Biztosítás dr. Zavodnyik József

Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete

Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a működési engedélyt) az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) amerikaiak (pl. 1886-ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

Alapfogalmak

Biztosítás kockázatkezelési technika egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

Biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

Biztosítások csoportosítása társadalombiztosítás magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás viszontbiztosítás (a biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

A biztosítások csoportosítása a régi Ptk.-ban vagyonbiztosítás felelősségbiztosítás életbiztosítás balesetbiztosítás viszontbiztosítás

A biztosítások csoportosítása az új Ptk.-ban kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) betegségbiztosítás

Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja (élet- és nem-életbiztosítási ág) biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

Szektorális zártság elve biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet engedélyével végezhető (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységét a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat

Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon pl. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) jelzáloghitelezés a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

Természeti és ember által okozott katasztrófák

Katasztrófa kockázatok a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen a kockázatok legyenek homogének az esetleges károk véletlenszerűek legyenek az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban forrás: sigma 2/2015. www.swissre.com

Természeti katasztrófák okozta károk a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD 1991: 17 milliárd USD 1992: 30 milliárd USD

Természeti katasztrófák az előfordulás nagy fokú bizonytalansága a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2014) 336 katasztrófa, amelyből 189 természeti katasztrófa 147 technikai katasztrófa (ember okozta katasztrófa)

Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2014) kb. 110 milliárd USD gazdasági kár (2013: 138 milliárd USD), 10 éves átlag: 200 milliárd USD gazdasági kár kb. 35 milliárd USD biztosított kár (2013: 44 milliárd USD), 10 éves átlag: 64 milliárd USD biztosított kár a biztosított kárból kb. 28 milliárd USD kár természeti katasztrófák következménye

Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2014) kb. 12.700 áldozat (2013: 26.000, 2012: kb. 14.000, 2010: kb. 304.000), éves átlag 1990-től: kb. 66.000 áldozat legtöbb áldozat: 731 áldozat földrengés következtében Yunnan tartományban (Kína) technikai katasztrófák: kb. 5.700 áldozat hajókatasztrófák: 2.118 áldozat légi katasztrófák: 960 halott 8 katasztrófa során (pl. a maláj gép lelövése Ukrajnában, 298 halott) török bányaszerencsétlenség: 301 halott

A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2014) 2005, Katrina hurrikán: 78,7 milliárd USD, 1.836 halott 2011, földrengés (Japán): 36,8 milliárd USD, 18.520 halott 2012, Sandy hurrikán: 36 milliárd USD, 237 halott 1992, Andrew hurrikán: 27 milliárd USD, 43 halott 2001. szeptember 11-i terrortámadás: 25,1 milliárd USD, 2.982 halott 1994, Northridge (USA), földrengés: 22,4 milliárd USD, 61 halott 2008, Ike hurrikán: 22,3 milliárd USD, 136 halott

A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2014) 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: 300.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1976, Kína, földrengés: 255.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 2010, Haiti, földrengés: 222.570 halott (biztosított vagyoni kár: 103 millió USD) 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: 220.000 halott (biztosított vagyoni kár: 2,4 milliárd USD) 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, 138.300 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: 138.000 halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

Budapest, 2006. augusztus 20. a 2006. évi jegyzett viharkárok között 3 halott, 1 eltűnt, 240 sebesült vagyoni kár: 10 millió USD biztosított kár: 5 millió USD

Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra 1969-1998: 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen 1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító lett fizetésképtelen, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

Mega katasztrófák a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t első ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (27 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (22,4 milliárd USD) ezt követően új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

Katasztrófák és biztosítás iparilag fejlett országok: alulbiztosítás fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

A katasztrófa kockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

Madárinfluenza kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

Madárinfluenza 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy 78 halott 53%-os halálozási ráta

Influenza az USA-ban egy átlagos évben 36.000 amerikai hal meg influenzában a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg a legkedvezőtlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. nincs kellő tapasztalat (eltérően pl. a természeti katasztrófáktól) 1918: a spanyolnátha következtében 675.000 halott az USA-ban, 50-100 millió halott világszerte a legtöbb halott: 25-34 évesek – ez a korcsoport fontos ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, 75-84 évesek, 25-34 évesek) az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

Jelentős eltérések 1918-hoz képest a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) az amerikai egészségügyi személyzet jelentős részét átküldték Európába 1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak az orvostudomány jelentősen fejlődött ma mások a tömegkommunikációs lehetőségek stb.

A világ biztosítási piaca forrás: sigma 3/2014. www.swissre.com

A világ biztosítási piaca (2013) biztosítási díj összesen (élet- és nem-életbiztosítás): 4.601.169 millió USD (-0,7% az előző évhez képest) életbiztosítás: 2.546.269 millió USD (-1,8%) nem-életbiztosítás: 2.054.900 millió USD (+2,9)

Díjbevételek, részesedések, változások (2013) Észak-Amerika: 1.391.105 millió USD (piaci részesedés: 30,23%) (-1,6% az előző évhez képest) Latin-Amerika: 178.022 millió USD (3,87%) (+5,7%) Nyugat-Európa: 1.544.285 millió USD (33,561%) (+1,4%) Kelet- és Közép-Európa: 75.712 millió USD (1,65%) (+0,8) Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: 783.332 millió USD (17,24%) (-4,3) Afrika: 69.938 millió USD (1,52%) (+5,6%)

Részesedések (2013) OECD: 3.744.980 millió USD (81,39%) (-1,1%) G7: 2.881.263 millió USD (62,62%) (-1,3%) EU: 1.481.558 millió USD (32,20%) (+1,2%) EU 15 tagállam: 1.435.714 millió USD (31,20%) (+1,3%)

Egyes államok díjbevétele, részesedése (2013) 1. USA: 1.263.183 USD (27,45%) (-0,7%) 2. Japán: 494.281 millió USD (10,74%) (-21,1%) 3. Egyesült Királyság: 325.675 millió USD (7,08%) (-1,1%) 4. Kína: 280.119 millió USD (6,09%) (+14,1%) 5. Franciaország: 253.625 millió USD (6,51%) (+6,7) 6. Németország: 247.725 millió USD (5,38%) (+6,6) 17. Dél-Afrika: 51.604 millió USD (1,12%) (-5,1%) 33. Portugália: 17.562 millió USD (0,38%) (+24,5%) 44. Csehország: 7.998 millió USD (0,17%) (+1,9%) 46. Görögország: 5.328 millió USD (0,12%) (-6,0%) 50. Magyarország: 3.484 millió USD (0,08%) (+5,7%) 51. Málta: 3.419 millió USD (0,07%) (311,5%) 53. Peru: 3.358 millió USD (0,07%) (+12,0%)

Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2013) 1. USA: 533.181 millió USD (20,94%) (-6,3%) 2. Japán: 383.576 millió USD (15,06%) (-23,1%) 3. Egyesült Királyság: 219.020 millió USD (8,60%) (-1,4%) 4. Franciaország: 157.385 millió USD (6,18%%) (+6,4%) 5. Kína: 153.300 millió USD (6,02%) (+8,6%) 6. Olaszország: 118.062 millió USD (4,64%) (+26,8) 15. Dél-Afrika: 41.819 millió USD (1,64%) (-4,4%) 29. Portugália: 12.374 millió USD (0,49%) (+38,6%) 37. Csehország: 3.657 millió USD (0,14%) (-0,6%) 42. Görögország: 2.131 millió USD (0,08%) (-11,6%) 43. Magyarország: 1.939 millió USD (0,08%) (+9,3%) 47. Peru: 1.550 millió USD (0,06%) (+11,2%) 48. Málta: 1.386 millió USD (0,05%) (+7,1%)

Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2013) 1. USA: 730.002 millió USD (35,52%) (+3,8) 2. Németország: 133.063 millió USD (6,48%) (+5,8%) 3. Kína: 126.820 millió USD (6,17%) (+21,6%) 4. Japán: 110.706 millió USD (5,39%) (-13,3%) 5. Egyesült Királyság: 106.655 millió USD (5,19%) (-0,7%) 6. Franciaország: 96.241 millió USD (4,68%) (+7,3%) 28. Dél-Afrika: 9.785 millió USD (0,48%) (-7,7%) 40. Portugália: 5.188 millió USD (0,25%) (+0,3%) 43. Csehország: 4.341 millió USD (0,21%) (+4,2%) 47. Görögország: 3.197 millió USD (0,16%) (-1,8%) 49. Málta: 2.033 millió USD (0,10%) (+14,7%) 53. Peru: 1.808 millió USD (0,09%) (+12,7%) 54. Magyarország: 1.545 millió USD (0,08%) (+1,5%)

