Vas megye természetvédelmi területei Készítette: Horváth Szabolcs

Területek Jeli Arborétum Kámoni Arborétum Körmendi Kastélypark Sárvári Arborétum Csónakázó-tó Gayer-park

Jeli arborétum Európa egyik legszebb botanikuskertjét dr.Ambrózy-Migazzi István gróf alkotta a Vas megyei Kám községhatárban, - ez közismert nevén a Jeli Arborétum.A munkát 1922-ben kezdte el a gróf, aki autodidakta módon kora egyik legnagyobb botanikusává képezte magát. Ars poeticája az "örökké zöldellő kert" volt, melynek megalkotásához angolhoni tapasztalatai nagyban hozzájárultak. A 74 hektáros Jeli Arborétum az ország legnagyobb arborétuma. A rododendronok virágzásakor, májusban és júniusban a legpompásabb. gyűjteményeskert gondos kialakításának köszönhetően jött létre az örökzöld-, főleg rododendron-gyűjtemény. Külön érdekessége, hogy a telepítések egy részét világrészenként, növényföldrajzilag ültették össze. A kert közelében alussza örök álmát az alapító. A Jeli Arborétumhoz engem nagyon sok szép emlék fűz, mivel minden évben ellátogatunk oda családommal. Amit már kiskoromban is hiányoltam hogy egy ekkora nagy természetes területen állatokkal nem találkoztam. Véleményem szerint az ott élő állatokat jobban láthatóvá kéne tenni a látogatók előtt,főleg a kisgyermekekkel érkezőknek nyújtana nagyobb élményt. Érdemes lenne etetőket kialakítani a madarak, énekes madarak odaszoktatásához. A gyerekenek kialakított játszótér környékén egy kisebb állatsimogató létrehozását ,esetleg a tavak környékén padok kihelyezését javasolnám. Az iskoláskorú gyermekeket is be lehetne vonni pedagógusok vezetésével az arborétum rejtettebb zugainak,az aljnövényzet tisztítására.

Jeli arborétum

Kámoni arborétum Egykoron Kámon önálló falu volt, azonban jelenleg már Szombathely északi részéhez tartozik. Az 1860-as években Saághy Mihály a föld birtokosa kezdte meg az arborétumkiépítését. A földbirtokost fia is követte a kertépítésben és az 1930-as évekig ötszáznál is több fás szárú növényt telepített az arborétumba, ezeknek a fele örökzöld növény.Sajnálatos módon a II. világháború ideje alatt a park kétharmada kipusztult. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1950 körül kezdte újra gondozásba venni a parkot. Ennek eredményeként ma a Kámoni Arborétumnak van Magyarországon leggazdagabb fás szárú gyűjteménye. Az arborétum egyik leglátványosabb része májusban a Gyöngyös-patak környéke, hiszen a patak körül ez időtájban virágoznak a Rododendronok. Az arborétumnak rendkívül gazdag cserjegyűjteménye van, mindemellett itt található hazánk legnagyobb fenyőgyűjteménye is. Az arborétumban csodálatos juharfák, tölgyfák és jegenyefenyők árnyékában sétálhatunk. Hatalmas mocsárciprusokban gyönyörködhetünk. A 27 hektáros területen a fás szárú növények mellett számos szemet gyönyörködtető lágyszárú virág nyílik. A park az év minden időszakában tartogat a természetkedvelők számára látnivalót.  Mivel az arborétumon átfolyik a Gyöngyös patak ezért gyakoriak a kiöntések ami a fák kidőléséhez, korhadásához vezet. Ezen a területen a víz szabályozására nagyobb gondot lehetne fordítani. Valamint az avartól eltakart területeket szabaddá lehetne tenni önkéntes munkával, hogy jobban láthatók legyenek az ott megbúvó cserjék illetve lágyszárú növények.

A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnakVisszajelzés küldése                                                              Travels: Magyarország, Szombathely, Kámoni arborétum, SzG3 szalay3-travels.blogspot.com400 × 300Keresés kép alapján a bejárat, Ökoturisztikai központ. Kámoni arborétum Kámoni arborétum

Körmendi kastélypark A kastélypark helyén a XVII. században gyümölcsös- és méhészkert állt, melyet 1735-re barokk kertté alakítottak át. A XVIII. század végén a különböző stíluskorszakok egybefonódását lehetett tapasztalni, ahol a barokk nyesett sövények, allék, gloriett mellett a szentimentális kert jegyei is megjelentek, mint a pásztorkunyhó, szobrok, stb.  A XIX. század elején szabálytalan útrendszereket, nagy kiterjedésű gyepfelületeket létesítettek. A későbbiek során is számos kisebb változtatáson esett át a Várkert, bár jellege már nem módosult. E hatalmas és szépen karbantartott, először francia-, majd angolkert állapota a második világháborút követően romlott, az emberi hatások mellett elsősorban a talajvízszint változása és ennek következtében az idős fák rohamos pusztulása következtében. A tájképi kertnek tekinthető „várkert” értékét a Rába-ártér gyertyános-kocsányos tölgyeseinek évszázados tanúfái, a különösen terebélyes, idős platánfája, több mint száz éve telepített lombfái (vasfa, tulipánfák, bükk változatok, stb.) mellett, természetközeli állapota miatt gazdag, de egyébként nem különleges, az ártéri ligeterdőkhöz kötődő állatvilága adja. Véleményem szerint nagyon fontos lenne az idős beteg fák gyógyítása ,vagy a már elpusztult egyedeknek az eltávolítása., ami sokat javítana a park esztétikai állapotán is. Valamint itt is megemlíteném az oduk ,etetők elhelyezésével a madárvilág odacsalogatását.. A kastélypark ártéri területének elhelyezkedése miatt a gyomnövények túlzott elszaporodása is gondot okoz, amire nagyobb figyelmet kellene fordítani például közmunkások foglakoztatásával.

A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnakVisszajelzés küldése                                                              Travels: Magyarország, Szombathely, Kámoni arborétum, SzG3 szalay3-travels.blogspot.com400 × 300Keresés kép alapján a bejárat, Ökoturisztikai központ. Kámoni arborétum Körmendi kastélypark

Sárvári arborétum Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival.  Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. 

A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnakVisszajelzés küldése                                                              Travels: Magyarország, Szombathely, Kámoni arborétum, SzG3 szalay3-travels.blogspot.com400 × 300Keresés kép alapján a bejárat, Ökoturisztikai központ. Kámoni arborétum Sárvári arborétum

Csónakázó-tó és Gayer-park (Szombathely) A csónakázó-tó és a Gayer-park minden szombathelyi lakos számára ismert és kedvelt hely. Mindenki játszott már a Gayer-park játszóterén és mindenki sétált a csótó körül. Ezen a két gyönyörű helyen mindenki szívesen tölti a szabadidejét, ezét fontos a tisztántartásuk is. Mivel ezek a területek a rendezvények által tömegeket mozgatnak meg, ezen alkalmakkor a sok színes program közé a természetvédelmet bemutató és figyelemfelkeltő játékokat is lehetne szervezni. A Csónakázó-tó és környéke mostanában nagy változásokon megy keresztül de nem lenne jó elveszíteni azt a természetes szépségét amiért mi szeretjük.

Csónakázó-tó és Gayer-park (Szombathely) A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnakVisszajelzés küldése                                                              Travels: Magyarország, Szombathely, Kámoni arborétum, SzG3 szalay3-travels.blogspot.com400 × 300Keresés kép alapján a bejárat, Ökoturisztikai központ. Kámoni arborétum Csónakázó-tó és Gayer-park (Szombathely)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !!!