6. előadás A magyar biztosítási piac szabályozása

Az előadások a következő témára: "6. előadás A magyar biztosítási piac szabályozása"— Előadás másolata:

1 6. előadás A magyar biztosítási piac szabályozása
Készítette: Fekete Andrea

2 PSZÁF ajánlások A legfőbb ellenőrző szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ajánlásokat tesz közzé, melyek célja: A helyszíni ellenőrzés, az engedélyezés vagy az intézkedések során különös gondossággal vizsgált területeket, azokra vonatkozó elvárásokat, és a vizsgálat szempontrendszerét! Nyilvánosan, mindenki által elérhető módon tegye közzé álláspontját, véleményét az egyes kérdésekben. Tegye lehetővé, hogy a felügyelt intézmények működése során tapasztalt pozitív módszerekről, eljárásokról a szektor többi tagja is tudomást szerezzen, javítva ezzel annak hatékonyságát. Adjon módszertani útmutatókat, melyek egységesebbé és összehasonlíthatóbbá teszik a pénzügyi szervezetek gyakorlatát. Az ajánlások nem jogi normák, betartásuk nem kötelező, viszont amennyiben a Felügyelet azt tapasztalja, hogy egy felügyelt intézmény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ugyanakkor a felügyeleti ajánlásban foglaltak követésével annak megsértése elkerülhető lett volna, a szankció jellegének megállapításakor súlyosbító körülményként fogja figyelembe venni. A felügyeleti ajánlások a pénzügyi szektor színvonalának további emelkedését és egyben a felügyelet munka transzparensebbé válását célozzák.

3 Szolvencia I-II projektek

4 Mi is a szolvencia? Fizetőképesség,
vagyis az a képesség, hogy adott szervezet, társaság eleget tud-e tenni adott időpontban fennálló fizetési kötelezettségeinek.

5 Szolvencia I. projekt 1. 70-es évek: a biztosítótársaságok tőkekövetelményeinek első szabályzása az Európai Unióban. Hatályba lépésüket követő két évtized változásai a tőkekövetelmények felülvizsgálatát és aktualizálását eredményezték. E munkafolyamat a Szolvencia I. projekt Az Európai Unióban a biztosítótársaságok tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat először a 70-es években alkották meg: I. Élet (79/267) és I. Nem-Élet (73/239) irányelvekként. A hatályba lépésüket követő két évtized változásai a tőkekövetelmények felülvizsgálatát és aktualizálását eredményezték, e munkafolyamat a Szolvencia I. projektként vált ismertté. A finomítások, szigorítások megvalósítása azonban nem érintette a szolvenciarendszer lényegét, megelégedett a tőkekövetelmények magasabb összegű megállapításával. E folyamat eredménye a 12/2002 és a 13/2002 irányelv.

6 Szolvencia I. projekt 2. A finomítások, szigorítások megvalósítása nem érintette szolvenciarendszer lényegét. E folyamat eredménye a 12/2002 és a 13/2002 irányelv. A módosítások 2004-ben léptek hatályba. Magyarországon már a Bit május 1-jén hatályba léptetett módosítása is tartalmazta.

7 Fő célja… …a biztosítottak védelmének javítása a szolvencia-követelmények szigorításán keresztül. Így mind a minimális biztonsági tőke, mind a minimális szavatolótőke-szükséglet meghatá-rozása is jelentősen módosul, de kisebb mértékben a szavatolótőke számítása is eltér majd a korábbiaktól. A változások a biztosítók döntő többségénél növekvő tőkeszükségletet fognak eredményezni, egyes esetekben többszörösére is nőhet a korábbi szükséglet.

8 Ugyanakkor… … két átmeneti rendelkezés is életbe lépett:
a minimális szavatolótőke-szükséglet elérésére 3, a minimális biztonsági tőke elérésére öt évük lesz a biztosítóknak, vagyis a hatás időben megoszlik.

9 Modell 2003: a december 31-i adatok alapján a PSZÁF modellezte az új szabályok szerinti tőkeszükséglet hatását a biztosítási szektorra. Az egész szektor feltöltöttsége az aktuálisan érvényes 174%-ról 140%-ra esne vissza, míg drámai következményekkel kellene számolniuk a biztosítási egyesületeknek, azaz a 136%-ról 67%-ra csökkenne a feltöltöttségük. A biztosítási szektor teljes tőkeszükséglete több mint 17 milliárd forinttal emelkedne.

10 Okok A növekedés döntő részét az okozza, hogy a Bit os elfogadása óta nem módosultak az abban megállapított biztonsági tőkére vonatkozó összegek. Infláció következtében fokozatos az értékvesztés. Másik probléma, hogy a magyar biztosítók többsége európai összehasonlításban kicsinek számít.