Biztosítási díjak a GDP százalékában (2013) 1. Tajvan (18,74%) 2. Dél-Afrika (14,70%) 3. Hong-Kong (13,58%) 4. Hollandia (11,64%) 13. Portugália (7,65%) 14. USA (7,51%) 37. Chile (4,23%) 40. Csehország (3,75%) 50. Szlovákia (2,71%) 53. Magyarország (2,54%)

Egy főre eső biztosítási díj (2013) 1. Svájc (7.800,3 USD) 2. Hollandia (5.914,1 USD) 3. Dánia (5.703,5 USD) 10. USA (3.991,9 USD) 11. Japán (3.888,2 USD) 26. Portugália (1.663,1 USD) 31. Dél-Afrika (977,2 USD) 33. Málta (928,7%) 36. Csehország (760,0 USD) 37. Chile (664,2 USD) 41. Szlovákia (506,4 USD) 42. Görögország (482,4 USD) 46. Namíbia (412 USD) 50. Magyarország (351,6 USD) 51. Panama (322,1 USD)

Biztosítás és vallás az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások piaca 2010-ben 8,3 milliárd USD, 2012-ben 10,9 milliárd USD volt takaful: a sharia elvei alapján létrejött különböző iszlám biztosítási modellek egyike, amely kölcsönös segítségnyújtáson, a biztosítottak közös kockázatvállalásán, a biztosítottak és a részvényesek vagyonának világos elkülönítésén alapul, s a befektetési stratégiát is a shairának megfelelően alakítják (pl. nem fektetnek alkohollal, dohánnyal, szerencsejátékkal foglalkozó társaságba, kamatot fizető értékpapírba) a biztosítottak megállapodnak abban, hogy a befizetett összeget egy közös alapként kezelik, s ha egy biztosítottnak ki kell fizetnie valamely kárt, úgy az a közös alapból történik a nyereséget felosztják a tagok között, a veszteséget a tagok által nyújtott kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák, amit a következő évi nyereségből törleszt a társaság kötelező egészségügyi takaful pl. Szaúd-Arábiában és Abud Dhabiban

A magyar biztosítási piac

2007: 510,9 milliárd Ft 2012: 402,9 milliárd Ft Magyar biztosítási piac Díjbevétel az életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) 2007: 510,9 milliárd Ft 2012: 402,9 milliárd Ft 2013: 436,4 milliárd Ft 2014: 457,1 milliárd Ft

2007: 402,9 milliárd Ft 2012: 357,6 milliárd Ft Magyar biztosítási piac Díjbevétel a nem-életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) 2007: 402,9 milliárd Ft 2012: 357,6 milliárd Ft 2013: 364,8 milliárd Ft 2014: 376,7 milliárd Ft

Magyar biztosítási piac Jutalék jellegű költségek 2013 (Forrás: MNB) összesen: 97,6 milliárd Ft életbiztosítási ág: 45,1 milliárd Ftt nem-életbiztosítási ág: 52,5 milliárd Ft

Magyar biztosítási piac Adózott eredmény (Forrás: MNB) 2009: 66,2 milliárd Ft 2013: 26,6 milliárd Ft 2014: 30,7 milliárd Ft

A magyar biztosítási piac szereplői a kínálati oldalon biztosítók biztosításközvetítők egyéb vállalkozások (pl. biztosítási szaktanácsadók)

Biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység, amelyet függő, illetve független biztosításközvetítő végezhet a tevékenység kiterjed pl. a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, megkötésére, termékismertetésre, ügyféltájékoztatásra, biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, biztosítási szerződések teljesítésében való közreműködésre

Függő biztosításközvetítő (egyes ügynök) a biztosítói oldalt képviseli egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért a biztosító a felelős

Független biztosításközvetítő biztosítási alkusz vagy többes ügynök több biztosító egymással versenyző termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért maga felelős

Biztosítási szaktanácsadó írásos megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában biztosítási szerződést nem közvetíthet

Biztosító az a szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának hatályos szabályozása szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult szigorú szabályozás a piacra lépést, a működést és a piac elhagyását illetően a piacra lépés kétszintű engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése

Biztosítók a magyar biztosítási piacon biztosító részvénytársaság biztosító szövetkezet biztosító egyesület harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító

Jelentősebb biztosítók piaci részesedése (2014) (Forrás: Mabisz) Allianz: 14,60% Generali-Providencia: 13,60% Groupama Garancia: 11,21% Aegon: 10,24% ING: 8,85%

A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére nyereségérdekeltség nélkül a tagsági hozzájárulás ellenében a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében biztosítástechnikai elvek alapján előre meghatározott szolgáltatást nyújt

Kölcsönösségi alapon folytatott biztosítási tevékenység biztosítás: adott személyek kölcsönösségen alapuló viszonya, az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek közösségének, az ún. veszélyközösségnek a létrejötte a veszélyközösség az érintettek önszerveződése révén jön létre a biztosító egyesület esetében a biztosítotti és az egyesületi tagi minőség nem különül el a biztosítói minőségtől a tagok nemcsak a biztosítóval, hanem egymással szemben is létrehozzák a biztosítási jogviszonyok jogokat és kötelezettségeket tartalmazó rendszerét középpontban: a biztosítottak érdeke

Nem minősül biztosító egyesületnek azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg a biztosítás azon módszere, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak stb.

A kölcsönösségi alapon folytatott biztosítási tevékenység az ókorban felső-egyiptomi kőfaragók segélypénztára kereskedelmi karavánokban szállítók a rablás következtében bekövetkező károk közös fedezését vállalták rabszolgatartók a rabszolgák szökése jelentette károsodás egymás közötti felosztásában állapodtak meg különböző temetkezési segélyeket nyújtó szervezetek stb.

Kölcsönösségi alapon folytatott biztosítási tevékenység a 18. sz-ban 1752, USA: az első kölcsönösségi alapon működő, tűz kockázatra fedezetet nyújtó biztosító 1762, Anglia: az első kölcsönösségi alapon működő biztosító az életbiztosítás területén

Kölcsönösségi alapon folytatott biztosítási tevékenység Magyarországon a 19. sz-ban hagyományosnak tekinthető segélyezések kapcsán különböző temetkezési és más szociális jellegű segélyező egyesületek, egyletek a munkásság önsegélyező egyesületei mezőgazdasággal kapcsolatos kockázatokat fedező biztosítók

Az egyesületi formában folytatott biztosítási tevékenység lehetséges előnyei az egyesületi tagok biztosítóhoz való kötődése, hűsége a szolidaritás szerepe a tagok is szerepet játszhatnak a kármegelőzésben nem kell figyelemmel lenni a részvényesek osztalékokkal kapcsolatos igényére kedvezőbbek a díjak költségek alacsony szintje állami kedvezmények

A kölcsönösségi biztosító egyes lehetséges hátrányai sok esetben földrajzilag, szakmailag korlátozott korlátozott a belépési lehetősége a pénzügyi piacra nem rendelkeznek olyan objektív gazdasági értékelési lehetőséggel, mint a tőzsdén lévő részvénytársaságok nem tudják a vezetőiket részvényekkel, opciókkal ösztönözni nagyobb kárgyakoriság, kisebb „nyereség”

A biztosítási tevékenység állami felügyelete

A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái a piacra lépés engedélyezése és a működés ellenőrzése a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása állami támogatások rendszere állami biztosító működtetése versenyjogi szabályok a biztosítási szerződési jog szabályozása

A fokozott állami felügyelet egyes indokai a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák a biztosítás sajátosságai

Felügyeleti rendszerek I. publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítésétől teszi függővé, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elő) materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

Felügyeleti rendszerek II. kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedő, előzetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) angolszász (fizetőképességi) felügyelet (alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

Felügyeleti rendszerek III. szektorális több szektorra kiterjedő

Felügyeleti rendszerek IV. nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttműködésben) nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

Állami felügyelet az USA-ban 1855, New York állam 1859, Massachussetts 1860-as évektől, minden államban külön szabályozás koncesszió elve, mélyreható szabályozás egyes államokban szigorú előírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni) a felügyelő hatóság széles körű jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)

Az első európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885 kaució megkövetelése működési engedély előírása üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító működése során a működéstől való eltiltás lehetősége stb.

Ausztria, 1896 a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság) előírások az üzleti tervre, a részvényekre stb. a művelni kívánt biztosítási fajták meghatározása előírások az általános biztosítási feltételekről a felügyelő hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1875. évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer 1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság 1923. évi VIII. törvény és 1923. évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelő Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 1940. évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. főosztálya veszi át egyéb jogszabályok a biztosításügy állami befolyásolása kapcsán (pl. 1941. évi 2.890 M. E. számú rendelet, 6.400/1946. M. E. számú rendelet)

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Főigazgatóság látja el a felügyelő hatóság teendőit 18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységről: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el 24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és főkönyvelőjét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát

Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletről: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről 1999. évi CXXIV. törvény: 2000. április 1-jétől Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről

Az uniós biztosítási jog jelentős változásokat eredményezett a biztosítási közjog területén a nemzeti szabályozásokban alapvető változások a felügyelő hatóságok tevékenységében (hatáskörök megosztása, együttműködési kötelezettség, fizetőképességi felügyeleti jogosítványok előtérbe kerülése)

Az uniós biztosítási jog kettőssége törekvés az egységes biztosítási piac kialakítására, a közösségi szintű versenyre törekvés a fogyasztók érdekeinek (új eszközökkel történő) védelmére

Az uniós jogi szabályozás célja a biztosítók, illetve a biztosítási piac egyéb szereplői bármely tagállamban szabadon, korlátozásoktól mentesen árusíthassák termékeiket, nyújthassák szolgáltatásaikat a fogyasztók szabadon választhassanak a valamennyi tagállamban található valamennyi biztosítási termékből, szolgáltatásból

Irányelv a viszontbiztosításról 64/225/EGK irányelv a viszontbiztosítás különleges voltának elismerése a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetése a nemzeti szabályozás szerepe a viszontbiztosítás teljeskörű szabályozásában részletes szabályozás a 2005/68/EK irányelvben a 2009/138/EK irányelv a viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó előírásokat is tartalmazza

Az irányelvek első nemzedéke első élet- és nem-életbiztosítási irányelvek (79/267/EGK irányelv, 73/239/EGK irányelv) cél: a letelepedés szabadsága, az egységes belső piac alapjainak a megteremtése a cél elérésének eszközei: akadályok lebontása, a nemzeti szabályozások szükséges mértékű harmonizálása

Első élet- és nem-életbiztosítási irányelv ágazati besorolás lehetséges biztosítói szervezeti formák meghatározása hatálya alá tartozó tevékenységek, szervezetek szektorális zártság elve

Első élet- és nem-életbiztosítási irányelv a piacra lépés feltételeinek szabályozása a biztosítók működésének egyes feltételei új kompozit biztosító piacra lépésének tilalma külön rendelkezések a Közösségen kívül székhellyel rendelkező biztosító Közösségen belüli fióktelepeire és ügynökségeire

Első élet- és nem-életbiztosítási irányelv egyes módosításai második és harmadik élet- és nem-életbiztosítási irányelvek módosítások a szavatoló tőkére vonatkozó követelmények kapcsán

Az irányelvek első nemzedékének egyéb nem-életbiztosítási tárgyú irányelvei irányelv a turista segítségnyújtásról irányelv a hitel- és kezesi biztosításról irányelv a jogvédelmi biztosításról

Irányelv a közösségi szintű együttbiztosításról 78/473/EGK irányelv cél: a versenytorzulások és elbánásbeli egyenlőtlenségek megszüntetése szabályozás egyes nem-életbiztosítási ágazatokba tartozó kockázatok vonatkozásában tartalékképzés szabályozása a felügyelő hatóságok közötti együttműködés szabályozása

