Kommunikációs képességek fejlesztése Kommunikáció és nevelés Katolikus Tanítók XI. Szakmai Konferenciája − KPSZTI, 2015. május 8. Kommunikáció és nevelés Kommunikációs képességek fejlesztése Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác

Az előadás gondolatmenete Mit értünk a kommunikáció fogalmán? A kommunikáció tényezői A kommunikáció mint kompetencia A kommunikációs képességek fejlesztésének lehetőségei

Autóbuszon utazva az utcán észreveszem egy ismerősömet, integetek neki. Az autóbuszon egy fiú zenét hallgat fülhallgatón keresztül. Az osztályteremben a tanulók némán olvasnak egy olvasókönyvi szöveget. Sms-t írok a barátnőmnek. Az interneten böngészek. Az autópályán haladok, GPS navigál. Autómmal a jelzőlámpa előtt állok, a lámpa zöldre vált, elindulok. Születésnapi tortával köszöntöm az édesanyámat. Gyerekek rajzot készítenek egy meséhez.

A kommunikáció fogalma communis (latin) ‘közös, általános’ communico’(latin) ‘közöl, közzé tesz’ információátvitel, -csere „Nem lehet nem kommunikálni.” többféle értelmezés (nyelvészeti, informatikai, művészeti stb.) többféle szimbólumrendszer alkalmazása

A kommunikáció Jakobson-féle modellje Tényezők: Kontextus Üzenet Feladó---- (csatorna)-------- Címzett Kontaktus Kód Funkciók: Referenciális Poétikai Emotív Konatív Fatikus Metanyelvi

A kommunikáció mint kompetencia

Kommunikációs készségek Személyes véleménynyilvánítás, nyelvhasználat, szókincs, szóhasználat a megfogalmazás módja, testbeszéd, önismeret, jelentéstulajdonítás Szociális alkalmazkodás a beszédhelyzethez, párbeszéd, beszélgetés, empátia, kapcsolatteremtés, érvelés, vitakészség, meggyőzés Speciális beszéd, szövegalkotás szóban és írásban, vázlat, jegyzet írása, műfajismeret, olvasási stratégiák alkalmazása

Kommunikációs készségek Kognitív kódolás, dekódolás, üzenet megfogalmazása, értelmezés, információk felismerése, gyűjtése, kritikus kezelése, lényegkiemelés, tömörítés, alkalmazás, felidézés, olvasás, elbeszélés, összefoglalás, ítéletalkotás, kreativitás

Kommunikációs készségek fejlesztése „a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.” A tanító feladata „változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben.” Kerettanterv 2012

Kommunikációs készségek fejlesztése az alsó tagozaton beszéd – olvasás – írásbeli szövegalkotás befogadás, megértés – alkotás integrált szemlélet a társas kommunikáció különböző helyzetei változatos tevékenységek változatos munkaformák életszerűség szemléletesség fokozatosság folyamatosság élményszerűség

Kommunikáció szóban nyelvi-pragmatikai szempont szókincs aktivizálása, bővítése, mondat- és szövegértés, valamint –alkotás fejlesztése; a társas érintkezés normáinak megismertetése és gyakorlása; a nonverbális eszközök tudatosítása, alkalmazása;

Játékos gyakorlatok Szókincsbővítés: szó- és szótagláncok: ma: majom, madár, malom ka: macska, táska, sóska asszociációs szógyűjtés: szeretet; kirándulás szógyűjtés témakörben adott séma szerint: Melyik gyümölcsre gondoltam? ö e: körte; i a: szilva Mondatalkotás: beszélői szándék kifejezése többféleképpen Hasonlítsd össze a két mondatot! Mit fejeznek ki? Milyen különbség van köztük? Hozd ide könyvet! Légy szíves, hozd ide a könyvet! mondatalkotás szituációhoz: Hogyan kéred vissza egy játékodat az osztálytársadtól? Hogyan kérdezed meg az utcán egy felnőttől, hol találod a postát?

Játékos gyakorlatok Szövegalkotás: párbeszéd felépítése, a kérdés a feleletből indul ki: Hol voltál? – A játszótéren. Mit csináltál ott? - Fociztam a többiekkel. Kik voltak ott? mesebefejezés, meseszövés szituációs játékok: Készíts riportot a könyvtár igazgatójával! Új osztályba kerültél. Mutatkozz be! Nemverbális kommunikáció: olvasott mese egy részletének bemutatása néma játékkal szoborjáték, tükörjáték, activity, vers eljátszása Kányádi Sándor: Ha a Napnak lába volna) Ha a napnak lába volna, bizonyára gyalogolna. Ha pedig keze is lenne, akkor õ is cipekedne, s leülne, ha elfáradna, ide mellénk, a kis padra. Kérges kezét térdre ejtvén, merengne a holdas estén. Úgy várná be, szépen ülve, hogy õt a föld megkerülje.

Kommunikáció szóban beszédtechnikai szempont megfelelő légzés (rekeszlégzés) tiszta artikuláció megfelelő beszédtempó kifejező hangsúlyozás közlésnek megfelelő hangszín, dallam tartalomhoz illő szövegtagolás

Játékos gyakorlatok Légző gyakorlatok: Pingponglabdát, tollat, papírhajót fújjunk minél messzebbre az asztalon! soroló gyakorlatok mondókázás egy levegővel Artikulációs gyakorlatok: hangpárok, szópárok, időtartam-gyakorlatok nyelvtörők szótagolás Ritmusgyakorlatok: Mondatritmus érzékelése - Ismert közmondásokat csak a magánhangzóikkal írtunk le. Olvassátok el őket, ügyeljetek a hangok időtartamára! A.i .á..a. .e..e. á., .a.a e.i. .e.e. .e. .i.. a.a., a.i .é..i. .a..a. .á.., .o.á.. é..!

