Palik Zoltán Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum „Hogyan vonhatunk be forrásokat községünk, közösségünk fejlesztésére?” Bodrogolaszi 2012.

Az előadások a következő témára: "Palik Zoltán Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum „Hogyan vonhatunk be forrásokat községünk, közösségünk fejlesztésére?” Bodrogolaszi 2012."— Előadás másolata:

1 Palik Zoltán Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum „Hogyan vonhatunk be forrásokat községünk, közösségünk fejlesztésére?” Bodrogolaszi 2012. szeptember 18.

2 Miért alapítsunk civil szervezetet? A civil szervezetek mindig valamilyen közösségi igény alapján jönnek létre A szervezetalapítást szükségessé teheti: a közösség szeretné fenn tartani működését a közösség bővíteni szeretné tevékenységit, az adott társaság, közösség tagjain túl másokra is szeretne hatással lenni; szélesebb körű kapcsolatokat szeretne kialakítani, illetve ápolni a szponzori és pályázati források, adományok elérése és átlátható felhasználása, stb. Egy szervezet valójában nem a pályázati pénzektől, önkormányzati támogatástól fog jól működni! Egy község és közösség fejlődése szempontjából sem a pénzügyi eszközök elérése miatt fontosak a civilek!

3 Civil szervezeti formák Civil szervezet: civil társaság egyesület (az egyesület különös formái: szövetség, párt, szakszervezet) alapítvány (nyílt vagy zárt) „Civil jellegűek” közalapítvány (Országgyűlés, Kormány, a helyi önkormányzat képviselőtestülete hozhatott létre, újak nem alapíthatók) párt által létrehozott alapítvány nonprofit gazdasági társaság (volt kht-k) köztestület

4 Civil társaság legalább 2 természetes személy hozhatja létre nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja) ha tagjai száma 1 főre csökken megszűnik nem jogi személy, a tagok egyetemleges vagyoni felelősség a civil társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt. társasági szerződés évenkénti elszámolás harmadik személy felé egyetemleges vagyoni felelősség

5 Alapítvány vagy egyesület? Optimális esetben a cél és a tevékenység dönti el: ha támogatni kívánunk valamit, valakit akkor inkább alapítvány ha megvalósítani kívánunk valamit akkor egyesület Nem mindig érvényesül a fenti elv! pl. kisebb településeken az aktív emberek száma is lehet döntő

6 Alapítvány és egyesület közös vonások I. jogi személyiséggel rendelkeznek (nem egyetemleges a tagok felelőssége, harmadik fél felé a szervezet felel) bírósági nyilvántartásba vétel rendelkeznek képviseleti, ügyintéző szervvel vagy személlyel (egyesület: elnökség, elnök. alapítvány : kuratórium, kuratóriumi elnök intézményesültek, szabályozott jogi keretek között működnek, a szervezet működtetésével kapcsolatban rendszeres feladatok vannak

7 közhasznú minősítés kérhető a közhasznúvá minősített szervezetet, illetve annak támogatóit különböző kedvezmények illetik meg létrejöttük után a jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint más nem civil szervezetre (például adótörvények, munkaügyi jogszabályok stb.) vállalkozási, nyereségorientált tevékenység nem lehet elsődleges céljuk nem folytathatnak közvetlen politikai tevékenységet Alapítvány és egyesület közös vonások II.

8 AlapítványEgyesület Alapítók1 fő elég10 fő Alapító vagyonpénz és/vagy ingatlan és/vagy ingó vagyon nem szükséges alapító vagyon Tagdíjnincskötelező Céljatartós, közérdekű cél Az alapcél nem sérülhet (legfeljebb bővíthető) bármi, ami nem ütközik az Alaptörvénybe, illetve a cél teljesítése nem tartozik kizárólag az állam feladatkörébe A célokon lehet változtatni Tevékenységáltalában valaminek a támogatása nem aranyszabály! általában valaminek a megvalósítása nem aranyszabály! Szervezete ügyintéző és képviseleti szerv és személy (kuratórium, kuratóriumi elnök titkár, alelnök, stb), felügyelő bizottság Közgyűlés, ügyintéző és képviseleti szerv és személy (elnökség, elnök, titkár, alelnök, stb.) felügyelő bizottság

9 AlapítványEgyesület A működtetés könnyebb, ha jól van megállapítva a kuratórium létszáma jó a kuratórium összetétele az alapító együttműködő az elnök képviseleti joggal bír a képviselő szerv összetétele és létszáma jól van megválasztva a szervezeti felépítés és működtetetés kapcsán élünk a szabadsággal és praktikus megoldásokat választunk ha a tagok motivációját fenn tudjuk tartani A működtetés nehéz, ha rosszul határozzuk meg az alapcélt ha az alapító egyáltalán nem vagy túlzott mértékben akar részt venni nem közhasznú a szervezet ha nem a szervezetre szabottak az eljárási szabályok ha elfogy a lelkesedés és a tagok nem kívánnak részt venni a szervezetben ha csak személyes érdekek vezetik a képviseletet ellátókat ha nem állnak rendelkezésre a működtetés feltételei

