Biztosítás dr. Zavodnyik József.

Az előadások a következő témára: "Biztosítás dr. Zavodnyik József."— Előadás másolata:

1 Biztosítás dr. Zavodnyik József

2 Biztosítás alapfogalmak a biztosítási piac
a biztosítási tevékenység állami felügyelete európai felügyelet Szolvencia II a magyar felügyeleti hatóság: a Magyar Nemzeti Bank

3 Hivatkozott fontosabb jogszabályok
a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (Bit.) Ptk. a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény

4 Első Magyar Általános Biztosító Társaság
megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a működési engedélyt) az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

5 Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon
az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) amerikaiak (pl ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

6

7 Alapfogalmak

8 Kockázat előre nem látható esemény vagy olyan esemény, amely bekövetkezésének időpontja nem látható szűkebb értelemben: valamilyen mértékű esély arra, hogy veszteségek, károk keletkezhetnek

9 Kockázat kimenetele kétesélyes („tiszta kockázat”): változatlan helyzet – veszteség (pl. tűz, földrengés, baleset) háromesélyes („összetett kockázat”): veszteség - változatlan helyzet - nyereség (pl. üzleti kockázatok, pénzügyi befektetés)

10 Egyes kockázatkezelési stratégiák
a kockázat elkerülése a károk és veszteségek megelőzése a károk költségekből történő fedezése tartalékolás biztosítás biztosítási alkusz cég alapítása biztosító (captive) alapítása

11 Kockázatkezelési döntési folyamat főbb lépései (risk management)
a veszélyforrások meghatározása és elemzése az intézkedési lehetőségek vizsgálata a legjobb módszerek kiválasztása monitoring a program továbbfejlesztése

12 Biztosítás kockázatkezelési technika
egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

13 A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei
nagyobb számú megfigyelési egység, hogy a kockázat valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen homogén kockázatok véletlenszerű károk egyértelműen leírható és megbecsülhető az esetleges kár az ügylet a szerződő és a biztosító számára egyaránt gazdaságos legyen

14 Biztosítási tevékenység
biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg

15 Biztosítások csoportosítása
társadalombiztosítás: társadalmi méretű kockázatközösségi és szolidaritási elven működő, általában öngondoskodást is feltételező biztosítási rendszer, amelyben általában jogszabályban szabályozott feltételek alapján kötelező az állampolgárok részvétele, jellemzően nem polgári jogi jellegű jogviszony keretében magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

16 A biztosítási tevékenység csoportosítása a biztosítási közjogban
direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás (biztosítási ágak) viszontbiztosítás (a biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

17 A biztosítási szerződések csoportosítása a régi Ptk.-ban
vagyonbiztosítás felelősségbiztosítás életbiztosítás balesetbiztosítás viszontbiztosítás

18 A biztosítási szerződések csoportosítása az új Ptk.-ban
kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) betegségbiztosítás

19 Biztosítási tevékenység zártságának elve
biztosító a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet

20 A biztosítók üzemgazdasági jellegzetességei
egyes kockázatok (pl. földrengés, árvíz) esetében a biztosítóknak sokéves ciklusú káringadozási periódusokhoz kell igazodniuk a tartalékolási szisztémájukban a biztosítóknak egyes megkötött szerződésből eredő kártérítési kötelezettségeiket időnként még akkor is több éven keresztül teljesíteniük kell, ha időközben a szerződés megszűnt

21 Természeti katasztrófák okozta károk
a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD 1991: 17 milliárd USD 1992: 30 milliárd USD

22 Természeti katasztrófák
az előfordulás nagy fokú bizonytalansága a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

23 A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2015)
2005, Katrina hurrikán: 79,7 milliárd USD, halott 2011, földrengés (Japán): 36,9 milliárd USD, halott 2012, Sandy hurrikán: 36,1 milliárd USD, 237 halott 1992, Andrew hurrikán: 27 milliárd USD, 43 halott 2001. szeptember 11-i terrortámadás: 25,1 milliárd USD, halott 1994, Northridge (USA), földrengés: 24,4 milliárd USD, 61 halott 2008, Ike hurrikán: 22,3 milliárd USD, 136 halott

24 A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2014)
1970, Bangladesh, vihar és árvíz: halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1976, Kína, földrengés: halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 2010, Haiti, földrengés: halott (biztosított vagyoni kár: 109 millió USD) 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: halott (biztosított vagyoni kár: 2,5 milliárd USD) 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: halott (biztosított vagyoni kár: 4 millió USD)

