LEV.GAZDASÁGPOLITIKA I. ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK I. A TÁRGY CÉLJA: A hallgatók átfogó képet kapjanak a gazdaságpolitika céljairól, eszközeiről, döntéseinek hatásairól, megismerkedjenek a magyar gazdasági folyamatok, gazdaságpolitika főbb alakító tényezőivel, illetve tendenciáival. KÖVETELMÉNY: Szóbeli kollokvium

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK II. KÖTELEZŐ IRODALOM:  Az előadásokon elhangzottak.  Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából – AULA 2004, ill vagy Veress József (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált világban – Typotex, 2009 alábbi fejezetei: 1., 2., 3., 4., 5., 7., 9.

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK III. AJÁNLOTT IRODALOM: Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos időkben– Századvég, Budapest, 2011 Veress József (szerk.): A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei – TYPOTEX, Budapest, 2007

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK IV. OKTATÓ: Dr. Marinovich Endre Társadalomtudományi Intézet Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék (D. II. 22. szoba) Fogadóóra: kedd Tel.:

A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA I. Nehéz egyértelmű definíciót találni. A gazdaságpolitika szorosan kapcsolódik a makroökonómiához. Egyfajta megfogalmazás: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, amelyeket társadalmi- politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika jelentősen befolyásolja a társadalmi-gazdasági szereplők döntéseit, mozgásterét  a gazdaság-elemzésnél a gazdaságpolitikát is vizsgálni kell.

A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA II. Más megközelítésben a gazdaságpolitika közép- pontjában szükséglet-kielégítés áll. Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból: EgyéniÖssztársadalmi Fejlesztési !

GAZDASÁG ÉS POLITIKA A gazdaságpolitika kormányzati szintű kategória.  nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból indul ki. A közgazdaságtan a preferenciákat általában adottnak veszi, a politika a preferenciák megváltoztatására is törekszik. A gazdasági és a politikai célszerűség szembekerülhet egymással. Mindezt a választási ciklusok felerősítik.

SZÜKSÉG VAN GAZDASÁGPOLITIKÁRA? Alternatív közgazdaságtan: nincsen rá szükség, az irányzat az egész hagyományos közgazdaságtant támadja. A legfontosabb cél az emberi jólét növelése. Racionális várakozások iskolája: a gazdaságpolitika hatástalan. Az előre látható kormányzati döntések nem gyakorolnak hatást a kibocsátásra, ha váratlan a döntés, az destabilizáló hatású lehet. Joseph Stiglitz: a piaci hibák kiküszöbölésére irányuló kormányzati döntések újabb hibákat szülnek.

SZÜKSÉG VAN GAZDASÁGPOLITIKÁRA? George J. Stigler: a gazdaságpolitikára mindenképpen szükség van, de fontos a tudományos megalapozottság. Milton Friedman: szükség van rá, de csak igen szűk körben. Szigorú korlátokat kell érvényesíteni.

NOBEL-DÍJ GAZDASÁGPOLITIKAI KUTATÁSÉRT ÉvNobel-díjas A kutatás tárgya 1976 Milton Friedman monetarizmus 1980 Laurence R. Klein statisztikai modellszimuláció 1995 Robert Lucas ésszerű várakozásokra alapozott gazdaságpolitikák elemzése 1998 Amaryta Sen jóléti gazdaságpolitikák 2004Kydland-Prescott gazdaságpolitika konzisztenciája 2006 Edmund S. Phelps Infláció és a munkanélküliség egymásra gyakorolt hatása, a mai és jövőbeni generációk jóléte közötti összefüggés

A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) I. Már Adam Smith foglalkozott az állam szerepének meghatározásával: 1. A társadalom védelme külső támadásokkal szemben; 2. A társadalom tagjai között ne legyenek igazságtalanságok; 3. Olyan kiadások, intézmények létrehozása, amelyek a társadalom többségének érdekeit szolgálják.

A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) II. Jelenleg öt funkcióról beszélhetünk: 1. Társadalmi-jogi keretek biztosítása 2. Verseny biztosítása 3. Redisztribúció 4. Allokáció rövid távon rövid távon 5. Stabilitás hosszú távon hosszú távon

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IDŐTÁV SZERINT CÉLOK CSOPORTOSÍTÁSA IDŐTARTAM SZERINT:  TÁVLATI CÉLOK  STRATÉGIAI CÉLOK  TAKTIKAI CÉLOK

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI I. Általánosságban: társadalmi jólét növelése, a jóléti függvény maximálása Kicsit pontosabban: gazdasági növekedés elősegítése hatékonyság növelése gazdasági stabilitás a gazdaság modernizálása jövedelemegyenlőtlenségek csökkentése

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI II. Számszerűsíthető módon (a makroökonómiai „bűvös” négyszögből kiindulva): 1. Fenntartható (egészséges) gazdasági növekedés 2. (Ár)stabilitás 3. (Teljes) foglalkoztatás 4. Egyensúly (külső és belső)

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI III. 1. Fenntartható gazdasági növekedés Mérés: GDP-növekedés + GDP-szerkezet Szerkezet: export, beruházás vs. fogyasztásorientált 2. Árstabilitás Infláció alakulása (ezen belül esetleg maginfláció) 3. Foglalkoztatás Munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta, aktivitási ráta

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IV. 4. Egyensúly Külső egyensúly: külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg (egyenleg összege, illetve a GDP százalékában) Belső egyensúly: államháztartási egyenleg (a GDP százalékában)

ISMÉTLÉS: NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG A pénzügyi mérlegek azon együttese, amely a nemzetközi kereskedelem lebonyolításához szükséges nemzetközi pénzmozgásokat méri. ÁrumérlegSzolgáltatás-mérlegJövedelem-egyenleg Viszonzatlan átutalások FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG Tőkemérleg Tévedések és kihagyások FIZETÉSI MÉRLEG

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK I. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2012) ÉV REÁL GDP- NÖV. (%) ÉV 20004,220070, ,720080, , , ,920101, ,820111, , , ,92013*0,7

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK II. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2012) ÉV INFLÁCIÓ (%) ÉV 20009,820077, ,220086, ,320094, ,720104, ,820113, ,62012*5, ,9

A GAZDASÁGPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE 1. MAKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK monetáris politika, költségvetési politika, árfolyam- politika 2. MIKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (konkrétabban pl. támogatások, szubvenciók) 3. TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZKÖZÖK oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj- politika

A GAZDASÁGPOLITIKA RÉSZPOLITIKÁI Ágazati típusú részpolitikák: agrárpolitika, iparpolitika Funkcionális típusú részpolitikák: pénzügypolitika (monetáris és fiskális politika), versenypolitika, külgazdaságpolitika Rendszerpolitika: versenypolitika, infrastruktúra- politika, támogatáspolitika Folyamatszabályozó politika: pénzügypolitika, jövedelempolitika

A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI I. Közvetlen szereplők: Belföldiek:parlament kormányállam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség!) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI II. Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok)