Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara Szakmai Továbbképzés I április 25. „Jogkövetkezmények, típushibák” Előadó Vincze Sándor

Szállóige!? Avagy a kezdet „...Bár a munkádon más keres - dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes..” (József Attila: Ne légy szeles)

Jogszabályi hivatkozások: Étv.52§ (1)-(3), (6),(7) bekezdései (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § (jogszerűtlen, jogosulatlan, szakszerűtlen) szerinti szabálytalanságok esetén – a következő jogkövetkezményeket alkalmazza: a) figyelmeztetés, b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, d) bírság megállapítása, e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.

(2) A névjegyzéket vezető kamara a névjegyzékben szereplő szakmagyakorlóval, valamint a vállalkozó kivitelezővel szemben – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén – a következő jogkövetkezményeket alkalmazza: a) figyelmeztetés, b) bírság megállapítása, c) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, d) a tevékenység folytatásának megtiltása, e) képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához, f) a névjegyzékből való törlés.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy a) figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, b) arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel, c) ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt, d) figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét,

e) figyelembe kell venni – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.

(6) A szabálytalanságot megállapító hatóság a felelőssel szemben köteles eljárást lefolytatni vagy kezdeményezni az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy névjegyzéket vezető kamaránál. A megkeresett hatóság, névjegyzéket vezető szerv a felelőssel szemben köteles az eljárást lefolytatni. (7) Az építésügyi szabályok megsértése miatt a természetes személlyel, jogi személy esetén szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben alkalmazott büntetést – jogszabályban meghatározottak szerint – a Nyilvántartás bírság és szankció adatállományában kell rögzíteni. (e-szankció)

Kamarai tv. 29,34,35§-ai: 29. § (1) A tag kötelezettsége, hogy a)megfizesse a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat, b) megtartsa az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat, c) szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamara által megállapított etikai szabályoknak megfelelően végezze. Kamarai taggal szemben minden ügyet ki kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy ki/mi (magánszemély, hatóság, saját információ) kezdeményezte, és milyen szabály megszegés történt.

34§ (3) Az 1. § (4) bekezdése szerinti személyekkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag – a kamarai szabályzatok keretein kívül – a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le, azzal, hogy a) a tagsági viszony legfeljebb egy évig történő felfüggesztése helyett a tevékenység folytatásának egy évig történő megtiltása, illetve b) a kamarából történő kizárás fegyelmi büntetés helyett a tevékenység folytatásának megtiltása fegyelmi büntetés alkalmazható. 1.§ (4) bekezdés: Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet végző.. személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit a 34. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

35. § (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos), b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja, c) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.

312/2012.(XI.8.) Korm. Rendeletből: 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy: c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e: cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,.... f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti- műszaki tervezésre, g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e

(6) Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés (!!) nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. 61§ (2) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal....az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara területi szerveivel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. (kamarai biztos)

66§ (2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi. (3) Az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha a) az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, b) építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel.

8. Számú melléklet, 8. pont: 8. E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító – a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló – szabályzatait figyelembe kell venni. (mintaterv, szabályzat!!)

Etikai-fegyelmi Szabályzat I. fejezet: 2/c) pontja: Az etikai, a szakmai, illetve jogszabályok betartása minden kamarai tagra megkülönböztetés nélkül kötelező, függetlenül attól, hogy az építési folyamatban, hatósági eljárásban, törvényhozásban, gazdasági vagy közéletben milyen szerepet tölt be, vagy funkciót vállal (pl.: tervező, szakértő, kivitelező, beruházó, lebonyolító, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, tervellenőr, igazságügyi szakértő, hatósági tisztviselő, főépítész, kamarai tisztségviselő, tervpályázatban közreműködő, cégvezető stb.).

Jogkövetkezmények A szakmagyakorlási Kódex (266/2013 Korm rendelet) előírásai: Szabálytalan a tevékenység, ha: a) Jogszerűtlen (engedély nélkül, vagy attól eltérően) b) Jogosulatlan (nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal) c) Szakszerűtlen (szakmai szabályok, követelmények megsértése) Szabálytalanságok esetén alkalmazható: a) figyelmeztetés, b) bírság megállapítása, c) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, d) a tevékenység folytatásának megtiltása, e) képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához, f) a névjegyzékből való törlés.

Természetes személyek szakmagyakorlási tevékenység feltételei: Végezheti, ha: a) kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlások esetében: –kamarai tagsága folytonos (felfüggesztés, tagdíjfizetés, kizárás stb.) –aktív jogosultsággal (nem szünetel) rendelkezik –tevékenysége nem haladja meg jogosultsága mértékét –teljesíti (bizonyítottan) a kötelező és szakmai továbbképzést –teljesíti az adategyeztetési kötelezettségét –a jogosultság megállapítását követő 1 éven belül teljesíti a beszámolót (új névjegyzékbevétel)

Természetes személyek szakmagyakorlási tevékenysége: b) kamarai tagsághoz nem kötött esetekben: –teljesíti a kötelező továbbképzést –a jogosultság megállapítását követő 1 éven belül (kivéve energiatanúsító) teljesíti a beszámolót –tevékenysége nem haladja meg jogosultsága mértékét –teljesíti adategyeztetési kötelezettségét –befizeti az éves nyilvántartási díjat (akkor is, ha tagsági viszony felfüggesztett!) A jogkövetkezmények egy része az a) és b) pontok nem teljesítéséből adódik

Jogkövetkezmények: Hatósági eljárást (titkár) kell lefolytatni az alábbi esetekben: Jogosulatlan szakmagyakorlás Etikai-fegyelmi jogerős döntés alapján Jogerős építési engedély nélküli vagy attól eltérő kivitelezés (építésfelügyelet jelzése alapján) A tevékenység folytatásának feltételeinek a hiánya: –továbbképzést nem teljesítése –beszámoló nem teljesítése –adategyeztetési kötelezettség nem teljesítése –nyilvántartási díj be nem fizetése energiatanúsítványok tekintetében az ellenőrző szerv kezdeményezésére

Jogkövetkezmények: Figyelem: A jogkövetkezményeket rögzíteni kell az e-szankció rendszerben, a döntés meghozatala előtt (fokozatosság  súlyosabb következmény) azt meg kell nézni  más hatóság itt rögzített döntését is figyelembe kell venni. Egy éven belüli ismételt bírságolás az előző 150%-ánál kevesebb nem lehet.

Jogkövetkezmények típusai: a) A titkár figyelmezteti (határozat) a szakmagyakorlót: –adatváltozás be nem jelentése –adategyeztetés nem teljesítése –nyilvántartási díj be nem fizetése –kisebb szabálytalanság, pontatlanság, tartalmi, számítási, felmérési hiányosság, és érdemben nem befolyásol a szakmai tevékenységet, és ez az első eset –az energiatanúsító a feltárt hibát nem javítja ki –szakszerűtlen, vagy valótlan tartalmú dokumentáció, vélemény, irat (Építésfelügyelet megkeresése) készült

Jogkövetkezmények: b)A titkár bírságolja (határozat) a szakmagyakorlót: – Ft-ra, ha az adatváltozás bejelentési, egyeztetési kötelezettségét figyelmeztetés ellenére sem teljesíti –ME és MV szakmagyakorlókat eFt között (építményértéktől függően), az összeférhetetlenségi szabály megsértésekor c)A titkár megtiltja (határozat) a szakmagyakorlási tevékenységet: –Max. 6 hónap, ha az Épf. 3 éven belül legalább 2 alkalommal bírságolta (kivéve, ha életet, egészséget veszélyeztető I/16) –Max. 1 évre, ha 1 éven belül 2 alkalommal (a kivétel ua.) –Legalább 1 évre, ha az előző szerinti kivétel miatt bírságolt –Etikai-fegyelmi eljárás miatt felfüggesztett tag büntetésének időtartamáig

