Filozófia és tudománytörténet tanszék Reprezentáció-elméletek [Megismerés, tudás, igazolás] Kommunikáció mesterszakosoknak Filozófia és tudománytörténet tanszék Dr. Fehér Márta egy.tan. feherm@filozofia.bme.hu

Tájékoztató Követelmények Az előadások rendszeres látogatása (Hétfő 10-12 és 18-20) A tananyag feldolgozása. Az szükséges anyag honlapunkon (www.filozofia.bme.hu) az oktatási segédanyagok között lesz hozzáférhető. A kijelölt szakirodalom tanulmányozása. A vizsgajegy megszerzéséhez: vizsgadolgozat megírása.

Bevezetés inger/információ befogadás, feldolgozás Mi a megismerés? Mi az eredménye? a valóság reprezentációja,ismeret, tudás (ezek különbségéről később) Miért van rá szükség? orientáció, létfenntartás az adott természeti és társadalmi környezetben. Az állati és emberi megismerés különbsége. Miért kell vizsgálódás tárgyává tenni? ismerethiány, tévedés elkerülése, kockázatminimalizálás.

1. Ismeret és tudás Az ismeret (tudás) fajtái: 1.köznapi: megszerzésének és elfogadásnak sajátos módjai (oktatás, kommunikáció, stb.) 2.tudományos: megszerzésének és elfogadásának sajátos módjai (képzés, metodológia) 3. mitologikus, misztikus,vallási (nem-, vagy csak részben racionális) hiten alapuló. Hit (faith), vélekedés(belief) és tudás (knowledge) különbsége: hit: kételymentes belső, bizonyítást nem igénylő, szubjektív; vélekedés: igaz vagy hamis(téves) bizonyítás nélküli.

Tudás-definíciók Tudás (1) = igazolt igaz vélekedés (Platon, modern analitikus ismeretelmélet) Kérdés: mit jelent az „igazolás”?, (2) = minden vélekedésünkkel szembeni módszeres kétely után fennmaradó már kétségbevonhatatlan ismeret(ek), állítások. (Descartes, Popper) (3) = a mindenki által elfogadott alap-igazságokból (axiomák ill. érzetadatok) előirt szabályok szerint levezethető tételek/állítások (Eukleidész, axiomarendszerek, logikai pozitivizmus). (4) = az, amit az adott társadalomban annak tartanak (tudásszociológia, Barnes, Bloor)

Ellenvetések (1) ellen: a Gettier paradoxon: A def. szerint: (a) S hiszi, hogy p (b) p igaz (c) S igazoltan hiszi, hogy p Getttier ellenpélda: Henry látja a tv-n, hogy Federer győz a wimbledoni finalén. De nem tudja hogy a tavalyi felvételt játszották le. Viszont Federer valóban a győztes az idén is. Tehát: Henry hiszi, hogy Federer a győztes. Federer a győztes valóban Henry igazoltan hiszi (látta), hogy Federer a győztes. De vajon mondhatjuk-e, hogy Henry valódi tudással rendelkezik?

Ellenvetések (2) ellen: - a globális kétely lehetetlen, körbenforgáshoz, regresszushoz vagy dogmatizmushoz vezet - a lokális kétely megvalósítható, de csak ideiglenesen elfogadható tudást, nem igazságot eredményez. (3) ellen: az axiómák vagy végső alapul szolgáló érzet- adatok kiválasztása, elfogadása önkényes döntést igényel. (Decízionizmus-vád) Az axiomatikus rendszerekben pedig van olyan állítás (amiről úgy véljük, hogy igaz, de), amely a rendszerben nem igazolhat/cáfolható. (Gödel tétele)

Ellenvetések (4) ellen: E definíció alapján a törzsi társadalmak hiedelmeit vagy a boszorkányhitet is tudásnak kell tekintenünk. Mi a probléma ezzel? A ma nálunk is közkeletű ezoterikus tanok,áltudományok is beleférnek a definícióba?

