan rendelkezés, hogy az állami adó- és vámhatóság a természetes személy adóazonosító jelét hivatalból állapítja meg, ha a természetes személy a jövedelemadó köteles bevétel megszerzését megelőzően nem jelentkezett be az állami adó- és vámhatósághoz, illetve akkor, ha az adóhatóság feladatainak végrehajtásához ez szükséges. Az adóazonosító jel közlése, igazolása (34. §) A természetes személyek (itt is magánszemély helyett) részére továbbra is közlési kötelezettséget ír elő mindazon szerv, munkáltató, kifizető felé, aki kifizetést teljesít számára, vagy adatközlési kötelezettsége van. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatközlés illetékeljáráshoz (35. §) Továbbra is rendelkezés történik az illetékeljárásokhoz – törlési eljáráshoz is – szükséges adatközlési kötelezettségről, azaz a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, közjegyzőknek közölniük kell az illeték fizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésre jogosult adózó általuk ismert adóazonosító számát, vagy azonosításhoz szükséges adatait. Természetes személy bejelentkezése (36. §) Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy továbbra is az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti az adóazonosító jel megállapításához szükséges bejelentkezést. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adózó nyilvántartásba vétele (37. §) A bejelentkezésben közölt adatok alapján az adóhatóság a továbbiakban is nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentkezés alapján az adózónak adóazonosító számot – természetes személyek esetén adóazonosító jelet, illetve minden más adózó esetén adószámot – állapít meg. Meghatározásra került, hogy az önkormányzati adóhatóságot annak megkeresésére a megkeresésétől számított tizenöt napon belül szükséges tájékoztatni az adóazonosító számról. A nem természetes személy adózó részére képezhető technikai azonosító szám a korábbiakkal ellentétben az adózóval közölhető. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. Az adózó törlése az adóhatósági nyilvántartásból (38. §) aki áfa-regisztrált adóalanyként bevallási kötelezettségét az arra való felszólítás igazolt átvételét követő 1 éven túl sem teljesíti, akinek (amelynek) nyilvántartását nem a bíróság, a cégbíróság, a kincstár vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv vezeti, és adószámát az állami adó- és vámhatóság a 246. § alapján véglegesen törölte. dr. Bobonka Miklós Kornél

Újdonság, hogy a nyilvántartásból való törlésről az állami adó- és vámhatóság azt az adózót értesíti haladéktalanul, akinek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek. (Korábban azt értesítette, aki bejelentette adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonták.) Munkáltatói, kifizetői minőség bejelentése (39. §) változatlan előírások. Készpénzfizetés bejelentése (40. §) Csak a kapcsolt vállalkozások között létrejött 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit kell bejelenteni. Megszűnt az egyéb esetre vonatkozó 2 milliós előírás. dr. Bobonka Miklós Kornél

Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése (41. §) Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége munkaerő-kölcsönzésnél (42. §) változatlan előírások. Törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítása (43. §) lényegi változások nincsenek. Változás bejelentés (44. §) a törvény kizárólag a változás-bejelentési kötelezettséget írja elő, azonban a bejelentendő adatok köre, illetve a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás rendje kormányrendeletben kerül majd szabályozásra. Besorolási rendek alkalmazása (45. §) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adómegállapítás Adómegállapítási módok (46. §) Önadózás (47. §) Kivetés, kiszabás, adóbeszedés (48. §) lényegi változások nincsenek. Kifejezetten rögzítésre került, hogy törvényben meghatározott esetben az adóhatóság az adót az adózó adatbejelentése, bevallása vagy más hatóság adatszolgáltatása alapján kivetés, illetve kiszabás útján határozatban állapítja meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

A bevallás szabályai Az adóbevallás (49.§) – adóbevallás benyújtása: 2. számú melléklet A törvényben a korábban hatályos szabályozással egyezően kerültek megállapításra az adóbevallás szabályai. Az adóbevallás az adózó egyik fő eljárásjogi kötelezettsége. Az adóbevallás egy adózói nyilatkozat, amelyben az adózó nyilatkozik azon adatokról, melyek az általa teljesítendő adókötelezettség azonosításához szükségesek. Az adóbevallási kötelezettségének az adózó egy alakilag és tartalmilag meghatározott nyomtatványon tehet eleget. Az adóbevallás tartalmazza az adózó azonosításához szükséges adatokat, továbbá az adómegállapítás során figyelembe veendő tényeket, körülményeket. Speciális szabályként határozza meg a törvény, hogy a bevallás benyújtásával egyenértékű az adózó által bármely adónem vonatkozásában tett nyilatkozat, amelyben nyilatkozik az adózó arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. dr. Bobonka Miklós Kornél

A bevallás szabályai A törvény rendelkezik arról, hogy az adóbevallási kötelezettséget nem pótolja, ha az adózó az adót megfizette. Az adóbevallások kitöltéséhez az adózók adótanácsadót, adószakértőt és okleveles adószakértőt vehetnek igénybe. Ezen szakemberek közreműködésüket a bevallás ellenjegyzésével jelezhetik. Az igazoló ellenjegyzés esetén a bevallás hibájáért a közreműködő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő felel. Havi adó- és járulékbevallás (50. §) az alapvető rendelkezések változatlanok, a TAJ számot is tartalmaznia kell, balettművészeti helyett táncművészeti életjáradék terminus, dr. Bobonka Miklós Kornél

A bevallás szabályai ÚJ: a bevallásnak tartalmaznia kell az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatások összegét. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni. Bevallás benyújtása akadályoztatás esetén (51. §): változatlanul az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül. Soron kívüli adóbevallás (52. §) a törvény taxatíve felsorolja az eseteket, dr. Bobonka Miklós Kornél

A bevallás szabályai Külön rögzítésre kerül, hogy az általános forgalmi adóról a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell a bevallást benyújtani. Bevallásra vonatkozó különös szabályok felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás esetén (53. §) Változás, hogy a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon és nem követő napon kötelesek benyújtani. dr. Bobonka Miklós Kornél

A bevallás szabályai Önellenőrzés (54. §) a törvény kiegészül azzal, hogy adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott…., kikerül, hogy az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását, kiegészül azzal, hogy adómentességet az adókedvezmény mellett utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe, A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén (új) a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). dr. Bobonka Miklós Kornél

A bevallás szabályai Az önellenőrzés bejelentése (55. §) A törvény új jogintézményként bevezeti az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetőségét, mely nem kötelező az adózókra nézve, ugyanis az önellenőrzés előzetes bejelentésének hiányában is jogosult az adózó önellenőrizni bevallását. Az adózó által önellőrizni kívánt adónem és időszak előzetes bejelentésének eredményeként az adóhatóság 15 napig adóellenőrzést nem indíthat a bejelentett időszakra és adónemre. Az önellenőrzés bevallása (56. §) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot meghaladja. Hatályon kívül került az alábbi: a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adófizetés és adóelőleg fizetés szabályai
Az adófizetési kötelezettség alanya (58. §): nincs lényegi változás. Az adó megfizetésére kötelezett személy (59. §) az állam mellé bekerült a helyi önkormányzat öröklés esetén, az adóbevétel csökkenését eredményező, valamint vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, kivéve azon összeget, amely vagyonelkobzással érintett (új), a gazdálkodó szervezet (korábban gazdasági társaság), a polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó anyagi jogi (új) szabályok szerint a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel, az adózó jogutódja, a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak, dr. Bobonka Miklós Kornél

a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért - a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig. Az adó megfizetésére kötelezés részesedés átruházáskor (60. §): nincs lényegi változás. Kezességvállalás adó megfizetéséért, az adótartozás átvállalása (61. §): pontosítás, Ptk-val való összhang. Az adó megfizetéséért a Ptk. szerint - a (2)-(3) bekezdésben írt eltérésekkel - kezességet lehet vállalni, az adótartozást tartozásátvállalóként más átvállalhatja, illetve annak teljesítését tartozáselvállalóként elvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

