MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 3. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Az előadások a következő témára: "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 3. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 3. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 A mai témáink előtt – „helyreigazítás” 4:198. § [A mostohagyermek tartása] (1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (a továbbiakban: mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. Bejegyzett élettárs is ugyanennek minősül (mostohaszülő) Nevelt gyermek (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Mai témáink: A munkaszerződés és kötelező minimális tartalma Próbaidő Munkakör, munkaköri leírás Viszont későbbre kerül a versenytilalmi megállapodás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 Munkaviszony létesítése 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A közszférában: kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a jogviszony (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 A munkaszerződés alakisága „44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.” Sajátos érvénytelenségi szabály – nem érvényes szóban, csak határidőn túl már nem lehet az érvénytelenségére hivatkozni. Azt jelenti, hogy a semmisség orvoslása egyféleképpen történhet: írásba foglalással. Más következménye ettől még lehet (pl. munkaügyi bírság) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 Egy kis emlékeztető az előző óráról Mt. 22.§ (4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 A munkaviszony időtartama A munkaviszony létrejöhet Határozott időre – határozatlan időre Teljes munkaidőre – részmunkaidőre Általános teljes napi munkaidő napi 8 óra – eltérés lehet egyes munkakörökben (ennél rövidebb) Ha nem határozzák meg az időtartamát, akkor határozatlan idejű. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai (Mt. 192.§) (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai 2. (4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 Határozott idejű jogviszonyok a közszférában 2011. évi CXCIX. törvény 38.§: „(2) Kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre.” 1992. évi XXXIII. törvény 21.§: (2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.” Figyelem! – Az eseti, vagy meghatározott munka, feladat nem munkakör. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 A munkaszerződés minimális kötelező tartalma A jognyilatkozatoknál láttuk már, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítéséhez szükséges adataikat. Ezen kívül a munkaszerződésben: „45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

12 A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (Mt. 46-47.§) 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) Az (1) bekezdés a)–c), és e)–f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. …. (4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. (5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – az (1) bekezdés h) pontját kivéve –, ha a munkaszerződés alapján a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. (A 15 napot meghaladó külföldi munkavégzésnél további tájékoztatások vannak.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 A próbaidő „45.§ (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” „50. § (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.” Csak a munkaszerződésben köthető ki érvényesen. (Vagyis írásban. Később (és/vagy szóban) még akkor sem, ha a felek ezt kölcsönösen elfogadnák. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

