Büntetőjogi alapismeretek Alap: az 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről (Btk.)

A büntetőjog története Werbőczy: „Hármaskönyv” (XVI. sz., nem egységes szerkezetű és más jogágak előírásait is tartalmazza). Bizonyos alapelvek: Nulla culpa sine lege (csak az a bűn, amit a Törvénykönyv annak nyilvánít) Nullum crimem sine lege (csak az a bűncselekmény, amit annak nyilvánítanak) Nullum poena sine lege (a büntetés és a joghátrány csak az lehet, amit a Törvénykönyv tartalmaz) Kettős cél: a tettes megjavítása és a társadalom védelme

Történet folytatás 1878 Csemegi kódex: lényege – Werbőczyvel ellentétben – a tettcentrikusság. Megkülönbözteti – súlyosság és büntetés szempontjából: bűntett vétség kihágás Az 50-es években ezt a 3-as felosztást a javító-nevelő munka egészítette még ki

Történet folytatás A második magyar Btk.: 1961. évi L. törvény tettescentrikus, ezt 1971-ben egységes szerkezetbe rendezték és felújították: Tett: büntett szigorított fegyház, fegyház, börtön, fogház és bevezeti az életfogytig tartó büntetés fogalmát is vétség

Történet folytatás A jelenleg érvényben lévő – többször módosított - 1978. évi IV. törvény bevezet új fogalmakat: fő és mellékbüntetés a mellékbüntetés önálló kiszabhatósága (pénzbüntetés). A bűnismétlés szankcionálása az általános részben van, míg a különös részben új fejezetek nyílnak, pl. terrorcselekmények, környezet- és természetvédelem Az újabb módosítások: 1989-ben halálbüntetés eltörlése a jelenleg érvényben levő Btk. szemlélete a korábbi szemléleteket együtt alkalmazza és így a tettel arányos büntetés elsődlegessége jellemzi

A büntetőjog helye a jogrendszerben A közjogba tartozó jogág azonban – pl. a polgári joggal ellentétben – nem egyes életviszonyokat szabályoz, hanem védelmezi a fontos társadalmi viszonyokat, érdekeket és értékeket

A büntetőjog részei Büntető anyagi jog szabályok (normák) összessége: mely magatartás minősül bűncselekménynek mik a felelősségre vonás feltételei mik a jogkövetkezmények (szankciók) Büntető eljárásjog Büntetés-végrehajtási jog

A büntetőjog forrásai Alkotmány alapelvek: az ártatlanság vélelme a védelemhez való jog a bírói és ügyészi szervezet működése Btk.: a büntető anyagi jog ezzel foglalkozunk majd részletesen

Büntető eljárásjog a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. Mindazon normákat tartalmazza, amelyek az előző (anyagi jogi) szabályok érvényesülését biztosítják, azaz szabályozza az eljárásban részt vevő szervek: bíróság, ügyészség, rendőrség alanyok: terhelt és védő jogait és kötelezettségeit, valamint az eljárás menetét, a bizonyítás körülményeinek menetét

Büntetés-végrehajtási jog a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. Azon szabályok összessége, amelyek meghatározzák: a büntetés-végrehajtás szerveinek jogállását és szerveinek szervezeti felépítését A letartóztatottak (elítéltek) büntetésének végrehajtásának módját, eszközeit, módszereit

Csatolt fogalmak még: kriminológia A bűnözés jelenségeivel foglalkozik Bűncselekmény, mint egyedi jelenség a formái, fajtái A bűnözés okai, feltételei, közege, megelőzése és leküzdése

Csatolt fogalmak még: kriminalisztika Bűnügyi nyomozástan 1. Krimináltechnika a felderítés eszközeivel 2. Krimináltaktika optimális végrehajtási módjával 3. Kriminálmetodika mindezek leírásával foglalkozik

Csatolt fogalmak még: igazságügyi orvostan A bűncselekmények vizsgálata kapcsán kiderült sérülések felfedése Összefüggésbe hozható-e a bűncselekménnyel? A gyógyulás mikéntje a bűncselekmény értékelésével összhangban Elmeorvosi szakértés: minősítés

A büntetőjog három alapintézménye a bűncselekmény (deliktum) az elkövető(k) A Btk. alanya: az „aki…” jogkövetkezmények

A Btk. szerkezete Általános rész Különös rész amit (csaknem) minden bűncselekmény esetén figyelembe kell venni Különös rész Az egyes konkrét bűncselekmények tényállása és a kiszabható büntetések (joghátrányok, pl. szabadságvesztés: „X évig terjedő”)

Btk. általános rész Hatály A bűncselekmény és az elkövető fogalma A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai A büntetések/intézkedések A büntetés kiszabása A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés Egyes elkövető csoportokra vonatkozó speciális rendelkezések: fiatalkorúk katonák Értelmező rendelkezések

Büntetőjogi törvények hatálya Személyi Területi 3 elv figyelembe vétele területi elv (az adott területen mindenkire vonatkozik) állampolgársági elv (bárhol tartózkodik, az állampolgársága szerint) állami önvédelem elve: helytől, állampolgárságtól függetlenül bárhol, bárkire vonatkozik, ha bármilyen bűncselekményt követ el Időbeli a bűncselekmény elkövetésekor hatályos jogszabály szerint (ált. nincs „visszaható ereje, kivéve, ha az új szabályozás szerint a cselekmény már nem bűn)

Btk. különös rész: a bűncselekmények Állam elleni Emberiség elleni Személy elleni Közlekedési A házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Katonai…

A Btk. általános részével foglalkozunk

A bűncselekmény fogalma Alapvető alkotmányos jogelv a Nullum Crimem Sine Lege csak az számít bűncselekménynek, amelynek ismérveit a törvény általános és különös része tartalmazza „Büntetni rendeltség”: amire a különös részben büntetés kiszabását rendeli el De lehet: bűnös, és mégsem büntetik (kizáró ok van = „büntethetőségi akadály”, lásd később)

Bűncselekmény 1 Olyan cselekmény, ami tényállásszerű (diszpozíciószerű) büntetőjog-ellenes bűnös „Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, s amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli”

Bűncselekmény 2 Tehát: cselekmény! (Gondolat, vágy nem büntetendő! Különbség az etikától!). Mégpedig milyen cselekmény: emberi cselekmény (állaté nem, ha nem ember közvetítésével történt) akaratlagos (tudatosan irányított, az öntudatlan testmozgás nem) hatóképes (a külvilágban tényleges vagy potenciális változás lesz): sérülés, vagyoni kár vészhelyzet