25 Madárinfluenza kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

26 Madárinfluenza 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy
78 halott 53%-os halálozási ráta

27 Madárinfluenza az USA-ban
egy átlagos évben amerikai hal meg influenzában a legkedvezőtlenebb becslés szerint 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta mellett ez 16 millió halottat jelentene (1918: a spanyolnátha következtében halott az USA-ban, millió halott világszerte) jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítése válhat esedékessé a járvány kihat a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

28 A biztosítási piac

29 Magyar biztosítási piac
2014 2015 2016 Díjbevétel 834,0 md Ft 835,5 md Ft 886,0 md Ft Kárkifizetés 513,0 md Ft 512,6 md Ft Adózott eredmény 32,5 md Ft 45,1 md Ft 50,5 md Ft

30 A biztosítási díjbevétel a világban (2015)
4.554 milliárd USD életbiztosítási ág: milliárd USD nem-életbiztosítási ág: milliárd USD magyar biztosítási piac részesedése: nem éri el a 4 milliárd USD-t (a 0,1 %-ot)

31 Biztosítók befektetései
2014 vége: 2.454,027 md Ft 2015 vége: 2.080,839 md Ft a biztosítástechnikai tartalékok befektetésére irányadó szabályok: a biztonságosság követelménye (a biztosító ne vállaljon túlzott kockázatot) a jövedelmezőség elve a likviditás elve (a befektetések egy része gyorsan mobilizálható befektetési formákban legyen) a valutakongruencia elve (a biztosító idegen tőkéjének valutában megtestesülő részét ugyanabban a valutában kell, hogy befektesse, ami lehetővé teszi a valutaárfolyam-változás kockázatának a kivédését)

32 A magyar biztosítási piac szereplői a kínálati oldalon
biztosítók biztosításközvetítők

33 Biztosításközvetítői tevékenység
a biztosításközvetítői tevékenység: a biztosítási szerződés létrehozására irányuló üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre függő biztosításközvetítő ügynök többes ügynök vezérügynök független biztosításközvetítő (alkusz)

34 Biztosító az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult szigorú szabályozás a piacra lépést, a működést és a piac elhagyását illetően

35 Biztosítók a magyar biztosítási piacon
részvénytársaság európai részvénytársaság szövetkezet egyesület másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe határon átnyúló szolgáltatás

36 A biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött - ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt

37 Kölcsönösségi alapon folytatott biztosítási tevékenység
biztosítás: adott személyek kölcsönösségen alapuló viszonya, az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek közösségének, az ún. veszélyközösségnek a létrejötte a veszélyközösség az érintettek önszerveződése révén jön létre a biztosító egyesület esetében a biztosítotti és az egyesületi tagi minőség nem különül el a biztosítói minőségtől a tagok nemcsak a biztosítóval, hanem egymással szemben is létrehozzák a biztosítási jogviszonyok jogokat és kötelezettségeket tartalmazó rendszerét középpontban: a biztosítottak érdeke

38 Nem minősül biztosító egyesületnek
azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg a biztosítás azon módszere, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak stb.

39 Az egyesületi formában folytatott biztosítási tevékenység lehetséges előnyei
alacsonyabb alapítási költségek az egyesületi tagok biztosítóhoz való kötődése, hűsége a szolidaritás szerepe hatékonyabb kármegelőzés nem kell figyelemmel lenni a részvényesek osztalékokkal kapcsolatos igényére kedvezőbbek a díjak költségek alacsony szintje állami kedvezmények

40 A kölcsönösségi biztosító egyes lehetséges hátrányai
sok esetben földrajzilag, szakmailag korlátozott kicsi a lehetőség a kockázat egyesületen belüli porlasztására korlátozott a belépési lehetősége a pénzügyi piacra nem rendelkezik olyan objektív gazdasági értékelési lehetőséggel, mint a tőzsdén lévő részvénytársaságok nem tudja a vezetőiket részvényekkel, opciókkal ösztönözni nagyobb kárgyakoriság, kisebb „nyereség” a rövidtávú káralakulás túlságosan befolyásolhatja a biztosított díjfizetési kötelezettségét

41 A biztosítási tevékenység állami felügyelete

42 A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái
a piacra lépés engedélyezése és a működés ellenőrzése a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása állami támogatások rendszere állami biztosító működtetése versenyjogi szabályok a biztosítási szerződési jog szabályozása

