Térítési díjak számítása

Az előadások a következő témára: "Térítési díjak számítása"— Előadás másolata:

1 Térítési díjak számítása
Szakmai Napok gazdasági területen dolgozó munkatársak számára Révfülöp, január Térítési díjak számítása

2 Térítési díjak Intézményi térítési díj: Személyi térítési díj:
A szolgáltatás tényleges önköltségén alapuló díj, amelyet a fenntartó állapít meg, évente felül kell vizsgálni, a számításnak meghatározott menete van. Személyi térítési díj: Az ellátást igénybevevő által ténylegesen megfizetett díj, amelynek mértékét szolgáltatás-típusonként jogszabály határozza meg, de nem lehet több, mint az intézményi térítési díj.

3 Intézményi térítési díj - I.
A számvitelről szóló évi C. törvény 14 §-ának (5) bek. előírja, hogy a gazdálkodó szervezeteknek a számviteli politika keretében el kell készíteni a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás/költségvetési támogatás (támogató szolg., közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségny.) különbözete.

4 Intézményi térítési díj – II.
Az önköltséget az előző év adatai alapján a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani, ha nincs önköltség (újonnan induló szolg.), akkor előkalkulációt kell végezni. A térítési díjat, s így az önköltséget is szolgáltatástípusonként kell megállapítani, több szolgáltatás közös költségelemeit (pl.: központi irányítás költségei) arányosan kell felosztani.

5 Intézményi térítési díj – III.
Változott: Az önköltség elemei től bővültek, a fenntartók mozgástere nagyobb, de a beruházásokat nem javasolt figyelembe venni, torz adatokat eredményezhet, helyette inkább a tárgyévi terv szerinti értékcsökkentés alkalmazandó, vagy a Fenntartó legfeljebb évi 3 millió Ft összegben javasolja figyelembe venni a beruházásokat. A szociális ellátások térítési díjainak meghatározását a évi III. törvény és a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet részletesen szabályozza.

6 Térítésmentes ellátások
A szoc. tv. 115/A §-a alapján térítésmentesen kell biztosítani az alábbi szolgáltatásokat: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, a népkonyhán történő étkeztetést, a családsegítést, a közösségi ellátásokat, az utcai szociális munkát, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást, az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást. Változott: az önköltségszámítást és térítési díjszámítást ezen szolgáltatásoknál nem kell elvégezni, s ezáltal a tájékoztatási kötelezettség is megszűnt!

7 Intézményi térítési díj számítása – I.
Már működő szolgáltatás esetén: Előző évi önköltség – Tárgyévi normatív állami hozzájárulás/költségvetési támogatás (fajlagos összegekkel számolunk, pl.: Ft/fő/nap, Ft/km, Ft/óra, Ft/f.e., stb.) Újonnan indított ellátások esetén előkalkulációt kell végezni, azaz becsült adatokkal kell számítani.

8 Intézményi térítési díj számítása – II.
A térítési díjat ellátási napra és hónapra, gondozási órára, szállítási kilométerre és szolgálati órára, stb. vetítve kell megállapítani. Differenciált normatív támogatás esetén differenciált térítési díjat kell megállapítani ahogy eddig is (pl: szeretetotthonban demens és átlagos ellátottakra). Április 1-jéig kell megállapítani. Ha a tárgyidőszaki folyamatok indokolják (pl: év közben az ÁFA emelés), akkor az önköltség év közben egy alkalommal korrigálható.

9 Intézményi térítési díj számítása – III.
A fenntartó alacsonyabb díjat is megállapíthat, de az eredeti számítást akkor is dokumentálni kell! Ez az ún. dokumentált intézményi térítési díj. 29/1993. (II.17. ) Korm. rendelet 2. §(1) Változott: nem tíz forintra kerekítve kell megállapítani, hanem a rendes kerekítés szabályai szerint. Ha a számítás nem eredményez pozitív számot, akkor a térítési díj összege nulla. Tehát től nincs 20.-, 50.- és 70.- Ft minimális térítési díj (nappali ellátás és étkeztetés esetében volt).

