TÁMOP /1-2F Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül Fürchtné Mayer Mária Szalkay Csilla Váncsáné Debreceni Katalin 2009

314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet:  Környezeti hatástanulmány (KHT) készítését  Engedélyezési eljárás menetét  Tanulmány tartalmi követelményét Környezeti hatástanulmány (KHT) = Környezeti hatásvizsgálat során készülő (KHV) dokumentumok, amelyek a döntéshez szükséges információkat tartalmazzák

EMBERI TEVÉKENYSÉGEK LEVEGŐ VIZEK - Felszín alatti és felszíni FÖLD -Talaj -Alapkőzet -Ásványok ÉLŐVILÁG MŰVI KÖRNYEZET EMBER ÖKOSZISZTÉMA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TÁJ KÖRNYEZETI ELEMEKÉLETTEREK A környezeti elemek szerveződései KÖRNYEZET Mint teljes rendszer

 Hatótényező: Vizsgált tevékenység azon része, amely a környezeti elemek/rendszerek állapotváltozásának, hatásoknak az okaként tekinthető → Anyag- vagy energiakibocsátások és/vagy elvonások - Szennyezőanyag kibocsátás - Zaj és rezgés, sugárzás - Élőhelyek megszűntetése, létrehozása - Természeti erőforrások készletváltozása - Művi elemek létesítése - Területhasználat megváltozása

 Környezeti hatás: Ember által létrehozott olyan változás, amely értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból  Hatásviselő: Az a környezeti elem/rendszer, amelynek az állapotában a változás történt  Hatásfolyamat: A hatótényezőből kiinduló olyan folyamat, amely valamelyik környezeti elem/rendszer változását eredményezi  Hatásterület: Amelyre egy, a tevékenység által előidézett folyamat kiterjed  Háttérhatás: Olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását  Kontrollkörnyezet: A hatásterület tevékenység megvalósítása nélküli állapota

 Tervezési, döntési folyamatokhoz illeszkedik  Különböző felek együttműködésén alapuló többlépcsős, visszacsatolásos folyamat  A lakosság és a társadalmi szervezetek számára módot ad a vizsgálat eredményeinek megismerésére és véleményezésére  Vizsgálat végeredménye egy előrejelzés  Alternatívákkal dolgozik, amelyek közül a legjobbat keresi

 Megelőzés elve  A határértékek, a terhelhetőségi határok alkalmazhatóságának korlátozott volta  Érintettek érdekeinek védelme  Átlag és a kritikus pontok (minimális hatás – átlag hatás – maximális hatás fogalma)  A következmények ismeretének hiánya  A bizonytalanságok léte

1. Hatótényezők meghatározása 2. Hatásfolyamatok létének meghatározása 3. Hatásterület előzetes lehatárolása 4. Potenciális hatásviselők érzékenységének megállapítása 5. Hatásvizsgálatok és az állapotváltozások becslése 6. Az állapotváltozások értékelése

HATÓTÉNYEZŐK LÉTÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA HATÁSFOLYAMATOK MEGÁLLAPÍTÁSA ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE HATÁSTERÜLET LEHATÁROLÁSA HATÁSTERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

1. Előkészítő szakasz 2. Konzultációk, szándéknyilatkozat, nyilvánosság tájékoztatása 3. KHT elkészítése 4. KHT elfogadhatóságának megítélése 5. KHT publikálása, érintett lakosság bevonása 6. Illetékes hatóság döntése 7. Monitoring ha negatív ha pozitív

 mezőgazdaság 500 ha felett  bányászat  feldolgozóipar (pl. kőolaj-feldolgozás, kénsavgyártás, bőrdíszművesség, cukorgyártás)  villamosenergia, gáz- és hő előállítása  szállítás, raktározás (pl. autóút, autóbusz pályaudvar)  laktanya  reaktor  hulladéktároló  szennyvíztisztító  vízmű

 szakhatóság (pl. minisztérium, tisztiorvosi szolgálat)  az eljárásba feladatkörüket érintő szakkérdések felmerülése esetén bevonandó hatóságok (pl. Országos Atomenergia Hivatal, Honvédség)  Az eljárásba különleges szakértelmet igénylő szakkérdések felmerülése esetén szakértőként bevonandó szervezetek (pl. régészek)