43 A fokozott állami felügyelet egyes indokai
a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák a biztosítás sajátosságai

44 Felügyeleti rendszerek I.
publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítésétől teszi függővé, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elő) materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

45 Felügyeleti rendszerek II.
kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedő, előzetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) angolszász (fizetőképességi) felügyelet (alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

46 Felügyeleti rendszerek III.
szektorális több szektorra kiterjedő

47 Felügyeleti rendszerek IV.
nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttműködésben) nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

48 Állami felügyelet az USA-ban
1855, New York állam 1859, Massachussetts 1860-as évektől, minden államban külön szabályozás koncesszió elve, mélyreható szabályozás egyes államokban szigorú előírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni) a felügyelő hatóság széles körű jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)

49 Az első európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885
kaució megkövetelése működési engedély előírása üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító működése során a működéstől való eltiltás lehetősége stb.

50 Ausztria, 1896 a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges
szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság) előírások az üzleti tervre, a részvényekre stb. a művelni kívánt biztosítási fajták meghatározása előírások az általános biztosítási feltételekről a felügyelő hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre

51 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon
1875. évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer 1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság 1923. évi VIII. törvény és évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelő Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet 1940. évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. főosztálya veszi át

52 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon
2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Főigazgatóság látja el a felügyelő hatóság teendőit 18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységről: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el 24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és főkönyvelőjét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát

53 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon
56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletről: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről 1999. évi CXXIV. törvény: április 1-jétől Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi LXXXIII. törvény a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről

54 Az uniós biztosítási jog
jelentős változásokat eredményezett a biztosítási közjog területén a nemzeti szabályozásokban alapvető változások a felügyelő hatóságok tevékenységében (hatáskörök megosztása, együttműködési kötelezettség, fizetőképességi felügyeleti jogosítványok előtérbe kerülése)

55 Az uniós biztosítási jog kettőssége
törekvés az egységes biztosítási piac kialakítására, a közösségi szintű versenyre törekvés a fogyasztók érdekeinek (új eszközökkel történő) védelmére

56 Az uniós jogi szabályozás célja
a biztosítók, illetve a biztosítási piac egyéb szereplői bármely tagállamban szabadon, korlátozásoktól mentesen árusíthassák termékeiket, nyújthassák szolgáltatásaikat a fogyasztók szabadon választhassanak a valamennyi tagállamban található valamennyi biztosítási termékből, szolgáltatásból

57 Az irányelvek első nemzedéke
első élet- és nem-életbiztosítási irányelvek (79/267/EGK irányelv, 73/239/EGK irányelv) cél: a letelepedés szabadsága, az egységes belső piac alapjainak a megteremtése a cél elérésének eszközei: akadályok lebontása, a nemzeti szabályozások szükséges mértékű harmonizálása

58 Első élet- és nem-életbiztosítási irányelv
ágazati besorolás lehetséges biztosítói szervezeti formák meghatározása hatálya alá tartozó tevékenységek, szervezetek szektorális zártság elve

59 Első élet- és nem-életbiztosítási irányelv
a piacra lépés feltételeinek szabályozása a biztosítók működésének egyes feltételei új kompozit biztosító piacra lépésének tilalma külön rendelkezések a Közösségen kívül székhellyel rendelkező biztosító Közösségen belüli fióktelepeire és ügynökségeire

60 Az irányelvek második nemzedéke
második élet- és nem-életbiztosítási irányelvek (90/619/EGK irányelv, 88/357/EGK irányelv) cél: a szolgáltatásnyújtás korlátozott szabadsága

61 Az irányelvek harmadik nemzedéke
harmadik élet- és nem-életbiztosítási irányelvek (92/96/EGK irányelv, 92/49/EGK irányelv) cél: a szolgáltatásnyújtás szabadsága teljes körűen

62 Harmadik élet- és nem-életbiztosítási irányelv
az első és második irányelvek módosítása, kiegészítése egységes engedély elve anyaország (székhely) szerinti felügyelet elve, a felügyelő hatóságok együttműködése a biztosítók tulajdonosai feletti kontroll erősítése a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok harmonizálása az előzetes, illetve rendszeres termékellenőrzés megszüntetése rendelkezések a szakmai (üzleti) titokról

63 A szabályozás egységes szerkezetbe foglalása
2002/83/EK irányelv (életbiztosítás) 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II)

64 Sajátos szabályok a biztosítói csoporthoz, illetve pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítókra
a biztosítói csoporthoz tartozó biztosítók kiegészítő felügyelete (98/78/EK irányelv) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv csoportfelügyeleti hatóság felügyeleti kollégium

65 A pénzügyi konglomerátumok egyes sajátos kockázatai (csoportkockázatok)
a fertőzés kockázata (a kockázatok a csoport egyik részéről átterjednek annak többi részére) a kockázatok koncentrációja (ugyanolyan típusú kockázatok egyidejű megjelenése a csoport különböző részeiben) a számos különböző vállalkozás igazgatásának bonyolultsága lehetséges érdekellentétek

66 Európai felügyelet

67 Út az európai felügyelethez
2007 előtt: az európai felügyelet fokozatos integrációja a cél pénzügyi válság ( ): jelentős hiányosságok a pénzügyi felügyelet terén pénzügyi globalizáció, összekapcsolódó európai pénzügyi piacok ↔ nemzeti alapú felügyeletek, a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés nem megfelelő az európai felügyelet fokozottabb integrációjának igénye

68 A év de Larosiére-jelentés: a felügyeleti rendszerek megerősítése, a jövőbeni pénzügyi válságok kockázata és azok súlyosságának csökkentése érdekében létre kell hozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét és az Európai Rendszerkockázati Testületet a Bizottság közleményei a de Larosiére-jelentés alapján az Európai Tanács felhívása az egységes piac valamennyi pénzügyi intézményére vonatkozó egységes európai szabálykönyv létrehozatala érdekében, létre kell hozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét az Európai Tanács javaslata az Európai Biztosítási és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozataláról az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) megállapodott azokról a rendelettervezetekről, amelyek szerint a pénzügyi szektor felügyeletét három hatóság fogja ellátni az Európai Bizottság határozatai a felügyeleti bizottságokról

69 Felügyeleti bizottság feladatai
szakértői értékelések, bevált gyakorlatok terjesztése, jogilag nem kötelező iránymutatások, ajánlások növelni a felügyeletek közötti együttműködést, információcserét, konvergenciát csökkenteni a felügyeleti feladatok megkettőződését, átfedéséte nem kötelező közvetítő mechanizmus a felügyeletek közötti viták megoldására

70 Az európai felügyelő hatóságok létrejötte
2010. november 24. az Európai Parlament és a Tanács rendeletei az európai felügyeleti hatóságokról az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve egyes irányelveknek az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, valamint az Európai Értékpapír-piaci hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról

71 Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER)
cél: következetes és egységes pénzügyi felügyelet az EU-ban közös felügyeleti kultúra kialakítása egységesen működő európai pénzpiac ösztönzése mikro- és makroprudenciális hatóságok decentralizált, többrétegű rendszere európai szintű mikroprudenciális pillér: Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az európai felügyeleti hatóságok együttműködése a vegyes bizottságban európai szintű makroprudenciális felügyelet: Európai Rendszerkockázati Testület

72 Mikroprudenciális felügyelet
az egyes intézmények felügyelete a hatóságok többrétegű rendszere ágazati terület szerint (banki és biztosítási ágazatok, értékpapírpiac) a felügyelet és szabályozás szintje szerint (európai és tagállami) koordináló testületek és eszközök a szervezetek közti nemzetközi szintű koordináció európai szinten: európai felügyeleti hatóságok napi szintű felügyelet: tagállami hatóságok szintjén

73 Európai felügyeleti hatóságok
önálló jogi személyiséggel bíró uniós hatóságok függetlenek kizárólag az EU egészének érdekében járnak el székhelyek: London, Frankfurt am Main, Párizs

74 Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága
átfogó és ágazatok közti koordináció összehangolja az európai felügyeleti hatóságok tevékenységeit a pénzügyi konglomerátumokkal és a szektorok közötti más ügyekkel kapcsolatos szakpolitikákat az ágazatok közti felügyelet következetességének biztosítása több területen pénzügyi konglomerátumok könyvvitel és könyvvizsgálat az ágazatközi folyamatok mikroprudenciális elemzései a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok és sebezhető pontok lakossági befektetési termékek pénzmosás elleni intézkedések információcsere az Európai Rendszerkockázati Testület és az európai felügyeleti hatóságok között az intézmények közti kapcsolatok fejlesztése a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének hatóságai közötti ágazatközi viták rendezése

