A helyi erőforrások bevonásának lehetőségei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

A hálózattá alakulás útján
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Komplex Instrukciós Program
Európai Lányok prezentációja Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Győr,
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Fejlesztő célú szaktanácsadás
Kiből vagy miből lesz a lokálpatrióta? Múzeum (nem) csak felnőtteknek Magyar Nemzeti Múzeum, október 17. Előadó: Pató Mária
Alapinformációk az átmenetben nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásról Munkaerőpiaci szolgáltatás az iskola és a munkaerőpiac közötti átmenetben.
Mobil: (30) Cím: 4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 13.
KORSZERŰSÉG AZ ERKÖLCSTAN / ETIKA TANÍTÁSBAN
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Közösségfejlesztés és közösségi munka
Közösségfejlesztés a debreceni városrészekben
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
A tanulók tanulási stílusa és az oktatási módszerek közötti kapcsolat
Fejlesztési, stratégiai útmutató
Új megközelítés - Anyaklubok Magyarországon Jónás Jánosné Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület április 3.
MENEKÜLTEK INTEGRÁCIÓJA A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBA ÁPRILIS 15. Készítette: Majer Zsuzsanna Konzulens: Kóbor Krisztina.
A közösségfejlesztés hatásai Vizsgálat a debreceni tégláskert közösségének körében Név: Johanics Tünde Tanszék: Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika.
Pályaorientációs tapasztalatok, hiányszakmák népszerűsítése Győrben
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
A vidéki tér sikertényezői
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
XXX, Uddannelsesafdelingen, Århus Universitetshospital, Risskov Egy képzés a tanulásért Conference
Közkincs kerekasztal a kecskeméti Kistérségben Szakmai konferencia június 9. Kecskemét.
Biztos Kezdet gyerekházak hálózata
„Határon innen, határon túl – integráció és migráció a Kárpát- medencében” – A projekt eredményeinek bemutatása Eger, február 25. Projekt záró konferencia.
Kitagolás – foglalkoztatás – életminőség Az intézményi kiváltás foglalkoztatási szempontú aspektusai.
Mi is az a társadalmi integráció?
FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, MINT A HELYI ÖSSZEFOGÁS FÓRUMA Gödöllő, március 9.
A kutatás munkafolyamata és munkaeszközei © Turóczyné Veszteg Rozália Felnőttképzési szakértő Szolnok
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
Foglalkoztatás-politika
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Értelmezések.
Módszertan A pedagógus feladatai. Útkereső tanulók Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó,
„Civil ABC Eger térségében”
Önkéntesség, mint társadalmi szerepvállalás
EGÉSZSÉG ÉS JÓL-LÉT SZÉKESFEHÉRVÁR POLITIKÁJÁBAN Östör Annamária.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
A hajdúnánási szociális rendszer és modellprogramok továbbfejlesztésének és összehangolásának lehetősége (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés.
EGER TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI EGYESÜLET „Területfejlesztés civil szemmel” Előadó: Pozsikné Hidvégi Éva, elnök.
PROJEKT-TERV Youth 2 Youth Innovációs Verseny Keretében Megvalósítandó Közösségi Készítette: Harmati Katalin, Lázi Alexandra, Perge Gábor /Sorsfordítók.
Egyéntől a közösségig, passzivitástól a részvételig Fiatalok és a helyi közösség.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Civil szervezetek szerepe a nevelési és oktatási feladatok ellátásában Harmóniában a környezettel=egészséges életmód.
Közösségfejlesztés az ifjúsági korosztályban
Cím szöveg – Second level Third level – Fourth level » Fifth level TÁMOP Tájékoztató Nap Családi kisokos, avagy ismerd meg a családod. Vitéz Gyöngyvér.
A két- és többnyelvűségről Vélemények és gondolatok.
Nagykanizsa július – HEP munkatalálkozók tapasztalatainak összegzése- a szervezetek szemével Közös fellépési lehetőségek a tapasztalok.
Gosztonyi László PCC, MBA klinikai szakpszichológus, családterapeuta Családterápiák
A NYILVÁNOSSÁG HOGYAN ERŐSÍTI A TELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS ÉLETÉT ? Molnár Aranka, március 25. Halmaj.
Magyarország Problématérképe Kutatási terv M.A.F. - SzIA Budapest, December 10.
Kistérségi gyerekesély programok támogatása MTA Gyerekprogram.
Érzékenyítés. Általános értelemben: valamilyen kérdésre való fokozottabb érzékenység kifejlesztése. Érzékenyítés.
A projektek hosszú távú előnye – tartós foglalkoztatás A projekt generáló szerepe, a továbblépés lehetőségei, komplex fejlesztési elképzelések.
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
Közösség-ifjúság-esélyteremtés Jászberény, szeptember 14.
LEADER, Identitás, Sport
Miért szükségszerű a változás a természettudományok oktatásában?
Közösségfejlesztés.
Tanácsok a portfólió készítéséhez
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
A projektek hosszú távú előnye – tartós foglalkoztatás
Előadás másolata:

A helyi erőforrások bevonásának lehetőségei Huszti Éva PhD Nyírvasvári 2015. április 21.

Közösségi módszerek a települések erőforrásainak és lehetőségeinek feltárásához A közösségi feltáró módszerek az emberekben rejlő tudások és érdeklődések megismeréséhez segítik hozzá a szakembert. Az emberi erőforrások feltérképezése azt jelenti, hogy felderítjük a lakosság szellemi adottságait, szakértelmét, lelki beállítottságát, vagyis konkrét hozzáértését, tehetségét bizonyos dolgokhoz, továbbá cselekvési készenlétét, kedvét, vagy éppen kedvetlenségét, beletörődöttségét.

Hogyan mérjük felé és hogyan vonjuk be a helyi erőforrásokat a közös cselekvésekbe?

Erőforrás feltárás (erőforrás elemző módszer) Cél: a közösség tagjai minél körültekintőbb ismeretekkel, adatokkal rendelkezzenek arról, hogy mijük van, mire építhetnek, mire számíthatnak a közös munka során. Mit tekinthetünk erőforrásnak? Fizikai erőforrások – környezet (pl. természeti adottságok, épített környezet, infrastruktúra), tulajdon (föld, épület, szerszám, stb.) Emberi erőforrások - a helyi lakosok szintje - képességek, tudások, szellemi-fizikai állapot, stb. - mikro-környezet - családi kapcsolatok, munkahelyi viszonyok, mikro szintű szerveződések - intézményes viszonyok – oktatás-képzés rendszere, egészségügy, szociális gondoskodás szervezetei, prevenciós, szocializációs intézmények - társadalmi szervezetek, mozgalmak - normák, értékek, információk, motivációk - makroszintű intézmények

A helyi közösség feltárása A település/szomszédság bejárás, a hétköznapi élet megfigyelése. Statisztikai adatok gyűjtése – népességszám, megoszlás (nem, kor, iskolai végz., stb.), a helyi lakosság összetétele (vállalkozók, munkanélküliek, kismamák, stb.). A település történetének megismerése – életút történetek, elbeszélése, levéltár, helytörténeti munkák, múzeum, stb. Helyi intézmények iratanyagai, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, településrendezési tervek, címtárak (egyesületek, gazdálkodók). A helyi identitás megismerése, a helybeliek informális kapcsolatrendszerének feltárása. A helyi kultúra sajátosságai, szellemi élet. Politikai élet, érdekcsoportok, civil szervezetek, mozgalmak. Egyházi tevékenységek megismerése. A település nyilvánossága, abban a közösség szerepe. A helyi társadalmi élet megismerése, hagyományok, szokások. Az önkormányzat és a helyi közösség viszonya.

A közösség erőforrásainak elemzése Mink van? Mink nincs? Kedvező külső feltételek Kedvezőtlen külső körülmények? FONTOS! A közösség végezze az elemzést! Nem a négyzet a fontos, hanem az út, ahogyan a közösség azt együtt létrehozza és feltölti tartalommal.

Közösségfejlesztési folyamat Közösségfejlesztési folyamat – a település adottságainak és a benne élők szándékainak feltárása Célja: aktivizálni a közösség tagjait, hogy megismerjék erőforrásaikat és megalkossák terveiket. A közösségfejlesztési folyamat , több módszert ötvöző komplex rendszer, mely bonyolult, többfejezetes közösségi fejlődést is jelenthet, de egy olyan aktivizálódást is, mely a közösségi cselekvéseken keresztül erősíti a benne résztvevőket.

A közösségfejlesztési folyamat legfontosabb lépései 1. Közösségi interjúk készítése. Az interjúnk funkciója az, hogy bekapcsolódásra, a közösség, a helyi társadalom életében történő cselekvő részvételre mozgósítson. Véleményeket és nem adatokat gyűjt, benyomást szerez, és nem megállapít. KIKET KÉRDEZZÜNK MEG? – Első körben „KULCSEMBEREKET” – KIK LEHETNEK ŐK? – AZTÁN PL. HÓLABDA Kérdéseink lehetnek például: Mióta él a településen? Hogy érzi magát itt? Mit szeret az itteni életben? Mi az, amit nem szívesen hagyna itt? Mi tartotta itt? Mi az, amit nem szeret, ami zavarja az itteni életben? Mi az, amin szívesen változtatna? Van-e ötlete a változáshoz? Volt-e már kísérlete rá? Ha igen, hogy sikerült? Ha összefogás születne a változások érdekében, Ön mivel tudna hozzájárulni? Ön szerint kiket kellene bevonni még a munkába? (pl. mert érdekes, köztiszteletben áll, hallgatnak rá, kiáll a dolgokért, sok embert ismert, stb.)

A közösségfejlesztési folyamat legfontosabb lépései 2. Nyilvános-, közösségi beszélgetések szervezése. Az interjúkészítés során megismert értékek és problémák körének bemutatása, a „problémalista” felvázolása. Kérjük meg a résztvevőket, hogy közösen mérlegeljék a problémák fontosságát és javításukra tett ajánlásokban rejlő lehetőségeket. Érdemes beszélgetést kezdeményezni a közösség tagjai között, mert így ráismerünk, hogy a problémák közösek; új megközelítésben látjuk a problémákat; biztonságérzetet ad, hogy nem vagyunk egyedül; a közösségi helyzet hozzásegít a probléma megoldásához; közösségi felelősségvállalás, elköteleződés jöhet létre.

A közösségfejlesztési folyamat legfontosabb lépései 3. Közösségi felmérés, a kérdőív Egy idő után a fontos témák kikristályosodnak és az addigra már aktívvá vált résztvevőkben megszületik a többiek véleményének alaposabb megismerésének igénye. A közösség témáira kérdéseket fogalmazhatunk meg közösen, majd azokat mindenki elviheti a szomszédjainak, barátainak, stb. A kérdőív megalkotása közös munka, a kiosztás történhet személyes kapcsolatok mentén, de elég csatlakozó esetén fel lehet osztani a települést és ki-ki egy-egy körzetbe, egy-egy utcába viheti ki.

A közösségi felmérés legfontosabb lépései a családok felkeresése, a célok ismertetése; a kérdőív elkészítési folyamatának ismertetése; a kérdőív átadása, kitöltéséhez magyarázat fűzése; a közösen megállapított határidőre (3–7 nap) ismételt látogatás kilátásba he­lyezése, a kérdőívek összegyűjtése; probléma, kérdés esetén, konzultáció igényével a megadott időn belül a szomszédság lakosai felkereshetik a szervezőt otthonában; a határidő lejártakor ismételt felkeresés. Ha valaki nem tudta önállóan ki­tölteni az ívet, annak segíteni szükséges. Minden érdeklődőt meghívunk a következő nyilvános beszélgetésre, a kérdőívek értékelésére; a kitöltött ívek eljuttatása a megadott időpontban a szervezési központba. elemzés (pl. SWOT)

Emlékidézés módszer: gyűjtések szervezése Célja: a közösségben meglévő történeteken keresztül tárni fel a múltat és alapozni meg a jövőt. Gyűjtés: régi tárgyak, történetek, képeslapok, fényképek, tablók, stb. – egy-egy lakos/csoport kezdeményezésére Feladat a közösség arra való bátorítása, hogy nézzen utána annak, hogy mije volt, nézzen körül, mije van; ismerje meg és beszélgessen a múltjáról; azonosítsa a jelent; és ezek alapján tervezze a jövőt. A gyűjtések képet adnak a családok körülményeiről, azok változásairól; apropót adnak a további beszélgetéseknek, egymás és a közösség megismerésének.

A tudásfeltárás módszere: tankatalógus Célja: a közösségben rejlő tudások és tanulási kapacitások feltérképezése Technikája: a közösség „központi magja” végigjárja a települést és minél több embertől megkérdezi a következőket: „Mi az, amihez legjobban ért és amit szívesen megtanítana másoknak?” „Mi az, amit szívesen megtanulna másoktól?” „Hozzájárul-e, hogy a neve és címe megjelenjen egy helyi címjegyzékben?” Az azonos érdeklődés és azonos jártasság egymás mellé kerül a katalógusban és indulhat a helyi önszerveződés.

Tanítana-tanulna katalógus Tudástár, vagy tankatalógus A közösségben rejlő tudások és tudásvágyak feltárása. Ennek mentén a közösség önképzési aktivizálása. Cél A közösség tagjainak tudásának, hozzáértésének, gyakorlatának feltárása és ezek nyilvánossá tétele a közhaszon érdekében. Kérdések feltevése: Mi az, amihez a legjobban ért, és amit szívesen megtanítana másoknak? Mi az, amit szívesen megtanulna másoktól? Hozzájárul-e, hogy a neve és címe megjelenjen egy helyi címjegyzékben? Katalógussá szerkesztése (az azonos érdeklődések egymás mellé szerkesztése, tanítana, tanulna oszlopokba) Nyilvánossá tétele Módszer Mi az Ön szakmája? Mi az a szakterület, amiben járatosnak tartja magát, amiben gyakorlata van? Van-e olyan tudása, képessége melyet szívesen alkalmazna a közösség érdekében is? Tudástárrá szerkesztés (név- szakértelem- gyakorlat- elérhetőség oszlopokkal) Nyilvánossá tétel, vagy közösségi felhasználásba hozatal Helyi tudások feltárása, a közösség tagjainak aktivizálása, új kapcsolatok generálása (tanulópárok) Eredmény Helyi tudások, gyakorlatok feltárása a közösség javára történő feldolgozása (szükség szerint felkereshetőek, projektbe bevonhatóak)

Tanulókör A közös tanulás kezdeményezésének módszere Célja: gondolkodásra és csoportos tanulásra serkenteni a közösség tagjait, továbbá nem csupán a tudás átadása és növelése, hanem a társadalmi tapasztalat kommunikációja és a társadalmi tudatosság, aktivitás fejlesztése. A tanulókörben a munka a résztvevők saját szükségleteik és érdeklődési területeik szerinti tudáskeresésre épül. A tanulókör emberek kis csoportja, amely hosszú időn keresztül újra meg újra összejön, hogy a terv szerint tanuljon, vagy kulturális tevékenységet végezzen egy általuk elismert vezető irányítása alatt. A folyamat során a lakosok tudatosabbá, együttműködőbbé, nyitottabbá válnak egymás és az új dolgok irányába, demokratizálódnak. Példák tanulókörökre: Tematikus (Egy téma sokoldalú megvizsgálására való, többnyire előre előkészített tan- és forrásanyagok alapján.) Pl.: „Mire költsük az önkormányzati adót?” Folyamatos (Tudás vagy jártasság elsajátítására alkalmas. A tananyagot annak folyamatos megtárgyalása, kérdezés, kutatás, kísérletezés és tapasztalatcsere útján tesszük magunkévá. A magolást mellőzzük.) Pl.: „Hogyan kell vermet építeni?” Kutató (Saját céljaink előkészítése céljából - Mit tehetünk a magunk ere­jé­ből? Milyen segítségre van szükségünk? Honnan? Hogy érjük el ezt?) Pl.: „Falunk jövője”

Közösségi kalendárium Közösségi gyűjtőmódszer Célja: tematikus periodika összeállítása, mely jellemzően naptári menetrendbe szervezi egy közösség életét, előre összegyűjti fontosabb eseményeit, felmutatja az előző év(ek) eredményeit, sikereit, szépségeit.

Örkény István: AZ ÉLET ÉRTELME Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmad­rangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.