–Továbbképzési kötelezettség teljesítéséig, de max. 1 évig –Max. 6 hónap, ha a nyilvántartási díjat a figyelmeztetés ellenére sem, vagy a korábban kiszabott bírságot nem fizeti be –Max. 1 év ha jogosultsága szüneteltetésének ideje alatt végzi ezt a tevékenységet –Max. 6 hónap, ha a tervezésre kötött szerződéskötéshez kapcsolódó nem fizetés jelzés (alvállalkozó) érkezik és a felszólításnak (a díj kifizetése, a bírósági eljárás felfüggesztése, vagy a díjfizetés fenn nem állásról bírósági jogerős döntés) 60 napon belül nem tesz eleget

d) A titkár megtiltja (határozat) a szakmagyakorlási tevékenységet, és ezzel egyidejűleg törli a névjegyzékből: –A tevékenység engedélyezését követően merül fel olyan tény vagy adat, ami miatt (pl.: már nem erkölcsös!) nem kaphatott volna engedélyt –Valótlan adatközlés (akár más hatóság jelzése alapján is) –Továbbképzési kötelezettségét 1 éven túl sem teljesíti –Jogszabályban előírt jogosultsági feltételekkel (pl.: kamarai tagság) már nem rendelkezik, vagy kizárták –Az Épf. a „kivéve” szabálytalanság miatt 3 éven belül ismételten bírságolta, vagy ha a szabálytalanság súlyos testi sérülést, maradandó egészségkárosodást, vagy halált okoz –A felfüggesztés időtartama alatt végez szakmagyakorlást

–Ha a tervező a „nem fizetés” miatti felfüggesztést követő 6 hónap után is fennáll a díj ki nem fizetése –Az ellenőrző szerv megállapítja, hogy az energiatanúsítvány két besorolással tér a ténylegestől Ha a névjegyzékből való törlés a kizárás, nem megfelelő energiatanúsítás (két fokozattal eltérő értékelés) és az I/6. bekezdés (súlyos, vagy hált okozó) alapján történt, akkor a szakmagyakorló 3 éven belül névjegyzékbe nem vehető fel.

A nem fizetéssel kapcsolatos tudnivalók: –A bíróságtól érkező értesítés alapján, 8 napon belül a titkár: a) tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról b) felhívja a fizetésre kötelezett figyelmét arra, hogy 60 napon belül igazolja: –a fizetés megtörténtét, vagy –rendkívüli jogorvoslati eljárásban a végrehajtást felfüggesztették, –már nincs fizetési kötelezettsége c) figyelmezteti a fizetésre kötelezettet, hogy az igazolás elmaradása esetén tevékenysége felfüggesztésre kerül.

–Építészeti-műszaki tervező is élhet nemfizetési jelzéssel közvetlenül a területi kamaránál, a fizetésre kötelezett tervezővel szemben. Ebben az eljárás menete mindenben azonos az előbb leírtakkal. Figyelem: A nemfizetés miatti jogkövetkezmények a szakmai kamarák nyilvántartásának közérdekből nyilvános részét képezik (Étv. 25§ (12) bekezdés).

Típushibák Az építési engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentációk egyezőségének hiánya Az építési engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentációk hiánya, építési engedélyezési körbe tartozó módosítás nélküli, avagy engedély nélküli kivitelezés A Ép.kiv. Rendelet (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 22§ (4) bekezdés b) és c) pontjában) által megfogalmazott méretet meghaladó építmények esetén a szakági műszaki ellenőr hiánya Méretbeli (magassági, szélesség/hosszúság) elhelyezésbeli eltérések a megvalósítás során

Egyéb információk A korábban kiadott és aktív MV-Ép/B jogosultságok továbbra is, a korábbi tevékenységi körrel megújíthatók (MV-É-R ?), ám új bejegyzés nem kérhető. A Kódex módosulásával műemlék építmények esetén csak külön jogosultsággal (MV-É-M) lehet felelős műszaki vezetői tevékenységet végezni (okleveles építész mérnök, 5 év gyakorlati idő, melyet csak műemléken, műszaki szakértő mellett végzett idővel lehet igazolni). A korábban kiadott és aktív AM jogosultságokat, hivatalból erre átsoroltuk. A műszaki ellenőröknél nincs változás. A műemlék épületek műszaki szakértői részterület (SZÉS-5) bejegyzése a területi kamarákhoz került (8 év szakirányú gyakorlat, okleveles építészmérnöki ÉS műemlékvédelmi szakmérnöki végzettség szükséges)

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara Köszönöm figyelmüket!