75 Makroprudenciális felügyelet: Európai Rendszerkockázati Testület
cél: a rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatok megelőzése és enyhítése az EU-ban számos feladat és eszköz információk gyűjtése és elemzése kockázatok azonosítása és fontossági sorrendjük megállapítása figyelmeztetések és ajánlások kibocsátása, illetve azok betartásának ellenőrzése bizalmas figyelmeztetések kiadása és helyzetértékelés nyújtása a Tanács részére vészhelyzet kialakulásának veszélye esetén együttműködés a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének más szerveivel tevékenységeinek összeegyeztetése nemzetközi pénzügyi szervezetekkel (pl. IMF)

76 Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA)
célja: a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlő versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. hatóság, nem bizottság határozatokat, kötelezően alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat a felügyeleti konvergencia elősegítése teljes körű részvétel a felügyeleti kollégiumokban közreműködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

77 Az EIOPA feladatai, tevékenységi köre
hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása révén ösztönzi és megkönnyíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházását megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítését, beleértve az iránymutatások és ajánlások kibocsátását, a bevált gyakorlatok megállapítását megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket gazdasági elemzést készít a piacokról elősegíti a szerződők (kötvénytulajdonosok), a nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmét hozzájárul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez

78 Az EIOPA hatáskörei szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása iránymutatások és ajánlások kibocsátása a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozathozatal a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozathozatal az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló vélemények kibocsátása a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információk összegyűjtése közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére központilag hozzáférhető adatbázis készítése a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen

79 Szolvencia II

80 Szolvencia I az irányelvek első nemzedéke (1973, 1979): szavatolótőke-követelmények 1990-es évek: a biztosítók tőkekövetelményeinek felülvizsgálata a korábbi szabályozás felülvizsgálata 2002/12/EK és 2002/13/EK irányelvek a szabályozás elavult  gazdasági változások, a szabályozás nem reagált egyes fejleményekre (csoportszintű felügyelés igénye stb.) és nem kockázat-érzékeny, a tagállamok mozgástere széles maradt

81 Szolvencia II (2009/138/EK irányelv)
az előkészítés 2001-ben indult a prudenciális szempontoknak való megfelelés vizsgálata cél: kockázatérzékenyebb rendszer, a biztosítók mérjék fel és kezeljék kockázataikat alapelvek meghatározása, így pl. kockázatorientált megközelítés (a mennyiségi szolvenciakövetelmények a biztosítók jelentősebb kockázataihoz igazodjanak) kapcsolódás a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeinek szabályozásához (Bázel)

82 Szolvencia II irányelv
az uniós biztosítási ágazat újraszabályozása a tagállami szabályozások közötti jelentősebb eltérések megszüntetése kockázatalapú prudenciális felügyelet a fellépő kockázatokat felismerő és kezelő irányítási rendszer a prudenciális és a tőkekövetelmények „bázeli alapokra” történő átállítása belső modellek alkalmazása a standard tőkeszámítás mellett arányosság elve a követelmények vonatkozásában (a vállalkozás nagysága, piaci részesedése, az általa művelt ágazat stb.) egyes biztosítók nem tartoznak a szabályozás alá (pl. jogállásuk, nagyságuk, tevékenységük alapján)

83 Szolvencia II irányelv: a biztosítási tevékenység feletti felügyelet átalakul
üzleti modell alapú felügyelet a biztosító tevékenysége, stratégiája, üzleti tervei a középpontban az előretekintő szemlélet erősödése monitoring rendszer, ellenőrzések fejlesztése

84 Szolvencia II: hárompilléres modell
I. pillér: mennyiségi követelmények II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel

85 I. pillér: mennyiségi követelmények
a tartalékolásra, eszközökre, szavatolótőkére vonatkozó minimumkövetelmények eltérő megközelítés az élet- és a nem-életbiztosítási ágra kétszintű tőkekövetelmény (szükséges szavatolótőke, minimális tőkeszükséglet)

86 I. pillér: mennyiségi követelmények
tőkekövetelmény kiszámítása standard formulával (rögzített kockázati modulok, almodulok, meghatározott számítási módszer) vagy belső modellel cél: jobban tükrözze a kockázatokat, mint a standard formula, azáltal, hogy ezt az érintett biztosítókra szabják a biztosítók döntése alapján szabadon választott struktúra és módszerek követésével épül fel

87 II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények
elvárások a vállalkozásokkal és a felügyelőhatóságokkal szemben követelmények a vállalatirányítási rendszerrel a felügyeleti felülvizsgálattal a felügyeleti intézkedésekkel szemben

88 II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények Saját kockázati és szolvenciaértékelés (Own Risk and Solvency Assessment, ORSA) a Szolvencia II. egyik legjelentősebb újdonsága a kvalitatív követelmények, ezen belül a kockázatkezelési rendszer része, a vállalatirányítással szemben támasztott követelmények egyik eleme minden biztosítónak az üzleti stratégiája szerves részeként rendszeresen értékelnie kell az általános szolvenciaszükségletét, tekintettel a kockázati profiljára kettős természetű: a vállalkozáson belüli belső értékelési folyamat, és mint ilyen, a vállalkozás stratégiai döntéseibe ágyazódik felügyeleti eszköz a felügyeleti hatóságok számára, akiket tájékoztatni kell a vállalkozás sajátkockázat- és szolvencia értékelésének eredményeiről a biztosító vezetésének segítése, információs bázisának kibővítése a kockázatkezelési, tőkemenedzsment szempontok jövőbe mutató elemzése és felmérése útján annak érdekében, hogy a vezetői döntések kockázati szempontból megalapozottak legyenek számításba kell venni olyan váratlan, de azért reálisan bekövetkező krízis-helyzeteket, amelyek a biztosító pénzügyi helyzetére jelentős hatással vannak (stressz, illetve szcenárió tesztek)

89 II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények A felügyeleti vizsgálat általános elvei
a felügyelés előretekintő, kockázatalapú, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a biztosítók szabályszerűen működnek-e a felügyelés a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelő kombinációjából áll a felügyelet figyelemmel kíséri, hogy a biztosítók az üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan alkalmazzák-e az irányelvből következő nemzeti szabályokat

90 II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények A felügyelet hatálya
a biztosítók pénzügyi felügyelete a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kizárólagos felelőssége a felügyelés magába foglalja a biztosítók teljes tevékenységére vonatkozóan a fizetőképességnek, a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, az eszközöknek és a figyelembe vehető szavatolótőkének a székhely szerinti tagállamban történő ellenőrzését ha egy fogadó tagállamban működő biztosító tevékenysége veszélyeztetheti a pénzügyi helyzetét (a szavatolótőke-megfelelését), erről tájékoztatni kell a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát

91 III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel
cél: elősegítse és növelje a piaci szereplők működésének és a felügyelésnek az átláthatóságát a nyilvánosság mint az ellenőrzés egyik legfontosabb eszköze a felügyelés alapvető jellemzője

92 III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel Adatszolgáltatás
a felügyeleti felülvizsgálati folyamat alapvető eszköze az információ, a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatás gyakorisága: éves és negyedéves típusa : egyedi intézményi, csoportra vonatkozó, közzétételhez kötött, illetve közzétételi kötelezettség nélküli információ

93 Magyar Nemzeti Bank

94 Az MNB elsődleges célja
az árstabilitás elérése és fenntartása elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját

95 Az MNB feladatai meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát
Magyarország hivatalos pénznemében bankjegyet és érmét bocsát ki a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket kialakítja a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét a Pénzügyi Békéltető Testület útján bírósági eljáráson kívül rendez egyes vitás ügyeket

96 Makroprudenciális politika
célja: a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához

97 A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének célja
a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

98 A pénzügyi közvetítő rendszer prudenciális felügyeletének stratégiája (az MNB Alapokmánya)
sokk-ellenálló-képesség növelése egészséges, fenntartható verseny biztosítása a pénzügyi rendszer hitelezési, finanszírozási képességének, készségének növelése integrált működés folyamatos, kockázatalapú felügyelet új megoldásokkal eredményes piacfelügyelet a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése a pénzügyi kultúra fejlesztése határozott, időben történő jogérvényesítés

99 A pénzügyi közvetítőrendszer feladatai kapcsán az MNB
engedélykérelmeket és más beadványokat bírál el vezeti az MNB feladatkörébe utalt nyilvántartásokat ellenőrzi az adott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerét és adatszolgáltatását ellenőrzi az adott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását felügyeli a pénzügyi piacok működését az adott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján

100 A pénzügyi közvetítőrendszer feladatai kapcsán az MNB
piacfelügyeleti eljárást indít az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén együttműködik a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az EGT államainak pénzügyi felügyeleti hatóságaival teljesíti a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségeket ellenőrzi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott intézmények adott tevékenységét ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet stb.