Játékos gyakorlatok Hangszíngyakorlatok: Meseolvasás szerepek szerint Szituációs játékok - „Beszélő nevek”- Mutatkozz be a következő személyek nevében! A hangoddal add vissza, milyennek képzeled őket! Kis Irénke; Szomorú Barnabás; Komor Tódor; Kíváncsi Fáncsi; Mondóka, vers hangulatának érzékeltetése megfelelő hangszínnel Azt mondják a cinegék, Dirmeg, dörmög a medve, Itt a tavasz, nyitni kék. nincsen neki jó kedve. Kék ibolya, gyöngyvirág, - Alhatnám, mert hideg van, csupa öröm a világ! jobb most benn a barlangban  

Játékos gyakorlatok Hanglejtésgyakorlatok: Szólaltasd meg a következő kérdő és kijelentő mondatokat! Figyeld meg a különbséget! A gyerekek befejezték a másolást. A gyerekek befejezték a másolást? Befejezték. Befejezték? Ti is. Ti is? Az egyes mondatfajták intonációjának gyakorlása párbeszédben: − Jaj, de megijedtem! − Mitől? − Furcsát láttam. − Mit láttál? − Icike-picike kis csacsikat. − Mekkorákat? − Mint a fülem.

Írásbeli kommunikáció Élmény- és információszerzés írott szövegekből – olvasás A jó olvasó: pozitív hozzáállás az olvasáshoz, folyékony olvasni tudás, hogy az olvasottak jelentésére koncentráljon, az előzetes tudás felhasználása az olvasáshoz, az olvasottak jelentésének árnyalása, elvonatkoztatás, az olvasottak kiterjesztése, alakítása szövegkritikai értékeléssel, hatékony olvasási stratégiák variációinak használata, különböző szövegek olvasása különböző célok elérése érdekében. Józsa Krisztián-Steklács János: Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia, 109. évf. 4. szám (365-397) 2009

Olvasás, szövegértelmezés tapasztalatszerzés különböző témájú és műfajú szövegekről többféle cél, a célnak megfelelő olvasási stratégia lineáris, kereső, tájékozódó, áttekintő, átfutó olvasás néma és hangos olvasás szövegértés szó szerinti értelmező bíráló, kritikai alkotó, kreatív

A szövegértés fejlesztése Szó szerinti megértés: szereplők és tulajdonságok párosítása szereplők csoportosítása események és képek összekapcsolása események sorrendbe állítása Értelmezés: párbeszéd hiányos mondatainak megfigyeltetése, magyarázata a névmások utaló szerepének magyarázata (Nyári rajz) képes kifejezések magyarázata, átvitt értelem megfejtése Kritikai olvasás: véleményalkotás, előzetes tudással való egybevetés Alkotó olvasás: meselánc alkotása – megkezdett mese folytatása mesekiegészítés dramatizálás

Gyakorlatok címjóslás címadás szövegtagolás vázlat alapján hiányos vázlat kiegészítése vázlatpontok sorba rendezése a kapcsolóelemek megkeresése (szemantikai, grammatikai ) adatok, tények, szereplők azonosítása információkeresés az információk értelmezése, magyarázata a szereplők jellemezése tulajdonságaik alapján a szereplők és a cselekedetek összekapcsolása szereplők, események, helyszínek áttekintése fürtábra, táblázat az összefüggések feltárásához Tóth Beatrix 2009: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok alsó tagozatosok számára. In: Anyanyelv-pedagógia, 2009/4. sz.

Gyakorlatok történettérkép választás igaz-hamis állítások közül összefoglalás szövegfolytatás, -átalakítás kép és szöveg párosítása rajzkészítés dramatizálás kérdésfeltevés a szöveghez jóslástáblázat − szövegrészenként: Mit várunk, mi történik? vita INSERT, kettéosztott napló – előzetesen ismert és új információk feljegyzése olvasás közben Tóth Beatrix 2009: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok alsó tagozatosok számára. In: Anyanyelv-pedagógia, 2009/4. sz.

Írásbeli kommunikáció Írásbeli szövegalkotás – fogalmazás kommunikációs szempontú fogalmazástanítás 1980-as évektől kommunikációs feladat, probléma megoldása, spontán és kötött elemekkel a kommunikációs tényezők és funkciók figyelembe vétele többféle műfajban, többféle helyzetben

Ötletek a fogalmazástanításhoz http://magyartanar. mnyt Közös írás olvasott szöveg alapján Kötetlen írás adott idő alatt Napló ötletek, gondolatok rögzítésére Saját könyv Írósarok Kedvenc játékfigura naplója Hogy végződik? Témakártyák Képek gyűjtése adott témához Versírás Folyamatalapú írás

Irodalomjegyzék H. Molnár Emese:„Ha a napnak lába volna...”Kooperatív csoportmunka nyelvtanórán. Csengőszó 19-23 Józsa Krisztián-Steklács János: Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia, 109. évf. 4. szám (365-397) 2009 Szőke-Milinte Enikő: A kommunikációs kompetencia a 2012-es NAT vitaanyagában. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=380 Tancz Tünde: Nyelvi és kommunikációs készségek játékos fejlesztése az alapozó szakaszban Anyanyelv-pedagógia 2011/2. Tóth Beatrix 2009: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok alsó tagozatosok számára. In: Anyanyelv-pedagógia, 2009/4. sz. Tóth Beatrix: Fogalmazástanítás – miért és hogyan másképpen? Anyanyelv-pedagógia 2008/1.

Köszönöm a figyelmet!