A kezesség vállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Az adótartozás átvállalásról szóló háromoldalú szerződést az adóhatóság abban az esetben írja alá, ha a tartozást átvállaló személyében a tartozás megfizetése biztosított, és az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért készfizető kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a készfizető kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adó esedékessége (62. §) változás a korábbiakhoz, hogy jogszabály által meghatározott időpontban (korábban Art. melléklete vagy törvényben meghatározott időpontban; 3. számú melléklet), illetve az adóhatóság által megállapított adót a határozat véglegessé válásától (korábban jogerőre emelkedésétől)…kell megfizetni. Adó, költségvetési támogatás kiutalási határideje (64. §) a felszámolás alatt álló adózó ellen indult bármilyen adóellenőrzés (korábban bevallások utólagos vizsgálata) megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától indul a költségvetési támogatás kiutalási határideje, határozat jogerőre emelkedése helyett véglegessé válása terminus. Késedelmi kamat (65. §): az 5000 forintot el nem érő késedelmi kamat nem kerül kiutalásra és jóváírásra (ÚJ). dr. Bobonka Miklós Kornél

A megfizetés, a kiutalás módja (66. §): egyszerűbb szabályok, megkülönböztető rendelkezések a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, nem kötelezett, illetve külföldi illetőségű adózóknál a költségvetési támogatás kiutalásánál. Megfizetés bűncselekmény esetén (67. §), Elszámolás bűncselekmény esetén (68. §): változatlan szabályok. Az adóelőleg mérséklése (69. §): lényegében változatlan szabályok. Az adószámla (70. §): érdemi változás nincs. Elszámolás az adószámlán (71. §): Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni (Ez a rendelkezés maradt csak). dr. Bobonka Miklós Kornél

Rendelkezés költségvetési támogatás elszámolásáról (72. §): változatlan szabályok. Adótartozás nettó számítása (73. §): korábban az adótartozás fogalmánál, az értelmező rendelékezések között került változatlan formában rögzítésre. A túlfizetés elszámolása (74. §), Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása (75. §): lényegében változatlan rendelkezések. változás, hogy az évente küldendő adószámla kivonat készítésének, előállításának, adószámla vezetésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapíthatja meg. Visszatartási jog gyakorlása (76. §): lényegi változások nincsenek csak annyi, hogy bekerült a vámtartozás is; illetve, hogy újra ebben a fejezetben olvasható (korábban a vh rendelkezések között) dr. Bobonka Miklós Kornél

Befizetési határidők – 3. számú melléklet A szabályok egy része a Korm. rendeletbe került át: Befizetés módja Az adó megfizetésének az időpontja Egyenlegértesítő dr. Bobonka Miklós Kornél

Bizonylat kiállítás és nyilvántartás szabályai
Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás (77. §), A bizonylat megőrzése (78. §): lényeges változás, hogy az alábbiak nem kerültek külön felsorolásra: a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatszolgáltatás szabályai
Elsődlegesen a régi Art. 52. §-ában és a 3. számú mellékletében foglalt adatszolgáltatási szabályok kerültek – egy helyen - rögzítésre változatlan formában vagy apró módosításokkal az alábbi „fő címeket” megjelölve: Adatszolgáltatás kötelező tartalma (79. §) Általános adatszolgáltatási határidő (80. §) Adóhatósági adatigénylés személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (81. §) Adatszolgáltatás a föld bérbeadásáról származó jövedelemről (82. §) Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása (83. §) A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása (84. §) Befektetési szolgáltatói adatszolgáltatás (85. §) Építésügyi hatósági adatszolgáltatás (86. §) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása (87. §) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról (88. §) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv adatszolgáltatása (89. §) Adatszolgáltatás kötvénynyilvántartásból és közúti járműnyilvántartásból (90. §) Az állami foglalkoztatási szerv adatszolgáltatása (91. §) Adatszolgáltatás adókedvezményre jogosító igazolásokról (92. §) Adatszolgáltatás költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról (93. §) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása (94. §) A tankerületi központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása (95. §) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal adatszolgáltatása (96. §) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatszolgáltatás hagyatéki eljárás esetén (97. §) Adatszolgáltatás tevékenység szüneteléséről (98. §) Adatszolgáltatás nyugellátás adóévi összegéről (99. §) Mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv adatszolgáltatása (100. §) Adatszolgáltatás jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez (101. §) Élelmiszerlánc felügyeleti hatóság adatszolgáltatása (102. §) Idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság adatszolgáltatása (103. §) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás adatszolgáltatása (104. §) Telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó adatszolgáltatása (105. §) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatszolgáltatás online pénztárgéppel és az adatszolgáltatás minőségét biztosító követelmények (106. §) kikerült a taxaméter, A műszerész igazolványra vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell. (ÚJ) Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés adatszolgáltatása (107. §) automataberendezésenként szükséges teljesíteni, kizárólag üzemeltetéssel (értékesítést érintőt nem) kapcsolatos adatokat kell bejelenteni, A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell. (ÚJ) dr. Bobonka Miklós Kornél

Online pénztárgép és automataberendezés adatszolgáltatásához kapcsolódó hatósági ár (108. §) Soron kívüli adatszolgáltatás (109. §) Kivételes adatszolgáltatás (110. §) A hallgatói hitelhez kapcsolódó adatszolgáltatás (111. §) Adatszolgáltatás az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokról (112. §) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít. dr. Bobonka Miklós Kornél

AZ EKAER-hez kapcsolódó kötelezettségek
Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek (113. §) lényegi változás nincs, Csak az került rögzítésre, hogy „Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.” Az alábbiak hatályon kívül kerültek: A (4)-(5) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, aki részére az adózó vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. (8) A (7) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. dr. Bobonka Miklós Kornél

AZ EKAER-hez kapcsolódó kötelezettségek
részletszabályok továbbra is – az előadás elején már említett - miniszteri rendelet(ek)ben lesznek. Változás: az új kötelezettre vonatkozó szabályozás – csak a kockázatos terméket szállító új kötelezett köteles biztosíték nyújtására; A minősített adózói státusz megszűnése érinti a kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség alóli mentesülők körét (2018. március 10-éig nem kell biztosítékot nyújtani annak, aki december 31-én szerepelt a minősített adózói nyilvántartásban…) módosult az NGM rendelet is… dr. Bobonka Miklós Kornél

Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai
Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség (114. §): az előírások változatlanok. Készpénzzel fizetést korlátozó szabály ebben a fejezetben jelenik meg! dr. Bobonka Miklós Kornél

Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok Korábban a régi Art. 10. számú mellékletében került szabályozásra. Változatlan előírások az alábbi „fő címekkel”: Értelmező rendelkezések (115. §) Különös szabályozás (116. §) Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége (117. §) Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó bevallási kötelezettsége (118. §) Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó nyilvántartási kötelezettsége (119. §) A belföldön letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége (120. §) A belföldön letelepedett adózó bevallási kötelezettsége (121. §) Belföldön letelepedett adózó nyilvántartási kötelezettsége (122. §) dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás E körben is vannak módosulások, melyekből az alábbiak emelhetőek ki: Az adatkezelés szabályai (123. §) Az adóhatóság jogosult az adózó és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Az adóhatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Adatnyilvántartás (124. §) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi az adóvégrehajtáshoz való jog elévüléséig, kivéve a nyugdíjellátás megállapításhoz szükséges adatokat, amelyeket az adat nyilvántartásba vételétől számított ötven évig tartja nyilván és őrzi meg. Az adóhatóság a természetes személy adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Közhiteles adóhatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok (125. §): a korábbitól részletesebb szabályok Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ha a) a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az adózó jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy b) a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál. Az adóhatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az adóhatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig az adóhatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az adóhatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Az adóhatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó - a döntés tartalma, véglegessége, kijavítása, kiegészítése és saját kézbesítő útján történő kézbesítése tárgyában irányadó - rendelkezéseket nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé válik. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Az adózó jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az adózóval közölték. Meghatározza a jogszabály, hogy az állami adó- és vámhatóság által kezelt mely adatok tekintetében vezet közhiteles hatósági nyilvántartást, illetve minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. Rendelkezik arról is, hogy a nyilvántartások azon adatok kivételével minősülnek közhitelesnek, amely adatokat jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás A hatósági bizonyítvány, igazolvány (126. §) E § azokat az eltérő szabályokat állapítja meg, amelyeket a hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal és hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni. A szabályozás koncepcionális változást nem hoz a Ket.-hez képest, azonban a szabályanyag jelentős rövidítésen, ésszerűsítésen, általánosításon ment keresztül. E § hatálya továbbra is csak azon bizonyítványokra, igazolványokra és nyilvántartásokra terjed ki, melyeket az adóhatóság adóhatósági jogkörében állít ki. A hatósági bizonyítvány, igazolvány továbbra is határozatnak minősül, természetesen kiegészítő eljárási szabály - garanciális okokból - lehetővé teheti külön, alakszerű határozat meghozatalát ilyen esetekben is. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás továbbra is kérelemre induló hatósági eljárás, amelynek tárgya, hogy az adózó valamely tény, állapot vagy egyéb adat igazolását kéri az adóhatóságtól. Egy adóhatósági bizonyítvány tartalma kizárólag igazolás lehet, azonban közvetlenül a hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származhat. Ez nem zárja ki azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításához adózóként bárkinek ne fűződhetne joga vagy jogos érdeke. Az adózó jogosultságát vagy kötelezettségét azonban nem a hatósági bizonyítvány teremti meg, azt nem konstituálja azt. A normaszöveg ugyan tételesen nem rendelkezik róla, de az általános szabályokból továbbra is levezethető, hogy hatósági bizonyítványnak kell tekinteni minden dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás dokumentumot, amelyet különös eljárási szabály nem ekként nevesít, azonban a hatósági bizonyítvány a törvényben meghatározott feltételeinek megfelel. A hatósági bizonyítvány - akárcsak egy formális hatósági határozat is - közokirat. A közokiratoknak két típusa különböztethető meg: a rendelkező és a bizonyító közokirat. A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány bizonyító közokirat: a benne foglalt tények és adatok valódiságát vélelmezni kell. A jogorvoslat ebből fakadóan speciális ezen jogintézmények tekintetében, a törvény azonban megteremti a rendes jogorvoslati út igénybevételének lehetőségét ezen aktusokkal szemben is. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Adótitok (127. §): alapvető változások nincsenek. az adómentesség is bekerült az adókedvezmény és jóváírás mellé, mely adótitoknak minősülhet, illetve nem az a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetén, Az alábbi rendelkezés a következőképpen módosult: Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy,akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, jogszabályon alapuló egyéb feladatellátás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Adótitok alapos okkal történő felhasználása (128. §) új felmentés: az Európai Unió intézményeinek megkeresésre történő tájékoztatása Cáfolat közzététele (129. §) Az adózó által adózásával összefüggésben tett nyilvános nyilatkozata a nyilatkozattal érintett tárgyban az adóhatóság általi cáfolat szempontjából adótitok alóli felmentésnek minősül. (ÚJ) Adótartozással rendelkező adózók adatainak önkormányzati adóhatósági közzététele (130. §): nincs változás. Az adóhatóság adatszolgáltatása (131. §) a szociális hatáskört gyakorló szerv kikerült azon szervek felsorolásából akiknek a NAV 15 napon belül adatot szolgáltat. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék bevallásban szereplő nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat - ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait (ÚJ) - ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az AFE beszerzéséhez nyújtandó támogatás kezelő szervét arról, hogy az AFE üzembe helyezési folyamata sikeresen befejeződött. (ÚJ) Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása az állami támogatásokról (132. §) Jelen rendelkezés az állami adó- és vámhatóság által nyújtott adatszolgáltatás egy speciális területéről, az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatás szabályait rögzíti. Adóhatósági adatszolgáltatás-támogatásról (133. §) Külön megállapodás a nemzetbiztonsági szolgálattal (134. §) dr. Bobonka Miklós Kornél

Egyes adóigazgatási eljárások szabályai
Mit tartalmaz a IV. Rész? – a korábbi szabályok összegyűjtése – honnan? A régi Art.-ben az ellenőrzési fejezet részei: kockázatelemzés, támogató eljárás, felhívás önellenőrzésre az állami garancia beváltása A régi Art.-ben a hatósági eljárás fejezet részei: hatósági adómegállapítás, az utólagos adómegállapítás, soron kívüli adómegállapítás, feltételes adómegállapítás, szokásos piaci ár megállapítása dr. Bobonka Miklós Kornél

Egyes adóigazgatási eljárások szabályai
A régi Art.-ben a hatósági eljárás fejezet részei: különös eljárások – ezen belül: önellenőrzés elbírálása határozattal, visszatérítési igény, illetve áfa visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve a Kúria döntése alapján A fizetési kedvezményekre vonatkozó szabályok További egyes adóigazgatási eljárások: Az adózó minősítése Hozzáadottértékadó-visszatérítési kérelemmel kapcsolatos eljárás – a régi Art. 9. számú melléklete szabályozta Elévülés dr. Bobonka Miklós Kornél

Kockázatelemzési eljárás
Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez. Ez határozza meg a kockázatelemzési eljárás célját. Kockázatelemzési eljárás során az adókötelezettségekkel összefüggő kockázatok elemzése történik meg. Ezek rendszerezése révén történik meg a kockázat fennállásának kizárása vagy megállapítása. dr. Bobonka Miklós Kornél

A kockázatelemzés módja
A kockázatelemzés során az adóhatóság a) az adózó által benyújtott bevallások, b) az adatszolgáltatások, c) az adóhatósági nyilvántartások, d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok, e) a bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint f) a nyilvánosan elérhető adatok összevetését és kiértékelését végzi el. Az adóhatóság a kockázatelemzési eljárásban más hatóságtól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, melyet célhoz kötötten az érintett adózó további kockázatelemzéséhez használhat fel. dr. Bobonka Miklós Kornél

A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések 3 lehetséges „kimenet” ; a korábbi „1” helyett…- 138.§ A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság a) támogató eljárást indít, b) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy c) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát. dr. Bobonka Miklós Kornél

Támogató eljárás § Támogató eljárás keretében az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, vagy kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval. Jelen eljárás önkéntes, szankció alkalmazásának nincs helye. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adózó ellenőrzése rendelhető el. dr. Bobonka Miklós Kornél

Felhívás önellenőrzésre
Az adóhatóság az adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére eltérést állapít meg vagy valószínűsít. Az önellenőrzésre való felhívásnak nem kötelező eleget tenni, mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében. dr. Bobonka Miklós Kornél

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
Kivetési eljárás során az adó megállapítása az adózó által adott információ alapján történik, amelynek adatait az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Az adózó az adókötelezettség keletkezését, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokat, körülményeket jelenti be adóbejelentés keretében. Az adókivetés keretében az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha ez szükséges, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről hoz határozatot. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adókivetés, adókiszabás esetén lehetőség van utólagos ellenőrzésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, azonban adókülönbözetről az adóhatóság határozatot csak abban az esetben hozhat, ha az adókivetés, kiszabás alapjául szolgáló bevallás vagy bejelentés adatai eltérnek a valóságtól. A kivetett adók tekintetében az adónemet érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősül és bírságalapot képez. dr. Bobonka Miklós Kornél

Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak véglegessé válása előtt nyújt be kedvezmény vagy mentesség iránti kérelmet, akkor az adóhatóságnak kötelessége a kérelem megvizsgálása. Az eljárás célja az elsőfokú határozat véglegessé válásának megakadályozása mindaddig, amíg az elsőfokú adóhatóság a kérelmet meg nem vizsgálta. A kiszabott illeték az adózó folyószámláján nem kerül előírásra, végrehajtására nem kerül sor. ->> A visszaélésszerű adózói magatartások elkerülése érdekében a határozat véglegessé válását megelőzően benyújtott első kérelem tolja el a véglegessé válás idejét. A további kérelmek a véglegessé válás beálltát nem befolyásolják. A kedvezmény, illetve a mentesség kérdésében az adóhatóság a határozat kiegészítésével dönt, az elsőfokú határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával lesz végleges. dr. Bobonka Miklós Kornél

Utólagos adómegállapítás
Az utólagos adómegállapítás célja az esetleges adókülönbözet feltárása az önadózás során az adózó által megállapított és bevallott adóalap, adó utólagos ellenőrzésével. Az adóhatóság az adóellenőrzés során a jogszabályokban meghatározott kötelezettség teljesítését vagy teljesítésének megsértését állapítja meg. Az ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul, célja az ellenőrzés által feltárt és bizonyított tényállás realizálása és a jogsérelem megszüntetése. dr. Bobonka Miklós Kornél

A megállapításokról minden esetben határozatot kell hozni. Az eljárás határideje 60 nap. Az általános 30 napos határidőtől való eltérést az indokolja, hogy az adóellenőrzések során feltárt tényállások jellemzően összetettek, értékelésük, elemzésük, minősítésük hosszabb időt vesz igénybe. A határidő a jegyzőkönyv átadásától, kézbesítésétől számítandó. Ha az adózó a jegyzőkönyv átvételét követően észrevétellel élt, és az észrevétel alapján kiegészítő ellenőrzés lefolytatása vált szükségessé, a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a kiegészítő jegyzőkönyv kézbesítésének, átvételének napjával indul. dr. Bobonka Miklós Kornél

Utólagos adómegállapítás végelszámolás, illetve megszüntetés esetén
A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye. + A fentiekben meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap. A határozattal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap. A fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap. dr. Bobonka Miklós Kornél

A rendelkezés célja a cégbírósági eljárások elhúzódásának megakadályozása azáltal, hogy az adóhatósági ellenőrzést, illetve az azt követő hatósági eljárást felgyorsítsa. A Ctv. rendelkezése értelmében a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Ha az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások véglegessé vált befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A rendelkezés célja, hogy az adóhatóságnak még a cég megszűnése előtt lehetősége legyen a cég adóbevallásainak ellenőrzésére. dr. Bobonka Miklós Kornél

Határozat utólagos adómegállapításról
A határozat az ellenőrzés megállapításait realizálja, az ellenőrzés megállapításai alapján állapítja meg az adózó kötelezettségeit, esetlegesen jogait. Az adóhatóság az utólagos adómegállapításról szóló határozatában adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit. dr. Bobonka Miklós Kornél

Határozat utólagos adómegállapításról
Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság egy-egy időszak tekintetében megvizsgálja az egyes adók, költségvetési támogatások alapját, összegét és a tényleges adatokat összehasonlítja az adózó által bevallottakkal, önellenőrzés során benyújtott bevallás adataival. Az eltérés képezi az adókülönbözetet. Elképzelhető, hogy az adózó a bevallás benyújtásának kötelezettségét nem teljesítette, az eltérés ebben az esetben is adókülönbözetet képez. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adó soron kívüli megállapítása
Az adót az adóhatóság abban az esetben, ha az adózó elhunyt - mivel az önadózás lehetetlenné vált - a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja. Erre általában az adóévet követően kerül sor, azonban az elhunyt hozzátartozóinak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az adómegállapítás már évközben megtörténjen. Például a hagyaték átadásának akadálya lehet az adóév végének kényszerű kivárása. Az adó évközben történő megállapításához szükséges, hogy a kérelmezők beszerezzék és az adóhatóság rendelkezésére bocsássák azokat az iratokat, jövedelemigazolásokat, kedvezményre jogosító bizonylatokat, amelyek az elhunyt adózó önadózása esetében is bizonylatai lettek volna az adóbevallásnak. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adómegállapítás az adózó halála esetén
Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak adataira. Az önkormányzat jegyzője – mivel a hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az örökösök személyének, valamint a hozzátartozó adatainak feltüntetése – a rendelkezésére álló adatokról az állami adóhatóságot tájékoztatja. Ha nincs hagyatéki vagyon, akkor erről a tényről jegyző értesíti az adóhatóságot, aki törli az elhunyt személy adótartozását. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adómegállapítás év közben
Az adó soron kívüli megállapítására akkor is sor kerülhet, ha az adózó az ország területét kivándorlási szándékkal hagyja el. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül nem kíván az országba visszatérni. Az adózó az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal köteles bejelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amely időponttól azok teljesítése lehetővé válik. A bejelentés és az adózással összefüggő iratok bemutatása alapján az adóhatóság határozatban soron kívül állapítja meg az adót. dr. Bobonka Miklós Kornél

AZ ADÓZÓ MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSA
Továbbra is differenciált eljárási rend! Az adóhatóság az adózókat minősíti annak érdekében, hogy adózók által tanúsított magatartást az adóhatóság az egyes eljárások során figyelembe tudja venni. A minősítés alapján az adózók megbízható, átlagos és kockázatos adózói besorolást kapnak. Az adózói minősítés a jogutódra is kiterjed. Az adózói minősítéssel szemben jogorvoslatnak van helye. dr. Bobonka Miklós Kornél

A megbízható adózó Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt (megj. a csoportos adóalany is lehet megbízható adózó, ha valamennyi tagja megbízható…- nyilván a csoport tagjainak kell – egyenként - a feltételeket teljesíteni) , vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel (11-ról 9-re csökkent – már a IV. negyedéves minősítésnél sem kell figyelembe venni az adószám felfüggesztését, illetve a fokozott adóhatósági felügyeletet, mivel ezen jogintézmények megszűnnek jövőre) a) legalább három éve folyamatosan működik, vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének három százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel, dr. Bobonka Miklós Kornél

c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, e) nem rendelkezik ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással, f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám törlés hatálya alatt, g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének egy százalékát, h) nem minősül kockázatos adózónak, és i) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív. dr. Bobonka Miklós Kornél

Megbízható adózói kedvezmények
Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül. Nem alkalmazható a fenti bekezdésében foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. A megbízható adózó - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot - által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki. A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 20 napon belül utalja ki. dr. Bobonka Miklós Kornél

A megbízható adózó szankcionálása
továbbra is… Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka. Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka. Nem alkalmazhatóak a fenti rendelkezések azon mulasztás, illetve adókülönbözet-megállapítás esetén, amely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi. dr. Bobonka Miklós Kornél

A kockázatos adózó Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti (főszabályként 1 évig és egységesen a kockázatos minősítés hatályának beálltától számítottan) azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében a következő feltételek legalább valamelyike fennáll: a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, c) szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben, e) kényszertörlési eljárás alatt áll, dr. Bobonka Miklós Kornél

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel, g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát, h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált határozatban mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. dr. Bobonka Miklós Kornél

A késedelmi pótlék kockázatos adózónál
A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adóbírság, mulasztási bírság kockázatos adózónál
Változás: Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 30 százaléka! Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka. dr. Bobonka Miklós Kornél

Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás
Az állami garancia jogintézményének lényege az, hogy az állam a gazdasági folyamatok érdekében (pl. beruházásokra, egyéb hitelekre) garanciát vállal a központi költségvetésen keresztül. Ezen garanciáknak a beváltási feltételei nagyrészt jogszabályi formában jelennek meg, de lehetséges egyedi ügyekben történő garanciavállalás is. Abban az esetben, ha a kötelezett nem téríti vissza a hitelintézetnek a felvett hitelt, úgy a hitelintézet a vissza nem fizetett összeg meghatározott részét az adóhatóságon keresztül igényelheti, a kiutalással egyidejűleg ezt az összeget pedig az adóhatóság a kötelezett terhére előírja, majd az általános szabályok szerint a kötelezettől azt beszedi. dr. Bobonka Miklós Kornél