Bűncselekmény 3 A „cselekmény” során az emberi cselekvés (magatartás) – megjelenését tekintve – lehet tevékenység rablás, lopás mulasztás segítségnyújtás elmulasztása egyszerre mindkettő pl. a szülő nem gondozza kisgyermekét, aki emiatt meghal

Bűncselekmény 4 Az emberi magatartás akkor tényállásszerű, ha kimeríti egy „bűncselekmény” törvényi tényállását (ez a Btk. különös részében) A tényállásszerű cselekmény megfelelője a Btk. szerint a büntetendőség: a büntetést helyez kilátásba (nem keverendő a büntethetőséggel = a felelősségre vonásnak minden feltétele fennáll)

Bűncselekmény 5 A harmadik elem a büntetőjog-ellenesség, ennek törvényi megfelelője a társadalomra veszélyesség Ennek mértékét értékelve nyilvánítja a jogalkotó bűncselekménnyé vagy (más jogágba tartozó) szabálysértéssé szabja ki a jogalkalmazó – a törvényi keretek között – a büntetést Erre a kérdésre visszatérünk!

Bűncselekmény 6 A negyedik elem a bűnösen elkövetett cselekmény: A cselekmény akkor bűnösen elkövetett, ha a következők mindegyike fennáll: megfelelő életkor beszámítási képesség szándékosság vagy gondatlanság elvárhatóság

„Megfelelő életkor” Magyarországon az, aki elkövetéskor: 14 év alatt: gyermekkorú, nem büntethető 14-18 év között: fiatalkorú, büntethető, de a felnőtteknél enyhébb jogkövetkezmények

„Beszámítási képesség” Beszámítható, aki képes cselekménye társadalomra való veszélyességének felismerésére, és akaratának megfelelően cselekedni

„Szándékosság” Szándékos = kívánja magatartása következményeit vagy abba belenyugszik (de nem kell hozzá tudnia a bűncselekmény törvényi meghatározását pl. aki megver egy rendőrt, de nem tudja, hogy a rendőr „hivatalos személy”, csak azt, hogy rendőr: a szándékosság megvalósul!)

Szándékosság Egyenes: látja és kívánja a következményeket. Pl. „meg akarlak ölni ezzel a késsel” és meg is öli Eshetőleges: látja a következményt, de belenyugszik Pl. szúrok feléd, ha beleszaladsz, beléd „szalad”

Szándékon túli eredmény Ilyet is megkülönböztetünk Pl. csak meg akarta ütni, de elesett, beverte a fejét és meghalt

Gondatlanság 180 km/h Tudatos gondatlanság (luxuria): előre látja magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik abban, hogy elmaradnak (bízik magában, ügyességében, más személy majd elhárítja…) De itt is lehet: alaposan, kellő indokkal bízik: vétlen, nem büntethető csak a szerencsében bízik: bűnös (= „eshetőleges szándék”) Hanyagság (negligencia): elmulasztja a tőle elvárható figyelmet

Gondatlanság Tudatos gondatlanság: látja a következményt, de bízik az elmaradásában Pl. nem adok elsőbbséget, talán nem ütközünk Hanyag gondatlanság: nem látja a következményét, noha elvárható lenne tőle. Pl. kisgyerek felügyelete: kifér az erkélykorláton, de reméli, hogy nem megy oda. Ez általában vétség, kivéve, ha a törvény másképp nem rendeli. Nincs : - előkészülete - kísérlete, - nem lehet bűnrészesség és - társtettesség

Bűncselekmény fajtái (ilyen szempontból): Csak szándékosan követhető el pl. zsarolás Szándékosan és gondatlanul is pl. gyerekfelügyelettel kapcsolatos óvatlanságok Csak gondatlanul pl. közlekedési baleset

Vegyes bűnösség Az elkövetési magatartás szándékos, azonban a következményekre csak a gondatlanság terjeszthető ki Pl. ittas vezetés által okozott baleset megítélése

„Tőle elvárhatóság” Vizsgálata két lépcsőben: (Jegyezzük meg: Btk.-fogalom, de érdekes: az egészségügyi jogban is több helyen! Ptk.: „az adott szituációban között ált. elvárható”) Vizsgálata két lépcsőben: az adott szituációban mi várható el általában (gondossági kötelesség)? itt az elkövetőtől elvárható volt-e megfelelő magatartás (gondosságra való képesség)? Ha ez hiányzik: nem büntethető, pl. ismerethiány, pszichikai képesség…

Szankciók szándék/gondatlanság Btk. alá – főszabályként – a szándékos elkövetés tartozik (ha a „különös” részben nem utal erre a formára, akkor csak szándékos esetben büntet) Ha a gondatlanságot is büntetni kívánja, mert a társadalomra különösen veszélyes, akkor a törvényi tényállás szövegében szerepel a „gondatlanságból elkövetett” (pl. emberölés, súlyos testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés…)

„Tőle elvárhatóság” Miért „tőle”? Hiszen általában mindenkitől elvárható a jogkövető magatartás! Vannak azonban a Btk-ban eltérő esetek pl. nem büntethető hamis tanúzásért az, aki az igazsággal magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná

Térjünk vissza: A bűncselekmény társadalomra való veszélyessége (=súlyosság) 1. Tárgyi veszélyességről akkor beszélünk, ha a tevékenység vagy mulasztás - az alkotmányos rendelet - gazdaság rendjét - állampolgárok személyét ill. jogait sérti vagy veszélyezteti 2. Személyi, társadalomra való veszélyesség: a tettes személyében rejlő körülmény bűnismétlésben fejeződik ki

A bűncselekmények felosztása súlyosságuk szerint Btk. alá tartozó: bűntett szándékosan elkövetett amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli vétség (tehát minden gondatlan bűncselekmény vétség!) 2 év A Btk.-n kívül szabályozott: szabálysértés jogellenes – szándékosan vagy gondatlanul elkövetett – cselekmény, amit jogszabály ennek nyilvánít

Beszéljünk egy keveset a szabálysértésekről A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv., az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. A társadalomra csekélyebb mértékben veszélyes cselekmény vagy a közigazgatás rendjét sérti meg vagy kriminális jellegű pl. vagyon elleni: az okozott kár mértéke <10.000 Ft gondatlan (pl. műemlék-rongálás)

A Korm. R. sorolja föl a szabálysértéseket, a büntetési tételt és az eljáró hatóságot, példák Közerkölcs megsértése Veszélyeztetés kutyával Tárgy eldobása Koldulás Csendháborítás Lakcímbejelentés elmulasztása Ittas vezetés Kötelező orvosi vizsgálat elmulasztása Vadászati tilalom megszegése Sebességkorlátozás túllépése Gyógyszerrendészeti szabálysértés (illegális forgalomba hozatal: ÁNTSZ, 50.000 Ft)