10 Alapítás lépésről lépésre - alapítvány Az alapító, vagy alapítók alapító okiratban rendelkeznek az alapítvány létrehozásáról. Az alapító okiratot elkészítheti ügyvéd, praktikus: mert ügyvédi letétben is elhelyezhető az alapító vagyon mert ha az ügyvéd rendelkezik e-aláírással nagyon gyors az alapítás folyamata (15 nap) Az ügyvédi megbízás kikerülhető, de nem célszerű (Ha nincs ügyvéd az alapító, vagy annak képviselője mellett 2 tanúnak kell aláírnia az okiratot. Az aláírásuk mellett szerepelnie kell a tanúk lakcímének is.) Az alapítónak gondoskodnia kell az alapítvány alapító vagyonáról. Az alapító okiratban a vagyon összegét minden esetben pontosan meg kell határozni, illetve fel kell tüntetni. Több alapító esetében mindig külön- külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét. Rendelkezni kell arról, hogy zárt vagy nyílt alapítványról van szó

11 Pénzbeli alapító vagyon esetében az alapító a pénzösszeget elkülönített számlán kell elhelyeznie vagy ügyvédi letétbe helyeznie. A banki, illetve ügyvédi igazolást kell a bírósághoz eljuttatni. Ingatlan alapító vagyon: tulajdoni lap és a helyrajzi szám bejelentése. Ingóság esetében is hitelt érdemlő módon kell igazolni a vagyon meglétét. Elképzelhető szellemi javaknak az alapítvány javára való lekötése is. Ezeket az alapító okiratban pontosan meg kell jelölni (például szabadalom, adott műre vonatkozó szerzői jog stb.) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem című űrlap alapító okiratot. Mellékelni kell az alapító vagyonról szóló igazolást, igazolásokat is. a kuratóriumi tagok elfogadó nyilatkozatai (állampolgárság, közügyek gyakorlása, összeférhetetlenségi nyilatkozat Székhely nyilatkozat és igazolások 2012. július 1-től bevezetésre kerül az elektronikus eljárás (e- ügyintézés). e-Kérelem benyújtását követő 15 napon belül el kell azt bírálnia a bíróságnak.

12 A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a Törvényszékhez az alapítónak, alapítóknak (illetve a meghatalmazottnak) kell beadni. Figyelem: a kuratórium elnöke nem jogosult! A bíróság a kérelemre 15 vagy 30 napon belül küld visszajelzést; Amennyiben a bíróság valami hiányosságot fedez fel és ennek korrekciójára, pótlására szólítja fel az alapítót. A hiánypótlást követően a bíróság határozatot hoz az alapítvány nyilvántartásba vételéről vagy a kérelem elutasításáról. A nyilvántartásba vételt követően lehet és kell az alapítvány alapító vagyonát a szervezet tulajdonába adni. A saját számla nyitásának feltétele, hogy a szervezet jogi személlyé váljon.

13 Alapítás lépésről lépésre - egyesület Az egyesület alakításához minimálisan 10 jogi és/vagy természetes személy együttes akarata szükséges (minimális taglétszám); Az egyesületnek tagjai lehetnek gyermekek és 18 év alatti fiatalok is A megalakulás kimondásához, illetve - az egyesület nevét, székhelyét, céljait, tisztségviselőinek nevét, szervezeti és működési rendjét, gazdálkodását rögzítő - alapszabály elfogadásához alakuló közgyűlést kell összehívni; Fontos a napirend: előbb közfelkiáltással a szervezet megalakulása, utána az alapszabály elfogadása, stb.

14 Az alakuló közgyűlésen el kell fogadni: az alapszabályt, titkos szavazással meg kell választani az egyesület tisztségviselőit rendelkezni kell a tagdíj mértékéről és teljesítésének módjáról; rendelkezni kell a felügyelő szervről (vagy a FB választás, vagy az alapszabályban szabályozni, hogy mikor kell kötelezően létrehozni az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, valamint szükséges egy a nevet, a lakcímet, valamint az aláírást tartalmazó jelenléti ívet is készíteni; Az írásban rögzített alapszabályt, a jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet alá kell írnia az egyesület titkosan és legalább 75%- os többséggel megválasztott tisztségviselőinek és két tanúnak is. A megalakulást követően a szervezetnek kérnie kell nyilvántartásba vételét a területileg illetékes Törvényszéknél A kérelmet egy erre a célra készített űrlapon kell benyújtani. „A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem”