10 Intézményi térítési díj számítása – IV.
Tájékoztatási kötelezettség nem változott: jól látható helyen ki kell függeszteni, tartalmaznia kell az intézmény éves összes működési költségét, a térítési díj napi és havi összegét, és az egy ellátottra jutó havi önköltséget. Az ellátottakon kívül az ellátási területnek megfelelően a lakosságot is tájékoztatni kell: egy település esetében „helyben szokásos módon”, több település esetén a megyei önkormányzat főjegyzőjét kell értesíteni, több megyére, vagy az ország egész területére kiterjedő szolgáltatás esetén pedig a Szociális Közlönyben közzé kell tenni a számítást. (29/1993. (II.17. ) Korm. r. 4. §

11 Önköltség – I. A szolgáltatási önköltség a közvetlen és közvetett önköltségek összegének a szolgáltatás mennyiségi egységére jutó eszközfelhasználásának pénzben kifejezett értéke. Azok a ráfordítások, amelyek: a tevékenység végzése, a szolgáltatás nyújtása érdekében közvetlenül felmerültek, a tevékenységgel bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá a tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. (Pl.: a központi irányítás normatív/bevételarányosan felosztott közös költségelemei).

12 Önköltség – II. Melyek ezek a költségek:
Anyagjellegű ráfordítások (51,52,53 szla. oszt., dologi kiadások, stb.) Személyi jellegű ráfordítások (54,55,56 szla. oszt., munkabérek, járulékok, megbízási díjak, stb.) Egyéb ráfordítások (86 szla. oszt., pl.: behajthatatlan követelések) Értékcsökkenési leírások (57 szla. oszt.) Pénzügyi műveletek ráfordításai (87 szla. oszt.) Rendkívüli ráfordítások (88 szla. oszt.)pl.: elengedett követelések értéke)

13 Önköltség – III. Az önköltség nem tartalmazhatja:
Az előállítással kapcsolatba nem hozható és fel nem osztható igazgatási és egyéb általános, közvetett költségeket. Változott: től a beruházások is figyelembe vehetők, de nem javasolt, tekintettel arra, hogy a nagyobb felújítások, eszközbeszerzések, járművek vásárlása, stb nem csak az adott évet szolgálják. Célszerű ehelyett inkább a terv szerinti értékcsökkenést figyelembe venni!

14 Személyi térítési díj – I.
Az ellátást igénybevevő által ténylegesen megfizetett díj, amelynek mértékét szolgáltatás-típusonként jogszabály határozza meg, és nem lehet több, mint az intézményi térítési díj. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, konkrét összegben, és változás től, hogy nem kell tíz forintra kerekíteni, hanem a kerekítés rendes szabályai szerint kell eljárni, továbbá amennyiben van jövedelemvizsgálat, akkor azt az intézményvezető végzi el. Változás től, hogy az étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében a személyi térítési díj meghatározásakor: - az ellátást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelméből kell kiindulni, nincs családi jövedelemszámítás, -az évi III. tv 116. § (1) c) pontja alapján kizárólag a kiskorú igénybevevő esetében kell a családban egy főre jutó jövedelmet alapul venni.

15 Személyi térítési díj – II.
A fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a z előbbiek szerinti jövedelem: a) 30%-át étkeztetés, b) 25%-át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. Továbbá…

16 Személyi térítési díj – III.
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének: a) 15%-át a nappali ellátást, b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést; b) 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Változás től: Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén először az ún. jövedelemhányadot kell megállapítani. Ez a jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést; b) 80%-át, az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést (A tartós bentlakásos intézményi ellátással kapcsolatos jövedelemvizsgálat a későbbiekben kerül ismertetésre.)

17 Személyi térítési díj – IV.
Napi személyi térítési díj: akkor van jelentősége, ha az ellátást nem minden nap veszik igénybe (pl.: étkeztetés), napi jövedelmet kell számolni, a napi személyi térítési díj nem haladhatja meg jövedelemhatár harmincad részét. Ez került tisztázásra az évi III. tv § (3) és a 117. § (1) bekezdése szerinti ellátásoknál. Számítása: (rend. havi jöv. x jöv.korlát) / harminccal, majd kerekítünk. (Kerekítés után mindig ellenőrizni kell, hogy meghaladjuk-e a jövedelemhatárt!) Az így megállapított térítési díjról az ellátottat írásban értesíteni kell, legalább 8 nap jogorvoslati határidőt biztosítani kell neki. A térítési díj csökkenthető, elengedhető, ha a fenntartó rendeletben szabályozza. Évente két alkalommal vizsgálható felül. (a Tv. csak a kivétel eseteit határozza meg!)

18 Ki fizeti meg a térítési díjat?
az ellátást igénybe vevő jogosult, azaz az ellátott, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (utóbbi 3 az ún. tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni. Továbbá kiskorú ellátott esetében, ha a családi pótlékot int.vezetőnek folyósítják, akkor a családi pótlékra jutó személyi térítési díjat az int.vezetőnek kell megfizetnie.

19 Meddig és hogyan? Havonként, a tárgyhót követő hó 10. napjáig, számla ellenében, ha rendelet, vagy az ellátottal kötött megállapodás másként nem rendelkezik. Elmaradás esetén az int.vez. 15 napos határidővel felszólítást küld. Ha ez is eredménytelen, a hátralékot nyilvántartásba kell venni. A hátralékok kezeléséről lásd később. Ha térítési díj az igénybevételt követő 30. napon nem állapítható meg, akkor előleget lehet kérni. Ha sikerült megállapítani, akkor a különbözettel el kell számolni.

20 Jövedelemvizsgálat, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat – I.
A 9/1999 (XI. 24.) SzCsM rendelet határozza meg. A rendeletben megtalálhatók a formanyomtatványok, 1 sz. mell. II. és III. nyilatkoztatok, amelyeket a kérelemmel egyidőben kell benyújtani. Mi számít jövedelemnek? A nyilatkozatokhoz mellékelt útmutató részletesen ismerteti. Családi jövedelem csak kiskorú igénybe vevőnél van. Alapszolgáltatásoknál és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél havi jövedelem. Havi jövedelem és jelentős pénzvagyon vizsgálata a rehabilitációs célú intézményeknél, hiszen az elhelyezés nem végleges. Tartós bentlakásos intézményeknél havi jövedelem, jelentős pénzvagyon és jelentős ingatlanvagyon.

21 Jövedelemvizsgálat, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat – II.
A rendelet melléklete szerinti vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a pénzvagyont és az ingatlanvagyont. Mi számít jelentős pénzvagyonnak? Az ellátott pénzeszközeinek (kp., számlapénz, lekötött betétek, stb.) azon hányada, amely meghaladja az intézményi térítési díj egy évi összegét. Ebből lehet elsősorban a jövedelemhányad alapján megállapított összeget kiegészíteni az intézményi térítési díj összegéig, addig, amíg a „jelentős pénzvagyon” el nem fogy. Pl.: Az ellátott folyószámláján rendelkezésre álló számlapénz Ft, az intézményi térítési díj Ft, az ellátott havi jövedelme Ft Jelentős pénzvagy.: Ft (( – ( x 12)) Jövedelemhányad: Ft ( x 0,8) havonta kipótolható: Ft (Ha a következő évben semmi sem változna, akkor a Ft-os kiegészítés 22,5 hónapon át biztosít erre fedezetet.) Költőpénz ellenőrzése ( x 0,3 = Ft, – = , azaz a költőpénz visszamard.)