14 Próbaidő a közszférában (Kjt. – 1992.évi XXXIII. Tv.) 21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4) Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg /i.e. „nem megfelelő” minősítés miatti jogviszony megszüntetés/, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező – a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (Figyelem! – A „nem kell” nem azt jelenti, hogy „nem lehet”, tilos. Csak azt, hogy nem kötelező.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 Próbaidő a közszférában (Kszt. – 2011. évi CXCIX. Tv.) 46. § (1) A kinevezésben – a 41. § (1) bekezdés b) pontjában, a 47. § (4) bekezdésében, az 59. §- ban meghatározott eset, valamint a (4) bekezdés kivételével – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. Itt is van, amikor nem kötelező. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok Próbaidő alatt a jogviszony azonnali hatállyal és indokolás nélkül egyoldalú jognyilatkozattal megszüntethető. Bármelyik fél megszüntetheti. De: a próbaidő alatt is munkajogviszonyban állnak a felek, vagyis a jogaik, kötelezettségeik egyébként ugyanazok. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok 2. A próbaidő alatti jogviszony megszüntetést a próbaidő alatt kell megtenni (kézhez venni a másik félnek). – Emlékezzünk vissza a jognyilatkozatok közlésénél mondottakra! Nem elég pl. csak postára adni határidőben – meg is kell kapni. Itt nem igaz, hogy ha a próbaidő munkaszüneti napon jár le, akkor „ráér” a következő munkanapon. Nem ér rá.) Próbaidő alatt a felmondási tilalmakat nem kell alkalmazni. (Nem védett pl. a keresőképtelen betegség időtartama alatt a munkavállaló.) DE: a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás nem ütközhet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagy az egyenlő bánásmód tilalmába. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 Próbamunka? A próbamunka során, munkaszerződés kötését megelőzően konkrét munkakörnyezetben, műszakban lát el feladatokat a jelölt, hogy bizonyítsa alkalmasságát. Ennek azonban nincs jogszabályi alapja. Munkavégzés munkaszerződés alapján történik (vagy alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban). A próbamunka pedig arra irányulna, hogy majd legyen-e ilyen jogviszony. A munka és a tapasztalatok munka közben igazolására van a próbaidő. Ez azonban már megkötött munkaszerződést feltételez. Annak nincs akadálya, hogy egy-egy feladatot kapjon a jelölt, hogy az alapvető alkalmasságáról meg lehessen győződni. Ez azonban nem lehet „munkavégzésszerű”, irányítás, ellenőrzés mellett utasításra végzett huzamos, műszakszerű tevékenység, még „munkabér” fizetése mellett sem. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 A munkakör A munkakör az ellátandó feladatcsoportot határozza meg (pl. gazdasági elemző, jogtanácsos, gazdasági ügyintéző, technikus, tervező mérnök, stb.) Általánosan, keretjelleggel, összefoglalóan adja meg a munkakör célját. A munkakör azon munkafeladatok összessége (egy tevékenység-csoport), amelyek ellátására a munkavállaló a munkaszerződése alapján köteles. Általában rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű, az adott munkavállaló által ellátott feladatok összességét tekintjük munkakörnek. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 A munkaköri leírás 1. A munkáltatói tájékoztató listán láttuk, hogy a munkáltató köteles munkavállalót írásban tájékoztatni a munkakörbe tartozó feladatokról. (Emlékeztető az óra elejéről: Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót d) a munkakörbe tartozó feladatokról, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.) A d) pontos tájékoztatás maga a munkaköri leírás. (Célszerű és szokásos egyben a munkáltatói jogkör gyakorlóját is közölni.) Csak a munkakör céljába tartozó feladatköröket lehet beleírni. A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatok bővebb, részletezőbb leírása (de még mindig általánosító jelleggel.) A munkakörtől eltérő foglalkoztatásra csak korlátozottan, rövid, átmeneti időre van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató ettől el kíván térni huzamosabban, akkor abban meg kell állapodni a munkavállalóval. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 A munkaköri leírás 2. A munkakör módosítása egyúttal a munkaszerződés módosítása is, vagyis kötelező az írásbeliség. Nem munkaszerződés módosítás azonban, ha a munkakör célján belül más munkafeladatokat kap a munkavállaló. A munkakörbe tartozó feladatokról tájékoztat a munkáltató (ld. előbb.) Gyakori – bár érvénytelen és emiatt hibás – a szóbeli munkakör módosítás, ráutaló magatartással elfogadással. De: Emlékezzünk vissza az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatoknál mondottakra: „Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.” Problémája: későbbi vita esetén bizonyítási nehézségek a megállapodás pontos tartalmáról. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 A konkrét munkafeladat meghatározása A munkakörbe tartozó feladatokon belül az egyes konkrét végzendő munkafeladatokat a munkáltató – utasítási jogánál fogva – jogosult meghatározni, de csak a munkakör célján, keretein belül. Átmeneti jelleggel ettől azért van eltérés, de erről majd kicsit később… Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

23 Jogeset A sajtóreferens rendőr esete a munkakörrel Mfv.II.10.663/2012/4.szám Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

