Lovász szakma Lovaglás. A ló jármódjai, helyzetváltoztatásai 2.óra.

Az előadások a következő témára: "Lovász szakma Lovaglás. A ló jármódjai, helyzetváltoztatásai 2.óra."— Előadás másolata:

1 Lovász szakma Lovaglás

2 A ló jármódjai, helyzetváltoztatásai 2.óra

3 Helyzetváltoztatás Lefekvés, felkelés, Hempergés, Ágaskodás, Rúgás,

4 A ló jármódjai I. Lépés: – A ló leglassúbb 4 ütemű jármódja, – A lábak egyesével meghatározott sorrendben hagyják el a talajt, – Az azonos oldali lábak lépnek szinte egyszerre, – Két láb mindig a talajon van, – A ló „tiszta” lépése a többi jármód tisztaságára is utal. – HF: mozgáshibák!

5 A ló jármódjai II. Ügetés: – A két átlós láb egyszerre lendül, egyszerre ér talajt, – Két patadobbanást hallunk, ezért 2 ütemű a jármód, – Munka, összeszedett, közép és nyújtott ügetést, – HF: Mennyi utat képes megtenni egy ló ügetésben 1 óra alatt?

6 A ló jármódjai III. Vágta: – A ló legtermészetesebb jármódja, 3 ütemű, – A mozgást az egyik hátulsó láb indítja, majd a másik hátulsó és a vele átlósan elhelyezkedő elülső (mellső) láb együtt. Ezt követi a másik elülső (mellső) láb. – A harmadik patadobbanás után a ló lebeg.

7 A ló jármódjai IV. Poroszka: – Azonos oldali lábak lendülnek és érnek talajt egyszerre, – HF: Biosztanártól megkérdezni, mely vadon élő állatokra jellemző a poroszkálás.

8 A ló jármódjai VI. Ugrás: – Távol és magasugrás, – A ló az első lábakkal a magasságot, a hátulsó lábakkal az ugrás ívét és hosszát állítják be, – Ugrás végrehajtása: Külső első elrugaszkodás, Két hátsóval a súlypont alá lépés, Belső elsővel elrugaszkodás, Hátulsó két lábról elrugaszkodik. Hf: Magas és távolugrás világrekordja

9 Lovas és ló felszerelése

10 3.óra Lovas, és ló felszerelései

11 Nyereg

12 Egyéb felszerelések

13 Kantár részei

14 4. óra Lovak felkészítése lovagláshoz A ló ápolása.ápolása A ló nyergelése.nyergelése A ló kantározása.kantározása

15 4.óra Lovaglás előkészítése

16 Hogyan tanul meg a lovas lovára befolyást gyakorolni? A lovas csizmával, szárral, testsúllyal és derékkal fejthet ki hatást. Természetüknél fogva: – A csizmának előrehajtó (pálca segítség), – A szárak visszatartó – A testsúly fordító hatású. A derék a különböző befolyásokat egymással összekötő híd szerepét tölti be.

17 Befolyás alkalmazása Függ: – A ló érzékenységétől (ne legyen mechanikus kényszer), – Együttes jelek alkalmazása (árnyalat, kombináció), A kombinációkat, amelyek által a lovas közli a lóval, hogy mit akar tőle, segítségnek nevezzük. Megkülönbözetezünk: Lépésben, ügetésben, vágtában, ezek megindulásaiba, jobbra-balra állításhoz stb., felvételekhez szükséges segítségeket.

18 Befolyásolás Egy segítség több befolyásból áll, amelyet egyszerre alkalmazunk, ha meg akarjuk magunkat értetni a lovunkkal. Ezért sohasem csizma- vagy szársegítségről beszélünk, hanem mindig csak csizmával, szárral, testsúllyal való befolyásolásról. Ha a befolyásolás nem helyes és nem a tanultaknak megfelelő, a ló ellenszegül, nem a feladatot hajtja végre (fejrázás, felemeli vagy lehajtja a fejét)

19 Helyes segítségadás tanulása Lépésben, ügetésben való elindulás és a felvétel segítsége (testsúly j-b történő testsúly áthelyezése nélkül adható), Szárral és csizmával történő befolyásolást j-b külön-külön kell alkalmazni (először álló helyzetben az egyensúly miatt), Feladat: – Sarkon való áthaladás (ló tanít, érzés kialakulása),

20 A csizmák befolyása Közvetlenül a heveder mögött előrehajtó, Kb. egy tenyérnyivel a heveder mögött oldalraléptető vagy oldalra lépést megakadályozó ellentartó befolyás. A csizma az azonos oldali hátulsó lábakra hat (az erőt a ló érzékenysége szabja meg, mindig azonos erővel hassunk). A csizma fekvése (érzéketlenné válik a ló). Állandó könnyű kapcsot kell tartani a ló testével, A lábszárak nem kapaszkodnak, (A fogóként kapaszkodó, préselő comb Karl May találmánya) Minél kisebb nyomás elegendő, annál kevésbé fáradunk ki és annál finomabb a lóval létesített összhang.

21 Kengyel használata