Sajnos, Magyarországon az engedély nélküli termékek gyógyszerként ( Sajnos, Magyarországon az engedély nélküli termékek gyógyszerként (?) való forgalmazása csak szabálysértés, nem bűncselekmény… Dávid Tamás könyve a rák…

A bűncselekmény (a szándékos bűncselekmény) stádiumai

A (szándékos) bűncselekmény stádiumai A szándék kialakulása Előkészület Kísérlet Befejezett bűncselekmény (Bevégzett szakasz) 1. A szándék kialakulása: büntetőjogi szempontból lényegtelen

1. A szándék kialakulása Itt még büntetésről nem beszélhetünk, a leendő tettes gondolkodik, ez nem büntethető

2. Előkészület Előkészület miatt eljárást lefolytatni is csak a Btk.-ban külön (a különös részben) meghatározott legsúlyosabb szándékos bűncselekmény (pl. emberölés, pénzhamisítás). esetében lehet. Ekkor is bizonyítani kell a célzatosságot (Pl. sósavat vásárolok: nem bűntetetendő – noha én tudom, hogy le akarok önteni vele valakit). A törvény meghatározza, hogy milyen magatartások nevezhetők előkészületnek

Előkészület körébe tartozik: A bűncselekményt megkönnyítő feltételek biztosítása Közös elkövetésre való felhívás Közös elkövetésre való ajánlattevés Büntetése: Ha az előkészülettel felhagy (önkéntes elállás), akkor büntetlen (de lehet bűnös más bűncselekményben: le akarja lőni, puskát vesz, majd eláll tőle: lőfegyverrel való visszaélés) Ha nem, akkor is enyhébben büntetendő, mint a befejezett bűncselekmény

3. Kísérlet Minden olyan szándékos bűncselekmény esete, amikor be akarja azt fejezni, de nem sikerül pl. rálő, de nem talál Kísérlete lehet: - lopásnak - emberölésnek - hamis vádnak. Nem lehet kísérlete: - mulasztásnak - gondatlanságnak - szóbeli rágalmaknak Önkéntes elállás esetén büntetlen (de lehet bűnös más bűncselekményben: megmérgezi, majd kórházba viszi, ahol megmentik: testi sértés)

A kísérlet büntetése Ugyanolyan, mint a befejezett bűncselekménynek Enyhítő körülmény: mennyire állt távol a befejezéshez Kísérlet lehet: Közeli (nagyobb a befejezés reális lehetősége) Távoli Befejezett (ha mindent elkövet a befejezés érdekében, de a célzott eredmény elmarad) Befejezetlen

4. Befejezett bűncselekmény pl. mérget kever a sértett italába, az megissza és meghal A Btk. különös részének tényállásai mindig befejezett alakzatot írnak le 5. Bevégzettség = amikor a jogellenes tevékenység ténylegesen véget ér Pl.: elrabolják a sértettet és bezárják egy szobába: a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye befejezett. Kiszabadul: a cselekmény bevégzetté válik

A bűncselekmény elkövetői

Elkövetők Tettesek a bűncselekményt részben vagy egészben megvalósítja - Önálló - Közvetett - Társtettes Részesek közreműködnek - Felbujtó - Bűnsegéd

Tettes Általában bárki lehet (a különös részbeli tényállásokban: „Aki…”) Bizonyos tényállásokban (pl. hivatali visszaélés) nem lehet bárki (csak hivatalos személy lehet) Három formája van: önálló tettesség közvetett tettesség társtettesség

Tettes Önálló tettes: Közvetett tettes: Társtettes: Önmaga követi el a bűncselekményt, egyedül Közvetett tettes: Mással hajtatja végre, pl. nem büntethetővel (gyermek, elmebeteg) – de úgy felel érte, mintha maga hajtotta volna végre! Társtettes: - vagy közösen valósítják meg a bűncselekményt mindkettő üt és elveszi a pénzt - vagy egymásról tudva, de külön hajtják végre a bűncselekményt az egyik üt, a másik elveszi a pénzt, vagy építkezésnél különböző helyekről külön-külön lopnak

Részesek Járulékos közreműködés szándékos és legalább a kísérletig eljutott bűncselekményben Felbujtó Bűnsegéd Büntetésük azonos lehet a tettesével (a bűnsegédé – cselekménye arányában – ált. enyhébb)

Részesek Felbujtó: olyasvalakit (mást) bűncselekmény elkövetésére bíztat (szóban, írásban, látszólagos lebeszéléssel), akinek nem állt szándékában bűnözni Bűnsegéd: megvolt az elkövetőben a szándék az elkövetésre, a bűnsegéd csak erősíti azt fizikai módon eszköz átadása, figyelés a helyszínen pszichikai módon tanácsadás, biztatás

Társas bűnelkövetés Nem azonos a „társtettessel” Több személy működik közre a bűn elkövetésében Ez növeli a cselekmény társadalmi veszélyességét: súlyosabb szankciók Fajtái: csoportos elkövetés egyidejűleg min. 3 személy vesz részt bűnszövetség bűnszervezet magasabb fokú szervezettség, előzetes megállapodás

Bűnszervezet és szervezett bűnözés Bűnszövetség: legalább 2 személy szervezetten vagy megállapodva, s legalább egy bűncselekményt megkísérelnek Bűnszervezet: 3 vagy több személyből áll, hosszabb időre szervezik, összehangoltan működnek együtt, céljuk olyan bűntény, amiért 5 év vagy több jár Nem azonos a szervezett bűnözéssel! ha legalább 3-an, de nem bűnszövetség vagy bűnszervezet: „csoportosan elkövetett…”

A büntetés végrehajtása Ez a büntetőjogi felelősségre vonás utolsó mozzanata Azonban lehetnek helyzetek, amikor nincs helye büntetésnek!

A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai Vannak szituációk, amik kizárják a felelősségre vonást: elsődleges másodlagos büntethetőségi akadályok

Elsődleges büntethetőségi akadályok = a cselekmény – noha bűncselekménynek tűnik, büntetőjogilag – nem is minősül bűncselekménynek: ezek a kizáró okok

Kizáró okok Jogellenességet kizáró okok Jogos védelem (mert állami szervnek kellett volna elhárítani!) Végszükség (saját/más személyt vagy javait/közérdeket menti, s így kisebb kárt okoz – pl. tűz esetén) Magánindítvány hiánya (adott esetben) A társadalomra való veszélyesség csekély foka Egyebek (pl. a sértett beleegyezése, megengedő jogszabály, hatósági engedély, stb.) Bűnösséget kizáró okok Gyermekkor (14 év alatt) Beszámítási képesség hiánya kóros elmebeteg Kényszer, fenyegetés Tévedés ténybeli társadalomra való veszélyességbeli Az elvárhatóságot kizáró ok

Másodlagos büntethetőségi akadályok = a cselekmény bűncselekménynek minősül, de az elkövető nem büntethető Ezek között is: kizáró okok megszüntető okok

Másodlagos büntethetőséget kizáró okok Az elkövetéskor a társadalomra való veszélyesség csekély Magánindítvány hiánya (van olyan bűncselekmény, ami miatt eljárás csak a sértett magánindítványára indulhat rágalmazás, becsületsértés) A büntethetőséghez szükséges egyéb aktus hiánya (országgyűlési képviselő, legfőbb ügyész ellen – a tettenérést kivéve – csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani) egyéb törvényi ok pl. ha életfogytig elítélik, más ítéletben megállapított határozott idejű szabadságvesztés vagy közérdekű munka nem hajtható végre

Másodlagos büntethetőséget megszüntető okok Az elkövető halála Kegyelem a büntetés elengedése, vagy elállás az eljárás lefolytatásától vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok eltörlése lehet közkegyelem (Országgyűlés) egyéni kegyelem (köztársasági elnök) Elévülés A cselekmény társadalomra való veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása Egyéb okok (pl. tartás elmulasztása – de az első fokú ítélet előtt eleget tesz neki)

Elévülés példák 15 év és életfogytiglan: 20 év más esetben ált. a Btk. különös részben szereplő büntetési tétel felső határa, de minimum 3 év Nem évül el: háborús bűntett emberiség elleni bűntett terrorcselekmény súlyosabban büntetett emberölés és emberrablás

A büntetés

Büntetés (Általános értelemben = büntetőjogi jogkövetkezmény = szankció) Szankciórendszer: a büntetés fogalma a büntetések és intézkedések szabályai a büntetés kiszabására (és részben végrehajtására) vonatkozó szabályok

A büntetés fogalma A bűncselekmény elkövetése miatt a Btk.-ban meghatározott joghátrány szabadságvesztés jogfosztás javaktól való megfosztás Célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el

A büntetés fogalmának tartalma érzékelhető hátrányt kell okozni. Történelmileg: halál – testi fenyítés – gályarabság – dologházak… büntetőjogi büntetéseket a nulla poena sine lege elv alapján ki kell fejeznie a társadalom rosszallását preventív, nevelő célzatú legyen helyrehozható legyen demokráciában ezért nincs halálbüntetés

A büntetés kiszabásának alkotmányos követelményei A büntetés fogalma A büntetés kiszabásának alkotmányos követelményei bíró által törvényes eljárásban, bűncselekmény elkövetése miatt 14 évet betöltött, belátási képességgel rendelkező természetes személy legyen (jogi személy esetén: csak „intézkedések”, nem „büntetés”)

A Btk. szankciórendszere Kétféle büntetőjogi jogkövetkezmény: büntetések főbüntetések mellékbüntetések intézkedések A Btk. ált. részében feltételeik, tartalmuk, és a szankciók minimum-maximum értékei

Főbüntetések halálbüntetés szabadságvesztés munkabüntetés (közérdekű munka) vagyonbüntetések (vagyonelkobzás, pénzbüntetés) nálunk már nincs

Főbüntetés: szabadságvesztés 1 A leggyakoribb Időtartama: határozott idejű: 2 - 15 év (fiatalkorúnál csak 1 hónap! Felnőtt, halmazati büntetés vagy bűnszervezet: 20 év) életfogytig (ha betöltötte a 20. évét) határozatlan idejű tényleges életfogytig tartó

Főbüntetés: szabadságvesztés 2 A büntetés helye szerint fogház börtön fegyház alapeset: börtön, életfogytig: mindig fegyház, vétség: mindig fogház, hacsak nem visszaeső Az ítélőbíróság, ill. a büntetés-végrehajtó eggyel enyhébb vagy súlyosabb fokozatot állapíthat meg az elítélt személyisége, magatartása, indítéka alapján szigorúbb

Enyhítő körülmények jó magaviselet esetén bánásmódbeli kedvezmények: csomagküldés lehetősége, látogathatóság, a rabkereset egy részének visszaadása

Feltételes szabadságra bocsátás = az elítélt korábban szabadul Alkalmazásának feltételei objektív pl. börtönfokozat: a ¾-ének letöltése szubjektív kifogástalan magatartás Feltételes, mert ha új bűncselekményt követ el vagy megsérti a számára előírt magatartási szabályokat (pl. bejelentkezés a nevelőtisztnél): le kell tölteni a megmaradt részt (esetleg újabb büntetést is kap)

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése = a bíróság kiszabja a büntetést, de annak végrehajtását meghatározott próbaidőre felfüggeszti Pénzbüntetés esetén, vagy ált. 1 év, különös méltánylás esetén max. 2 év szabadságvesztés-büntetésig A próbaidő: bűntett esetén 2-5, vétség esetén 1-3 év Ha ez kedvezően telik el: a büntetés végrehajthatósága megszűnik, ha nem, végre kell hajtani

Főbüntetés: közérdekű munka = a köz javára kell végezni, hetente legalább 1 napon (a pihenőnapon!), díjazás nélkül 1 – 50 nap, egy alkalommal 6 óra Ha nem teljesíti: a bíróság fogházban letöltendő szabadságvesztésre változtatja 1 nap munka = 1 nap fogház ez mindig vagylagos büntetési nem

Főbüntetés: pénzbüntetés = az államnak köteles megfizetni A bíróság először megállapítja a büntetés napi tételeinek számát: 30 – 540 nap majd – az elítélt vagyoni viszonyaihoz mérten – az egy napi tételnek megfelelő összeget: 100 – 20.000 Ft Más is megfizetheti helyette, a bíróság részletfizetési kedvezményt adhat vagy halasztást biztosíthat ha nem fizet: 1 napi tétel = 1 nap fogház Főleg vagylagos, de lehet önálló is

Mellékbüntetések közügyektől való eltiltás foglalkoztatástól való eltiltás járművezetéstől való eltiltás kitiltás pl. a Főváros területéről kiutasítás az országból pénzmellékbüntetés 10e – 10mio Ft