11 Szolvencia II. projekt 1. A Szolvencia II. rendszer a biztosítók eszközeire és forrásaira vonatkozó prudenciális értékelési standardokat. Illetve a felügyeleti adatszolgáltatásra és a közzétételre vonatkozó szabályokat fogja tartalmazni. Középpontjában az egyes intézmények szintjén érvényes tőkekövetelmény és felügyeleti ellenőrzés áll. De számításba kell venni a jelenlegi jogszabályokra való kihatásokat is. Az előzetesen végzett felmérések alapján egy 3 pilléres rendszert dolgoztak ki. Az Európai Unió biztosítóinak versenyképességét is javítania kell, továbbá a tőkeforrások jobb elosztását kell eredményeznie anélkül, hogy jelentős piaci zavart okozna és a biztosítási szektor újításait fenyegetné.

12 * A Basel II három pilléren nyugvó struktúráját alkalmazza a biztosítási szektorra.
* Az új szolvencia rendszer foglalkozik a kockázatok mennyiségi és minőségi tényezőivel is. * Az új rendszer célja, hogy kockázati helyzetük mérésére és jobb kezelésére ösztönözze a biztosítótársaságokat.

13 I. pillér: Mennyiségi követelmények
A tartalékolásra, eszközökre és szavatoló tőkére megfogalmazott minimumkövetelmények. Különleges szempontokat is figyelembe vesznek a mennyiségi és minőségi felügyelet közötti kölcsönhatás, illetve a közzététel szerepét illetően.

14 II. pillér: Felügyeleti tevékenységek
Az új szolvenciarendszernek meg kell adnia a felügyeleti szerveknek azon eszközöket és hatásköröket, amelyek az intézmények „teljes szolvenciájának” előretekintő és kockázatalapú értékeléséhez szükségesek. A szolvenciarendszert úgy kell kialakítani, hogy a felügyelt intézményeket a kockázataik felmérésére és megfelelő kezelésére ösztönözze (közös uniós elvek) Alapvető követelmény, hogy a piac valamennyi szereplője számára átláthatóak, egyértelműek és következetesek legyenek a felügyelet magatartásának mozgatórugói, a felállított kritériumok és az értékeléskor alkalmazott módszerek.

15 III. pillér: Felügyeleti jelentéstétel és közzététel
A piaci erők működésének elősegítése azáltal, hogy a lehető legteljesebb információ nyilvánosságra hozatalával a biztosítók tevékenységének átláthatóságát növeljék. A projekt időben is három szakaszra oszlik: 2005. február, 2005.július, 2005. november.

16 Tájékoztató a Szolvencia II. folyamatról, 2005
Tájékoztató a Szolvencia II. folyamatról, február 23-i biztosítói konzultációs nap ( A Szolvencia II. projekt két szakaszra oszlik. Az első szakasz feladata a rendszer általános kereteinek és fő elemeinek a meghatározása. A második szakasz feladata az első fázisban meghatározott elemek, az azonosított kockázatok kezelési részleteinek tisztázása. Az első szakasz lezárása megtörtént. A rendszer általános keretei: A biztosítási szabályalkotás területére is kiterjesztett ún. Lámfalussy rendszer alapján jöhetett létre, melynek 3 szintje van. A rendszer általános keretei: A biztosítási szabályalkotás területére is kiterjesztett ún. Lámfalussy rendszer alapján jöhetett létre. Ennek lényege röviden: Az első szinten az ún. keretjogszabályok az együttdöntési eljárás keretében, azaz az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyásával születnek meg. A második szinten hozzák létre azokat a bizottságokat, amelyek a keretjogszabályok tekintetében, mint tanácsadó testület működnek, a végrehajtási szabályok tekintetében pedig, mint szabályozási bizottságok funkcionálnak. Az ilyen második szintű bizottságokat a biztosítási területen az Insurance Committee (IC) alapján létrehozott bizottságok jelentik. A harmadik szinten jelennek meg a szintén szektorális alapon kialakított bizottságok, amelyek a technikai jellegű, végrehajtási szabályoknál tanácsadó bizottsági funkciót látnak el. A biztosítási területen az Insurance Conference bázisán alakították ki a biztosítási bizottságot, vagyis a CEIOPS-t. A harmadik szintű bizottságok tagjai a tagállamok felügyeleti szervei, és főszabályként csak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség nem EU-s tagjai lehetnek megfigyelői e bizottságoknak. Az első direktíva tervezetet 2006 áprilisában nyújtják be várhatóan a Bizottságnak, az előzetes tervek szerint a vitája 2006 októberében kezdődik. (

17 Kritikus kérdések A kisbiztosítók szabályozása talán a legkritikusabb kérdés, hiszen az egységes szabályozás nem tűr elkülönült tőke- és egyéb működési feltételeket, viszont a biztosító nagysága, piacon betöltött szerepe erőteljesen befolyásolhatja a betartandó szabályokat.

18 Ezen szabályok mellett számos, a befektetési területet érintő új szabály van születőben,
pl. várhatóan követelményként fog megjelenni a befektetési politika és az ALM politika elfogadása, legalább évente. Tovább kívánják finomítani a koncentrációs szabályokat.