A legfontosabb szempont, mely hozzásegíthet egy termék "nemének" megállapításához az az antropometriai jellemzők, azaz nőies alkatra utaló jellemzői vannak-e egy tárgynak, vagy inkább egy férfi testhez hasonlít. Nőies karakterek Lissák György szerint: "lágyság, finomság, íves vonalak, selymes felületek, puha átmenetek, vékonyság, törékenység". Férfias karakterek Lissák György szerint: "keménység, határozottság, erőteljesség, szögletesség, rusztikusság, kemény átmenetek". Férfias-nőies formák Ezek a sztereotípiák természetesen a mai világban már egyre jobban elhalványodtak, de a legtöbb ember mégis ezekre asszociál. Természetesen vannak kultúrák közötti különbségek is, sőt a legtöbben saját ideáljukat írják le, mikor a másik nem jellemzőiről van szó. A formák nem csak a nemek közti különbséget képesek leírni, de meghatározhatják milyen név/szó párosítható hozzájuk. Ezekből leszűrhetjük, hogy mind vizuálisan, mind auditívan adottak a férfias és nőies karakterek.

Példaként az 1915-ben bemutatott kólásüveg formáját hoznám elő, mely jól láthatóan egy női alakot formáz. Ez a termék eredetileg férfiaknak készült, így a "női üveg" igencsak megsokszorozta az érdeklődést a benne rejlő ital iránt. A hangzáshoz kapcsolható termékhez ugyancsak egy üdítőitalt hoznék fel, a Sprite-ot. Ez férfias, és a név kimondásakor már mi magunk is a széndioxiddal dúsított üdítő kibontásakor keletkezett hangot utánozzuk. Ezzel rögtön megindul bennünk az asszociáció és megkívánjuk az italt. A design része, hogy a név, a forma, az anyag, stb. megfeleljen a társadalmi elvárásoknak és a rendeltetésnek. Csak ezek után válhat egy tárgy jó termékké.

Lissák György szerint a divattervezésben nagy szerepe van a férfias-nőies karaktereknek, hiszen a ruhadarabokat magunkon hordjuk, így automatikusan kapcsolódik saját nemünkhöz. Az öltözetekben is megvannak a tipikus szabásvonalak, színek, formák, de a egy mai kifutón ezek megszegése már egyáltalán nem számít tabunak. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb neves tervező által tervezett darab legtöbbje hordhatatlan a mindennapokban, vagy a jó ízlésű társadalom számára elfogadhatatlan. Visszatérve a megszokott sztereotipikus karakterekhez, az öltözködésben is vannak bizonyos "szokások". Például a mintázatok (nőknek virágminta, játékos alakok; férfiaknak konzervatívabb csíkok, kockák), anyagok (nőknek, csipke, selyem, szatén; férfiaknak kord, szövet, tweed). Továbbá fontos kihangsúlyozni a különböző irányzatokat, korszakokat is, hiszem a barokkban a férfiak előszeretettel hordtak csipkét, fodrokat. A es években kezdett elterjedni a nők körében a farmer, a laza viselet, egészen mindennapjainkig, mikor nőként akár férfi ruhában is járhatunk.

A különböző tárgyak, gépek körében is elterjedt a nemiség. Ez leginkább akkor alakul ki, amikor a tervező eldönti, melyik félnek is szánja a terméket. Ez alapján nem csak a formát alakítja ki, de a színpalettát, kiegészítőket is befolyásolja. Például a nőknek fontosabb az autó színe, belső tárolók száma, fordulékonyság, míg a férfiak a lóerőket számolják, fogyasztást, vagy éppen a jármű hangját. Ezen jellemzők eladás szempontjából borzasztóan fontosak, hiszen ezek hozzák meg a vásárló kedvét, úgy érezheti, hogy "ezt pontosan neki találták ki". A termék pozícionálása ezért is esszenciális, hiszen mindenkinek nem lehet ugyanazt a terméket eladni. Forrás: Marie Claire Magyarország 2012/3., márciusi száma Papp Edina Szilvia LMEO9G