Közügyektől való eltiltás mikor szabható ki: kógens feltétel: szándékos elkövetés kógens feltétel: végrehajtható szabadságvesztés mérlegelést igénylő feltétel: a bíróság szerint méltatlan a közügyekre mit jelent: nem szavazhat nem lehet hivatalos személy nem lehet népképviseleti szerv tagja nem lehet társadalmi szervezet vezetője nem kaphat katonai rendfokozatot nem kaphat kitüntetést ha az előbbiek bármelyikével rendelkezik: azt elveszti

Intézkedések 1 Ugyan a büntetés a meghatározó szankció, de sok esetben nem lehetséges, mert az elkövető orvosi kezelése kell pedagógiai kezelése kell kóros elmeállapota miatt büntetés nem szabható ki Ilyenkor nem büntetés, hanem intézkedés (elsősorban megelőző jellegű)

Intézkedések 2 Elrendeli: a bíróság Fajtái: megrovás próbára bocsátás kényszergyógykezelés alkoholista kényszergyógyítása elkobzás vagyonelkobzás pártfogói felügyelet fiatalkorú bűnöző esetén javító-intézeti nevelés ügyészség is elrendelheti

Intézkedések magyarázat 1 megrovás = a „bíróság rosszallása” próbára bocsátás ha a büntetés 3 év: 1-3 évre elhalasztja a végrehajtását kényszergyógykezelés (elmebetegek) alkoholista kényszergyógyítása elkobzás amivel végrehajtotta a bűntettet (pl. a vám megkerülésével behozott autó) vagy ami társadalmilag veszélyes (pl. hamis pénz) vagyonelkobzás a bűnelkövetésből eredő vagyont

Intézkedések magyarázat 2 pártfogói felügyelet = előírások, pl.: kötelező kapcsolattartás a pártfogóval (pl. nevelőtiszt) nem mehet X.Y. közelébe nem látogathat adott nyilvános helyeket nem fogyaszthat szeszes italt nyilvános helyen önkormányzati munkára kötelezett, köteles felkeresni a munkaközvetítőt…

Azeddig tárgyalt szankciók A Btk. különös részében, lehetnek: egyfajta vagylagos ezekhez a bíróság ált. kötve van, azokat csak a törvényben megszabott kivételes esetekben lépheti ált mind felfelé, mind lefelé

Hogyan szabják ki a büntetést?

A büntetés kiszabása Általában bírósági eljárásban, tárgyaláson Ennek 3 fő szakasza: a tényállás megállapítása történt-e bűncselekmény, annak ki az elkövetője, szükséges-e megbüntetése a cselekmény Btk. szerinti minősítése a büntetés kiszabása a „-tól –ig” értéken belül, az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételével

A bűncselekmény tényállása Általános törvényi tényállás Különös törvényi tényállás

Az általános törvényi tényállás vizsgálata Alany és alanyi oldal Tárgy és tárgyi oldal Ok - okozati összefüggés Elkövetési magatartás Eredményért való felelősség

Az alany és az alanyi oldal a bűntény szubjektív eleme. Lehet : Alany és alanyi oldal: az elkövetőt és annak a tetthez való viszonyát vizsgálják Az alany és az alanyi oldal a bűntény szubjektív eleme. Lehet : Általános alany (a legtöbb bűncselekményt bármely természetes személy elkövetheti) Speciális alany (speciális területeken tud bűncselekményeket elkövetni, pl. hivatali visszaélés)

Tárgyi oldal: az elkövetés magatartás szerinti osztályozása: Tárgyi és tárgyi oldal: magát a tettet és annak körülményeit jellemzi, az ide tartozó elemek lehetnek szükségesek és esetlegesek Tárgy lehet - jogi tárgy - elkövetési tárgy Tárgyi oldal: az elkövetés magatartás szerinti osztályozása: - kizárólag tevéssel valósítható meg - tevéssel és mulasztással - kizárólag mulasztással

Okozati összefüggés A bírói gyakorlat vizsgálja -az elkövetési magatartás és -az eredmény közti okozati összefüggést (az előreláthatóságból indulnak ki)

Hogyan áll össze az „eredmény” A Btk.-ban megtalálható alapesetek között Tényállási elem - szándékos bűncselekmény (szándékos az eredmény is) - gondatlanság Eredményt minősítő körülmény szándékos vagy gondatlan alapesetben Azaz: minden bűncselekménynek van a tények és körülmények ismeretében alapesete Minősített eset: a jogalkotó bármilyen további körülményt fűz, amely a bűnösség fokát érinti. Lehet súlyosbító és enyhítő, azaz privilegizált eset

A büntetés kiszabásának elvei A jogalkotó (jogszabály, Btk.) definiálja: a bűnösség foka egyenes szándék vagy gondatlanság, utóbbi szándékos vagy hanyag a társadalomra való veszélyesség az elkövető személye, magatartása 2. A jogalkalmazó (bíróság) állapítja meg: enyhítő körülmények a súlyosbító körülmények

A társadalomra való veszélyesség: visszaesés Egyszerű: szándékos bűncselekmény elkövetője korábban is szándékos elkövetés miatt volt elitélve, s még nem telt el 3 év Különös: az egyszerű visszaesés feltételei fennállnak, és a korábbival azonos vagy hasonló bűncselekményt követ el (azonos és hasonló: a Btk. megadja!) Súlyosabb büntetés: a Btk. különös részében szereplő felső határ 150%-a de max. 15 év

Enyhítő és súlyosbító körülmények személyi jellegű büntetlen előélet tartásra szoruló hozzátartozó beismerés, megbánás tárgyi jellegű a sértett cukkolódása a sértett megbocsát megtéríti a kárt értékhatár-minimum Súlyosbító személyi jellegű büntetett előélet az előző elkövetés óta eltelt rövid idő ittasság, garázdaság tárgyi jellegű idős, beteg, kiskorú ellen veszélyes eszközt használt

A bűncselekmény formái A bűncselekmény elbírálása során kialakult szempontok: egység és többség Egység: az elkövető több bűncselekménye egyetlen bűncselekményként értékelhető pl. étkészletet darabonként lop el Kritériumai: - egy akarat elhatározással - azonos sértett sérelmére - többször követi el - rövid időközökben

Többség: halmozottan (1 eljárásban) bírálnak el több bűncselekményt az elkövető terhére Ez nem lehetséges, ha - nincs a bűncselekmények összevonására alap, - nincs olyan indok, hogy az erősebb felmenti a többit, ilyenkor az egyes bűncselekményeket külön értékelik

Halmozott elbírálás = több tényállás, a súlyosabb büntetés szabható ki alaki anyagi a kettő együtt homogén heterogén látszólagos alaki speciális szubszidiaritás konszumpció látszólagos anyagi