22 Jövedelemvizsgálat, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat – III.
Mi számít jelentős ingatlanvagyonnak? Az ellátott tulajdonában álló ingatlan, valamint az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog értékének azon része, amely meghaladja az önym 40-szeresét. (ellátás igénylésének, felülvizsgálatának időpontjában tulajdonolt, vagy ezeket megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlanok esetében) Önym: Ft, 40-szerese= Ft. Azaz az e fölötti értéket lehet figyelembe venni, amelynek 96-od része számítható be a személyi térítési díjba. Pl.: Az ellátott ½ tulajdoni arányban rendelkezik egy 6 mó Ft forgalmi értékű ingatlannal, tehát ingatlanvagyona 3 mó Ft. Számítás: = / 96 = Ft. Ennyit lehet havonta figyelembe venni a jövedelemhányad mellett kiegészítésként, amelyet a térítési díj nyilvántartó lapon kell vezetni. Önbevalláson alapul, de az intézménynek joga van betekinteni a Körzeti Földhivatal nyilvántartásába. Jelzálogként lehet érvényesíteni. Az eljárás részleteit lásd később.

23 Kikre és hogyan vonatkozik az új szabályozás?
2011-ben felvett (megállapodást kötött) ellátottakra feltétel nélkül, alapszolgáltatást igénybe vevőknél (+ átmeneti otthonok), akikkel 2010-ben megállapodással rendelkeztünk, leghamarabb a soron következő térítési díj felülvizsgálatakor, tartós bentlakásos ellátásban 2010-ben is részesülők esetében 2011-től akkor alkalmazható ez, ha ezt közös megegyezéssel vállalják, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 23. § (2) szerint a január 1-jén folyamatban lévő kérelmekre a rendelet december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, továbbá, a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 33. § (2) szerint a december 31-éig kiadott jegyzői jövedelemigazolások alapján megállapított személyi térítési díj a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatáig alkalmazható.

24 Intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj – I.
Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy vállalhatja. Ez esetben a jövedelemkorlátokat (30%, 80%, stb.) nem kell figyelembe venni. A jövedelemvizsgálatot nem kell lefolytatni, csak a nyilatkozat 1. pontját szükséges kitölteni. De írásba kell foglalni. Az ilyen módon igénylő előnyösebb helyzetbe nem kerülhet. (Külön megállapodás alapján lehet a kötelezően biztosított feltételeken túli kérése az ellátottnak.) Meg lehet fizetni részben, vagy egészben akár a különbözetet, vagy akár vállalhatja a térítési díjat megfizető más személy is, hozzátartozói kapcsolatra tekintet nélkül, akár jogi személy is! Alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezés esetén: legfeljebb 1 év. Tartós bentlakásos ellátás esetén: legfeljebb 3 év.

25 Intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj – II.
Írásba kell foglalni: Ki, kinek a vonatkozásában? Mire tekintettel, mit vállal? Milyen időtartamra, mikortól kezdődően? A kötelezettségvállalás teljesítésének módja? Előny biztosításának a kizárása. A kötelezettségvállalás meghosszabbításának lehetősége. A már teljesített kötelezettségvállalás nem követelhető vissza. A kötelezettségvállalás megszűnése esetei.

26 Térítési díjszámítás – Szociális étkeztetés
Intézményi térítési díj számítása: Előző évi összes működési ráfordítás: Ft melyből az étkeztetés közvetlen ráfordítása: Ft közvetett ráfordítása (ha van): Ft Összesen: Ft A nyilvántartások alapján ebből a helyben/elvitellel étkezőkkel kapcsolatosan Ft ráfordítás volt, a kiszállítás ráfordítása Ft (gépjármű, üzemanyag, gépkocsivezető, stb.). Az előző évi ráfordítások 70 fő feladatmutató teljesítése mellett keletkeztek. Önköltség: /70/251= Ft/adag (Ft/fő/nap) Tárgyévi normatíva: /251= Ft/adag Int. térítési díj: = Ft/adag, kerekítve Ft/adag. Kiszállítás díja: /70/251= 85.- Ft/kiszállítás, feltételezve, hogy 1 helyre csak 1 adag étel került kiszállításra. (Erre külön normatív támogatás nincs, ezért a kiszállítás díja 85.- Ft-ban, vagy alacsonyabb összegben szabadon megállapítható.) Ez a dokumentált számítás!

27 Térítési díjszámítás – Szociális étkeztetés
Az ellátottnak Ft nyugdíja van, más rendszeres és egyéb jövedelme nincs. Az adott hónapban 15 napon étkezik. Mennyit fizet? x 0,3 = Ft Ez osztva harminccal=313.- Ft/nap. Számlázható: 15 x 310 = Ft, mert ha Ft-ra kerekítünk, akkor Ft-ot kapunk, ami meghaladja a személyi térítési díjra vonatkozó jövedelemhatárt.

28 Térítési díjszámítás – Házi segítségnyújtás
Ellátási órára kell megállapítani! Intézményi térítési díj számítása: Előző évi összes működési ráfordítás: Ft melyből a házi segítségnyújtás közvetlen ráfordítása: Ft közvetett ráfordítása (ha van): Ft Összesen: Ft Az előző évi gondozási órák száma: óra Fajlagos önköltség: Ft/óra Normatív támogatás összege: Ft/fő/év osztva 251-gyel, osztva 8-cal= 83.- Ft/óra. (A költségvetési tv. azt feltételezi, hogy 251 napon át 8 órát gondozunk.) 1.200 – 83 = Ft/óra. Ez a dokumentált int. térítési díj! A Fenntartó által megállapított: Ft/óra.

29 Térítési díjszámítás – Házi segítségnyújtás
A fizetendő személyi térítési díj az óradíj és a lakáson gondozásra fordított idő szorzata, de nem több, mint a jövedelem 25 %-a. Az ellátottnak Ft nyugdíja van, más rendszeres és egyéb jövedelme nincs. Az adott hónapban 84 órát gondoztuk. Mennyit fizet? x 0,25 = Ft. Maximum ennyit fizethet! Mit számlázunk? /84=134, kerekítve Ft. Számlán: 84 óra x Ft/óra= Ft, ami nem jó, mert meghaladja a Ft-ot. A fentiek alapján tehát Ft-ot lehet számlázni óránként, ez az ellátott személyi térítési díja a az adott hónapban, a tényelegesen igénybevett gondozási órák alapján. Étkeztetéssel együttesen is igénybe vehető, ez esetben nem lehet több, mint a jövedelem 30 %-a!

30 Térítési díjszámítás –Nappali ellátások
Intézményi térítési díj számítása: Előző évi összes működési ráfordítás: Ft melyből a nappali ellátás közvetlen ráfordítása: Ft közvetett ráfordítása (ha van): Ft Összesen: Ft A nappali ellátás keretében étkeztetés is történik. Ez esetben meg kell állapítani a térítési díjat: a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, továbbá a napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre is. A klub előző évi feladatmutatója 70 fő, amelyből átlagosan 20 fő étkezett 251 napon át. Az étkezés ráfordításait külön gyűjtöttük, amelynek összege Ft. A ráfordítások a vásárolt élelem, a tálalókonyha időarányos rezsiköltségéből, továbbá a gondozónők étkeztetésre fordított munkaidejéből tevődik össze.

31 Térítési díjszámítás –Nappali ellátások
A fenitek alapján: A nappali ellátás ráfordítása: Ft, önköltsége egy ellátási napra osztva 70 fővel, osztva 251-gyel=706.- Ft, a nappali ellátásra jutó normatíva napi összege /251=353.- Ft, a kettő különbsége Ft/nap, kerekítve Ft/nap, ez a dokumentált int. térítési díj. A Fenntartó ezzel szemben 10.- Ft-ban állapítja meg a térítési díjat. Az étkeztetés ráfordítása: Ft, önköltsége egy ellátási napra osztva 20 fővel, osztva 251-gyel=817.- Ft, a egy napra jutó normatíva napi összege /251=221.- Ft, a kettő különbsége Ft/nap, kerekítve F//nap (vagy/adag), ez a dokumentált int. térítési díj. A Fenntartó ezzel szemben Ft-ban állapítja meg a térítési díjat.