Szkeptikus érvek a tudással kapcsolatban Az „agyak a tartályban” érv (H. Putnam) Amiről azt hisszük, hogy a valóságra vonatkozó ismeret, az csupán álom (Descartes), betáplált idegimpulzus (Putnam), hallucináció (Matrix) A tévedésre alapozott érv (Descartes): A tévedések lehetősége elvileg nem zárható ki, biztos tudás nem lehetséges. A memória tökéletlenségén alapuló érv (Hume): Az emlékezet és az induktív következtetések bizonytalansága a tudás bizonytalanságát eredményezi.

Tudástípusok Implicit: 1.nem verbális (skill): pl. biciklizni, zongorázni tudás 2. hallgatólagos (tacit) (Polányi, Kuhn) Explicit 1. propozicionális (nyelvi): szintetikus, analitikus 2. formalizált, szimbolikus Racionális: explicit, jól definiált, elfogadott igazolási eljárással igazolt igaz tudás. A tudományos tudás. Irracionális: pl. téves eszmék (paraniua) Nem-racionális: pl. művészi

Tudástípusok Tudni mi, hogyan, miért van (knowing what, how, why): ezek mind a köznapi, mind a tudományos megismerés legfontosabb megválaszolandó kérdései. Az ún. tényállás felismerése, létrejöttének és kimenetelének megismerése, valamint magyarázatának keresése, megadása A magyarázat-igény mindhárom (köznapi, tudományos és mitologikus) tudásfajtában felmerül. De más-más módon van megoldva. Magyarázatalkotási módok: - mitologikus: természeti népek hiedelemvilága: antropomorf analógiás - köznapi gondolkodás: kvázi kauzális, analógiás - tudományos: kauzális, strukturális (Arisztotelész, modern tudományfilozófia)

Tudományos tudásterületek Deskriptív Természettudomány(science) Társadalomtudomány (social science) Humán tudományok (humanities). [A filozófiát ide sorolják, de voltaképpen „kilóg” a sorból. Mi a filozófia?] Interdiszciplináris tudományok Nem-deskriptív Matematika, informatika, logika Mi a közös bennük? A normatív metodológia: az eljárás- vagy kutatásmódszertani szabályok szigorú betartása, szankcionált számonkérése. Az ún. áltudományok (pl. asztrológia, ID) elhatárolásának problémája ezen az alapon közelíthető meg.

Ismeret/tudás-elméletek Deskriptív Az emberi megismerés leíró elméletei: kognitív pszichológia (Eysenck, Pléh) eszmetörténet (Crombie) tudománytörténet (Kuhn) mentalitástörténet: Foucault), kulturális antropológia (M. Cole, C. Geertz) Normatív (preskriptív) A helyes=igaz tudást eredményező megismerési eljárások (módszerek) megtalálása és előírása.(Arisztotelész, Mill, logikai pozitivizmus:Carnap, falszifikácionizmus: Popper, Lakatos) Naturalista: a leíró és a normatív elméletek sajátos ötvözete a kognitív pszichológia valamint a természettudományok (ökológia stb.) által feltárt ismeretek alapján kell meghatározni a követendő módszert. (Quine, Kornblith)

Ismeretelméletek Individualista A megismerő szubjektum, az emberi lény individuumként végzi a megismerést. Minden ember ismeretelméletileg ekvivalens és szuverén, független. A kooperáció esetleges és additív. Csak kvantitatív, nem kvalitatív különbséget jelent. (Kant, Carnap, Popper, Searle) Társas A megismerés az ember esetében lényegileg, nem csak esetlegesen társas tevékenység a megismerés minden szintjén (észlelés, fogalom- és elméletalkotás szintjén is). A létrejövő ismeret: tudás ezért magán hordozza a létrehozó közösség (társadalom) jellemzőit is, ez magyarázza a tudás történeti változását. (A tudásszociológia ”erős program”-ja: Barnes, Bloor, Durkheim, Kuhn, Goldman)