Ugyanakkor a garanciabeváltást megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak tisztáznia kell, hogy a garanciabeváltás feltételei fennállnak-e. Ezen eljárás során az adóhatóság vizsgálja a garancia beváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Ennek érdekében a garanciát beváltó hitelintézetnél folytatott ellenőrzését szükség esetén kiterjesztheti az adóhatóság az eredeti kötelezettre is. Abban az esetben, ha a hitelintézet eljárása a jogszabályokban, illetve az egyedi ügyekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy az állami adó- és vámhatóság az állami garancia beváltása iránti kérelmet elutasítja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Feltételes adómegállapítás
A feltételes adómegállapítás olyan kérelemre induló eljárás, mely során az adópolitikáért felelős miniszter az adózó által előadott részletes tényállás alapján egy jövőbeni vagy jövőbeninek nem minősülő ügylet adókötelezettségét vagy annak hiányát állapítja meg. A kérelemben az ügylettel kapcsolatban az adózó konkrét kérdéseket tesz fel, valamint előadja a kérdés tekintetében általa helyesnek tartott megoldást is. A törvény szerint az eljárás lefolytatására 90 nap áll a rendelkezésre, amely további 60 nappal meghosszabbítható. Abban az esetben, ha az eljárás lefolytatásához további információra van szükség, akkor hiánypótlás keretében kérhető be a megjelölt adat. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adózónak lehetősége van sürgősségi eljárás keretében kérni a feltételes adómegállapítást. A sürgősségi eljárás határideje 60 nap. A határidő sürgősségi eljárásban további 30 nappal hosszabbítható meg. A törvény taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a kérelmet el kell utasítani. Ha az adózó nem teljesíti a törvényben meghatározott feltételeket, vagy ha a kérelemből kitűnik, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet leplez, vagy ha az érintett ügylettel kapcsolatban akár bírósági, akár hatósági eljárás van folyamatban, továbbá ha a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az ügylet elbírálásához jelentős, releváns tények, akkor a kérelem elutasításra kerül. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli, vagy a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata eddig sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. dr. Bobonka Miklós Kornél

A szokásos piaci ár megállapítása
A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók szokásos piaci árának meghatározását érintő, az adózó és az adóhatóság között kialakuló jövőbeni jogviták elkerülése érdekében lehetőséget teremt a törvény a kérelemre történő, kötőerővel rendelkező szokásos piaci ármegállapításra. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás díjköteles. Ha az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg, akkor - az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg. Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 500 ezer forint. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az állami adó- és vámhatóság a valódiságvizsgálat keretében a kérelemben, mellékleteiben feltárt tények, adatok valódiságát ellenőrizheti a szokásos piaci ármegállapításról szóló határozatához szükséges mértékben. A valódiságvizsgálat lefolytatására az ellenőrzésre előírt szabályok az irányadók, amely történhet a benyújtott iratok alapján is. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Az eljárás lefolytatására 120 nap áll rendelkezésre, amelyet két alkalommal 60 nappal meg lehet hosszabbítani. A külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetést, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartamát, illetve a hiánypótlásra megállapított határidőt a határidő számításnál figyelmen kívül kell hagyni. dr. Bobonka Miklós Kornél

A szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat csak határozott időre adható ki, minimum három, maximum öt évre. A határozat csak változatlan tényállás esetén bír kötőerővel, a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal. Mivel a határozat kötőereje csak változatlan tényállás esetén érvényesül, a határozat érvényessége alatt bekövetkezett változások a kötőerő megszűntét okozzák, ezt kívánja orvosolni a határozat módosításának intézménye. dr. Bobonka Miklós Kornél

A határozat érvényességének időtartama az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás változatlansága esetén egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat meghosszabbítására irányuló kérelmet legalább a határozat érvényességének lejártát megelőzően hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Módosításra akkor is sor kerülhet, ha egy, a korábbi eljárás során nem ismert tény merül fel és az nem az adózó, illetve az nem az eljárásban résztvevő kapcsolt vállalkozásának rosszhiszemű magatartása miatt nem volt ismert. dr. Bobonka Miklós Kornél

Különös eljárások Önellenőrzés elbírálása határozattal Ha az önellenőrzést az adózó arra hivatkozással terjeszt elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, az adóhatóság az előterjesztéstől számított 15 napon belül ellenőrzés lefolytatása nélkül határozattal bírálja el az önellenőrzést. Ennek az eljárásnak azonban csak akkor van helye, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy közösségi jogrendbe ütközését az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága az önellenőrzés előterjesztéséig még nem állapította meg (nem hirdette ki), vagy az adózó önellenőrzése az e tárgyban hozott döntéseknek nem felel meg. Ebben az esetben az adózó írásban előterjesztett jognyilatkozatán kívül más bizonyíték megvizsgálására nincsen szükség, az adóhatóság kizárólag jogkérdésben dönt. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen fellebbezésnek és közigazgatási per indításának van helye. dr. Bobonka Miklós Kornél

Fizetési kedvezmények
A fizetési kedvezmény az adózók különböző vagyoni, anyagi, szociális helyzetükből adódó, az adóhatóság méltányos eljárásán alapuló jogintézmény, mely a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére irányul. Fizetési kedvezmények közé soroljuk a fizetéskönnyítés két típusát, a részletfizetést és a fizetési halasztást, valamint az adómérséklés jogintézményét. Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A fizetési kedvezményre irányuló kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú adóhatóságnál kell előterjeszteni. Fizetési kedvezmény előterjesztésére az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló, a végelszámoló, az adózási ügyvivő, valamint a belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője jogosult. dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény a fizetési könnyítés engedélyezését néhány esetben megtiltja, ilyenkor az adóhatóságnak nem áll módjában mérlegelni. A törvény természetes személy esetében lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság a kérelmet a felróhatóság vizsgálatának mellőzésével bírálja el. Az adózónak igazolnia vagy valószínűsítenie kell, hogy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalan terhet jelent számára az adó azonnali, egy összegben történő megfizetése. Annak megítéléséhez, hogy a kérelmező számára aránytalan megterhelést jelent-e a tartozás egy összegben történő megfizetése az adóhatóságnak a kérelmező életkörülményeit kell megvizsgálnia. Ha a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű, a fizetéskönnyítés nem engedélyezhető, mert a későbbi kifizetés veszélyeztetve lenne. dr. Bobonka Miklós Kornél

A fizetési kedvezmények között találjuk az adómérséklést is, mely egy speciális - a fizetési könnyítéstől eltérő - jogintézmény. A törvény szigorúbb szabályok megtartását követeli az adómérséklési eljárások során, valamint szigorúbban határozza meg az adó-, bírság- és pótléktartozás mérséklésének feltételeit is. Az eljárás során az adóhatóságnak a megélhetést súlyosan veszélyeztető körülményeket kell vizsgálnia. Ha megállapítást nyer, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, az adóhatóságnak lehetősége van a tartozás mérséklésére vagy elengedésére. Az eljárás kérelemre indul és kizárólag természetes személyek esetében van rá lehetőség. Jogi személyek, egyéb szervezetek adójának elengedésére csak és kizárólag a költségvetési törvény keretein belül kerülhet sor. dr. Bobonka Miklós Kornél

Új rendelkezés: A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül. dr. Bobonka Miklós Kornél

Elévülés Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések figyelembe vételének lehetőségét. Az adó megállapításához való jog főszabályként annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. dr. Bobonka Miklós Kornél