Alaki halmazat Anyagi halmazat Az elkövető 1 cselekménnyel valósítja meg a több bűncselekmény törvényi tényállását (1 elkövető, 1 cselekmény) Pl. bírósági végrehajtó megütése egyszerre hivatali személy elleni súlyos testi sértés Anyagi halmazat 1 elkövető több cselekménnyel több törvényi tényállást valósít meg (1 elkövető, több cselekmény) Pl. az elkövető rátámad a rendőrre, aki ittas vezetésért igazoltatja: hivatalos személy elleni támadás – testi sértés ittas vezetés

Mind az alaki, mind az anyagi halmazat elkövethető ugyanabban a bűncselekményben: homogén halmazat de jellemzőbb, hogy különféle bűncselekményben követi el: heterogén halmazat

Látszólagos alaki halmazat Specialitás: a bűncselekmények általános és különös viszonyban állnak, a speciális leszűkíti az általánost: pl. emberölés (általános) különös felindultságból (speciális) Szubszidiaritás: kimondja, hogy a tett csak más bűncselekmény kimondhatóságának hiányában érvényesül pl. kényszerítés helyett csak garázdaság Konszumpció : a „több” és a „kevesebb” viszonyaként szerepel. A tágabb értelmezés megvalósítja a kevesebbet is pl. emberölés (kevesebb) - terhes nő megölése (több)

Látszólagos anyagi halmazat Nem bűnhalmazat, ha ugyanazt a bűncselekményt többször is elköveti Ez több – össze nem vonható, külön - bűncselekmény

Egyes bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények A Btk. különös része tartalmaz egyes bűncselekményeket, amelyek az ország állami, társadalmi rendjét az állampolgárok személyét vagy jogait sértik

Azonos/hasonló bűncselekmény-csoportok, 1 Emberi élet szándékos kioltása erős felindulásból elkövetett népírtás előljáró vagy szolgálati közege ellen terrorcselekmény

Azonos/hasonló bűncselekmény-csoportok, 2 Az elkövetés tárgya fegyver vagy robbanóanyag lőszerrel elkövetett etnikai csoportok elleni fegyveres rablás emberrablás, radioaktív anyaggal való visszaélés kábítószerrel való visszaélés Vagyon elleni bűncselekmények (A továbbiakban néhány fontosabb kiragadva!)

Egészségügyi kutatás, önrendelkezési jog A Btk. azért nyújt védelmet, mert a felgyorsult egészségtudományi kutatások lehetőségeket adnak visszaélésekre, a betegek jogainak megsértésére ezzel eleget tesznek az Alkotmány 54. §-ban írtaknak és az egészségügyi törvény Betegjogok, Emberen végzett orvostudományi kutatások, Emberi reprodukció és Szervátültetés fejezetei szabályainak

Egészségügyi kutatás TÉNYÁLLÁSOK BŰNCSELEKMÉNY BŰN KIVÉTEL beavatkozás az emberi génállományba a szervezet örök-letes kódrendszeré-nek megváltoztatása az eü. tv. alapján: prevenció, diagnózis, terápia céljából emberi ivarsejt tiltott felhasználása ember reprodukálása halott felnőttből vagy magzatból élőből, adott feltételek alapján (pl. házastárs) születendő gyermek nemének megválasztása kénye-kedve szerint nemhez kötött betegség elkerülése nincs kivétel az eü. tv. felsorolása alapján fajok keresztezésének tilalma (ember+állat) embrió manipulálása embrió-reprodukció (klónozás vagy többszörözés) embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatások szabályainak megszegése

Egészségügyi kutatás: az emberi méltóság és önrendelkezés 1 TÉNYÁLLÁSOK Egészségügyi kutatás: az emberi méltóság és önrendelkezés 1 Bűncselekmény: az emberen végezhető kutatás szabályainak megsértése Bűnelkövetés: az eü. tv. bármely vonatkozó szabályának megsértése Kivétel: ha a kutatás indokolt (terápia, prevenció, diagnózis), de bizonyos csoportoknál szigorítás (cselekvőképtelenek, katona, fogva tartottak, állapotos és szoptató nők)

Egészségügyi kutatás: az emberi méltóság és önrendelkezés 2 TÉNYÁLLÁSOK Egészségügyi kutatás: az emberi méltóság és önrendelkezés 2 Fontos szabály: az indikáción túli gyógyszerrendelés – engedély hiányában – emberen végzett tilos gyógyszerkipróbálásnak minősül, s 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet (részletesen lásd a következő félévben)

Emberi méltóság és önrendelkezés 1 Bűncselekmény: az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése Bűnelkövetés: egészségügyi szempontból indokoltan elvégzett bármely beavatkozás, szervkivétel szervátültetés a beteg beleegyezése vagy tájékoztatása nélkül Kivétel: ha nem nyújtottak be magánindítványt (nem „hivatalból üldözendő”)

Emberi méltóság és önrendelkezés 2 Bűncselekmény: emberi test jogellenes felhasználása Bűnelkövetés: szerv- és szövetkereskedelem Kivétel: vannak jogszerű elkövetési lehetőségek is

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés A Btk. szerint elköveti, aki foglalkozási szabályokat megszegve más(ok) életét (testi épségét, egészségét) gondatlanságból szándékosan veszélyezteti ez önmaga elegendő! Súlyosbító körülmény (fokozatai!), ha maradandó fogyatékosságot okoz halált okoz 2-nél több ember halálát okozta tömegszerencsétlenséget okoz

Kik követhetik el foglalkozás körében a veszélyeztetést? Akik szigorú szakmai szabályok szerint dolgoznak orvos, gyógyszerész, vadász, mérnök-építésvezető, sofőr… akár írott, akár íratlan Ha a szabályszegés miatt nem alakul ki a közvetlen veszély: csak szabálysértés (=pénzbírság) pl. a munkavédelmi, balesetelhárító szabályok ismertetésének elmulasztása, munkabalesetet nem jelent be, nem vizsgál ki Hasonló: közegészségügyi szabálysértés

Büntetési alaptétel Gondatlan veszélyeztetés (alapeset): 1 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés

Súlyosbító tényezők A következő fokozatok maradandó fogyatékosságot okoz pl. érzékszerv vagy más képesség elvesztése súlyos egészségkárosodást okoz pl. hosszú súlyos betegség halált okoz 2-nél több ember halálát okozta tömegszerencsétlenséget okoz = legalább 1 ember súlyos + legalább 9 ember könnyebb sérülése halálos tömegszerencsétlenséget okoz = legalább 1 ember meghal + legalább 9-nek testi sérülése lesz

