2014.06.17. Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITEL 2015 Mérleg és eredménykimutatás összeállításának egyes kiemelt tételei – különös tekintettel az elmúlt időszak számviteli jellegű változásaira (90 perc)

kamarai tag könyvvizsgáló Előadó: Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló katalin.retezi@correct.hu

Tartalomjegyzék ■ Tárgyi eszközök: Pénzügyi lízing és operatív lízing, valamint az üzembe helyezés időpontja ■ Immateriális javak: alapítás-átszervezés aktívált értékével, valamint a cégértékkel kapcsolatos szabályok ■ Értékcsökkenés elszámolása, dokumentálása ■ Értékhelyesbítés lehetősége ■ Befektetett pénzügyi eszközök tartalma – értékelési szabályok ■ Év végi készletek értékének meghatározása ■ Készletek fogalma – bemutató termékek ■ Követelések értékelésének szabályai – értékvesztések

Tartalomjegyzék ■ Adott – kapott engedmények áttekintése Egyedi termékhez kötött Mennyiséghez kötött (bónusz, rabatt) Fizetési határidőhöz kapcsolódó (skontó) ■ Kötelezettségek csoportosítása (rövid, hosszú, hátrasorolt) ■ Devizás ügyletek számviteli áttekintése Választott árfolyam, csoportos nyilvántartás Eszközök és kötelezettségek beazonosítása, fogalma, fajtái Év közbeni könyvelési szabályok Devizás tételek év végi átértékelésének szabályai Számlázási sajátosság ■ Gyakorlati példák ■ Kérdések-válaszok  

1. Immateriális javak és tárgyi eszközök

Ingatlanok bekerülési értéke, speciális értékelési szabályok bemutatása

Ingatlan Besorolása 16 Beruházás 4…. Kötelezettség 2…. Készlet Szt. 23. §  (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével –, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. (4) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.

Tárgyi eszköz vagy készlet 16 Beruházás 4…. Kötelezettség 2…. Készlet Szt. 28. § (3) A készletek között kell kimutatni továbbá d) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett.

Tárgyi eszköz vagy készlet Besorolás Termelő tevékenységhez, szolgáltatáshoz, székhelyként, telephelyként (működéshez) használt: tárgyi eszköz Ingatlan fejlesztő/építő, illetve forgalmazó társaságoknál: készlet (akkor is, ha értékesítésig átmenetileg bérleti szerződéssel hasznosítják)

INGATLANOK között kell kimutatni Szt 26§ (2)-(3) Rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek: földterület, a telek, a telkesítés,az épület, az épületrész, az egyéb építmény, üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg: földhasználat, a haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó (jogszabályban nevesített ) hozzájárulások, díjak (víziközműfejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj megfizetése alapján szerzett használati jog, ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás (felújítás)

Ingatlan bekerülési értéke beszerzési, előállítási érték Illeték előzetes, le nem vonható áfa egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak vásárolt opció díja: BEF.E-nél kötelező (FE-nél választható!) ingatlanhoz közvetlenül igénybe vett hitel, kölcsön díjak (felvétel előtt fizetett bankgarancia díja, kezelési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, közjegyzői díj, üzembehelyezésig felmerült kamat, biztosítás és deviza árfolyam különbözet) beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási díja Szt 47§ (2)-(4)

Speciális bekerülési érték tételek az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott összeget /Szt 48§(4)/, A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti /Szt 47§(8)/: - a próbaüzemeltetés során előállított termék, szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett-költségéig, valamint - a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamatösszege.

Speciális bekerülési érték tételek  A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott összegben Szt/47§(9)/: - Amennyiben az üzembe helyezésig a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni - Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel: - a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege jelentős - Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

Speciális bekerülési érték tételek - Alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként - a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként - apportként átvett eszköznél: létesítő okiratban meghatározott érték - Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott érték: az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő érték Szt 49. § (1) -DE: kapcsolódhat az átalakuláshoz illeték is, amit a végleges vagyonmérlegben szereplő érték nem tartalmaz!

Speciális bekerülési érték tételek Követelés fejében átvett eszközök esetén: Szt 50. § (1) az eszköz csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke. Csere útján beszerzett eszköznél: Szt 50§(2) az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára Szt 50§(2) A térítés nélkül - véglegesen - átvett eszköz (ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt, de nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköznél: SZTV50§(4) állományba vételkori piaci érték (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköznél: Szt 50§(6) Lízingbeadó (eladó) által kiállított helyesbítő számla szerinti : piaci érték (legfeljebb az eredeti eladási ár)

Építési telek és épület bekerülési értéke Szt 47§(5)-(6) 1/ Építési telek és rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén (ha az épületet rendeltetésszerűen nem veszik használatba): - az épület beszerzési, bontási költségeit, - a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni: - a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig - az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni. 2/ Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény: - bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. - Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül.

Telek és épület értéke Gyakorlatban előforduló kérdések: Adás-vételi szerződésben elmulasztják az adásvétel tárgyát megbontani telekrészre és épületrészre Jelentősége: telek után nem számolható el értékcsökkenés Ha a szerződés és számla egy összegben tartalmazza a vételárat: javasolt ingatlanszakértő bevonásával értékbecslést készíteni a telekrész és épületrész megosztásának dokumentálására Több, külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanhoz kapcsolódó ráfordításokat nem osztják meg az egyes ingatlanok között (megfelelő viszonyítási alap szükséges az arányszámokhoz)

Példa 1/ Társaságunk 50.000eFt-ért telket vásárolt egy Kft-től, a szerződés szerint a vételár megállapításánál figyelembe vették a telekhez kapcsolódó korábbi bérleti jog nettó értékét (5.000eFt). 2/ Megvásárolt telken két épület található, az egyik a Kft. tulajdona volt, számla szerinti értéke 6.000eFt+Áfa, melyre nincs szükségünk, bontásáért 2.000eFt+Áfa összeget fizettünk. 3/ A telken lévő másik épület a tulajdonunk (bérelt ingatlanon lévő beruházás), melynek nettó értéke 4.000eFt, le kellett bontani, bontás közvetlen költsége(saját kivitelezés) 3.000eFt 4/ Ingatlanszakértő szerint a telek piaci értéke 60.000eFt. 5/ A telken épült beruházásra felmerült közvetlen költségek (anyag, bér stb.) 50.000eFt. 6/ Fővállalkozó részére utalt előleg után kapott kamat 700eFt, devizás beruházási hitel nem ellentételezett árfolyamvesztesége 1.000eFt, üzembe helyezésig felmerült hitelkamat 1.200eFt. 7/ Társaságunk 7.000eFt villamos fejlesztési hozzájárulást fizetett az ELMÜ részére. Feladat: állapítsa meg a mérlegben szereplő ingatlan tételek bekerülési értékét! ÁFA tételekkel ne számoljunk!

Példa megoldása Telek bekerülési értéke: - beszerzés ellenértéke 50.000 - bérleti jog nettó értéke 5.000 - telekkel vásárolt épület értéke 6.000 - vásárolt épület bontási költsége 2.000 Összesen: 63.000 Telek bekerülési értéke 60.000 (maximum: piaci érték!) Többletérték 3.000 (Épület bekerülési értékében!)

Példa megoldása Épület bekerülési értéke: - telek értékében figyelembe nem vehető többletérték 3.000 - társaságunk tulajdonában lévő ingatlan bontási költsége 3.000 - felmerült közvetlen költségek 50.000 - adott előleg kapott kamata (-) 700 - fizetett kamat üz. helyezésig 1.200 - ber. hitel árfolyamvesztesége 1.000 Épület bekerülési értéke: 57.500

Példa megoldása Társaságunk tulajdonában lévő (bontott) épület (Nem növeli sem a telek, sem az új beruházás bekerülési értékét) Terven felüli érték csökkenés 4.000 Villamos fejlesztési hozzájárulás: (külön mérlegtétel a ingatlanok között) Ingatlanhoz kapcs. vagyoni ért. jogok 7.000

Bérleti jog és üzemeltetési jog értékesítése

77. §  (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor; Szt. 72.§ (4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: d a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott ellenértéket. Szt. 45.§(5) „A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.”

Példa a bérleti jog, üzemeltetési jog számviteli elszámolására Kiinduló adatok: Társaságunk 30.000eFt könyv szerinti értékű ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal rendelkezik, melynek bruttó értéke 40.000eFt. Értékesítjük 35.000eFt+Áfa értéken. Társaságunk 100.000eFt könyv szerinti értékű ingatlanának használati jogát szerződés szerint 5 évre átadja egy másik társaságnak, melyért 25.000Ft+Áfa összeget számlázunk.

Példa a bérleti jog, üzemeltetési jog számviteli elszámolására Megoldás: Ingatlanhoz kapcsolódó aktivált vagyoni értékű jog értékesítése Bruttó érték és écs kivezetése T 8.Egyéb ráfordítás - K 1.Ingatlanok br.é. 40.000 T 1.Ingatlan écs - K 8.Egyéb ráf. 10.000 Eladási áron T 3.Vevők - K 9.Egyéb bevétel 35.000 T 3.Vevők - K 4.Fiz.ÁFA 9.450

Példa a bérleti jog, üzemeltetési jog számviteli elszámolására 2/ Ingatlanhoz kapcsolódó, nem aktivált vagyoni értékű jog esetén (üzemeltetési jog) Eladási áron T 3. Vevők - 9. Ért. nettó árbev. 25.000 T 3. Vevők - 4. Fiz. ÁFA 6.750 Halasztás T 9. Ért. nettó árbev. - 4. Halasztott bev. 20.000 25.000/5*4= 20.000

Gépek, berendezések, felszerelések és járművek elszámolásával kapcsolatos kérdések

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása Az egy évnél hosszabb elhasználódási idő alapján soroljuk az eszközöket a tárgyi eszközök közé, tehát Beszerzéskor a beruházási számlára kell könyvelni:  T 16. Befejezetlen beruházások  - K 45. Beruházási szállítók T 466. Levonható ÁFA

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása Üzembehelyezéskor: T 13-14. Tárgyi eszközök  bruttó értéke K 161. Befejezetlen beruházások  és   T 572. Kisértékű eszközök egy összegű écs. K 139, 149. Kisértékű eszk. terv sz. écs. Kiselejtezéskor: T 139.-149. Kisért.eszk. terv.sz.ért.cs.   K 13.-14. Tárgyi eszköz bruttó értéke

Tartozékok 47.§ (7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

Személygépkocsi – téli gumi Tárgyi eszköz bekerülési értéke: ha a vásárlása a személygépkocsi használatbavételét követően első alkalommal történt  Egyébként: Igénybe vett szolgáltatások (szerviz által eladott és felszerelt gumi), vagy Anyagköltség (általunk vásárolt gumi)

Eszközök átsorolási kötelezettsége Szt. 23. § (5) 2015-től Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni ; az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.

Eszközök átsorolási kötelezettsége Gyakorlati kérdések: Mikor változik meg az eszköz rendeltetése (mi bizonyítja az átsorolási kötelezettséget) Önmagában az a tény, hogy értékesítésre kerül a befektetett eszköz, nem jelent átsorolási kötelezettséget

Pénzügyi- és operatív lízing

Pénzügyi lízing fogalma a 2000. évi C. törvény alapján Szt. 3. § (8) 13. pont 2015-től Pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ide értve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre

Pénzügyi lízing Speciális finanszírozási forma, általában tőkeigényesebb eszközvásárlások fedezetére Lízingbe vevőnél: Egy eszköz felett a birtoklás, a használat jogát megszerzi, amelyért meghatározott díjat fizet (tőkerészt és kamatrészt tartalmaz) Birtokláshoz kapcsolódik az összes haszon és kötelezettség Szerződés végén a lízingtárgy tulajdonjogát (ellenérték nélkül, vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron) szerezheti meg. Az eszközt ki kell mutatni a könyvekben (függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől) Lízingbeadónál: az eszköz a tulajdonában marad

Ptk. 6:409. § Pénzügyi lízingszerződés Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a lízingbevevő: A lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződés kötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződés kötéskori piaci értékét.ú Tartós bérlet az új Ptk. szerint automatikusan átminősül pénzügyi lízinggé (!) …

Pénzügyi lízing elszámolása lízingbevevőnél Beruházásként: a lízingbe adó által közölt eszközértéken (ez általában az adott eszköz vételára) Szt 23. §-ának (3) bek, Egyidejűleg egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatja ki az eszközértéknek megfelelő összeget Szt 42. §-ának (5) bek, Ezt a kötelezettséget kell majd csökkenteni a futamidő során a megfizetett lízingdíj-részletekkel egyidejűleg (lízingdíj tőke részével), Szt 68. §-ának (2) bek. Fizetett (fizetendő) kamatokra a Szt 85. § (2) bekezdésének a) pontja vonatkozik: azaz a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni

Nyílt végű pénzügyi lízing szerződés alapján történő elszámolás Az áfa-törvény a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak tekinti arra hivatkozva, hogy az ügylet megkötésekor a felek nem rendelkeznek a későbbi tulajdonszerzésről, így értékesítés nem történik. Nem kell megfizetni a teljes eszköz értéke után az általános forgalmi adót már a futamidő elején, az eszköz átadásakor (az áfát minden egyes részletre külön kell felszámítani). Az áfa fizetési kötelezettséghez kapcsolódik a lízing miatti számla kiállítási kötelezettség is (minden egyes lízingrészletről számlát kell kapnia a lízingbe vevőnek) A számla tartalmazza, hogy a kifizetett összegből mekkora rész a tőketartozás csökkentése, és mekkora felszámított kamat, illetve az általános forgalmi adó.

Operatív lízing Ingyenesen kapott szolgáltatások: Bérbevevő nem fizeti meg valamely üzemeltetési költséget: ingyenes szolgáltatásnak minősül Rendkívüli bevétel: a térítés nélkül kapott (igénybevett) szolgáltatások piaci – jogszabály szerinti – értéke: T 52. Ig. vett szolg. – K 98. Rendkívüli bevétel Kapcsolódó halasztott bevétel: Térítés nélkül átvett eszközöknél: van Térítés nélkül igénybevett szolgáltatásnál: nincs

Operatív lízing Tartós bérletre vonatkozó szabályok: -Szolgáltatás- elszámolása: Árbevétel (lízingbeadónál) Igénybevett szolgáltatásként (lízingbevevőnél) Lízingdíjak elszámolása időarányosan (ettől eltérő szerződésnél időbeli elhatárolás) Lízingelt eszköz: lízingbeadó könyveiben Üzemeltetési, fenntartási, károkkal kapcsolatos költségek szerződés szerint terhelik a feleket (általában a lízingbevevőt terhelik)

Nyílt végű és operatív lízing az Áfa tv. szerint Adóköteles tevékenység érdekét szolgáló használat esetén: levonható az ÁFA, Minősítés kritériumai: Önerő: ne legyen túl magas (70-80% kockázatot jelent) Futamidő: ne legyen túl alacsony (3 év már elfogadható) Maradványérték: a futamidő végén várható piaci értékhez viszonyítandó (ne legyen túl alacsony): ez a legkritikusabb az adóhatósági megítéléseknél

Alapítás-átszervezés aktivált értékével kapcsolatos gyakorlati problémák

Mely ráfordítások aktiválhatók? a vállalkozási tevékenység – indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.” SZTV 25§(3) Tevékenység indításához, átalakításához kapcsolódó ráfordítások, melyek a beruházás, felújítás értékében nem vehetők figyelembe! Szt. 52.§(4)  A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Kapcsolódó tétel: Lekötött tartalék!

Cégérték meghatározása, értékelése

Üzleti vagy cégérték Szt. 3.§(5) Olyan cégvásárlás, melynél a fizetett ellenérték magasabb az alábbi értéktől: a)  a megvásárolt társaság/egysége eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi (az egyes eszközök piaci értékét és az átvállalt kötelezettségeket) b) tőzsdén jegyzett társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke

Üzleti vagy cégérték Szt. 3.§(5) c) tőzsdén nem jegyzett társaság részesedéseit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez,és részesedésért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték!

Üzletág átruházás nettó árbevétele 2015-től Szt. 72.§(4)e) új bekezdése Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök — átadott kötelezettségek értékével csökkentett — piaci értékét meghaladó ellenértéket. ÁFA 259.§ 25/A.  üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására;

Üzletág átruházás példa Adatok az üzletág átruházás keretében átadott vagyoni elemekről: Tárgyi eszközök 10.000 Készletek 5.000 Kötelezettségek 2.000 Fizetendő összeg 16.000 Könyvelje el a fenti adatok alapján az ügyletet 1. Átadónál 2. Átvevőnél

Üzletág átruházás példa Átadónál E/K kivezetése: (T) 37. Techn. szla – (K) 1. Tárgyi eszköz 10.000 (T) 37. Techn. szla – (K) 2. Készlet 5.000 (T) 4. Kötelezettség - (T) 37. Techn.szla 2.000 Kapott ellenérték: (T) 3. Vevők - (K) 37. Tech.szla 13.000 (T) 3. Vevők - (K) 9. Ért. nettó árbev. 3.000

Üzletág átruházás példa Átvevőnél E/K átvétele: (T) 1. Tárgyi eszköz – (K) 37. Techn. szla 10.000 (T) 2. Készlet – (K) 37. Techn. szla 5.000 (T) 37. Techn. szla - (K) 4. Kötelezettség 2.000 Fizetett összeg/Cégérték elszámolása: (T) 37. Tech.szla - (K) 4. Szállítók 13.000 (T) 1. Cégérték - (K) 4.Szállítók 3.000

Üzletág értékesítés gyakorlati kérdései Csak valamely üzletág kerül értékesítésre (pl. veszteséges részét), tehát a cég tovább működik, nem szűnik meg! Ptk. Szerint az üzletág értékesítésével az eszközökön túl a szerződéses kapcsolatok is átruházásra kerülnek (vevői, munkavállalói szerződések stb.), Gazdasági tevékenység tartós folytatása érdekében, ÁFA tv. szerinti feltételeknek való megfelelés esetén: az üzletág átruházás az Áfa tv. hatályán kívüli ügyletnek minősül, Üzletrész értékesítés: minden esetben adómentes ügylet

Üzleti vagy cégérték 25.§ (8) Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét. 45.§ (3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket. Szt. 53.§(1)e) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: ha az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

Negatív üzleti vagy cégérték 45§(4) „A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják”.

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenése Eddig: tao elismerte a számviteli értékcsökkenést - Tao tv. 1.sz.mell. (5a) 2015.01.01-től: 10%, feltéve, hogy nyilatkozunk a rendeltetésszerű joggyakorlásról 2. § 4 A jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni. Tao tv. 1.sz.mell. (5b)

Üzleti vagy cég értékek kivezetésével kapcsolatos elvi döntésről (2013 Üzleti vagy cég értékek kivezetésével kapcsolatos elvi döntésről (2013. április 12.) Kfv.V.35.028/2012/10 A Kúria - a rendelkezésére álló iratok alapján – azt állapította meg, hogy az átalakulás, a beolvadás során nem került sor a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény(Sztv.) 137.§ (1) –(2) bekezdései szerinti átértékelésre (felértékelésre). A felperesbe beolvadó Kft. ezzel a lehetőséggel nem élt, a felperes pedig, mint átvevő gazdasági társaság nem élhetett, az átalakulásra a könyv szerinti értékeken került sor. Az, hogy a beolvadáskor változatlanul fennállt-e az üzleti vagy cégérték (goodwill) - erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában - nem képezhette a rendkívüli jogorvoslati eljárás tárgyát.

Kfv.V.35.028/2012/10 A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni”.

Kfv.V.35.028/2012/10 Az üzleti vagy cégértéket tehát kötelezően nem kellett kivezetni, mert a jogvita eldöntésére irányadó szabályok csak a részesedésekre tartalmaznak előírást, és jelen ügyben a beolvadás, az átalakulás során az eszközök átértékelésére nem került sor. Az első fokú bíróság arra helyesen utalt, hogy a részesedés értéke nem független az üzleti vagy cégértéktől, ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy ez utóbbi egyenlő lenne a részesedéssel. Az üzleti vagy cégértéket ugyanis az Sztv. 3.§ (5) bekezdés 1.c) pontja alapján kell meghatározni, és a figyelembe nem vehető részesedés fogalma – a jogerős ítéleti megállapítással ellentétben - nem azonos az üzleti vagy cégértékkel.

Kfv.V.35.028/2012/10 Az első fokú bíróság tehát tévesen állapította meg az üzleti vagy cégérték kötelező kivezetését, és emiatt azt is, hogy az üzleti vagy cégértékre tekintettel értékcsökkenést sem lehetett volna elszámolni. A felperes - a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállásra és az előzőekben nevesített jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel - alappal hivatkozott arra, hogy a beolvadást követően jogszerűen mutatta ki könyveiben az üzleti vagy cégértéket, ezért az üzleti vagy cégértékre tekintettel elszámolt értékcsökkenést levonhatta a társasági adóban, így terhére a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdés d) pontjában foglaltak megsértése nem állapítható meg.

Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, továbbá az értékcsökkenés és maradványérték változtatásának gyakorlati kérdései

Terv szerinti értékcsökkenés szabályai Szt. 52§ (2)„….Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.” Szt. 52§ (7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

Üzembe helyezés időpontjának értelmezése Használatbavételi (hatósági) engedély: 2013-tól már nem kötelező ! De: a törvény nem ad választ arra a kérdésre, hogy mit kell rendeltetésszerű hasznosításnak tekinteni (amennyiben hatósági engedély alapvető követelménye a rendeltetésszerű hasznosításnak, akkor továbbra is szükséges azzal dokumentálni az üzembehelyezést)

Terv szerinti értékcsökkenés szabályai - Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásnál. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. - Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért, tárgyi eszköznél. SZTV 52§(5)-(7), 53§(6) Figyelem: Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök nincsenek a tiltottak között (Tao-ban nem lehet)!

Terv szerinti értékcsökkenés szabályai Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben: - az eszköz használatának időtartamában, - az adott eszköz értékében és - a várható maradványértékben lényeges változás következett be, De: a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Szt. 53§(5)

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; 53§ (2) A piaci érték –mérlegkészítéskori - alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával kell elszámolni 53§ (2) ….az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.

Tartósság kritériuma A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni – az 52–56. §-ban foglaltak alapján – minden olyan értékcsökkenést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53–56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Szt 46§(4)

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Amennyiben a tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni: piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni. a tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni. Szt 53§(3)-(4)

Fejlesztési tartalék Az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett fejlesztési tartalék összegével, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékával, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint összeggel. Tao tv. 7§ f)

Gyakori problémák a fejlesztési tartalék elszámolásánál A vállalkozás a fejlesztési tartalék összegét adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe veszi, de elmarad a lekötött tartalékba történő átvezetés. Van-e lehetőség önellenőrzéssel helyesbíteni a lekötött tartalék összegét?

Van-e lehetőség önellenőrzésre választási lehetőséggel kapcsolatban? Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Art. 49. § (1)  Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg

Határidők a lekötött tartalék feloldására Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. (Kivétel: A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam hat adóév volt) 29§/I(5)

Feltételek nem teljesítésének következményei - a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. - a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. - A késedelmi pótlékot az eredeti adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani A késedelmi pótlékot a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. 7§(15)

Nem használta fel beruházásra 2011. évi fejlesztési tartalék fel nem használt összegére jutó adót és a késedelmi kamatot 2016. január 31-ig megállapítja, megfizeti. A 1529 –es bevallásban bevallja 2011. évi tao kulccsal, Késedelmi kamat: 2012. május 31-2015. december 31. között.

Beruházás bekerülési értéke Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. 16 58 saját előállítás 4/38 beszerzés 414 413 Beruházás bekerülési értéke

Beruházás nem felel meg a lekötött tartalék feloldásához nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

További gyakorlati kérdések Nem helyezik üzembe az eszközt, mi a teendő? Több éven keresztül tart a beruházás, mi a teendő? A fejlesztési tartalék feloldás nem az üzembe helyezéshez kapcsolódik, hanem ahhoz az időponthoz amikor a beruházást állományba veszik.

További gyakorlati kérdések Lízingelt eszközre feloldható-e a fejlesztési tartalék „büntető” kamat nélkül. Amennyiben az eszközt állományba veszi, az állományba vétel napjával a lekötött tartalék feloldásra kerül.

További gyakorlati kérdések Használt eszközre feloldható a fejlesztési tartalék „büntető” kamat nélkül? Igen. Olyan eszközre, amelynek értékét egy összegben értékcsökkenési leírásként számoljuk el, feloldható a fejlesztési tartalék „büntető” kamat nélkül?

További gyakorlati kérdések Bérleti jogra feloldható a fejlesztési tartalék „büntető” kamat nélkül? Ingatlanhoz kapcsolódó --- igen Ingósághoz kapcsolódó --- nem

További gyakorlati kérdések Mikro, kis közép vállalkozások ugyanazon eszközre igény be vehetik-e 7§(1)zs) szerinti adózás előtti eredményt csökkentő tételt és a fejlesztési tartalékot? Igen.

További gyakorlati kérdések Idegen ingatlanon végzett beruházásra feloldható a fejlesztési tartalék „büntető” kamat nélkül? Igen. Olyan tárgyi eszközre, amit még a tárgyévben értékesítenek feloldható a fejlesztési tartalék „büntető” kamat nélkül? www.correct.hu 81

További kérdések: mi a teendő, ha nincs bizonylat? Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Szt. 47§ (9) 82

További kérdések: értékcsökkenés Számvitelben a számviteli politikában meghatározott módon történik az elszámolás. Társasági adó számításakor: az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható, a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva (2014-től) Tao 1. sz mell. 12.

A feloldás nagyobb összeg…. A felhasznált fejlesztési tartalék összege nagyobb, mint a beruházás bekerülési értéke, akkor a különbözet után lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti.

Értékhelyesbítés és értékelési tartalék elszámolásának feltételrendszere, követő értékelés bemutatása

Értékhelyesbítés Ha a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket (nettó értéket), piaci értéken is felvehető >>> >>> nettó érték és a piaci érték különbözetét eszközök között értékhelyesbítésként források között értékelési tartalékként LEHET kimutatni. Sztv. 57.§ (3)

Értékhelyesbítés Tartós eszközökre: - vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre alkalmazható Sztv. 58.§ (5)

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Jellemzői: Döntési lehetőség a piaci értékelésről: számviteli politika, Mérlegkészítéskori piaci érték alapján, ha az jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, Könyv szerinti érték= Bekerülési érték - Fordulónapig elszámolt terv szerinti écs - Terven felüli értékcsökkenés + Visszaírás (max. korábbi terven felüli écs) Egyedi értékelés, évenként kötelezően

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Könyvvizsgálói kötelezettség az értékelés szabályszerűségének hitelesítésére (nem helyettesíti a külső ingatlan szakértő munkáját) „ Szt. 59. §(2) Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.” Elszámolása Mérlegben: a tárgyi eszközök értékhelyesbítése mérleg soron és a saját tőkén belül az értékelési tartalék (értékhelyesbítés értékelési tartaléka) mérlegtételen. Eredményhatása nem lehet, tehát eredménykimutatást nem érinthet

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Évenkénti piaci érték aktualizálás esetén: Ha meghaladja az előző évit: különbözet növeli az értékhelyesbítés/értékelési tartalék összegét: T 1. Tárgyi eszk. Ért. helyesb. – K 417. Értékelési tartalék Ha kevesebb az előző évinél: a különbözet csökkenti az értékhelyesbítés/értékelés összegét (max. a nyitó értékhelyesbítés/értékelési tartalék összegéig): T 417. Értékelési tartalék - K 1. Tárgyi eszk.ért.helyesb. Ha a negatív összegű különbözet több, mint a nyitó értékhelyesbítés/értékelési tartalék értéke, az e fölötti eltérést terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni Egyedi eszközökhöz kapcsolódó értékhelyesbítés megszüntetendő az eszköz könyvekből való kivezetésekor az értékelési tartalékkal szemben T 417. Értékelési tartalék – K 1. Tárgyi eszk.ért.helyesb.

2. Befektetett pénzügyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök Valamely vállalkozónak a befektetése más vállalkozónál az alábbi céllal: tartós jövedelem (osztalék, kamat) szerzés, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőség Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. SZTV. 27. § (1)

Részesedések értékelésével kapcsolatos gyakorlati kérdések (bekerülési érték, értékvesztés)

Részesedések értékelése Jellemző hiányosságok: a részesedések értéke nem megfelelően dokumentált, általában felülértékelik, továbbá elmarad a befektetések értékváltozásának követése (nem számolják el az indokolt értékvesztéseket). 

Részesedések értékelése Ázsiós tőkeemeléssel szerzett részesedés értéke: a részesedések értéke: a teljes összeg (ázsióval növelt) év végén: általában értékvesztést okoz a tulajdonosnál Számítása: névérték arányos saját tőke érték alapján

Részesedések értékelése Befektetési jegyek értékelése befektetési jegyek könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteség jellegű – különbözet, ha tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, akkor értékvesztést kell elszámolni.  Könyv szerinti érték meghatározása: FIFO, vagy Átlagár módszer alapján

Szt. 54.§ 54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.

Szt. 54.§ (4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

3. Értékpapírok gyakorlati kérdései

Értékpapírok Bekerülési érték: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományosi díj, a vásárolt vételi opció díja nem része a bekerülési értéknek. Leltározási (egyeztetési) kötelezettség Értékpapír időarányos kamatainak elszámolása Átsorolási kötelezettség

Értékpapírok Valódi penziós ügyletek: Biztos visszavásárlás Penzióba adó az ellenőrzési jogokat fenntartja, így nem számolandó el az értékpapír értékesítés a főkönyvben (0. számlaosztályban kell elszámolni a jövőbeni kötelezettséget) Nem valódi penziós ügyletek: A penzióba vevő dönti el, hogy él-e a viszonteladással Adás-vételi ügyletként számolandó el Függő kötelezettség a kötési értéken

3./A. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. Törvényhez 2007. 01.01-től A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 11.  a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés; 11. a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.

Készletek Változatlan formában kerülnek értékesítésre: áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások értékesítési céllal szereztek be, beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak értékük változhat, az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak: befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatást is), Szt. 28.§ (2) félkész termékek - már feldolgozott, Szt. 28.§ (2)

Készletek késztermékek - elkészült állapotban anyagok - az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni  szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha használatba vételükig elhasználódási idő legfeljebb egy év növendék-, hízó- és egyéb állatokat tartás költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,

Készletek a befektetett eszközök közül - átsoroltak. a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. készletekre adott előleget (áfa nélkül) Leltározás – mennyiségi felvétel + kiértékelés (könyvelő: tevékenységismeret!!!)

Készletek - Tesztautó, bemutató termék Egyértelművé teszi, hogy a készletek között áruként kell kimutatni a használatba vétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használatba vett. Tehát nem kell átvezetni a tárgyi eszközök közé és nincs écs!

Készletek év végi értékelése Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. SZTV. 56.§(1)

Készletek év végi értékelése A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.. SZTV. 56.§(2)

Készletek év végi értékelése Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (2)-(3) bekezdése szerinti bekerülési értéket. SZTV. 56.§(4)

4. Követelések értékelésének szabályai

Követelések Szt.29. § (1) szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott teljesítésekhez kapcsolódnak, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.

Peresített követelés helye a mérlegben Szt.29. § (8) Egyéb követelés: a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követelések Szt. 43. § (1) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: a jogerős határozattal előírt kötelezettségek

Peresített követelés elszámolása Kiszámlázott árbevétel: (T) 3.. Vevőkövetelés – (K) 9.. Ért.n.árbev. (T) 3.. Vevőkövetelés – (K) 4.. Fizetendő áfa El nem ismert követelés: (T) 9.. Ért.n.árbev. – (K) 3.. Vevőkövetelés (T) 4.. Fizetendő áfa – (K) 3.. Vevőkövetelés Bíróság által jogerősen megítélt követelés (T) 3.. Egyéb követelés – (K) 9.. Ért.n.árbev. (T) 3.. Egyéb követelés - (K) 4.. Fizetendő áfa

Követelések értékelése Bekerülési érték: választott árfolyamon Követelés mérlegértéke = Bekerülési érték – hitelezési veszteségként elszámolt összeg – értékvesztés + értékvesztés visszaírása +/– év végi devizás értékelés árfolyam-különbözete

Kétes követelés Befolyás bizonytalan Rendelkezésre álló információk alapján Piaci információk NAV végrehajtás Adósminősítés FA, KT ÉRTÉKVESZTÉS - LEHET/KELL Adós (nem számla!) minősítése alapján

Követelések értékvesztése Szt 55. § (1) El kell számolni: Adós minősítése alapján Fordulónapján fennálló és mérlegkészítésig pénzügyileg nem rendezett követelésekre (követelésjellegű időbelire is) A mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján A könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözetre, ha A különbözet tartós és jelentős.

Követelések értékvesztése A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Sztv. 46. § (4)

Értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának általános szabálya A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján -, minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítésig, tartósság minősítésénél figyelembe veendő: - múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján a különbözet legalább egy évig fennáll, - A különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Szt 46. § (4)

Követelések értékvesztése Szt 55. § (2) Az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára: az adósok együttes minősítése alapján százalékosan is meghatározható (egy összegben elszámolható), elkülönítetten kimutatható ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor az adósonként kisösszegű követelések %-osan meghatározott értékvesztésének összege és az előző évi azonos csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - további értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.

Értékvesztés visszaírása Szt 55.§(3) az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést kell visszaírni A visszaírással a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. §(1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi … értékét (devizás követeléseknél a nyilvántartási árfolyamon számítva).

Behajthatatlan követelések kérdései dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be, tértivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére, az elévülés tényét igazoló okiratok

Behajthatatlan követelés Tao. 4.§ 4./a) szerint a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelésen túl, a nyilvántartott értékvesztések összegéből: azon követelések bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, Kivéve: az elévült, valamint a bíróság előtt nem érvényesíthető követelések 

Elévült követelés Ptk. szerint amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 6:22. § [Elévülés] Ha e törvény eltéren nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Elengedett követelés Tao. 8.§ 1.h) szerint Az adóalapot növelni kell a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés összegével, kivéve, ha az elengedés magánszemély, vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik (csak a kapcsolt vállalkozások közötti követelés elengedése növelő tétel). A végleges pénzeszközátadás kérdése merülhet fel, különösen akkor, ha nincs semmilyen indok a követelés elengedésére. Az adóhatóság az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az elengedés megfelelő dokumentáltság híján végleges pénzeszközátadásnak minősíthető, főszabálya szerint nincs társaságiadóalap-korrekció, Kivéve: ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, illetve, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. 

Elengedett követelés Itv. 17. § (1)n) szerint Mentes az illeték fizetés alól a gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedés és ingyenes eszközátruházás, de: Bejelentési kötelezettség (30 napon belül): ajándékozási illeték hatálya alá tartozó ügyleteket az állami adóhatósághoz be kell jelenteni /Itv. 11.§ (2) és a 91.§ (2)/

Pénzkövetelés beszámítása [Az új Ptk. 6:49-6:52. §] A beszámítani kívánt pénzkövetelésnek lejártnak (esedékesnek) kell lennie A beszámítás változatlanul a jogosulthoz intézett (címzett) egyoldalú jognyilatkozattal történik, A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését tartozásába beszámíthatja: a jogosult beleegyezése nélkül is!

Pénzkövetelés beszámítása Jognyilatkozatnak tartalmaznia kell: az adós adatait (nevét, címét, adószámát) a beszámítandó követelés bizonylatának az adatait, a beszámítandó összeget, továbbá a hitelező adatait (nevét, címét, adószámát) a beszámított kötelezettség bizonylatának az adatait és a beszámított összeget.

Kompenzálás Még le nem járt követelések/kötelezettségek teljesítése, A két fél egybehangzó írásbeli jognyilatkozatával Számviteli rendezés: könyv szerinti értéken összevezetés (nem keletkezik a rendezés napján új árfolyam)

Engedményezés [Az új Ptk. 6:193-6:201. §] Lényege: az engedményező és az engedményes közötti ügylet, az engedményes az engedményező helyébe lép, Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, továbbá a kamatkövetelés

Engedményezés Tájékoztatási kötelezettség: Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, a birtokában lévő , a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

Engedményezés Értesítés az engedményezésről Az engedményező a kötelezettet az engedményezésről írásban értesíti, Az értesítését követően a kötelezett és az engedményező szerződés módosítása hatálytalan az engedményessel szemben, A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást (az engedményes személyéről, engedményes székhelyéről, számlaszámáról)

Engedményezés Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít: engedményező köteles a birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül átadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

Engedményezés Könyvelés A/ Engedményezőnél 1. Ellenérték fejében történő engedményezés esetén: követelés eladási ára: T 38/36 – K 96, követelés könyv szerinti értéke: T 86 – K 31-36, 2. Térítés nélküli átadásnál: könyv szerinti érték kivezetése: T 88 – K 31-36,

Engedményezés B/ Engedményesnél Ellenérték fejében történő engedményezés esetén: vételi áron: T 36 – K 38/479 2. Térítés nélküli átvételnél: piaci értéken: T 36 – K 98 és halasztás: T 98 – K 48 ???;

Engedményezés C/ Kötelezettnél az analitikus nyilvántartáson átvezetendőek az engedményes adatai, főkönyvi nyilvántartáson nem kell könyvelni.

Tartozásátvállalás Könyvelése: A/ Eredeti kötelezettnél 1. az átvállalt kötelezettség összege: T 45 – K 98, 2. Kapcsolódó tétel (halasztás, ha a kötelezettség beszerzett eszközt érint) T 98 – K 483, majd az eszköz kivezetésekor (értékcsökkenés elszámolásakor arányos) feloldás B/ Az átvállalónál 1. az átvállalt kötelezettség állományba vétele: T 888 – K 479, 2. Kapcsolódó tétel (tartozás kiegyenlítéséig halasztás): T 3931 – K 888, törlesztéskor a halasztás részbeni (teljes) megszüntetése

2013.01.21. Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés kapcsán alkalmazandó korrekciós tételek Követelések értékesítésekor, illetve tartozás átvállalásakor a társasági adóalap meghatározása során abból az árból kell kiindulni, amelyet független felek – összehasonlítható körülmények esetén – alkalmaznának a követelés értékesítése, tartozás átvállalása esetén, azaz a Tao. tv. 18. §-ának alkalmazása felmerülhet, adott esetben az adózó szokásos piaci ár- megállapításra kötelezett. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527740411/2013.] 137

Barter ügylet A barter lényegében olyan  pénzmozgással nem járó csereszerződés, amely mögött két adásvételi szerződést kell érteni (egyszerre vevő és eladó is a két fél), Devizás barter esetén egy export és egy import ügylet összekapcsolásáról van szó. Az export és az import ügylet állományba vétele, az első ügylet teljesítése napján érvényes választott devizaárfolyamon történik. Év végén  a barter ügyletből eredő követelést, kötelezettséget nem szabad átértékelni!!!! Ebből következik, hogy  a  második teljesítést is az első teljesítéskori árfolyamon kell elszámolnod! A számlán a „ barter szerződés szerint pénzügyi teljesítést nem igényel” szövegrészt célszerű feltüntetni (fizetési mód rovatban utalni kell a csere/barter ügylet tényére.)

Adott/kapott engedmény az eladó által meghirdetett katalógus ár, vagy az eredeti szerződés szerinti ár valamely feltétel hatására csökken. Dokumentálási kötelezettség eladó árajánlatával, szerződés szerint kikötött feltétellel, szerződés utólagos módosításával.

Árengedmény típusai Számlázott módon: Diszkont: mennyiség függvényében járó engedmény, a számlán azonnal megjelenítik Rabatt: eredeti vásárlás teljes ellenértékről szól, majd a későbbi számlázásoknál módosítás a korábbi beszerzésekre: vevő visszakapja a korábbi vételár meghatározott %-át Scontó: Teljes vételárról számla készül, a kedvezményre jogosultság teljesítésével az eredeti számla módosításra kerül Bónus: Teljes vételárról számla készül, egyidejűleg a vevő a meghirdetett akció alapján pontokat kap, amellyel a következő vásárláskor számla módosítás alapján csökken a fizetendő összeg

Árengedmény közvetett módon: A fenti engedmények lehetnek nem számlázottak is, ilyenkor az eredeti vásárlás teljes összegéről készül a számla, majd az elszámolási időszak végén állapítják meg az arányos engedményt, amelyet az eladó visszafizet Egyéb bevétel/ráfordítás

Garanciális visszatartás A jóteljesítési garanciális visszatartás nem minősül engedménynek. Sem áfa szempontjából sem eredmény szempontjából nem jelent adóalap csökkentő tételt.

Magánszemély részére adott juttatások Adómentesek (SZJA tv. 1.sz.melléklet 8.14.) üzletpolitikai (reklám) célból, nyilvános meghirdetet kampány keretében adott (ha az nem nyeremény, vetélkedő díja).

Kapott ajándék Magánszemélytől Nem magánszemélytől Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke ….a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. 1990.Évi 93.törvény /Itv./12. § (1)  - Osztalék elengedése feltétel nélkül mentes (2014-től) Itv. 17§(1)n)t), (4) Illeték könyvelése: T 86 / K463 Illetékmentes: - Gazdálkodó szervezet által ingó vagyontárgyaknak térítésmentes megszerzése Követelés elengedés, tartozás átvállalás, követelés ajándékozás gazdálkodó szervezetek között (kivéve: offshore vagyonszerző 2014-től!) Csőd/felszámolás keretében elengedett (tag kivételével) 2014-től) - Osztalék elengedése feltétel nélkül (2014-től)

Illetéktörvény területi és személyi hatálya Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. ITV. 2.§(3)-(4)

UTÓLAG ADOTT ENGEDMÉNYEK Sztv. szerint Forgalomhoz kapcsolódó Fizetési határidőhöz kötött: szerződésben rögzített fizetési határidő és késedelmi kamat! Konkrét termékhez / szolgáltatáshoz köthető Nem kapcsolható konkrét termékhez / szolgáltatáshoz Nem számlázható Konkrét termékhez / szolgáltatáshoz köthető Pénzügyileg rend. ellenérték 3%-áig 3% feletti rész HELYESBÍTŐ SZÁMLA NINCS számlázás HELYESBÍTŐ SZÁMLA ELSZÁMOLÁSA: EREDETI teljesítési időpontra 73§(2)a)b) Kivétel: 73§(2)c)d)e) ELSZÁMOLÁSA: üzleti évhez (szerződés szerint) Pénzügyi műveletek bevétele/ ráfordításai Rendkívüli bevétel / ráfordítás ELSZÁMOLÁSA: EREDETI teljesítési időpontra ELSZÁMOLÁSA: Pénzügyi rendezéskor

FORGALOMHOZ KAPCSOLÓDÓ ENGEDMÉNYEK SZÁMLÁZOTT NEM SZÁMLÁZOTT Kapott Sztv 47§(1) Adott Sztv 73§(2a) Kapott Sztv 77§(7) Adott Sztv 81§(5) } Árbevételt CSÖKKENTŐ Egyéb bevétel és Egyéb követelés Egyéb ráfordítás és Egyéb kötelezettség Bekerülési értéket CSÖKKENTŐ } 4(T) – 2(K) vagy 4(T) – 5,8(K) és 4(T) – 466(K) 9(T) – 31(K) 467(T) – 31(K) ÜZLETI évhez kapcsolódó (szerződés szerinti) engedmények MÉRLEGKÉSZÍTÉS időpontjáig NEM egyeztetett engedmények Mérlegkészítés után kapott számla ÖNELLENŐRZÉS ÖNELLENŐRZÉSSEL az üzleti évet módosítják

FIZETÉSI HATÁRIDŐHÖZ KAPCSOLÓDÓ ENGEDMÉNYEK (SKONTÓ) A forgalomhoz kapcsolódó engedményekkel azonos SZÁMLÁZOTT NEM SZÁMLÁZOTT Kapott Sztv 84§(7), 86§(3), (4) Adott Sztv 85§(3), 86§(7) Pü-leg rend.ell.érték 3%-ig 3% feletti rész Pü-leg rendezendő ellenérték 3%-áig 3% feletti rész Rendkívüli ráfordítás Pénzügyi műveletek egyéb bevétel Rendkívüli bevétel Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítás 4(T) – 97(K) 4(T) – 98 (K) 87(T) – 31(K) 88(T) – 31(K) De; beszerzett eszköz megléte vizsgálandó 148148 Ha állományban még értékkel szerepel → időbeli elhatárolás

Egyéb bevétel pénz visszatérítési akciónál Szt. 77.§(7) kiegészült bekezdése 2015-től Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló — konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott— utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény —fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett — összegét is .

Egyéb ráfordítás pénz visszatérítési akciónál Szt. 81.§(5) kiegészült bekezdése 2015-től Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló —konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott— utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz visszatérítési akció keretében adott (fizetendő)engedmény — levonható általános forgalmi adóval csökkentett — összegét is .

Passzív időbeli elhatárolás Szt. 44.§(1)c) kimaradt szövegrész 2015-től Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:  mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget, (korábban: késedelmi kamat)

Szt. 77.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től Egyéb bevétel Szt. 77.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét, Nem vagyoni kártérítési igények helyébe lépő: ún. személyiségi jogok megsértésének önálló jogkövetkezménye

Szt. 81.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től Egyéb ráfordítás Szt. 81.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;

74.§(3) megszűnt bekezdés 2015-től (2014-től sem kell) Megszűnő szabály 74.§(3) megszűnt bekezdés 2015-től (2014-től sem kell) Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén.

Kötelezettségek Csoportosítás – esedékesség alapján Hátrasorolt ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, kölcsönszerződés tartalmazza a nyújtó fél egyetértését, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, Törlesztése előbb nem lehetséges.

Kötelezettségek Hosszú lejáratú Rövid lejáratú Egy éven belül esedékes szerződés szerint - egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával Rövid lejáratú minden egyéb – ha Egy éven belül esedékes Nincs nevesítve a lejárata (pl. jóváhagyott osztalék)

Kötelezettségek Kötelezettségek ( hosszú lejáratú >>>) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Kötelezettségek Kötelezettségek ( rövid lejáratú >>>) Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Kötelezettségek - Elengedés Osztalék elengedése:[29/O § (3) hatályos 12.06.20-tól]  Csökkenti a Tao alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege, függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Illeték: Csak az osztalék elengedés mentes Tagi kölcsönnél nem változtatták meg, tehát ahol magánszemély tulajdonos van, ott továbbra is problémát fog jelenteni, mert ez az elengedés ajándékozási illeték alá esik.

Kötelezettségek - Osztalék Még egy lehetőség a pénzhiány rendezésére: A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy eszközben is lehessen teljesíteni osztalékot, tehát bármilyen eszköz odaadható, de a Ptk. szerint csak akkor működik, ha a társasági szerződés erre lehetőséget ad. 3:262§(1)

Kötelezettségek - Osztalék Osztalék – osztalékelőleg csak , ha van rá fedezet, akkor hagyjunk jóvá osztalékot, Tagi kölcsönök rendezése hitelkiváltással elengedéssel alaptőke emelésével A nyújtott hitelek fedezetének igazolása az elévülési időkön belül az ellenőrzési eljárásokban

DEVIZÁS ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA

Választott árfolyam elszámolása Számvitel politika szerint : MNB által meghirdetett árfolyam választott kereskedelmi bank eladás és vételi árfolyam átlaga az MNB által nem jegyzett, nem konvertibilis valuta/deviza esetén: szabadpiaci árfolyam Kivétel: választott kereskedelmi bank vételi árfolyama - ha indokolt! választott kereskedelmi bank eladási árfolyama - ha indokolt! Európai Központi Bank árfolyama (új 2014-től)

Számviteli törvény 60§ (5a) és (10) „60.§ (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során a vállalkozó számvitel politikában rögzített döntése alapján alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.” (10)  Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy Az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.

Devizás tételek értékelése Szt. 60.§(2) 2015-től A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55 . szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év Mérleg fordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni .

Eszközök és kötelezettségek beazonosítása 2014.06.17. Eszközök és kötelezettségek beazonosítása Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eredménykimutatáshoz kapcsolódó Eszközök Források Kötelezettségek hátrasorolt hosszú rövid Vevőtől kapott elől. Passzív időbeli elh. Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott elől. Aktív időbeli elhat. Felmerült költségek Egyéb ráfordítások  Pénzügyi ráfordít. Rendkívüli ráfordít. Ráfordítások (Költségek) Árbevételek Egyéb bevételek  Pénzügyi bevételek Rendkívüli bevét. Bevételek http://www.mkvk.hu/kamarai/esemenynaptar/okk/okk2009_osszefoglalo Év közben: Állományba vételkor (növekedés). Állományból kivezetéskor (csökkenés). Év végén: Mérlegértékelés. Év közben: Állományba vételkor (növekedés). Állományból kivezetéskor (csökkenés). Év végén: N i n c s é r t é k e l é s.

Év közbeni könyvelésnél alkalmazandó árfolyamok Főszabály: Eszköz oldalon (1-3 szlaoszt):   aktiválás (növekedés) választott árfolyamon kivezetés (csökkenés) könyv szerinti árfolyam Forrás oldalon (4 szlaoszt):     passziválás (növekedés) választott árfolyamon Eredmény oldalon (5-9 szlaoszt):   elszámolás (növekedés) eszk/forrás számlával megegyezően (csak bekerülési árfolyam alkalmazása)

Év közbeni könyvelésnél alkalmazandó árfolyamok Kivételek a főszabálytól Csak eszköz aktiválásnál!!! valuta/deviza vásárlás, beváltás Ft-ért, tényleges átváltási árfolyama bartel ügylet > az első ügylet árfolyama követelés ellenében elfogadott váltó > könyv szerinti árfolyam

Értékelés: Könyv szerinti árfolyam FIFO módszerrel átlagárfolyam szerint kiszámítása: Átlagár forint egyenleg deviza egyenleg

Év végi devizás értékelés lépései 2014.06.17. Év végi devizás értékelés lépései Ez automatikusan kialakul az évközi könyvelés és az év végi (egyéb) értékelési munkálatok végeredményeként. A könyv szerinti érték megállapítása. 1. lépés Minden devizás tételnél külön-külön: D * Ft/D = Fordulónapi árfolyamon számított érték. Fordulónapi érték (a választott árfolyam szerinti érték) meghatározása. 2. lépés Minden devizás tételre külön-külön: (2. lépés–1. lépés) = Árfolyam-különböz. Árfolyam-különbözet megállapítása 3. lépés http://www.mkvk.hu/kamarai/esemenynaptar/okk/okk2009_osszefoglalo Pénzügyi műveletek bevétele vagy Pénzügyi műveletek ráfordítása Összevont árfolyam átértékelési különbözet elszámolása 4. lépés

Számlázási sajátosságok: A devizában kiállított számla a számviteli előírások szerint az adó alapjának meghatározása az áfa-törvény szerint eltérő árfolyamok használatának következményei

A számviteli előírások szerint A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Választott árfolyamon: Hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlaga MNB/EKB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam

Adó alapjának meghatározása az áfa-tv szerint Adóalap forintra történő átszámításhoz Általában … …….. a teljesítéskor érvényes……. Külön nevesített időpontok: termék KB beszerzése esetén, előleg fizetése esetében, fordított adózás esetén… … a fizetendő adó megállapításakor, a folyamatos teljesítés esetén … … a számla kibocsátásakor,

Alkalmazandó árfolyam - áfa belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet deviza eladási vagy MNB/EKB hivatalos !!! A döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentés!!! december 20-ig Ha a teljesítés időpontjában (adott napon) nem történik árfolyamjegyzés, az azt megelőző utolsó jegyzési árfolyamot kell alkalmazni az adóalap megállapítása során

Alkalmazandó árfolyam - áfa Ha a kiállító az adatokat külföldi pénznemben tüntette fel, az adó összegét forintban is fel kell tüntetnie A vevő a levonható adó meghatározásakor a forintban feltüntetett összeget veheti figyelembe OK: fizetendő áfa és az előzetesen felszámított áfa ua ügylet kapcsán ua forintérték legyen mind a vevőnél, mind pedig az eladónál.

Az eltérő árfolyamok elszámolása Az árbevétel elszámolása az Sztv. szerint választott árfolyamon: T 312. Belföldi követelések devizában K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele Az áfa elszámolása az Sztv. szerint választott árfolyamon: K 368. Technikai számla az áfa elszámolásához

Az áfa elszámolása az áfa törvény szerint deviza eladási, vagy MNB hivatalos árfolyamon: T 368. Technikai számla az áfa elszámolásához K 467. Fizetendő általános forgalmi adó A 368. Technikai számla egyenlegének rendezése jellegének megfelelően T 876. Püi. műveletek egyéb ráf. K 368. Technikai számla az áfa elsz. T 368. Technikai számla az áfa elsz. K 976. Püi. műveletek egyéb bev.