Jogkövetkezmények Késedelmi pótlék Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén az esedékesség időpontjától számítva késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság az adózó terhére, hasonló szankciót állapít meg az adóhatóság a költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén. Az állami pénz jogosulatlan használata, igénybevétele valósul meg akkor is, ha az adózó a bevallásában nem tünteti fel adóját, támogatását vagy a tényleges fizetési kötelezettségénél kisebb összeget vall be és az adóhatósági ellenőrzés ennek hatására adóhiányt tár fel. Az Art. egységesen kezeli a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, illetve a meg nem fizetett adót, ezért az adóhiány megállapításakor – annak eredeti esedékességétől – késedelmi pótlék felszámítását is kötelezővé teszi. dr. Bobonka Miklós Kornél

A késedelmi pótlékot az adóhatóság automatikusan számítja fel a tartozásként nyilvántartott fizetési kötelezettség után külön döntés meghozatala nélkül, illetve ellenőrzés esetén azt az adózóval az adóhiányt megállapító döntésben közli. A késedelmi pótlék az adózó adószámláján kerül előírásra. Azonban az forintot el nem érő késedelmi pótlékot az állami adó- és vámhatóság nem írja elő az adózó adószámláján. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része (tehát maradt a régi szabály...) A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. dr. Bobonka Miklós Kornél

Önellenőrzési pótlék Az önadózás alapelve szerint az adózó önmaga állapítja meg, vallja be és fizeti meg adóját, ehhez kapcsolódó jogintézmény az önellenőrzés, amelynek célja, hogy ha az adózó észleli, hogy bevallása nem felel meg a tényleges kötelezettségének, akkor ezt helyesbíteni tudja. Az önellenőrzéshez akkor kapcsolódik pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, azonban nem kapcsolódik hozzá pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzés keretében az adózó javára mutatkozik eltérés. Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékéhez igazodik. Abban az esetben, ha az adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, azaz a jegybanki alapkamat egyszerese, ugyanazon költségvetési kapcsolat ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75%-a, azaz a jegybanki alapkamat másfélszerese. A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani. dr. Bobonka Miklós Kornél

A meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot is mérsékelheti az adóhatóság az adózó kérelmére, ha azt egyéb körülmények indokolják. A pótlék mérséklésénél a kérelem elbírálása során az adókülönbözet keletkezésének körülményeit kell vizsgálni és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére, illetve elengedésére. A bevallott, de meg nem fizetett önellenőrzés (adókülönbözet és önellenőrzési pótlék) késedelmi pótlékot von maga után. Ebből következően annak sincs akadálya, hogy a meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot – természetes személy vonatkozásában a be nem fizetett adót is – mérsékelje az adóhatóság, ha a gazdasági ellehetetlenülés, a megélhetés súlyos veszélyeztetése fennáll. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adózó az önellenőrzéssel feltárt adó és költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság és a mulasztási bírság alól. Ha az adózó önellenőrzést végzett, és a helyesbített (korábban meg nem fizetett) adót vagy költségvetési támogatást, valamint az önellenőrzési pótlékot megfizeti, akkor e tekintetben mentesül a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség alól. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adóbírság Az adóhatóság által a hatósági eljárásban alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás igénylés, valamint adó-visszatérítési igény vonatkozásában kerülhet sor. Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50%-a. Lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200%-a), ha az adóhiány bevétel eltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. dr. Bobonka Miklós Kornél

A törvény alapján bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye, amely szerint, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond (+ ezt eljuttatja az adóhatósághoz a fellebbezési határideig) és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet teljes összegben megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. (már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell!) dr. Bobonka Miklós Kornél

Természetes személyek jövedelemadójának bevallása a munkáltató, illetve a kifizetők által kiállított igazolásokon alapul. Az e bekezdésben szereplő speciális szabály szerint nem képez bírságalapot az adóhiánynak az a része, amely a valótlan munkáltatói, kifizetői igazolás miatt keletkezett. A kifizető, illetve a munkáltató, ha észleli, hogy a kiállított igazolása téves volt, köteles helyesbítő igazolást kiállítani. Továbbá adóbírság nem állapítható meg az adó fizetésére kötelezett személyek terhére sem, akiket ténylegesen csak az adótartozás megfizetésére lehet kötelezni, így például a megajándékozott és az örökösök terhére tehát nem lehet bírságot előírni. dr. Bobonka Miklós Kornél

A személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóhiányt a természetes személy terhére, míg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére kell megállapítani, azonban a természetes személy számára kimentési lehetőséget ad jogszerűtlen magatartásának jogkövetkezményei viselése alól. A munkáltatót a hibás adómegállapításért felelősség nem terheli, ha az adóhiány a dolgozó helytelen nyilatkozatának, hiányos vagy valótlan igazolásainak a következménye. Ugyanakkor szigorúbb rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a munkáltató (kifizető) levonta a természetes személytől az adóelőleget, adót, illetve a járulékot, de az ezzel összefüggő bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, mivel ebben az esetben a jogkövetkezményeken túl az adóhiányt is a munkáltató (kifizető) terhére kell az adóhatóságnak megállapítania. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adóhiány Adóhiánynak akkor tekinthető az adózó terhére megállapított adókülönbözetet, ha azt az adózó az esedékességi időpontig pénzügyileg nem rendezte, illetve támogatás esetében – jogalap nélkül – ténylegesen igénybe vette. Ha az adóhatósági ellenőrzés keretében az kerül megállapításra, hogy a bevallott összeg és a tényleges – az adóhatóság által megállapított – adó között eltérés van, akkor adókülönbözetet állapít meg. Az adókülönbözet megállapítása történhet az adózó javára, illetve terhére. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adóbírság mérséklése, a kiszabás mellőzése Új mérséklési szabály
Az adóbírság tekintetében a törvény a mérséklésnek egyetlen esetét ismeri, miszerint az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén akkor szabhat ki a törvény által megszabott taxatív mértéktől alacsonyabb bírságot, ha az adózó, illetve képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az „adott helyzetek” is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje és rendszeressége; egy új jogintézmény bevezetése, vagy egy hatályos szabályozás jelentős módosítása alapján. dr. Bobonka Miklós Kornél

A „tőle elvárhatóság” magatartási kritériuma az általános zsinórmértéknél többet, illetve mást is megkövetelhet az adott személytől; ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga a személy (az adózó illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja) azaz az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal, néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. Így a „tőle elvárhatóság” nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy természetes személy esetén, miután a gazdaságban is és a társadalomban is általánosan érvényesülő megállapítás, hogy a szervezettség magasabb követelmények elvárását teszi lehetővé. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség, a specializáltság is. dr. Bobonka Miklós Kornél

E különböző kiindulási alapok szintén eltérő felelősségi szintet eredményezhetnek. Például egy ingatlanforgalmazásra specializálódott adózótól – szervezettségére tekintet nélkül is – joggal elvárható az ingatlanforgalmazással összefüggő jogszabályok pontos ismerete és betartása, így az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályok helyes alkalmazása is. De adott esetben alacsonyabb szintű az elvárás egy egyszerű tevékenységet egyedül folytató, esetleg alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező személy esetén, vagy például egy kifejezetten időskorú személy esetében is. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy akkor van lehetőség az adóbírság mérséklésére, ha az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, azaz a tőle elvárható körültekintő magatartást tanúsította. dr. Bobonka Miklós Kornél