32 Térítési díjszámítás –Nappali ellátások
Személyi térítési díj: A klubtag a hónapban 20 napot volt a klubban, de csak 18 nap étkezett. Jövedelme Ft, 30%-a Ft, osztva 30-cal=400.- Ft/nap Mit számlázunk? nappali ellátás 20 nap x 10.- Ft/nap=200.- Ft étkezés 18 adag x Ft/adag (400-10)= Ft fizetendő összesen: Ft.

33 Térítési díjszámítás – Fokozott és átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátások, átmeneti és bentlakásos otthonok Intézményi térítési díj számítása: Előző évi összes működési ráfordítás: Ft melyből a bentlakásos otthon közvetlen ráfordítása: Ft közvetett ráfordítása (ha van): Ft Összesen: Ft Az előző évi tényleges feladatmutató 41,56 fő. (átlagos és demens ellátottak összesen) 1 főre vetített éves fajlagos önköltség: Ft. (ha az átlagos és demens ellátottakra a költségek megbontására nincs lehetőségünk!) 2011. évi normatíva: átlagos: Ft/év, demens: Ft/év. Int. térítési díj: átlagos: = /365=3.203, kerekítve Ft/nap és Ft/hó (30-cal kell fölszorozni, függetlenül a hónap napjainak számától. demens: = /365=2.997, kerekítve Ft/nap és Ft/hó

34 Térítési díjszámítás – Fokozott és átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátások, átmeneti és bentlakásos otthonok Személyi térítési díj számítása: Az intézményvezető lefolytatta a jövedelemvizsgálatot és megállapított, hogy kérelmezőnek (demens): nyugdíj, azaz rendszere havi jövedelme van, továbbá, Ft megtakarítása betétszámlán, és rendelkezik egy Ft értékű családi ház ½ részével. A fentiek alapján a személyi térítési díj az alábbiakból tevődik össze: Ft jövedelemhányad (ellenőrzés: x 0,3 = Ft költőpénznek vissza kell maradnia!) Ft a pénzvagyonból, amíg a jelentős pénzvagyon Ft el nem fogy (( – ( x 12= )). Összesen: Ft/hó, tehát a személyi térítési díja megegyezik az intézményi térítési díjjal, mert az a vagyon terhére kiegészíthető! Későbbiek során az ingatlanvagyon is bevonható a személyi térítési díjba: /2= Ft, amelyből ki kell vonni a önym 40-szeresét, Ft = Ft, ezt kell osztani 96-tal, ami Ft. Külön térítési díjat kell megállapítani, ha nem étkezik!

35 Térítési díjszámítás – Fokozott és átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátások, átmeneti és bentlakásos otthonok Májusban 6 napot volt távol, 2 napot hétvégén a hozzátartozóinál, 4 napot pedig kórházban. Az ellátott április 30.-áig 60 napot már volt távol! Mit számlázzunk? Ft/nap és Ft/hó a személyi térítési díja. Két hónapot meghaladó távollét esetén a távollét idejére a személyi térítési díj 40 %-át kell számlázni, ha eü-i intézményben volt, 60 %-át pedig, ha máshol. Számlázható: 24 nap x Ft= Ft 2 nap x Ft= Ft 4 nap x Ft= Ft Összesen: Ft