Az irányelvek második nemzedéke második élet- és nem-életbiztosítási irányelvek (90/619/EGK irányelv, 88/357/EGK irányelv) cél: a szolgáltatásnyújtás korlátozott szabadsága

Második élet- és nem-életbiztosítási irányelv az első irányelvek módosítása, kiegészítése (pl. alkalmazandó jog, közösségi szintű állományátruházás) külön előírások a szolgáltatásnyújtás szabadságára, amelyet csak egy adott körben tesznek lehetővé

Az irányelvek harmadik nemzedéke harmadik élet- és nem-életbiztosítási irányelvek (92/96/EGK irányelv, 92/49/EGK irányelv) cél: a szolgáltatásnyújtás szabadsága teljes körűen

Harmadik élet- és nem-életbiztosítási irányelv az első és második irányelvek módosítása, kiegészítése egységes engedély elve anyaország (székhely) szerinti felügyelet elve, a felügyelő hatóságok együttműködése a biztosítók tulajdonosai feletti kontroll erősítése a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok harmonizálása az előzetes, illetve rendszeres termékellenőrzés megszüntetése rendelkezések a szakmai (üzleti) titokról közérdek és biztosítási tevékenység összefüggései (külön közlemény, 2000/C 43/03)

A szabályozás egységes szerkezetbe foglalása 2002/83/EK irányelv (életbiztosítás) 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II)

Sajátos szabályok a biztosítói csoporthoz, illetve pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítókra a biztosítói csoporthoz tartozó biztosítók kiegészítő felügyelete (98/78/EK irányelv) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv csoportfelügyeleti hatóság felügyeleti kollégium

A pénzügyi konglomerátumok sajátos kockázatai (csoportkockázatok) a fertőzés kockázata (a kockázatok a csoport egyik részéről átterjednek annak többi részére) a kockázatok koncentrációja (ugyanolyan típusú kockázatok egyidejű megjelenése a csoport különböző részeiben) a számos különböző vállalkozás igazgatásának bonyolultsága a lehetséges érdekellentétek az a kihívás, hogy a pénzügyi konglomerátum részét képező valamennyi szabályozott vállalkozásnak juttassanak szavatolótőkét, ezáltal elkerülve a többszörös tőkefelhasználást

A csoportfelügyeleti hatóság jogai és kötelezettségei releváns vagy alapvető információk gyűjtésének és terjesztésének összehangolása felügyeleti felülvizsgálat és a csoport pénzügyi helyzetének értékelése annak értékelése, hogy a csoport megfelel-e a szavatolótőke-megfelelésre, a kockázatkoncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó szabályoknak a csoport irányítási rendszerének az értékelése a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja rendszeres, évente legalább egyszer megtartott értekezletek útján vagy más megfelelő módon, rendes körülmények között és szükséghelyzetekben egyéb feladatok ellátása

Felügyeleti kollégium a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés, konzultáció jelentősége a csoportfelügyelet feladatai végrehajtásának megkönnyítése, a csoportfelügyeleti feladatok összehangolása és a harmadik országok felügyeleti hatóságaival történő együttműködés hatóságok közötti információcsere, megállapodás feladatok önkéntes átadásáról és hatáskörök önkéntes átruházásáról, csoportszintű kockázatelemzésen alapuló felügyeleti programok kialakítása stb. minden olyan tagállam felügyelete, ahol a csoportban részt vevő vállalkozás letelepedett a csoportfelügyeleti hatóság elnököl a kollégiumon belüli felügyeleti hatóságok hozzáférhetnek a rendelkezésre álló információkhoz, részt vehetnek a döntéshozatalban a kollégium tevékenységének a csoport részét képező összes vállalkozás üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez, valamint a határokon átnyúló dimenzióhoz kell igazodnia az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) teljes körű részvétele

Szolvencia II irányelv (2009/138/EK irányelv) az uniós biztosítási ágazat újraszabályozása a prudenciális és a tőkekövetelmények „bázeli alapokra” történő átállítása hatályba lépése előtt módosításra került (pénzügyi válság) Omnibus II irányelv (a biztosítási ágazat új felügyeleti struktúrája, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság létrehozásának figyelembevétele érdekében)

Szolvencia II irányelv: a biztosítási tevékenység feletti felügyelet átalakul üzleti modell alapú felügyelet a biztosító tevékenysége, stratégiája, üzleti tervei a középpontban az előretekintő szemlélet erősödése monitoring rendszer, ellenőrzések fejlesztése

Szolvencia II az előkészítés 2001-ben indult a prudenciális szempontoknak való megfelelés vizsgálata cél: kockázatérzékenyebb rendszer, a biztosítók mérjék fel és kezeljék kockázataikat alapelvek meghatározása, így pl. kockázatorientált megközelítés (a mennyiségi szolvenciakövetelmények a biztosítók jelentősebb kockázataihoz igazodjanak) kapcsolódás a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeinek szabályozásához (Bázel)

Szolvencia II irányelv hatályba lépése hatályba lépés: 2012. október 31., alkalmazás: 2012. november 1. 2012/23/EU irányelv: 2013. június 30., illetve 2014. január 1. 2013/58/EU irányelv: az Omnibus II javaslatra tekintettel 2015. március 31., illetve 2016. január 1.

Az EIOPA iránymutatásai 1094/2010/EU rendelet („EIOPA rendelet”): az EIOPA a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki arról, hogyan kell eljárni a 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II irányelv) alkalmazásához vezető előkészítő szakasz során a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a pénzügyi intézmények minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak a hatóságoknak az iránymutatásokat megfelelő módon be kell építeniük saját szabályozási vagy felügyeleti kereteikbe az iránymutatások olyan előkészítő munkának tekintendők, amely a Szolvencia II fő területeivel kapcsolatos felkészülés előmozdításával biztosítani kívánja a biztosítók megfelelő irányítását, valamint azt, hogy a felügyeleti hatóságok elegendő információval rendelkezzenek fő területek: irányítási rendszer, ezen belül a kockázatkezelési rendszer és a saját kockázat előretekintő értékelése (a saját kockázat- és szolvenciaértékelés elvei alapján), a belső modellek iránti előzetes engedélykérelmezés és az információk továbbítása a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak

Hárompilléres modell I. pillér: mennyiségi követelmények II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel

I. pillér: mennyiségi követelmények a tartalékolásra, eszközökre, szavatolótőkére vonatkozó minimumkövetelmények eltérő megközelítés az élet- és a nem-életbiztosítási ágra kétszintű tőkekövetelmény (szükséges szavatolótőke, minimális tőkeszükséglet)

I. pillér: mennyiségi követelmények tőkekövetelmény kiszámítása standard formulával (rögzített kockázati modulok, almodulok, meghatározott számítási módszer) vagy belső modellel

I. pillér: mennyiségi követelmények belső modell cél: jobban tükrözze a kockázatokat, mint a standard formula, azáltal, hogy ezt az érintett biztosítókra szabják a biztosítók döntése alapján szabadon választott struktúra és módszerek követésével épül fel lehet részleges vagy teljes

II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények elvárások a vállalkozásokkal és a felügyelőhatóságokkal szemben követelmények a vállalatirányítási rendszerrel szemben a felügyeleti felülvizsgálattal szemben a felügyeleti intézkedésekkel szemben

II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények Vállalatirányítási rendszer általános irányítási követelmények a vállalkozást ténylegesen vezető vagy más kiemelkedően fontos feladatkört ellátó személyekre vonatkozó szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények, a jó üzleti hírnév kockázatkezelés saját kockázati és szolvenciaértékelés belső ellenőrzési rendszer, belső audit aktuáriusi feladatkör kiszervezés

cél: az ellenőrzés fő elemeinek összehangolása II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények Felügyeleti vizsgálat cél: az ellenőrzés fő elemeinek összehangolása az ellenőrzések során mindenkor az adott biztosító tevékenysége, kötelezettségei, piaci helyzete dönti el, hogy mely kontrollelemeket, eszközöket, módszereket szükséges alkalmazni a felügyeleti felülvizsgálat (Supervisory Review Process; SRP) eszköze: a rendszeres jelentés (adatszolgáltatás) és a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszer

II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények A felügyeleti vizsgálat általános elvei a felügyelés előretekintő, kockázatalapú, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a biztosítók szabályszerűen működnek-e a felügyelés a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelő kombinációjából áll a felügyelet figyelemmel kíséri, hogy a biztosítók az üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan alkalmazzák-e az irányelvből következő nemzeti szabályokat

II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények A felügyelet hatálya a biztosítók pénzügyi felügyelete a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kizárólagos felelőssége a felügyelés magába foglalja a biztosítók teljes tevékenységére vonatkozóan a fizetőképességnek, a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, az eszközöknek és a figyelembe vehető szavatolótőkének a székhely szerinti tagállamban történő ellenőrzését ha egy fogadó tagállamban működő biztosító tevékenysége veszélyeztetheti a pénzügyi helyzetét (a szavatolótőke-megfelelését), erről tájékoztatni kell a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát

III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel cél: elősegítse és növelje a piaci szereplők működésének és a felügyelésnek az átláthatóságát a nyilvánosság mint az ellenőrzés egyik legfontosabb eszköze a felügyelés alapvető jellemzője

III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel Adatszolgáltatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat alapvető eszköze az információ, a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatás gyakorisága: éves és negyedéves típusa : egyedi intézményi, csoportra vonatkozó, közzétételhez kötött, illetve közzétételi kötelezettség nélküli információ

III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel Az adatszolgáltatás elemei harmonizált adatok, amelyek biztosítják az összehasonlíthatóságot, a felügyeletek közötti adatcsere elősegítését uniós szinten összesített adatok (cél az uniós makrofolyamatok felügyelése)

Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) Európai Rendszerkockázati Testület (1092/2010/EU rendeletet) Európai Bankhatóság (1093/2010/EU rendelet), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság (1094/2010/EU rendelet), Európai Értékpapír-piaci hatóság (1095/2010/EU rendelet) európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága tagállami felügyeleti hatóságok

Európai Rendszerkockázati Testület egy különálló, független testület, ami nem rendelkezik jogi személyiséggel makroprudenciális felügyeleti feladatok ellátása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat azonosítása adott esetben kockázati figyelmeztetés kiadása és ajánlások közzététele az azonosított kockázatok kezelésére

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) célja: a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlő versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. hatóság, nem bizottság határozatokat, kötelezően alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat a felügyeleti konvergencia elősegítése teljes körű részvétel a felügyeleti kollégiumokban közreműködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

Az EIOPA feladatai, tevékenységi köre hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása révén ösztönzi és megkönnyíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházását megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítését, beleértve az iránymutatások és ajánlások kibocsátását és a bevált gyakorlatok megállapítását megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket gazdasági elemzést készít a piacokról elősegíti a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmét hozzájárul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez

Az EIOPA hatáskörei szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása iránymutatások és ajánlások kibocsátása a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozathozatal a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozathozatal az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló vélemények kibocsátása a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információk összegyűjtése közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére központilag hozzáférhető adatbázis készítése a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen

Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja felelős a monetáris politikáért ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét szabályozás alapja: Alaptörvény és 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

AZ MNB jogállása a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját

Az MNB alapvető és egyéb feladatai pl. meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt devizaműveleteket végez felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

Felügyeleti feladatok teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az EGT államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival ellenőrzi a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységét ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet

Az MNB eljárásai hatósági eljárások engedélyezési eljárás ellenőrzési eljárás fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti eljárás

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület ellátja a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat

A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó és a felügyelet személy vagy szervezet között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése eljárása a fogyasztó kérelmére indul egyezség létrehozását kísérli meg

Határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és az ágazati törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye, telephelye, letelepedési helye a EGT más államában van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és az ágazati törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye Magyarországon van pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató tevékenységét is érteni kell

A PBT eljárása a határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén feltétel: a más EGT-államban letelepedett, az ágazati törvények hatálya alá tartozó szolgáltató az adott jogvitában a PBT eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el ennek hiányában: a PBT tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről, továbbá a fogyasztó kérelmét továbbítja