Eutanázia Az élet és testi épség, egészség elleni bűncselekményhez kapcsolódok Fő kérdése: van-e joga bárkinek „feleslegesnek, értéktelennek” tekintett életet kioltani? Aktív eutanázia = kérésre halálba segítés: a magyar jog elveti Passzív eutanázia: két szabály határolja be az élet védelme, mint az orvos aktív felelőssége a beteg önrendelkezési joga az élet megszakítására nem terjed ki, csak a kezelés elutasítására

A passzív eutanázia törvényi szabályozása Eü. tv. 3 tagú orvosi bizottság igazolja, hogy súlyos vagy gyógyíthatatlan a beteg a beteg az életben tartó kezelést elutasítja a beteget ennek veszélyéről felvilágosították ezt az orvosi nyilatkozatot a beteg 2 tanú előtt aláírja vagy közokiratban megteszi mindezt a beteg a 3. napon megismétli ha nem hal meg: 2 évenként pszichiáter szakvéleménye mellett mindent meg kell ismételni Minden eltérő eset bűncselekmény!

Kuruzslás jogtalanul ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki Súlyosbító, ha magát orvosnak tünteti föl Ki jogosult orvosi és természet-gyógyászati gyakorlatra: egészségügyi jogszabályok

Visszaélés méreggel A közrend elleni deliktumok között, csak szándékosan lehet elkövetni Aki mérget jogosulatlanul készít tart forgalomba hoz vagy elmulasztja a méreggel való a visszaélés megakadályozását más személyek veszélyeztetésének kizárását

Mi a méreg Méreg (kémiai biztonsági tv.): meghatározott anyag, készítmény toxikológiai sajátságaik alapján A „veszélyes anyagok” (lásd következő félév) közül az EU szerint ilyennek osztályozott (EINECS: a Létező Kereskedelemi Anyagok Európai Jegyzéke)

A mérgek csoportosítása Belélegezve, lenyelve vagy bőrön át felszívódva a közepes letális vagy egészségkárosodást okozó dózis szerint nagyon mérgező mérgező Ártalmas anyag: hasonló, de kevésbé Egyéb: maró, túlérzékenységet okozó, karcinogén, mutagén, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok

Visszaélés méreggel Aki mérget jogosulatlanul készít tart forgalomba hoz Ezek: előállítás, bányászat, gyártás, feldolgozás, csomagolás, tárolás (elrejtése is!), anyagmozgatás, forgalmazás, eladás, felhasználás, még elemzési-ellenőrző vizsgálatok végzése is Mert mindezt előzetesen be kell jelenteni az ÁNTSZ-nek (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, lásd a következő félévben)

Visszaélés méreggel Vétséget követ el, aki elmulasztja a méreggel való a visszaélés megakadályozását más személyek veszélyeztetésének kizárását Csak olyan személy követheti el, aki jogosult tartásra vagy forgalmazásra. Ha mulasztása miatt mások épsége veszélybe kerül vagy károsodást, halált okoz: megvalósult

A Btk. mellett a kémiai biztonsági tv. és EüM r. Büntetési tétel: 1 évig terjedő szabadságvesztés közérdekű munka pénzbüntetés Büntetőjogi intézkedés még a méreg elkobzása

Visszaélés kábítószerrel A közrend elleni deliktumok között, mint közegészség elleni bűncselekmény A világon különböző megközelítések bizonyos mértékig tolerálja a fogyasztást („büntetőjogi útról való elterelés” lehetősége), de bünteti a terjesztést „nulla tolerancia” A hazai gyakorlat a kettő között: bünteti a terjesztést és a fogyasztást is, de más tételekkel

Mi a kábítószer Jogi definíció: jogszabály tételesen fölsorolja (részletesen lásd a következő félévben) Az orvostudomány és a jog megkülönböztet pszichotróp anyagokat is – ezek közül a visszaélés szempontjából veszélyesekkel való visszaélés is ide tartozik

Kábítószerrel való visszaélés vázlat Kábítószer-birtoklási magatartások Kábítószer-fogyasztói magatartások Kábítószer-terjesztői magatartások A 18. életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkövetett ilyen visszaélések kábítószerrel való visszaélés kábítószernek nem minősülő, de kábító hatású anyaggal való visszaélés A büntetőjogi útról való elterelés lehetősége

Kábítószer-birtoklási magatartások Hatósági engedély kell minden tevékenységhez! E nélküli termesztés (bizonyos növények esetén csak engedéllyel!) vagy előállítás, behozatal, megszerzés, tárolás, kivitel, az ország területén való átvitel (tranzit)

Súlyosbító minősítések: üzletszerűen (rendszeres haszonért) bűnszövetségben kábítószerfüggő személy fölhasználásával jelentős mennyiségű kábítószerrel csekély mennyiség: a Btk. végrehajtási rendeletében meghatározott ha nem szerepel, akkora tiszta hatóanyagtartalmának élettani hatása megegyezik 0,9 g morfin-báziséval jelentős mennyiség: ennek 20x-a ha nem szerepel, akkor a tiszta hatóanyagtartalmának élettani hatása megegyezik 18 g morfin-báziséval követik el

Kábítószer-fogyasztási magatartások Maga (a szervezetbe juttatás kóros élvezet céljából) önmagában nem minősül bűncselekménynek

Kábítószer-terjesztői magatartások Hatósági engedély nélküli kínálása (a másik nem fogadja el) átadása (egy személynek) forgalomba hozatala (több személynek, ajándékozás is lehet) kereskedés (haszonszerzés céljából)

Súlyosbító minősítések: bűnszövetségben kábítószerfüggő személy fölhasználásával hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként fegyveres szervek létesítményében honvédség rendvédelmi szervek büntetés-végrehajtás követik el

A 18. életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkövetett kábítószeres visszaélések A Btk. ezeket különösen védi! kábítószerrel való visszaélés ilyennek nem minősülő, de kábító hatású anyaggal való visszaélés

18. évüket be nem töltött… Súlyosabb a minősítés, ha a kábítószerrel való visszaélést birtoklási és terjesztői magatartások: ilyen személy igénybe vételével terjesztői magatartások: ilyen személynek vagy igénybe vételével oktatási, gyermekvédelmi, stb. intézményben vagy annak közvetlen környékén követik el

Kábítószernek nem minősülő, de kábító anyaggal való visszaélés (pl. ragasztó szívása, „szipózás”) Bűncselekményt követ el az a 18. életévét betöltött egyén is, aki a 18. életévét be nem töltött személyt ilyen élvezetére rábírni törekszik, vagy az élvezetben segítséget nyújt