36 Behajthatatlan, vagy elengedett követelések –térítési díjhátralékok
Akkor, ha nem fizetik meg a megállapított személyi térítési díjat (amit számlázunk!), térítési díjhátralék keletkezik, és a követelés akkor érvényesíthető, ha az intézmény a költőpénzt biztosítja. Csak a tartós elhelyezést biztosító bentlakásos intézményeknél. Végrehajtást is lehet kezdeményezni. (pl.: a tartásra köteles és képes hozzátartozónál.) Módja: fizetési meghagyás kibocsátása a évi CXL. tv. (Ket.) végrehajtási szabályai alapján. Folyó évi hátralékként is lehet érvényesíteni, azaz a vevőkövetelésről készített kimutatást meg kell küldeni az illetékes Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának, aki határozatban dönt erről. Utána lehet a jelzálogjogot bejegyezni. Ha így döntünk! De a Fenntartó, vagy az IT., vagy belső szabályzat rendelkezhet a behajthatatlan/elengedett követelésekről. Ez esetben a követelésről történő rendelkezést ráfordításként kell elszámolni.

37 Behajthatatlan, vagy elengedett követelések –térítési díjhátralékok
Mert: Számlázunk teljesítés alapján: T311-K Befizetés könyvelése: T38 -K Ha mindez 12. hónapon át ismétlődik, a 311 f.szla adott ellátottra vonatkozó egyenlege Ft követelést mutat. Tehát bevételként (911) a teljes díjat könyveltük, azaz nem realizálódott a bevétel bizonyos hányada, amit a vevőanalitika igazol. Behajthatatlan követelés könyvelése: T869-K Elengedett követelés: T889-K A tételek a nem realizált bevétellel szemben eredményrontó hatással bírnak.

38 Térítési díjszámítás – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Intézményi térítési díjszámítás évre, előkalkuláció alapján A szolgáltatás évre tervezett működési ráfordításai: Személyi jellegű ráfordítások Ügyeletes munkatárs bére, járuléka, e. juttatásai: Ft ebből munkabér: x 12= járulék (27%): cafeteria: Készenléti gondozók, gépkocsivezetők díjai: Ft (6 fő x 12 hó x ) Anyagjellegű ráfordítások: Üzemanyag (5.000 x 12 hó): Ft Nyomtatványok, stb.: Ft Összesen: Ft

39 Térítési díjszámítás – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
2011. évi vállalt feladatmutató 40 fő. Tervezett fajlagos önköltség: Ft/fő/év 193.- Ft/fő/nap 2011. évi állami hozzájárulás 40 főre: Ft, Ft/fő/év 130.- Ft/fő/nap Int. térítési díj: =63.- Ft, kerekítve 65.- Ft/nap

40 Térítési díjszámítás – Támogató szolgálat
Intézményi térítési díj számítása: Előző évi összes működési ráfordítás: Ft melyből a támogató szolgálat közvetlen ráfordítása: Ft közvetett ráfordítása (ha van): Ft Összesen: Ft A költségeket megbontjuk személyi segítésre és szállításra: Személyi segítés ráfordításai: Ft Szállítás ráfordításai: Ft Az előző évben 2695 óra személyi segítés volt, és 9025 km szállítás

41 Térítési díjszámítás – Támogató szolgálat
Így az előző évi önköltség: személyi segítés esetében: /2695= Ft/óra, szállításnál: /9025=497.- Ft/km. 4500 f.e. jutó tárgyévi állami hozzájárulás : Ft Fajlagos támogatás: személyi segítésre: /3000 fe.= Ft/óra, szállítás: /1500 fe./5=453.- Ft/km. Intézményi térítési íj: személyi segítésre: =516, azaz Ft/óra, szállítás: =44, azaz 45.- Ft/km.

42 A legfontosabb jogszabályok:
A számvitelről szóló évi C. törvény, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

43 Köszönöm a figyelmet! Csík Attila gazdasági vezető
Ótemplomi Szeretetszolgálat 5540 Szarvas, Vajda P. u. 7. Tel./fax: 66/ Tel.: 66/ Mobil: 20/