A tőle elvárhatóság A tőle elvárható magatartást értelemszerűen a jogszabályok betartása érdekében kell az adózónak vagy képviselőjének tanúsítania. A jogalkotó az adózói felelősség vizsgálata kapcsán bevonta a vizsgálati körbe az adózó intézkedő képviselőjét, foglalkoztatottját, tagját, megbízottját is, azaz nem kizárólag az adózó, hanem az említett személyek magatartásának is kihatása lehet az adózót érintő szankció mértékére. Így az adózó eljárásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági követelménynek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük kontrollálása során. Ezen túlmenően az adózó helyett eljárni jogosult személy tőle elvárható körültekintését is vizsgálni kell, hiszen ha e személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, úgy az adóbírság mérséklésére nincs lehetőség. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adóhatóság a bírság kiszabását indokolni köteles, azaz ki kell térnie arra, hogy talált-e olyan körülményt, amely a csökkentésre alapul szolgálhatna vagy sem. Ezen belül – mérséklés, mellőzés esetén – ki kell térnie arra, hogy mely okból találta megállapíthatónak a tőle elvárható körültekintés tanúsítását, továbbá hogy melyek voltak azok a körülmények, amiket a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe vett, azokat hogyan, milyen súllyal értékelte és miért. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fellebbezés elbírálásával kerül sor a bírság mértékének csökkentésére, ha az eljáró adóhatóság valamilyen értékelendő körülményt nem vett figyelembe. dr. Bobonka Miklós Kornél

Mulasztási bírság A fejezet újraszabályozásra került, de sok bírságolási tényállás változatlanul él tovább! GENERÁLIS SZABÁLY: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az Art., adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót forintig, nem természetes személy adózót forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása. A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. dr. Bobonka Miklós Kornél

Mulasztási bírság Hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazása (3 körös) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével (!) a) a bevallási, adatbejelentési, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése, b) a bevallási, adatbejelentési, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, (változás)bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése, dr. Bobonka Miklós Kornél

Mulasztási bírság c) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja (1)az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Az előző bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót forint, a nem természetes személy adózót forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja (2) az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető. dr. Bobonka Miklós Kornél

Mulasztási bírság Az előző dia 2. bekezdésében szereplő határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót forint, a nem természetes személy adózót forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja (3) az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén Az előző dia 2. bekezdése és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető. …..Az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az üzletlezárás akadályozása
Az üzletzárás akadályozása jogsértő magatartás, s épp az adóhatóság tevékenységének lényegével szemben hat, ezért e magatartás már önmagában is sérti az adóztatás érdekeit. Így indokolt az ilyen magatartást tanúsító adózó szankcionálása. A munkáltató kijelölésére vonatkozó szabály megsértése A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. A törvénybeli rendelkezés alapján a munkáltatók külön-külön, akár forint mértékű bírsággal is szankcionálhatók, ha a fenti munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem került sor. dr. Bobonka Miklós Kornél

Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában A vállalkozások jelentős anyagi eszközökkel járulnak hozzá a költségvetéshez, illetve különféle alapok működéséhez. Ezek a terhek ugyan költségként elszámolhatók, de a végzett szolgáltatást, termék-előállítást jelentős mértékben megdrágítják. !!! A költségvetés is jelentősen károsodik az elmaradt bevételek miatt. E rendelkezés szankcionálni rendeli (KÖTELEZŐ BÍRSÁGOLÁS) azt a személyt (1 MILLIÓ FORINTIG TERJEDŐ BÍRSÁGGAL), aki adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, azaz adókötelezettségei teljesítése érdekében az első lépést, az adóhatósághoz történő bejelentkezést sem tette meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése
A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén indokolt speciális mulasztási bírság szabályok alkalmazása. A bírság mértéke – főszabály szerint – 1 millió forint. Kedvezőbb, 500 ezer forint összegű bírságtétel kapcsolódik a hiányosan, hibásan, valótlan tartalommal teljesített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentéshez. Mellőzhető a bírság kiszabása, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozósában mulasztását teljes körűen pótolja. dr. Bobonka Miklós Kornél

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és
EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén alkalmazható bírság mértéke január 1-jétől szabadon mérlegelhetővé vált, az áru forgalmi értékének 40%-ával egyező mértékű, illetve a legalább 10 ezer forint összegű kötelező bírság mérték meghatározásának megszüntetésével, lehetőséget adva az eset összes körülményének figyelembe vételére. A jogalkotó január 1-jétől a bírság alsó mértékének meghatározásához ad törvényi keretet, melynek következtében a rendkívül alacsony áruérték esetén is lehetőség van olyan mértékű bírság megállapítására, amely valódi visszatartó erőt jelenthet. Ennek megfelelően a természetes személy esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki (bírságminimum). dr. Bobonka Miklós Kornél

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása alapján azonban csak abban az esetben lehet kiszabni mulasztási bírságot, ha az adózó az áru eredetét az adóhatóság felhívásától számított 3 munkanapon belül nem tudja hitelt érdemlően igazolni. A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének, hibás, vagy hiányos teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. dr. Bobonka Miklós Kornél

Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése
A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztásához egy „kétlépcsős” mulasztási bírság-szankció kapcsolódik, amely szükségszerűen megelőzi az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését. Az adóhatóság már a céginformációs szolgálat kötelezettség elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követően felhívja az adózót a mulasztás 30 napon belüli pótlására. Ha az adózó a felhívásban megadott határidőben nem teljesít, akkor az adóhatóság újabb – 30 napos (korábban 60 nap volt) - határidő tűzésével 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó ezt követően sem pótolja mulasztását, akkor az állami adó- és vámhatóság törli az adószámát. dr. Bobonka Miklós Kornél

Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően a számla, egyszerűsített számla és nyugta kizárólag az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználása mellett állítható elő. Ha az adózó az Art. felhatalmazása alapján kiadott NGM rendeletben meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot mulasztási bírsággal sújtható. A jogszabályi rendelkezés alapján a mulasztási bírság kiszabásának feltételéül szolgál az is, ha a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek nem megfelelő módon állítják elő a nyomtatványt, illetve a számlázó programot. dr. Bobonka Miklós Kornél

Nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén Az Art., az Sztv., illetve az egyes adójogszabályok (különösen az Szja. tv. és az Áfa tv.) előírják, hogy az adózónak milyen könyveket, nyilvántartásokat kell vezetnie. Ha az adózó nem, vagy nem megfelelően tesz eleget e kötelezettségének, mulasztási bírsággal sújtható. E tényállás alapján a bírságolásra leggyakrabban az adóellenőrzés keretében kerül sor, de az egyéb célú adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján is sor kerül a bírságkiszabásra e tényállás alapján. Ezen tényállás alapján szabható ki mulasztási bírság akkor is, ha az adózó által kiállított számla, nyugta kisebb hiányosságban szenved. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem megfelelő teljesítését az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, mint jogintézmény tehát lényegében az adó idő előtti beszedését jelenti. Az adózónak a várható teljes adó összegének megállapítására kell törekednie, amely során a gazdasági események várható hatásaira is figyelemmel kell lennie. Ugyanakkor a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség időpontjában – a gazdasági élet bizonytalansági tényezőire is figyelemmel – a számítások teljes pontossággal nem végezhetők el, ezért és továbbra is csak azon adózókkal szemben rendelte el a mulasztási bírság kiszabását, akik a várható adó 90%-át nem fizették meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértése A levonási kötelezettség elmulasztása miatt a bírságkiszabásra nem csak az adók, de az előlegek körében elkövetett mulasztás miatt is sor kerülhet. Az adó (adóelőleg) levonási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság mértéke 50%-ig terjedhet, tekintve, hogy e mulasztás miatt is mérlegeléssel kell a konkrét bírságösszeget meghatározni. A készpénzfizetési szabály megsértése A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az előírás megsértése esetén – a készpénzfizetésnek szerződésenként és naptári hónaponként a 1,5 millió forintot meghaladó része, mint bírságalap után – mind a készpénzfizetést teljesítő adózó, mind a kifizetést elfogadó jogosult 20%-os mértékű mulasztási bírságot fizet. A készpénzben való kifizetések korlátozása, és így a korlátozás figyelmen kívül hagyásához kapcsolódó mulasztási bírság csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra, és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. Mivel a jogszabály nem keretjelleggel (tól-ig határok között), hanem kötelezően meghatározza a bírság mértékét, attól eltérni, illetve a bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet. dr. Bobonka Miklós Kornél

A pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértése
A pénztárgép forgalmazásával összefüggő kötelezettségek megsértésének legsúlyosabb eseteiben minden adózóra vonatkozóan egységesen 10 millió forintig, a forgalmazással, üzemeltetéssel, szervizeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig természetes személy esetében 500 ezer forintig, nem természetes személy kötelezett esetében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Egyéb esetek: Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és az AFE-val összefüggő szabályok megsértése A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele dr. Bobonka Miklós Kornél

MEGSZŰNŐ BÍRSÁGOK üzletlezárást helyettesítő bírság, jogszerűtlen adóelőleg mérsékelése miatt kiszabott mulasztási bírság, háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a számlatartási kötelezettség megsértése. dr. Bobonka Miklós Kornél

INTÉZKEDÉSEK Lefoglalás adószám hiánya miatti bírságolásnál Az adóhatósági szankciók között indokolt olyan nem bírság típusú intézkedések alkalmazása, amelyek fokozhatják a „feketegazdaság” ellen folytatott küzdelem eredményességét. Az engedély (pl. adószám) nélkül folytatott tevékenységek esetén lehetőség nyílik a tevékenység eszközének, illetve az árukészletnek a lefoglalására. A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem szabályszerű teljesítése esetén történő lefoglalás Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, vagy hiányos teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. dr. Bobonka Miklós Kornél

Lefoglalásra vonatkozó közös szabályok A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. A mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli az adóhatóság, és ettől az időponttól a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A lefoglalt ingóság értékesítése Az értékesítést követően a lefoglalt vagyontárgy ellenértékéből a mulasztási bírság, valamint a meg nem fizetés miatt az értékesítésig felmerült késedelmi pótlék összegét, továbbá a végrehajtás költségeit kell levonni, és csak a fennmaradó összeg jár vissza az adózónak. dr. Bobonka Miklós Kornél

Áru hatósági felügyelet alá vonása
A jármű visszatartása Az állami adó- és vámhatóságnak jogosult bármely, a fuvarozó használatában vagy tulajdonában lévő fuvareszköz tekintetében alkalmazni a visszatartást. Áru hatósági felügyelet alá vonása A hatósági felügyelet intézménynek célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan intézkedési lehetőség megteremtése, mellyel: - a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható, - a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható, - a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható. dr. Bobonka Miklós Kornél

Üzletlezárás elrendelése
A szabályozás 4 okból teszi lehetővé az üzlethelyiség lezárását: be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása, pénztárgép üzemeltetésével összefüggő kötelezettségszegés esetén. A bejelentés nélküli, ún. fekete foglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés érdekében a jogalkotó felhatalmazza az adóhatóságot, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató vállalkozás tevékenységét is korlátozza átmenetileg, azaz az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget meghatározott időre zárja le. dr. Bobonka Miklós Kornél

Az állami adó-és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások A törvény külön cím alatt szabályozza – ezzel garantálja - az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatásokat. Az adóhatóság számos szolgáltatást nyújt az adózók részére jogszabályi előírások alapján, ezek szabályai a korábbi törvényben elszórtan helyezkedtek el, azonban e törvény most egy helyen felsorolja a ténylegesen nyújtott adóhatósági szolgáltatásokat. A törvény emellett új szolgáltatásokat bevezetéséről is rendelkezik. Kezdő vállalkozások támogatása A törvény bevezeti a kezdő vállalkozások támogatásának jogintézményét. A kezdő vállalkozások támogatása egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak. A kezdő vállalkozások közé sorolandóak az egyéni vállalkozók is ezen jogintézmény tekintetében. dr. Bobonka Miklós Kornél

Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amely meghatározott ügyek intézését biztosítja. ! ÜCC Adatlekérdezési lehetőség biztosítása A törvény az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások keretében szabályozza az állami adóhatóság által az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül az adózók számára biztosított lekérdezési lehetőséget. dr. Bobonka Miklós Kornél

Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha a törvényben meghatározott feltételeknek együttesen megfelel. A köztartozásmentes adózói adatbázis egy az állami adó- és vámhatóság honlapján bárki számára elérhető közhiteles nyilvántartás, amelyben történő szereplés előnye, hogy a tartozásmentesség igazolásaként fogadandó el minden olyan esetben, amikor jogszabály írja elő adóigazolás benyújtását (nincs szükség nemleges adóigazolásra). Emellett további előnyei is vannak a nyilvántartásba történő felvételnek, így például adóigazolás helyettesítésére is szolgálhat. A jogszabályi követelményekből adódóan bizonyos esetekben pedig kötelező a köztartozás adózói adatbázisban való szereplés (például helyi önkormányzati képviselők esetén). dr. Bobonka Miklós Kornél

Egyéni vállalkozók bevallási adatainak közzététele
A törvény bevezeti a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatainak a közzétételét is a szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében. Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele A törvény továbbra is rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi azon adózókra vonatkozó adatokat, akik nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkeznek. Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele Az állami adó- és vámhatóság azon munkáltatók adatait is nyilvánosságra hozza honlapján, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségeiknek. Ezek a rendelkezések a jogkövető adózók magatartását segíti elő. dr. Bobonka Miklós Kornél

Egyéb közzétételek Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján biztosítja adóalanyi körönként adatbázisok hozzáférhetőségét – pl. azon adózók adatait, akiknek adószáma szankciós jelleggel került törölésre, automata berendezések regisztrációs számát, üzemeltetési helyét stb. – egyes gazdasági viszonyok átláthatóságának biztosítása érdekében. dr. Bobonka Miklós Kornél

Korm. rendelet(ek) (! az adóigazgatási eljárás részletszabályairól)
dr. Bobonka Miklós Kornél

A Korm. rendeletek a felhatalmazó rendelkezések közül az alábbiakat rendezik (pirossal jelölve a 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelettel; kékkel jelölve a 475/2017. (XII.28.) Korm. rendelettel szabályozott kérdéskört): Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény (AIR.) 136.§-ában kapott felhatalmazás közül: „a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézésének részletszabályait; b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörének és illetékességének szabályait (megj. ez a 475/2017. (XII.28.) Korm. rendelettel módosított 485/2015. (XII.29.) Korm. rendeletben maradt); c) az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat; d) a hatósági zár alkalmazásának részletes szabályait” (megj. csak annak típusait rendezi). dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (ART.) 268. §-ában kapott felhatalmazás közül: 1. a változásbejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályait; 2. az adóbevallás kijavításának szabályait; 3. az évente küldendő adószámla kivonat készítésének, előállításának, adószámla vezetésének részletes szabályait; 4. a bizonylatok, igazolások kiállításának, nyilvántartásának rendjét; 5. az adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás tartalmát; 6. az adóhatósági igazolás és az adóigazolvány kiadásának részletes szabályait; dr. Bobonka Miklós Kornél

7. a hatósági bizonyítvány kiállításának határidejét (megj. csak az adóhatósági igazolásra vonatkozóan); 8. a köztartozásmentes adózói adatbázis működtetésének és közzétételének részletszabályait; 9. a térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait; 10. a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat; 11. az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályokat; dr. Bobonka Miklós Kornél

12. az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve felszabadítására vonatkozó részletes szabályokat; 13. a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes feltételeit, valamint a döntési eljárás részletes szabályait; 14. a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait; 15. az adószám törlésre vonatkozó részletszabályokat, 16. az adóteljesítmény megállapításának részletes szabályait dr. Bobonka Miklós Kornél

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a menedékes felügyeleti szolgáltatót rendeletben jelölje ki. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetet rendeletben jelölje ki. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján a) a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül, b) az adózók kiemelt adózónak minősülnek, rendeletben határozza meg. dr. Bobonka Miklós Kornél

A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! . dr. Bobonka Miklós Kornél

Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása Készítette: dr

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása Készítette: dr"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása Készítette: dr

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az adóigazgatási eljárás újraszabályozása Készítette: dr"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés