A tehetség fogalomköre 1. előadás

A gyermekek joga képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészeti oktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 10.§ (3)

A pedagógus feladata - nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, -segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, - illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 19.§ (7)

Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, annak keretén belül a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 48.§ (1)

Tehetség fogalomkörének története Misztikus erő – isteni eredetű különlegesség ókori Kína, Konfuciusz, Platon - üldözendő veszély – elmebetegség? Lombroso Tudományos vizsgálódás – Galton Terman

A tehetség megítélésének kritériumai A kezdetek – az ókori Kína „csodagyermekei”: * koraérettség * érzékszervek kitűnő minősége * jó emlékezet * olvasásban, írásban jártasság * irodalmi tehetség, versköltés, esszéírás * kézügyesség, mechanikai érzék

Tehetségpiramis Érdeklődők Aktívak Eredményesek Kiválóak A csúcs De: a tehetség sokszor rejtett nem tudható, hogy másban nem tehetséges-e későn érő típusok – „hajlam” a tehetségre Aki csak a tetejére koncentrál –veszít

Egytényezős modellek- Intelligencia Spearman (1904) „g-faktor” általános intelligencia Thurstone (1938) : hét elsődleges intelligenciatényező vagy -képesség térbeli percepció percepció sebessége memória szókincs folyékonysága verbális felfogás számolási képesség indukció

Egytényezős modellek- Intelligencia Cattel (1971): folyékony és kikristályosodott IQ komponensei- vizuális szenzoros észlelés hallási szenzoros észlelés vizuális feldolgozás hallás utáni felfogás feldolgozási sebesség (!) rövid távú memória (!) hosszú távú memória (!) akkulturális ismeret helyes döntéshozás sebessége folyékony érvelés (!)

Egytényezős modellek- Intelligencia Sternberg (1991) információfeldolgozási modellje : információfeldolgozó képességek- - ismeretszerzési komponensek - teljesítménykomponensek - metakomponensek „az intelligens viselkedés kontextus-függő” a környezet szerepe alapvető !

Egytényezős modellek- Kreativitás Guilford (1971): fluencia flexibilitás originalitás redefiniálás elaboráció szenzitivitás a kreatív gondolkodás és alkotás kognitív ÉS affektív folyamat !

"Ha hajót akarsz építeni, akkor ne azzal kezdd, hogy munkásokat toborzol, fát gyűjtetsz velük, szerszámokat adsz nekik, kiosztod a feladatokat és tervrajzot készítesz, hanem keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry) „A lélek erejével”

Többtényezős modellek Renzulli (1978)

Általános teljesítmény-területek Matematika  Képzőművészet  Természettan  Filozófia  Társadalomtudományok  Jog  Vallás  Nyelvek  Zene  Élettudományok  Mozgásművészet Specifikus teljesítmény-területek Karikatúra  Csillagászat  Közvélemény-kutatás  Ékszertervezés  Térképkészítés  Koreográfia  Életrajz  Filmkészítés  Statisztika  Helytörténet  Elektronika  Komponálás  Kertépítészet  Kémia  Demográfia  Mikro-fényképezés  Várostervezés  Légszennyezés korlátozása  Költészet  Divattervezés  Szövés  Drámaírás  Reklám  Jelmeztervezés  Meteorológia  Bábozás  Marketing  Játéktervezés  Újságírás  Elektronikus zene  Gyermekgondozás  Fogyasztóvédelem  Főzés  Ornitológia  Bútortervezés  Navigáció  Genealógia  Szobrászat  Vadvilág kezelése  Mezőgazdasági kutatás  Állati tanulás  Filmkritika

Sternberg elgondolásai a tehetségről Ötszögű implicit tehetségelmélete (1993) : kiválóság ritkaság produktivitás demonstráció érték Új, szintetizáló megközelítése (2004) : bölcsesség intelligencia kreativitás

Gardner (1983, 1991) : speciális tehetségterületek logikai-matematikai nyelvi testi-kinesztetikus térbeli zenei interperszonális intrapszichikus

Piirto modellje

Fejlődési tényezőket is figyelembe vevő modellek- Mönks (1997)

Tannenbaum modellje (1983)

Gagné modellje (1990)

Piirto modellje (1999)

Czeizel Endre 2x4 +1 faktoros modellje (1997)

A tehetség legfőbb összetevői tehát: általános képességek specifikus képességek kreativitás motiváció, elkötelezettség

De a tehetség ennél többet tud. Ugyanazt az elefántot nagyon sokféleképpen le lehet írni attól függően, hogy éppen melyik részét fogjuk meg véletlenül. De a tehetség ennél többet tud. A tehetség nem egyszerűen mást lát, mint a többiek, hanem nagyon mást.

A tehetségről másképp: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás,céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” /Harsányi 1988/

„Az igazi siker a bennünk rejlő képességek kibontakoztatásának öröme.” (Csermely Péter)