A büntetőjogi útról való elterelés lehetősége 1 Minden elkövetőre kiterjedő büntethetőségi megszüntető okok pl.: csekély mennyiségre, saját használatra elkövetett termesztés, előállítás, megszerzés, tartás együttes kábítószerfogyasztás esetén csekély mennyiségre történő kínálás, átadás (ha 18. év alatti személy bevonásával vagy iskolák környékén: csak ha az elkövető 21 év alatti!) kábítószerfüggő személy által saját használatra, a jelentős mennyiséget el nem érő mennyiséggel bármilyen tevékenység de az utóbbi esetből kizártak azok, akikkel 2 éven belül kábítószer-terjesztéssel büntető eljárás felelősségüket megállapította

A büntetőjogi útról való elterelés lehetősége 2 Minden elkövetőre kiterjedő büntethetőségi megszüntető okok pl.: kábítószerfüggő személy a jelentős mennyiséget el nem érő kábítószerrel bármilyen cselekményt követett el plusz másfajta bűncselekményt is, amit 2 év szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetnek ha az első fokú bírósági ítélet meghozataláig igazolja, hogy minimum 6 hónapos folyamatos leszoktató kezelésben, megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt

Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (kábítószer-prekurzor) Az ilyen, kábítószerek gyártásához gyakran használt kiindulási, oldószer vagy reagens-anyagokat jogszabály tételesen fölsorolja (részletesen lásd a következő félévben) Elkövetési magatartások: ilyen anyaggal hatósági engedély nélküli tevékenységek Csak a szándékos elkövetés bűn Nem büntethető, ha önként bevallja, átadja az anyagokat, fölfedi a forrást és a vevőket

Okirat-hamisítás A közrend elleni deliktumok között, mint közbizalom elleni bűncselekmény Mert az okirat olyan írásos jogi nyilatkozat, amely jogi szempontból jelentős tények bizonyítására alkalmas, ezért kell, hogy az állampolgár megbízzon annak valódiságában

Közokirat-hamisítás 1 Aki hamis közokiratot készít annak tartalmát szándékosan meghamisítja hamis(ított) vagy más nevére szóló közokiratot szándékosan fölhasznál szándékosan vagy gondatlanul közreműködik abban, hogy (jogi szempontból jelentős) valótlanságot foglaljanak közokiratba

Közokirat-hamisítás 2 Bárki lehet elkövető ha hivatalos személy hatáskörében követi el: súlyosbító tényező

Magánokirat-hamisítás Aki jogi szempontból lényeges adat bizonyítására hamis, meghamisított vagy valótlan magánokiratot használ Bárki lehet elkövető, csak szándékos elkövetés lehetséges

Okirat-hamisítás az egészségügyi tevékenység körében Az orvos igazolást állít ki (pl. keresőképtelen állományba vételről), s ezt hamisítják = közokirat-hamisítás, mert az orvos az egészségügyi igazgatás körében hivatalos személyként járt el Lelet, zárójelentés, az orvosi vény meghamisítása = magánokirat-hamisítás, mert ekkor az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében járt el

Ugyanis: közfeladatot ellátó személy a Btk. szerint (példák) országgyűlési képviselő miniszter, államtitkár, szakállamtitkár önkormányzati testületi képviselő bíró, ügyész államigazgatási és államigazgatási feladatot ellátó intézmény dolgozója katona postás rendőr mentő pedagógus az oktatási egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgá-latban törvényben felsorolt esetekben

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás A gazdasági bűncselekmények között Elkövető: az a munkáltató, aki munkaszerződés nélkül színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatásokhoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja és ezzel az adóbevételt csökkenti

Magyarul a munkáltatónak az alkalmazottak után fizetési kötelezettségei vannak a munkavállalónak a személyi jövedelme után adófizetési kötelezettsége van ha pl. a munkaszerződésben hamisan kis bér szerepel (a többit „zsebből” fizetik), ezek a befizetések alacsonyabbak, mint a valóságban kellene Bűnös: a munkáltató!

Büntetési tétel Bűncselekmény (adócsalás), ha a bérhez kapcsolódó adó + járulék-bevétel összegének csökkenése 50.000 Ft-nál nagyobb Büntetése 2 évig terjedő szabadságvesztés Kivéve, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozást kiegyenlíti

Nem büntetek tovább, itt a vége a büntetőjog alapjainak!

Mi lesz tételben?

A büntetőjog részei, alapintézményei, a Btk. szerkezete Helye a jogrendszerben Részei (3) és ezek jellemzése Alapintézményei (3) A Btk. szerkezete (2), beszéljen ezekről, kitérve a büntetőjogi törvények hármas hatályára

A bűncselekmény Fogalma, büntetni rendeltség és büntethetőségi akadály A bűncselekmény elemei (4) és ezek kifejtése a bűnös elkövetés feltételei (4) A bűncselekmény társadalmi veszélyessége Felosztása súlyossága szerint (3) A szándékos bűncselekmény stádiumai (5) Elkövetők (2, az egyik 3, a másik 2 féle) Társas bűnelkövetés Bűnszövetség, bűnszervezet és szervezett bűnözés

A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Akadályok (2) kizáró okok elsődleges (2 féle, mindegyik külön 5 féle) másodlagos (2 féle, az egyik 3, a másik 5 féle) Elévülés és el nem évülés

A büntetés Fogalma, fajtái (3) és célja A fogalom tartalma, alkotmányos követelmények Büntetőjogi jogkövetkezmények (2) Főbüntetések (4) Szabadságvesztés: időbelisége alapján (2), letöltésének helye szerint (3) Enyhítő körülmények, feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése Közérdekű munka Pénzbüntetések Mellékbüntetések (6) beszéljen a közügyektől való eltiltásról Intézkedések: mikor (3) és milyen (8) Szankciók

A bűncselekmény formái és a büntetés kiszabása egység, többség a halmozott elbírálás fajtái, típusai A büntetés végrehajtásának kizáró okai (4) A büntetés kiszabása hogyan, szakaszai a kétféle tényállás általános törvényi tényállás: két oldala,beszéljen róluk a büntetés kiszabásának elvei (2, mindegyik 2) enyhítő és súlyosbító körülmények visszaesés

Egészségüggyel kapcsolatos bűncselekmények orvostudományi kutatással kapcsolatos emberi méltóság, önrendelkezés ellen foglalkozás körében elkövetett eutanázia (2 féle) kuruzslás visszaélés méreggel kábítószerrel (fogyasztás, terjesztés, kiskorú, kábszeres közreműködésével, büntetőjogi útról való elterelés) prekurzorral okirathamisítás (2) munkáltatással kapcsolatos adócsalás