15 A kérelemhez mellékelni kell az alapszabályt, a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet. a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát székhelynyilatkozatot A bíróság a kérelemre 15 vagy 30 napon belül küld visszajelzést; Előfordulhat és sajnos ez elég gyakori, hogy a bíróság valami hiányosságot fedez fel és ennek korrekciójára, pótlására szólít fel. Erre legfeljebb a hiánypótlásra történő felszólítás kézhezvétele után legfeljebb 45 nap áll rendelkezésre. Először 30 nap, de kérhető a határidő 15 napos meghosszabbítása. A hiányosságokat egy megismételt alakuló közgyűlésen lehet korrigálni. (Természetesen erről a közgyűlésről is kell jegyzőkönyvet és jelenléti ívet benyújtani a bírósághoz)

16 A nyilvántartásba vételt követően Az eredeti jogerős végzést és legalább egy teljes dokumentum-sorozatot őrizzünk meg! Az adószám és a statisztikai számjel kérését a szervezetnek már nem kell különállóan intézni (Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi) Az adószám megszerzése után 8 napon belül az elektronikus hatósági ügyintézéshez (Ügyfélkapu) szükséges regisztrációt el kell végezni az okmányirodában. Elvileg nem kötelező, de a bankok kérik a képviselők aláírási címpéldányát A jogerős végzéssel, adószámmal lehet bankszámlát nyitni.

17 Jogszabályok Alaptörvény Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. Tv. Egyesülés 28.§.-30.§. és Alapítvány 74./A- F§ 2011. évi CLXXV. Tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CXXXI. Tv. a bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól 2011. évi CLXXXI. Törvény A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

18 Palik Zoltán Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum „Hogyan vonhatunk be forrásokat községünk, közösségünk fejlesztésére?” Bodrogolaszi 2012. szeptember 18

19 Gazdálkodási alapok I. A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti

20 a bevételeik 60% származhat vállalkozási bevételből Az alapszabályban, alapító okiratban meg kell jelölni folytat-e vállalkozási tevékenységet érdemes a szervezet céljait, tevékenységeit TEÁOR szerinti besorolásban is megadni az alapszabályban A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Gazdálkodási alapok II.

21 Bevételek Civil törvény 19. § (1.) a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

22 Kiadások Civil törvény 19. § (2.) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

23 Kötelező szabályzatok Alapító okirat vagy alapszabály Kötelező éves költségvetési terv (az ésszerű gazdálkodás elve szerint, kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.) A Számviteli törvény szerint kell készíteni a számviteli politikát, amely tartalmazza: Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát Az eszközök és források értékelési szabályzatát A pénzkezelési szabályzatot Bizonylati rendet Eszközök és források selejtezési szabályzatát Kettős könyvvitel vezetése esetén a számlarendet és a számlatükröt

24 Nem kötelező szabályzatok szervezeti és működési szabályzat befektetési szabályzat (Kötelező, amennyiben a közhasznú szervezet befektetési tevékenységet végez; a legfőbb szerv fogadja el.) működési engedély feltételek

25 Könyvvezetés Egyszeres könyvvitel ha nem közhasznú a szervezet nem végez vállalkozási tevékenységet A bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot (de ha EU támogatásból kap pl. 5 milliót, akkor sem lehet egyszeres könyvvitel mellett megfelelni) Kettős könyvvitel Közhasznú Vállalkozási tevékenységet végez Bevétele eléri az 50 millió forintot EU támogatást fogad saját akaratából úgy dönt (át lehet térni minden év január 1- től)

26 Beszámolási kötelezettség egyszeres könyvvezetés esetén egyszerűsített beszámoló: egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés kettős könyvvezetés esetén egyszerűsített éves beszámoló: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet A civil szervezet (az is, amely nem közhasznú jogállású!) köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

27 Letétbe helyezés és nyilvánosság A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét május 31-ig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Vagyonnyilatkozat (csak a következő évtől) Közhasznú szervezet a beadványait csak elektronikusan terjesztheti elő (még egy érv könyvelő megbízására) Működéséről és gazdálkodásáról, valamint az adományok felhasználásáról folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékozatnia kell a nyilvánosságot.

28 Közhasznúság Új közhasznú szervezet nem alapítható (2 lezárt üzleti év után lehet kérni alapítvány, egyesület, nonprofit gazdasági társaság kérheti létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló tevékenységet végez (közvetve is szolgálhatják az adott közfeladat megvalósulását.) hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (azaz a célcsoportja túlmutat a szervezet tagjain, munkavállalóin, önkéntesein, és ez a közhasznúsági mellékletéből látható).

29 Közhasznúság Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

30 megfelelő társadalmi támogatottsága van: ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. Közhasznúság

31 Köszönöm a figyelmet! Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum 3525 Miskolc Kossuth utca 15 „Nyilas Misi Ház” www.nyilasmisi.hu bazmegye.cic@gmail.com