Gróf.Széchényi István---ról. Szöveg részletek és a képek , az internetről. ZENE:Liszt Ferenc -Magyar Rapszódia. Összeállította : Gy.Julia

Széchenyi Istvánról sokat tudunk: Egyévi jövedelmét ajánlotta föl a Magyar Tudományos Akadémia felállítására,.Ő álmodta meg a Lánchidat, és megírta a reformkor alapművét, a Hitelt. Kossuth Lajos szavaival ő a "Legnagyobb magyar".

Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Bécsben született 1791. szeptember 21-én, . A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó, s a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Az 1808. évi országgyűlés 25 000 újoncot szavazott meg, és a nemesi felkelés szervezéséről is intézkedett. A törvény szerint ugyan minden családból csupán egy embernek kellett a hadseregbe belépnie, ám a Széchenyi család úgy határozott, hogy mindhárom fiát a csatatérre küldi. A serdülő gyermek nevelése így,15 éves korában megszakadt.. Katonasága idején,személyes bátorságának kitűnő bizonyságát adta,melyet kitüntetései jelzik..

. Széchenyi a szabadidejét tereprajzok és felvételek készítésével töltötte, valamint a maga továbbképzésére használta. . Tizenhét éves katonai pályafutása során Széchényi kitűnő hadi szolgálata elismeréséül első osztályú kapitányi rangot kapott.. Katonáskodása mellett szabadidejét főleg önképzésre és utazásokra fordította … A Lánchíd építésének. , Széchenyi volt a legtevékenyebb tagja .

A külföldön és Magyarországon tett utazások során szerzett tapasztalatai éreztették vele a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbséget, mely arra ösztönözte, hogy a külföldön működő intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen. Első ilyen irányú terve a lóverseny meghonosítása volt, amit Ausztriában és Magyarországon ekkor még nem ismertek. A Széchenyi István javaslatára megvalósított első pesti lófuttatás

A Magyar Tudományos Akadémia Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága is felvette programjába a katonai és a képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását. Szintén ezen országgyűlés idejére esik a Nemzeti Kaszinó létrehozása A bizottság javaslatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést is megkapták, az alapítást 1827-ben törvénybe iktatták . A Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia ma.

Szintén ezen országgyűlés idejére esik a Nemzeti Kaszinó létrehozása

1791-ben kezdett nagy jelentőségű munkája, a Hitel megírásához .. A benne foglalt új és átalakító eszméivel és reformterveivel : -lázba hozza, és a haladás útjára terelje a nemzetet. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A Hitel című munkát követte : -1831-ben a Világ ,majd -1832-ben a Stádium Című művek megírása.

Széchenyinek régi vágya volt, hogy megnyissa a Dunát a kereskedésnek, egészen a Fekete-tengerig. Tíz éven át vezette a munkálatokat a hajózás megteremtéséért. Széchenyi István

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A TISZASZABÁLYOZÁS KEZDETÉNEK EMLÉKműve.

Júlia (Pozsony, 1844. január 15.; †Pozsony, 1844. január 31.) 1824. augusztus 2-án találkozott először Seilern Crescence (1799–1875) osztrák grófnővel, Zichy Károly gróf feleségével, kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. Zichy gróf halála után, 1836. február 4-én összeházasodtak . Gyermekeik:: Széchenyi Béla (Buda-Pest, 1837. február 3.; †Budapest, 1918. december 12.), földrajzi és geológiai kutató Széchenyi Ödön (Pozsony, 1839. december 14.; †Isztambul, 1922. március 24.), török pasa Júlia (Pozsony, 1844. január 15.; †Pozsony, 1844. január 31.)

Gróf :Szévhenyi István és Gyermekei.

Kossuth reformgondolatai valóban népszerűek és helyesek voltak, . Széchenyi állandóan aggódó figyelemmel kísérte Kossuth Lajos politikai szereplését Kossuth maga, Eötvös József báró, Fáy András, Dessewffy és többen hasztalanul kísérelték meg, hogy aggodalmait eloszlassák. Széchenyi továbbra is a forradalmi izgatót látta Kossuthban. Kossuth reformgondolatai valóban népszerűek és helyesek voltak, . Míg Széchenyi kerüli a közjogi kérdéseket, s Magyarország és Ausztria viszonyát, addig Kossuth a magyar polgári nemzetállam megvalósítására törekedett. A két fél között a vita egészen 1848-ig folyt.atódik. Korabeli gúnyrajz. Kosúth Lajos tartaná a magyar szamarat. Széchenyi Bécs felé húzná a szamarat

Politikai működése mellett folytatta közgazdasági újításait Politikai működése mellett folytatta közgazdasági újításait. Az állattenyésztésben .a hajózásban,az építészetben. . Duna-Pest-Buda-hajózás-hajógyártás18SzéchenyiLánchíd.

A márciusi napok váratlan eseményei, a magyar független felelős minisztérium[9] megalakulása reményt ébresztettek benne nemzeti önállóságunk megmaradásáról, és Batthyány Lajos miniszterelnök felkérésére 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját.

A folytonos tépelődés a haza sorsán, a forradalom víziója lassanként megtörte életerejét. Orvosa, Balogh Pál, szeptember 5-én Döblingbe, a Görgen-gyógyintézetbe vitte. Hosszú éveken keresztül tartózkodott itt. . Új munkához is kezdett: itt írta Önismeret című művét, amelyben megfigyeléseit, eszméit fogalmazta meg a gyermeki tehetség harmonikus fejlesztéséről, a testi nevelés fontosságáról és egyéb pedagógiai kérdésekről.

de egyszersmind oka Széchenyi tragikus halálának is. Sokkal messzebb ható jelentőségű volt azonban egy másik politikai irányú műve --amelynek az volt a célja, hogy Alexander Bach belügyminiszter kormányrendszerét igazolja, és a Magyarországról fölhangzó panaszokkal és elkeseredéssel szemben az osztrák politikai irányadó köröket félrevezesse. : Ez indította Széchenyit, hogy megírja utolsó művét,amelynek eredménye a Bach -rendszer bukása , de egyszersmind oka Széchenyi tragikus halálának is. A bécsi rendőrség 1860 március 3-án,házkutatást tartott Széchényinél és elkobozta írásait. A félelem miatt ,hogy erőszakkal elviszik vagy megölik ,önmaga ellen fordította fegyverét. Vannak azonban feltételezések, miszerint meggyilkolták, és erre számos reális bizonyíték van.

Széchenyi szobra Budapesten, a róla elnevezett téren, az MTA palotája előtt…..

Melocco Miklós miskolci szobra az idős, megtört Széchenyit ábrázolja Gróf Széchenyi István a „legnagyobb magyar halála” 1860. április 8. –án következett be. Gróf Széchenyi István élete, munkássága minden magyar példaképe kell legyen , A haza előmozdításának ügyében.

2013.február SOKAN AZT GONDOLJÁK: MAGYARRORSZÁG -VOLT- A ,,MAGYAR SZÓ,,még nem magyar érzés, az ember,mert magyar,még nem erényes ember, és a hazafiság köntösébenjáró, még koránt sem hazafi.! SOKAN AZT GONDOLJÁK: MAGYARRORSZÁG -VOLT- ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: -LESZ!- Gróf.Széchenyi István. /1791-1860/ 2013.február