24 Tényállás A per tárgya: megbízási díj. (For info: rendőrnek megbízási díj fizethető a szolgálati beosztásába /leegyszerűsítve a munkakörébe/ nem tartozó feladat ellátásáért.) A felperes 2008. március 16-tól a BRKF..... kerületi Rendőrkapitányság... Osztályának állományában vizsgáló beosztásban teljesített szolgálatot, amikor K.Gy. kapitányságvezető felkérte őt a helyi sajtóval kapcsolatos feladatok ellátására. A felperes 2008. július 1-jétől 2009. június 30-ig az eredeti beosztása mellett látta el a sajtóreferensi feladatokat. Az irányadó időszakban a felperes munkaköri leírása a többletfeladatok ellátásával nem került kiegészítésre. A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében a többletfeladatok ellátásának ellentételezéseként 463.800,- Ft megbízási díj és ezen összeg kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 Tényállás – A felperesi érvelés A felperes arra hivatkozott, hogy hetente-kéthetente a zuglói televízióban megjelent és a Kék percek rovatban tájékoztatást adott a lakosságnak az aktuális bűnügyi, bűnmegelőzési és közbiztonsági eseményekről. A felvétel előtt a műsor szerkesztőjének az összeállított hírblokkot átküldte és a felvétel előtt néhány perccel korábban a stúdióban kellett lennie. A hírek kiválasztását általában a kapitányságvezető végezte, de többször előfordult, hogy azokat neki kellett összeállítania. Ezen túlmenően a helyi írott sajtóval is tartotta a kapcsolatot, általában minden pénteken küldte át az összeállított híranyagot elektronikus formában. Érvelése szerint nem önként vállalkozott ezen feladatra, hanem parancsnoka felkérésére (utasítására) látta el, amely hozzávetőlegesen hetente több, mint 1 napot vett igénybe. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Tényállás – az alperesi érvelés Az alperes a kereset elutasítását kérte. a BRFK.... kerületi Rendőrkapitányságán a kommunikációs feladatok ellátására vonatkozó beosztás nincs rendszeresítve, az adott ügyben megüresedett szolgálati beosztás ellátásáról, tartósan akadályozott személy helyettesítéséről ezért nincs szó. Érvelése szerint a felperes a vizsgálói feladatai ellátása mellett végezte a sajtóval kapcsolatos feladatokat, azonban ez nem jelentett többlettevékenységet, mert a sajtóreferensi tevékenység ellátása miatt csökkentett ügyszámmal dolgozott. Ebből következően az ellátott tevékenység számára többletfeladatot nem jelentett. A felperes többlettevékenységet akkor végzett volna, ha a többi beosztottal azonos számú ügyiratot iktattak volna rá. Mivel ez nem nyert bizonyítást, a megállapított illetményen felül megbízási díjra sem jogosult még akkor sem, ha további jogszabályi feltételek adottak lennének. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 Tényállás 4. Az elsőfokú eljárás során az alperes a perbeli időszakban a felperesre szignált ügyek számával, míg a felperes ugyanezen időszakban folyamatban lévő ügyei számával kívánta bizonyítani ellentétes állításait. A perben a felperes közvetlen felettese úgy nyilatkozott a perben, hogy bár kapott arra vonatkozóan felkérést, hogy a felperesre szignált ügyek a többi vizsgálóhoz szignált ügyekhez képest 2/3, vagy annak fele legyen, azonban ezt nem mindig sikerült megoldani, mert a magas ügyszám és a fluktuáció erre nem adott lehetőséget. Az alperes rendszergazdája csatolta az irányadó időszak folyamatban lévő ügyeiről történt kimutatást, amelyből, továbbá az alperesi képviselő előadásából is az volt megállapítható, hogy a felperes ügyszáma az irányadó időszakban a középmezőnybe tartozott. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27

28 A Kúria döntése Az adott esetben annak volt perdöntő jelentősége, hogy a felperes a sajtóreferensi feladatok ellátását felettese felkérése alapján annak ígéretével vállalta el, hogy evvel párhuzamosan a vizsgálói feladatai csökkenni fognak. Az alperesnek a peres eljárás során nem sikerült bizonyítania azt az állítását, mely szerint a felperes a parancsnoki ígéretnek megfelelően a sajtóreferensi feladatok ellátásával párhuzamosan csökkentett ügyszámmal dolgozott, mert ezt a tanúvallomások és a becsatolt kimutatások sem támasztották alá. Ebből következően a felperes, mint átlagos leterheltségű vizsgáló feladatainak ellátása mellett többlettevékenységként végezte a kommunikációs feladatokat, ezért a megbízási díjra jogosult. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28